hirdetés
Keteg_Baritz_Sarolta_Laura1
Baritz Laura: lehetséges erkölcsös gazdaság
A domonkos rendi szerzetes a talpára állított, emberközpontú közgazdaságtant hirdeti.
Szegedi Éva, Fotók: KETEG Facebook oldal - szmo.hu
2014. október 19.


hirdetés

Baritz Sarolta Laura kisebb forradalmat csinál a magyar közgazdaságtanban. Az erkölcsös gazdasági működés modelljén, és e modell oktatásán dolgozik fáradhatatlanul.

A keresztény közgazdaságtannal azt hirdeti, hogy nem a profitszerzés és az egyéni érdek a fő cél. A profit csupán eszköz, amellyel a közjót szolgálhatjuk. A cél az, hogy mindenki méltóságteljesen élhessen.

Nemzetközi tőzsdei vizsgálatok igazolják állításait. Az etikus üzleti magatartás hosszabb távon anyagilag is megtérül.

Névjegy:

Laura nővér okleveles közgazda. A külkereskedelemben és a Pepsi Colánál szerzett gazdasági tapasztalatok után, 1994-ben lépett be a Domonkos Nővérek szerzetesi közösségébe. Jelenleg a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola oktatója és a Budapesti Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtan tanszékének summa cum laude doktori védés után kinevezett munkatársa. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács - Szakmai Bizottság tagja volt a Magyar Parlamentben (2009-2010), a Pénz és élet című műsort vezette a Mária Rádióban (2007-2012), 2010-től pedig a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban (KETEG) szakirányú továbbképzés szakfelelőse a Sapientián.

- Mi indokolta ennek a keresztény közgazdasági modellnek a kidolgozását?

- A gondviselés vezetett rá. A keresztény szó jelentése: Krisztus követője. Közgazdásznak tanultam a jelenlegi Corvinuson, amit akkor még Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemnek hívtak. A gazdasági szférában dolgoztam, vezetői pozícióban. Amikor szerzetes lettem, és teológiát tanultam, megismerkedtem az egyház társadalmi tanításával. Egy angol domonkos nővér, Helen Alford javaslatára kezdtem részletesebben foglalkozni az etikus közgazdaságtannal. Aztán egy konferencián külföldi szakemberekkel, szaktekintélyekkel találkoztam, akiknek a szájából először hallottam a talpára állított közgazdaságtanról.

- Mit ért azon, hogy talpára állított közgazdaságtan?

- Az erény, az erkölcs nem a gazdaság pótlólagos csatolmánya. Nem azt mondja, hogy még legyünk erkölcsösek is, amellett, hogy gazdálkodunk, hanem beleágyazódik az erkölcsi logikába, beleágyazódik az etika és a teológia gondolatvilágába. Ez az egyház társadalmi tanítása, amely alapelveket szögez le. Ezekre az alapelvekre húzható fel egy gazdasági rendszer.

Megfordul az eddigi gazdasági gondolkodás.

- Hogyan érti ezt pontosan?

- A főáramú gazdasági gondolkodásban a gazdasági törvényszerűségek, az ármechanizmus, a piaci mechanizmusok jelentik az alapot, és ezekhez csatolódik hozzá az erkölcsi kérdés. Az én modellemben pedig pont fordítva van. A

"
Az erkölcs a kiindulópont.

Még egy lényeges különbség van. Míg a ma uralkodó gazdaságban a haszonelvű etika az etikai alap, addig mi az erényetikába ágyazzuk bele a gazdasági gondolkodást. Ennek alanya az erényes ember. Itt jön be a modellbe az ember. Visszamegyünk Arisztotelészig.

mom_a_boldogsag_kozgazdasagtana2

A boldogság közgazdaságtana című konferencián a MOM-ban

helen_alford

Helen Alford előadóként A boldogság közgazdaságtana című konferencián

- Miért nyúlnak vissza az ókori filozófusig?

- Mert ő mondta először, hogy az ember az erények által teljesedik ki. Az erények gyakorlatilag hozzásegítik őt a tökéletesedéshez, ahhoz, hogy egyre kiteljesedettebb, boldogabb legyen.

Az erény fontos alap Arisztotelésznél – ez az elv tovább folytatódik és tökéletesedik a keresztény teológiában.

Aquinói Szent Tamás is nagy hangsúlyt helyez az erényekre, az erényességre. Olyan emberképet kapunk, amelyik a jóra törekszik, alapjában a jóra hajlik és a Végső Cél felé tör, ami nem más, mint Isten. Az emberhez szorosan hozzátartozik az istenhit. Arisztotelész Istenig nem jut el, nála az igazságosság szemlélése a cél. Ez egészen más típusú emberkép, mint ami a mai gondolkodásunkban él, illetve a mintegy háromszáz éve uralkodó gazdaságtanban van.

- Első hallásra elég nehéz elhinni, hogy évszázadokkal ezelőtt etikus gazdasági elvek szerint működött a piac...

- Pedig a 15-18. századi Itáliában a polgári humanizmus idején, a civil közgazdaság szerint ugyanezek az elvek működtek! Sőt, az a gazdasági paradigma, amit az erényes ember határoz meg, már Arisztotelésznél és a keresztény skolasztika idején is uralkodó volt. A mai közgazdászok jelentős része a gazdasági tanokat Adam Smith-re vezeti vissza. (Smith úgy gondolta, ha minden egyes ember gazdasági cselekvése végső soron a társadalom javát szolgálja, akkor ezt a cselekvést semmivel sem szabad korlátozni. Ez a következőt jelentette: 1. a munkaerő szabad áramlását; 2. a földek szabad adásvételét; 3. az ipar és a belkereskedelem állami szabályozásának megszüntetését; 4. a szabad külkereskedelmet. A szerk.) A kortársa, Antonio Genovesi azonban az erényes emberre épített; arra hogy az ember jót tegyen, és a jóra hajló természetével lépjen be a gazdasági életbe.

Kimondta, hogy a gazdaság végső célja a köz-jólét. Mai fogalmainkkal ez kb. a közjót jelenti, az ember boldogságát.

- Miért nem ez az elv uralkodik ma a gazdaság területén?

- A 17-18-század gazdasági, politikai eseményei az angolszász politikai gazdaságtan kifejlődésének adtak nagyobb teret, ez vált uralkodó gazdasági paradigmává. Ez a paradigma inkább az utilitarizmusra (haszonelvűség - a szerk.) és később, a XIX. században a szubjektív közgazdaságtan elterjedésével a haszonmaximalizálásra épül, s ez a logika maradt jobbára a mai főáram logikája is.

Az emberképet a középkori „jó” ember helyett a Mandeville által leírt „magánvétek-közhaszon” páros írja le, ami szerint a bűnök halmozásával jutunk el a közjóhoz.

XIII. Leó pápa a kor kapitalizmusának visszásságaira reagálva megírta 1891-ben a Rerum Novarumot, amelyben lefektette az Egyház szociális és gazdasági alapelveit. Merész témákat feszeget, például a tőkés-munkás kérdést. Meghatározta a szolidaritás, az emberi méltóság elvét, és a közjó elvét hangsúlyozta.

Részletek XIII. Leó pápa munkájából

A legszegényebb sorsú embereken sürgősen és alkalmas módon segíteni kell, mert az emberiség nagy része méltánytalanul szomorú és nyomorult viszonyok között tengődik.

A társadalom jólétét elsősorban a következők teremtik meg: a helyes erkölcsi értékrend, a családi élet megfelelő rendezettsége, a vallás és a jogrend védelme, a közterhek mérsékelt kirovása és igazságos elosztása, az ipar és a kereskedelem felvirágoztatása, a földművelés fejlesztése, s általában mindazok az intézmények, amelyek működésének javulásával az állampolgárok jólétének és boldogságának emelkedése párhuzamosan jár együtt. Az államvezetés tehát mindezen tényezők következtében lesz képes az összes társadalmi osztály és csoport érdekében működni, következésképpen a munkások helyzetét is maximális mértékben javítani, – mégpedig teljesen jogszerűen és az illetéktelen beavatkozás minden gyanúja nélkül teheti ezt, hiszen az államnak törvényes kötelessége a közjó előmozdítása.

Forrás: Rerum Novarum

keteg_portre

- Egocentrikus gazdasági modell szerint élünk?

- Az individualizmus és a haszon sokkal emblematikusabbá vált az ember önmeghatározásában, mint az erények által meghatározott ember. A II. világháború után tért vissza Konrad Adenauerrel, Röpkével a szociális piacgazdaságban az etikus gazdaság, és egy rövid időre főárammá vált. A mai meghatározó elvek az 1970-es évek végére váltak újra uralkodóvá a Keynes-i elvek kudarca után. Csakhogy a haszonelvű közgazdaságtan alapelvei jelenleg nem bizonyulnak relevánsnak.

- Miért nem működik a haszonelvű, főáramú gazdaságtan?

- A 2008-as válság kirobbanásakor a közgazdászok egy része is kritikával illette a főáramú gazdaságtant. Sokan rájöttek arra, hogy a gazdasági élet egyik problémája az etikus magatartás hiánya.

"
Nemcsak termelési ciklusokra, vagy a pénzügyi folyamatokra vezethető vissza a válság. Újra kell gondolni az alapelveket és az embert magát.

- Hogyan lehet újragondolni az alapokat?

- Vissza kell térni az erényekhez. Erény: jóra való cselekvési készség. Az ókori görögök által is megfogalmazott értékhierarchia legalsó szintjén találhatók a materiális javak, és a csúcsán az intellektuális és erkölcsi javak szerepelnek. Léteznek külső, az életet segítő javak, ezek eszközök. Arisztotelész szerint is, és az értékhierarchiában ezeket követik a testi, majd legfelül a lelki javak. Aquinói Szent Tamás rendszerében az un. hasznos „jók” nem önmagukban jók, hanem eszközök, elősegítik valami másik cél, az „erkölcsi jókhoz tartozó érték-célok” megvalósítását. Keserű orvosság az eszköz ahhoz, hogy megvalósuljon valami felsőbb jó, az élet, az egészség értéke.

Akkor működik megfelelően a gazdasági élet, ha valami jót akar megvalósítani, és a materiális javak ezt a jót szolgálják.

A profitnak is az eszközök között van a helye, és a profit akkor jó, ha erényes és jó dolgot szolgál. A főáramú gazdaság azonban fő helyre tette a profitot. Ebben a torz rendszerben a profit cél, így az ember nem teljesedhet ki.

Az ember nem a profitszerzésben teljesedik ki, erényes emberként kell bánni a profittal. Ha nem a mohóság és a birtoklási vágy vezet a profit felhalmozásában, hanem a szolgálat, a másoknak való jótétemény, akkor vagyunk én és a profit jó helyen.

keteg_plakat

- A piacon, a gazdasági életben hogyan néz ki az etikus magatartás?

- Ma is vannak olyan bankok, amelyek etikus elvek alapján működnek, illetve olyan vállalkozók, akik meg tudják valósítani a profithoz való erényes, önzetlen hozzáállást. Így a pénz dolgozik, és eszközként, a saját helyén kezelve rengeteg jót tud tenni. Ebben a rendszerben az embernek van a legfőbb szerepe.

Az az ember, akiben az erények, az erkölcsi jó dolgozik, és akinek a célja az értelmes élet megvalósítása, akinek Istennel is jó a kapcsolata, annak teljes az élete. Ez persze ellentétes a ma uralkodó, hedonista boldogságfelfogással.

Pedig kutatások is bizonyítják, és már ókori gondolkodók is megmondták, hogy a kellemes élet önmagában nem hozza meg a boldogságot. A hedonizmus a boldogság alacsonyabb szintjét valósítja meg.

- Mitől működhet egy ilyen pénzintézet? Hogyan lehet fenntartani? Mi garantálja azt, hogy nem csődöl be pár éven belül?

"
- Ez puszta előítélet az emberek részéről: ami etikus, erkölcsös, az becsődöl. Nem igaz. Akkor fog virágozni.

Gondoljuk csak végig: ha az elvem az, hogy minél több mindent szerezzek meg magamnak, amit csak tudok, akkor éles, halálos verseny alakul ki, „dog eat dog competition”, ahol az egyik nyer, a másik pedig veszít. Az egyik tehát szükségképpen becsődöl.

Ha azonban olyan piacon működik a cégem, ahol mindenki a saját java mellett a másik javát is akarja, akkor az egy nyer-nyer, vagyis win-win helyzet, így minden szereplő nyer.

Már virágzóbb ez a modell, mint a véres verseny modell, ahol az egyik veszít, és "meghal".

Játékelméleti modellben is ábrázolható: ha mindenki csak a saját hasznát keresi, a hasznát maximalizálni, és legyőzni a másikat, végül nem marad senki, csak egy, de az az egy is elpusztul magában, hiszen az ember társas lény. Olyan felfogásban tudok fennmaradni, prosperálni és virágozni, ahol az én önérdekemben a másik ember jólétének akarása is benne van.

- Milyen cégek működnek ezen elvek szerint?

- Például A palermói Banca Etica, vagy a Mondragon baszk "multinacionális" vállalat, a Patagonia, vagy a Focoláre Közösségi Gazdaság mintegy ezer tagvállalata, s még lehetne sorolni.

Vannak etikus módon tevékenykedő hazai és külföldi vállalkozások is. A jelenlegi véres verseny környezetben tényleg nehezebben tudnak működni, de képesek megélni és prosperálni.

Ezek a cégek olyanok, mint a tésztában a kovász. Minél inkább átfordulna a piac a win-win modellre, annál nagyobb teret engednénk a másiknak, és tudnánk prosperálni.

keteg_eletkep

KETEG csoportkép

- Mi lenne a kevés a fóka, sok az eszkimó helyzettel?

- Ha erkölcsös gazdasági környezet alakulna ki, mindenkinek jutna fóka. Itt léphet képbe az elosztás elve. Az egyház társadalmi tanítása az igazságosság elvéről beszél: méltányosan, arányosan adni mindenkinek. Nem egyenlően, hanem arányosan. Ez a mai a húsz-nyolcvanas, illetve kilencven-tízes társadalom, amit David Korten is leír a Tőkés társadalmak világuralmában, vagy Ferenc pápa Evangelii Gaudium enciklikájában,

azért tarthatatlan, mert így a rendelkezésre álló erőforrások és vagyon nem azokhoz jutnak, akiket megillet, akiknek joguk van rá, hanem felhalmozódnak egyesek kezében. Ha az elosztás igazságosabb lenne, több fóka jutna az eszkimóknak.

- Hogyan lehet oktatni ezt a témát?

- Őszintén szólva külföldön erre sokkal több példa van, mint itthon. Az Amerikai Egyesült Államokban egyetemek, intézetek foglalkoznak az etikus közgazdaságtannal. Minnesota államban a University of Saint Thomas, vagy a John Ryan Intézet az egyház társadalmi tanítására alapozva fejtik ki közgazdaságtani tevékenységét. Európában több ilyen intézet, intézmény is működik, sőt, a Fülöp-szigeteken is van olyan intézmény, amely az egyház tanaira alapozott közgazdaságtannal foglalkozik.

Rómában az Angelicumot, Navarrában az egyetem üzleti iskoláját emelném ki, vagy az Ingostadti Egyetemet. Stefano Zamagni és Helen Alford, és sok más társaik nemzetközi szinten elismert és neves közgazdászok ezen a területen. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ez fajta gondolkodásmód elfogadottabb, mint itthon, bár Magyarországon is vannak lépések – ezek viszont biztatóak.

- Melyek ezek?

- A Sapientia Főiskolán elindult a Keresztény Társadalmi Elvek a Gazdaságban szakirányú képzés, a KETEG, amely 2010 óta működik. A kurzus hallgatói valamilyen cégnél vagy banknál dolgoznak, és meglátták a főáramú közgazdaságtan elégtelenségét, és az alapelvek átgondolásának szükségességét. Két év tanulás után igencsak tudják hasznosítani az erkölcsös, emberközpontú gazdasági elveket a munkájukban, a munkájukhoz való hozzáállásban, a cégvezetésben. Óriási lépésként könyvelem el azt is, hogy az idei tanévtől a Budapesti Corvinus Egyetem bevezette Emberközpontú közgazdaság néven B/A és M/A kurzusai közé a KETEG tantárgyait.

- Ez mit jelent?

- A Sapientiás KETEG képzés tantárgyai rövidítve, egy tantárgyblokkban kerülnek tanításra, a blokk három tantárgyat foglal magában. Az első tárgy az emberközpontú gazdaság teológiai, filozófiai alapjai.

"
Meglepetésre erre iratkoztak fel a legtöbben, vagyis a hallgatók is érzik a zsigereikben, hogy valahol az alapokat kell megnézniük és újragondolniuk.

A második tárgy az emberközpontú gazdaság etikai-társadalomtudományi alapjai. Ebben látszik az emberre alapozó gazdasági logika. A harmadik tárgy az emberközpontú közgazdaságtan.

VIDEÓ: Baritz Sarolta Laura előadása, TEDxDanubia2010

- Mennyire népszerű most az emberközpontú közgazdaság a Corvinus hallgató között?

- Egyre-másra kaptam az e-maileket, hogy ha nem férnek be, és nem tudják hivatalosan felvenni, akkor is hadd hallgassanak bele. Látensen itt az igény erre a hallgatók részéről. Nem a mainstream ellenében tanítunk, hiszen a közgazdasági szakértelem, szakterületek, módszertan, a közgazdaságtudomány ott van, hanem egy másik paradigmában való gondolkodásmódot, „új” gazdasági gondolkodást kínálunk fel neki.

2012_04_19_21_az_erdeklodok_megtoltottek_az_eloadotvallalkozok

Vállalkozók a MOM-ban A boldogság közgazdaságtana konferencián

- Más oktatási intézményekbe is eljuthat a KETEG?

- Középiskolákban mindenképpen jó lenne tanítani. Szeptember 13-án Miskolcon rendezték a Kattársat, a Katolikus Társadalmi Napokat; a Fáy András Görög katolikus Közgazdasági Szakközépiskolában volt egy konferenciánk. A sok középiskolás diák feszülten figyelt. Máshová is hívják a KETEG tárgyakat, s újra kell gondolni a KETEG működését.

- Mi ennek az oka?

- Kevés a tanár, aki Magyarországon profi módon tudja tanítani a KETEG szemléletű tárgyakat. Márpedig csak olyan oktató taníthatja a KETEG gazdasági tárgyait, aki profi közgazdász. Alaposan ismernie kell a mainstream közgazdaságtant és az egyház társadalmi tanítását is, illetve a téma etikai-erkölcsi vonatkozásait. Szeretek külföldi szakembereket hívni, illetve tanulmányutakat szervezni, hogy tanuljunk tőlük.

mom_a_boldogsag_kozgazdasagtanaKeteg_Baritz_Sarolta_Laura2

- Milyen külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek?

- Az Angelicum ad nekünk ösztöndíjat, egy-két diákunk már volt is, van is kint. Úgy látom, perspektívánk van, ajtók nyíltak meg előttünk, és sokat kell dolgoznunk azon, hogy megfeleljünk az elvárásoknak. A közgazdászoknak van a legnehezebb dolguk: azonkívül, hogy van egy igen kemény szakterületük, tisztában kell lenniük az egyház tanításaival is.

- Itthon a többi keresztény felekezet ismeri az etikus közgazdaságtant?

- Az egyik legfontosabb, hogy nem csupán katolikus, hanem protestáns felekezetűek is támogatják az emberközpontú gazdaságot.

Ezekben a kérdésekben a keresztény egyházak össze tudnak fogni, hiszen ki ne szeretne egy jobb társadalmat? Ki ne szeretne igazságosabb gazdaságban működni?

Érdekes volt a cikk? Nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
„A hajléktalan és a Converse-csukás huszonéves összenézett egy pillanatra” – néhány szó a háláról
'Nyugi, fiatalember, úgyis csak a járdáig tudok leesni.'
Hargitay Judit - szmo.hu
2019. április 18.



A négyes villamoson utazott egy hajléktalan. A pestiek tudják, hogy a város egyik legzsúfoltabb járatán (a Nagykörúton megy) ez nem ritka dolog. Nem is szeretik. Ez az öregember is roggyant volt, összevissza ruhákban, a szakálla tele bizonytalan papírfecnikkel. Igen, szaga is volt, de nem piaszag. Nem volt részeg, csak fáradt, és szerintem beteg. Két megtömött sporttáskával (azok is úgy néztek ki, mintha a kukából túrta volna valahol) cihelődött le a Rákóczi térnél. A fotocellás ajtók megtréfálták, olyan gyorsan húzódtak szét, hogy az öreg megbotlott, és feltartóztathatatlanul zuhanni kezdett a járdasziget felé.

Aztán egyszer csak valaki utána kapott. Egy Converse-cipős huszonéves srác, pöpec barber-frizurával (tudjátok, az az oldalt felnyírt, középen hátrazselézett), egy akkora lyukkal a fülcimpájában, mint egy ötforintos (vannak ilyen fiúfülbevalók, én mindig megijedek tőlük). Határozottan tartotta az öreget a karjánál, amíg az visszanyerte az egyensúlyát.

Csak egy pillanatra néztek egymásra, két ember, két teljesen külön világ. Az öreg szemében hála volt. Aztán csak annyit mondott: “Nyugi, fiatalember, úgyis csak a járdáig tudok leesni.” Az utasok nevettek, de nem gúnyosan, az öregnek sikere volt.

Néztem a mozdulatlan fiút, aki már a telefonját vizslatta. Aztán eszembe jutott egy réges-régi arc, egy férfié. Biztonsági őr volt apám munkahelyén, egy vidéki nagyvárosban. Egy kis üvegkalitkában szobrozott, többnyire hétvégén (azok a műszakok jobban fizettek, nagy családja volt, kellett neki a pénz), télen is.

Tizenvalahány éves lehettem, apámnak eszébe jutott, hogy be kell ugrania az irodába valami iratért. A fűtött kis Opeljében vártam az udvaron, amíg felszaladt az épületbe, aztán ahogy kanyarodtunk ki az üvegfalú őrbódé előtt, apám odaintett a küszöbön topogó, kezeit lehelgető férfinak. Farkasordító hideg volt. Apám nem szólt, csak berobogtunk a belvárosba, kiugrott egy gyorsbüfénél. Két papírpoharas forró csokival jött vissza, mindkettőt a kezembe nyomta: “Igyál.” Azt hittem, a másikat magának szánja, szorongattam a poharakat.

Váratlanul ért, amikor megint megálltunk a munkahelyénél, és kivette a kezemből az egyik poharat. Kiszállt, és a még mindig toporgó biztonsági őr kezébe nyomta. Nem várt köszönetet – apám nagyon nehezen viselte a hálálkodást, vagy bármilyen emberi érzékenykedést –, huppant is vissza a sofőrülésre, és húztunk el. Egy pillanatra még láttam az őr arcát, ahogy kezében a forró csokival utánunk nézett. Ugyanaz volt a szemében, mint most a hajléktalanéban a négyes villamoson.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de egy ideje elhatároztam, hogy magamban gyűjteni fogom ezeket a pillanatokat. Amikor egy ember tekintetében megcsillan a hála. Szerintem ez az egyik legszebb látvány a világon. Olyan, mintha a mindennapjainkat elöntő szürke közöny hasadékán beömlene a fény.

Morcos, utálkozó világban élünk? Talán. Ha kinyitom a laptopom fedelét, és beleolvasok néhány internetes kommentszekcióba, magam is úgy érzem. De az élet nem az interneten van – még ha én is ide írom ezeket a sorokat – hanem “odakint”.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
A tanítványaival együtt halálba menő skót tanárnőre is emlékeztek – gondolatok az Élet Menetéről
Fáklyákkal vonultak végig a pesti Duna-parton az Élet Menete résztvevői a legsötétebb vészkorszak kezdetének 75. évfordulóján. Az emlékezés életigenlőbb volt, mint valaha.
szöveg és fotók: Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. április 15.



„Kérhetek tőled tüzet? – szólít meg egy fiatal nő, majd rögtön hozzáteszi, hogy e célból még sosem szólított meg senkit az utcán, pedig dohányzik. Az én fáklyám már ég, a Vigadó tér alatt kaptam, és többes lángmegosztásban lobbantottam fel.

Később egy diákkorú srác is felém tartja fáklyáját. Mások rögtön meg is örökítik magukat a fáklyagyújtás közben, vannak, akik már az alkonyodó égalját színező lángerdőt fényképezik. „Ugye, felteszed ezeket a Facebookra?” – a kérdést nem egy tinédzser tette fel, hanem egy ötvenes hölgy, hasonló korú párjának.

Lehet, hogy a skót duda hangja is tette? Mivel az idei Élet Menete a tanítványaival együtt halálba menő skót tanárnőt, Jane Haining mártíromságát idézte fel, a résztvevőkhöz ismét magyarul szóló, skót nemzetiségű Iain Lindsay brit nagykövet és David Mundell, a skóciai ügyek minisztere szavai után a menet indulására ezúttal nemcsak a hagyományos sófár, hanem egy skót dudás is jelt adott. Ez a szokottnál oldottabbá tette a hangulatot. De ugyanilyen üdítő volt látni azokat az idős túlélőket, akik számára a szervezők egy nyitott elektromos autót biztosítottak.

A fotósok egymást taposták, hogy megörökíthessék a 98 éves, csupa mosoly ötszörös olimpiai bajnok Keleti Ágnest, aki az út végén az Élet Menete lángját gyújtotta meg. Ő és szerencsés sorstársai puszta létükkel példázták, hogy még a legnagyobb szörnyűségek után is képes az ember talpra állni és örülni minden megélt napnak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Facebookon kér segítséget a fóti gyermekotthon egyik lakója
'A családokat se szakítják szét, ha elköltöznek' – érvel a lány, aki szerint neki azok a gyerekek és felnőttek a családja, akik között felnőtt.
Zsilák Szilvia írása az Abcúgon - szmo.hu
2019. április 17.



A fóti gyermekotthon egyik fiatal lakója úgy döntött, hogy kiáll magáért és a társaiért, és a Facebookon kér segítséget. Közel háromezer megosztásnál jár a hétfő délutáni poszt, amiben a hozzászólók a lány bátorságát díjazzák, és a támogatásukról biztosítják őt. Karolina, a 18 éves mozgássérült lány a posztjában arra kéri az embereket, hogy segítsenek nekik, hogy együtt maradhassanak, és felteszi a kérdést, hogy „Ti tudnátok a családotok nélkül boldogok lenni?”

A kormány a tervek szerint még az idei év első felében bezáratja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot, és az ott élő gyerekeket az ország különböző pontjain, Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon és Budapesten helyezik el. Az intézményben jelenleg három részleg működik, a speciális gyermekotthonban súlyos pszichés problémával élő fiúk, a különleges gyermekotthonban a tartósan beteg és sérült gyerekek, a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában pedig a fiatal menekültek élnek.

Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár szerint a kitagolásra azért van szükség, hogy felszámolják a nagy létszámú tömegintézményeket, és azt ígéri, hogy jobb körülmények közé helyezik el a gyerekeket.

Korábbi cikkünkben megpróbáltuk kideríteni, hogy mi lesz a gyerekek sorsa, megnyugtató választ nem kaptunk, a legnagyobb rejtély, hogy mi lesz a menekültek, illetve a tartósan beteg és sérült gyerekek sorsa. A számukra kijelölt otthonok nem alkalmasak ezeknek a gyerekeknek a fogadására, és a jelek szerint ez nem is fog változni, ráadásul ezek az otthonok a puszta közepén állnak. A különleges szükségletű gyerekek nagyon szoros kapcsolatot ápolnak egymással és az ápolóikkal, ezért nekik különösen nehéz lenne a kiköltözés.

A családokat se szakítják szét, ha elköltöznek

A gyermekotthon egyik lakója, Oláh Karolina a napokban úgy döntött, hogy megtöri a csendet, és kiírja a Facebook oldalára, hogyan éli meg ezt az időszakot.

„Azt még valahogy feldolgozzuk, ha menni kell, hiszen egy „normális” család életében is van ilyen. Viszont minket az ország különböző részeire akarnak szétdobálni, azt gondolva, hogy „Majd úgyis megszokják!” Igen. Lehet, de abba senki nem gondol bele, hogy mi, akik évek óta együtt élünk, talán úgy szeretjük egymást, mint egy igazi család! A vér szerinti családom elhagyott, mert nem kellettem nekik. Nekem azok a gyerek és felnőttek a családom, akik között felnőttem”

– olvasható a posztban.

„Azért gondoltam, hogy kiírom ezt a Facebookra, mert fontosnak tartom, hogy a mi oldalunkról is hallják az emberek, hogy nekünk ez milyen nehéz” – mondta Karolina az Abcúgnak.

Karolina mozgássérültként született, az édesanyja nem merte vállalni a felelősséget, ezért a tatabányai csecsemőotthonban helyezték el. Ötéves korában került át a fóti gyermekotthonba, és azóta ott él. „Az emberek itt nagyon kedvesek, itt nőttem fel, ide köt minden, nekem Fóton van az otthonom.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x