News here
hirdetés

BALATON

Közel 100 film, színes programok és a Balaton vár a Magyar Mozgókép Fesztiválon

Közel száz film, színes kiegészítő programok, no meg a Balaton várja a filmbarátokat.

Link másolása

hirdetés

Június 9-12. között a hazai filmek ünnepén, a Magyar Mozgókép Fesztiválon három városban, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban, kilenc helyszínen közel száz magyar filmet láthatnak majd a filmbarátok kedvezményes 500 Ft-os áron.

A fesztivál teljes bevételének 20%-át a Magyarpolányi Alapfokú Művészeti Iskola, fotó és filmes tanszakának növendékei számára ajánlják fel a szervezők, a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023Európa Kulturális Fővárosa program.

Idén is izgalmas, ingyenes kiegészítő programok színesítik a fesztivál kínálatát.

A tavalyi fesztivál egyik legizgalmasabb momentuma a FILMRE VELE! játékos verseny volt, melynek keretében öt kortárs magyar regény ”vetélkedett” a megfilmesítés lehetőségéért. Június 10-én, pénteken 15 órakor a veszprémi Óváros téren ismét megrendezik ezt a programot, de immár emelt téttel! Idén a krimik lesznek fókuszban: melyik a legizgalmasabb, melyik a legalkalmasabb filmre? Idén öt magyar bűnügyi történet és öt forgatókönyvíró verseng - szakszóval pitch-csel -, a tét: az NFI első körös fejlesztési támogatása. A szórakoztató másfél órában Kondor Vilmos Örvényben, N. Nagy Zoltán Keselyű – a Babits gyilkosságok, Csabai László Szindbád a detektív, Cserháti Éva A sellő titka és Tar Sándor A szürke galamb című regényét mutatják be Bodzsár Márk, Goldberg Emília, Maruszki Balázs, Szőcs Petra és Szélesi Sándor forgatókönyvírók. Az esemény moderátora Juhász Anna. Vajon melyik filmíró kezdheti majd el a forgatókönyv fejlesztését?

A Pannon Egyetemmel karöltve a Magyar Mozgókép Fesztivál idén is szervez olyan beszélgetéseket, melyek során a közönség filmek apropóján társadalmi, történelmi kérdésekről cserélhet eszmét az alkotókkal és szakértőkkel. Az első Nézzünk mögé háttérbeszélgetésre június 10-én, pénteken 17 órakor a veszprémi Óváros téren kerül sor Eperjes Károly részvételével, aki rendezői bemutatkozásához a Magyar Passió című filmben az ötvenes évek magyarországi keresztényüldözéseit választotta témául. Ő formálja meg Leopold atyát, akit koholt vádak alapján letartóztatnak és kegyetlen kínvallatásnak vetnek alá.

Grosan Cristina egyetlen éjszaka alatt játszódó filmje, A legjobb dolgokon bőgni kell groteszk humorral mesél a bürokrácia útvesztőiről, a felnövés nehézségeiről, generációs dilemmákról és az önvizsgálat fontosságáról. Június 11-én, szombaton 17 órakor a film apropóján a mai harmincasok útkereséséről és beilleszkedéséről lesz kötetlen beszélgetés.

hirdetés

Június 11-én, szombaton 15.30-kor a veszprémi Expresszóban Valóságos-e egy dokumentumfilm szereplője? címmel lesz kerekasztal beszélgetés. Oláh Kata a Digitális nomádom, Kőrösi Máté a Dívák és Papp Gábor Zsigmond a Bereményi kalapja rendezője, valamint Lajos Tamás, a Katinka producere cserélnek eszmét arról, hogy milyen felelősséget ró a rendezőre egy valós ember ábrázolása, hogy mennyiben formálódik a szereplő személyisége a rendező kamerája által? A beszélgetés moderátora Józsa László, a MADOKE elnöke.

A Magyar Mozgókép Fesztivál a magyar film ünnepe a csodálatos Veszprém-Balaton régióban, különleges élmény a közönségnek és pezsgő találkozó a magyar filmeseknek. A legújabb magyar alkotások premierjével, izgalmas sztárokkal, felejthetetlen moziélménnyekkel várunk Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozikban és szabadtéri vetítéseken a hűs, balatoni estében.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BALATON
Óriási drágulás várható a Balatonnál, elfelejthetjük az 1500 forintos menüket
Az alapanyagok ára folyamatosan emelkedik, legalább 25-30 százalékkal kell majd többet fizetni idén a büfékben.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2022. április 12.


Link másolása

hirdetés

Már a nyitásra készülnek a balatoni büfések, elkezdték a karbantartásokat, és az alapanyagok beszerzése is folyamatban van – írja a Sonline, hozzátéve: az árak aligha maradnak a tavalyi szinten erre a szezonra.

"Aki naponta vásárol, az látja, hogy egyik napról a másikra mennek fel az árak, a vendéglátás ezeket a változásokat már nem tudja követni" – mondta a portálnak Makkos Péter fonyódi étterem-tulajdonos, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Országos Érdekképviseleti Szövetsége fonyódi térségének elnöke. Szerinte ellátási problémákra is fel kell készülni.

A fővárosban 30–40 százalékos drágulás tapasztalható, a balatoni éttermekben 25–30 százalékos emelkedésre kell számítani, az 1500 forintos napi menüt el kell felejteni

– jegyezte meg Makkos Péter, külön kiemelve, hogy ha az árstop megszűnik, akkor az étolaj ára legalább duplájára emelkedik majd, és ezt be kell építeni például a lángos árába is.

Az alapanyagok mellett az üdítők és az alkoholos italok árai is emelkedtek, ahogy a közüzemi díjak drágulása, a szakmunkás minimálbér emelése és a munkaerőhiány sem kedvez a balatoni vendéglátásnak.

Bizakodásra legfeljebb az ad okot, hogy talán több diákmunkásra számíthatnak, mint a korábbi években, a 25 év alattiakra vonatkozó szja-mentesség miatt ugyanis 15 százalékkal többet kereshetnek a fiatalok.

hirdetés


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BALATON
Ezeken a balatoni helyeken garantált a hideglelés
Két ház és egy domb, ahol a régi halálesetek szelleme kísért a mai napig. Éjszaka válasszunk inkább más kirándulóhelyet.
Forrás: Tó-retró blog, címkép: A Fekete-kastély napjainkban - szmo.hu
2022. június 19.


Link másolása

hirdetés
A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Fekete-kastély

Sötét ablakok, omladozó falak és dudvával benőtt padló várja a balatonedericsi Fekete-kastély esetleges látogatóit, mivel nincs olyan új tulajdonos vagy vállalkozó, aki fantáziát látna a szerencsétlen múltú épület felújításában. A helyiek szerint egyébként nemcsak a kastély neve fekete, de a históriája is, sokak szerint inkább lebontani kellene, mint restaurálni.

A tragikus történet az 1800-as évek második felében kezdődött, amikor Nedeczky István megépíttette családja számára a kastélyt, amelyet akkor még csak a tető színe miatt neveztek a környékbeliek feketének.

A ragadványnév azonban megtette hatását, mivel pár év múltán az első tulajdonosnak az adósságai miatt túl kellett adnia a család otthonán. A Fekete-kastélyt rokona, Nedeczky Jenő vásárolta meg, de nem sok öröme telt benne. 1883-ban ugyanis igen fiatalon, alig 29 évesen tüdősorvadás következtében itt hunyt el szeretett felesége, Emma, akit az ország csak Deák Ferenc unokahúgaként ismert meg korábban. Nem csoda, hogy Nedeczky Jenő felesége halála után nem is töltött itt több időt. Emma halála után pár évvel, 1889-ben újabb szerencsétlenség történt a kastélyban, akkor öt kisgyermeket temetett maga alá a leszakadó mennyezet, és a kicsinyek közül egy az életét vesztette.

A századforduló után üresen állt a kastély, bár személyzet gondozta és olykor-olykor kiadták nyaralóknak is. 1912-ben az épület szakácsnőjét ölte meg egy helybéli gulyás féltékenységből, majd 1914-ben a Nedeczky család egyik tagja, István lett öngyilkos a falak között. Az idő múltával aztán az épület többször gazdát cserélt, mígnem 1928-ban Vág Jenő pesti ügyvéd költözött ide a feleségével. Ez a korszak sem végződött azonban fényesen, mivel az ügyvéd rajtakapta az asszonyt egy kútfúróval, és emiatt öngyilkos lett. Ám az özvegy nem tartott ki a kútfúró szerető mellett sem, így – bánatában – a szerencsétlen szakember is végzett magával, amikor rájött, hogy a kastély úrnője már nem őt szereti. Az asszony újabb szeretője üdülőként üzemeltette a kastélyt, amelynek neve az 1920-as, 30-as években rendre felbukkan a balatoni apróhirdetések között, kivehető szállásként. Az özvegy végül eladta a balatonedericsi ingatlant egy nyugalmazott miniszteri főtanácsosnak, aki a II. világháború idején arra használta, hogy itt állítsa össze jelentéseit német kémként a náciknak. 1945 februárjában, az oroszok megérkezése előtt azonban ő is öngyilkos lett a Fekete-kastélyban. Bár egy időben a kastély üdülőként és építőtáborok szállásaként üzemelt, most már évtizedek óta üresen áll, a kérdés csak az, hogy Németországban élő új gazdája felvállalja-e a kockázatot, és felújítja-e az elátkozott épületet...

Kripta-villa

Jóval fényesebb sors jutott az idegenforgalmi látványosságként újjászületett fonyódi Kripta-villának, amelynek megépítését szintén egy szomorú tragédia alapozta meg. Történt ugyanis, hogy Abrudbányai Ödön pécsi biológus professzor beleszeretett egy erdélyi leányba, Magduskába, aki azonban közvetlenül az esküvő előtt szerencsétlenül elhunyt. Az ara nélkül maradt férj nem tudta szomorúságát mivel enyhíteni, így egy kriptát építtetett fonyódi kastélyának alagsorába, amelyen ő és meghalt menyasszonya látható egy márvány ágyban.

hirdetés

Bár a kriptában nem nyugszik senki, a különös szerelmi történet máig érdekli az erre járókat, már csak amiatt is, mert Abrudbányai Ödön később több versben is megénekelte a tragikus szerelmet. A Kripta-villát egyébként 1925-28 között építették fel, és később a Pécsett népszerű gyógyszerésszé váló Abdrudbányai Ödön jóváhagyásával a turisták is meglátogathatták. Még az 1960-as években, a Kádár-korban is népszerű látványosságnak számított Fonyódon a különös márvány hitvesi ágy. Manapság pedig senkit nem tántorít el a különös história a Kripta-villa meglátogatásától, így az önkormányzat felújíttatta és múzeumként nyitotta újra az épületet.

Akasztódomb

Végül emlékezzünk meg Tihany egyik legnépszerűbb látványosságáról, az Akasztódombról is, amelynek híre a nevéhez hasonlóan nem volt túl fényes az elmúlt évszázadokban. Az Akasztódomb elnevezése onnan ered, hogy a Tihanyi Apátság elöljárói itt végeztették ki az általuk elfogott és elítélt gonosztevőket.

A budai akasztódomb. "Fénykorában" a tihanyi is hasonló lehetett...

A török vész idején állítólag itt került kötél azoknak a törököknek a nyakába is, akik szerencsétlenségükre pont Tihanyból kívántak keresztény leányt rabolni maguknak. Később a XX. század elején a domb gejzírkúpjai kerültek be a köztudatba, amelyekből szívesen építkezett a tihanyi lakosság majdnem eltüntetve azokat, csak a XX. század közepén jutottak el odáig a magyar geodéziai szakemberek, hogy védettséget kérjenek a különös természeti látványosságnak. Akkoriban az Akasztódombon egy hatalmas amfiteátrumot is létre kívántak hozni, amelynek tervei Wadder Gyula műegyetemi tanár fejéből pattantak ki. Egy nagyméretű szabadtéri színpadot álmodtak ide magas orgonaházzal, de a grandiózus elképzelésből semmi sem lett, talán a baljós elnevezéssel bíró helyszínnek köszönhetően. Nem jártak jobban a gardák sem, amelyek évszázadokig a magyar tenger őshonos halfajának számítottak. Ősszel tömeges vándorlásukat pedig pont innen az Akasztódombról figyelték az úgynevezett látók, akik azonnal jelentették a halak vonulási irányát a balatoni halászoknak. A gardák pusztulását persze nem az Akasztódomb okozta, hanem a hamisgyöngy biznisz és az angolnák tömeges betelepítése. Mindenesetre az megállapítható, hogy aki kapcsolatba kerül az Akasztódombbal, szerencsére nem igazán számíthat...

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a 70-es, 80-as évekre, és vannak fotóid, amiket szívesen megosztanál, csatlakozz a Retró Insta-csoporthoz!

Ha szívesen olvasnál további meglepő tényeket, izgalmas, rejtélyes sztorikat a Balatonról, nézd meg a Tó-retró blog szerzőjének új könyvét! További részletek és megrendelés itt.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
1000 forint alatt nem nagyon kapunk majd lángost a Balatonnál
Emelkednek az alapanyagárak, a büfések pedig nem titkolják, hogy emiatt ők is kénytelenek drágábban adni az áruikat.
Címkép: Wikipedia - szmo.hu
2022. április 20.


Link másolása

hirdetés
Ha az árstop nem marad, akkor az étolaj ára legalább duplájára emelkedik, és ezt be kell építeni például a lángos árába is

– nyilatkozta egy szakember a 24.hu-nak.

A Blikk információi szerint a legolcsóbb helyeken se lesz olcsóbb a lángos 1000 forintnál. Sőt, a parton mindenhol 1300 forintos árra kell inkább számítani. A Sonline-nak nyilatkozó balatoni vendéglátós is hasonló árakról számolt be.

Ő sosem gondolta volna, hogy a sajtos-tejfölös lángos ára átlépi az 1000 forintot, idén mégis kénytelenek lesznek 1200 forintért adni a közkedvelt finomságot.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
BALATON
A Balaton-felvidék egyik legszebb panorámáját a Csobánc tetejéről élvezheted
A fennsíkon épült 13. századi vár egykor fontos események tanúja volt. Mára a hely a siklóernyősök és a gyönyörű kilátást kedvelők kedvenc helye lett, de számos különleges növényfaj is él itt.
Fotók: Matus László - szmo.hu
2022. június 11.


Link másolása

hirdetés

A Balaton számos látnivalója között az egyik különös múlttal rendelkező hely a Csobánc.

A Balaton-felvidék egyik tanúhegyének ma már lapos tetejéről fantasztikus kilátás nyílik a környező vidékre.

Tiszta időben egészen a pécsi tévétoronyig ellátni, de akár az Alpokat is megpillanthatod róla. Az Országos Kéktúra útvonala is áthalad a fokozottan védett területen.

A kiváló adottságok miatt a siklóernyősök egyik kedvelt helye. A csúcsot azonban csak gyalog lehet elérni.

Fent pedig érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon, hogy ezt a fennsíkot valaha a Pannon-tenger homoküledéke töltötte fel, majd a bazaltvulkán lávája ömlött rá. Végül a természet és az időjárás munkájának köszönhetően alakult ki mai formája. A szakértők szerint a Csobánc bazaltjainak kora 3,42 millió év.

A hegyen az extrém éghajlati és geológiai viszonyok között több botanikai ritkaság is él.

Többek között a sziklaiternye, a ritka buglyos vagy fürtös kőtörőfű, a fekete és leánykökörcsin, vagy a hajdani várkertből elvadult orgonaliget. A domboldalon máig fontos a római korig visszanyúló szőlőkultúra.

hirdetés

Csobánc neve: a "Csobán" szóból ered, annak kicsinyítő képzős változata. A török eredetű szó jelentése magyarul „pásztor”.

A hegyet először 1221-ben, míg a várat egy 1272-es oklevélben említik.

A 376 méter magas, 260x190 méteres lapos fennsíkon áll a 13. században épült Csobánc várának romja.

A vár a 15. században Mátyás király halála után Kinizsi Pálnak köszönhette, hogy megmaradt, sőt erődítménnyé alakították. Még a törökök sem tudták bevenni, bár többször ostromolták. A vár a 16. században a Gyulafiak tulajdonában volt, a 17. században pedig az Esterházy-család vásárolta meg. Bécsben már eldöntötték, hogy lerombolják a várat, de a Rákóczi-szabadságharc miatt a császári katonaság használta tovább, végül a kurucok elfoglalták.

A vár elleni legnagyobb ostrom 1707. február 25-én volt, amikor Jean Rabutin császári tábornagy próbálta meg elfoglalni mintegy ezer fős seregével, sikertelenül. Pedig a várat csak mintegy 30-an védték. Két év múlva került újra császári kézbe, ekkor kezdték meg lerombolni és 1722-ben már romként említik az építményt.

1861-ben Rómer Flóris mérte fel a várat, a régészeti feltárása pedig a 20. század közepén indult meg.

A vár több művészt is megihletett. Például Kisfaludy Sándor verses epikát írt Csobánc címmel, Vachott Sándor Balaton vidékén című versében pedig lelkesen írt Csobáncról.

Csobánc vára

Ilyen a környék és a kilátás:


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: