hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
opera
Az Operaház 5 meglepő titka
Kiderül, miért nem lehetett az Operaházunk nagyobb, mint a bécsi, illetve miért nem kapcsolták le a csillárt az előadás alatt.
Horváth Emese cikke, Címkép: Fortepan - szmo.hu
2015. december 15.


hirdetés

Az 1867-es kiegyezést követően fellendült a főváros fejlődése, ezzel együtt pedig a kulturális intézmények is megszaporodtak. Pest, Buda és Óbuda egyesítése után alig egy évvel, 1874-ben a főváros pályázatot írt ki az Operaház tervezésére, amit Ybl Miklós nyert meg. Neoreneszánsz épülete nem csak a kor egyik legszebb, de legmodernebb színháza is volt. Íme 5 kulisszatitok az Operaház építéséről.

32126

Az építés feltétele

Mielőtt a pályázatot egyáltalán kiírhatták volna, szükség volt az uralkodó jóváhagyására is. Ferenc József végül 1873. július 25-én hozzájárulását adta a budapesti Operaház megépítéséhez, volt azonban egy feltétele.

A kikötés szerint az operaházunk nem lehetett nagyobb, mint a bécsi.

Szerencsére azonban Ferenc József azt nem állította feltételnek, hogy szebb sem lehet a bécsinél. Elkészülte után maga az uralkodó is szebbnek tartotta a huszonnégy karátos arannyal díszített dalszínház nézőterét, mint a bécsi operáét.

Emperor_Francis_Joseph

I. Ferenc József 1905 körül - Wikipédia

Modern tűzvédelmi előírás

Már félig felépítették a budapesti Operaházat, amikor Bécsben egy hatalmas tűzkatasztrófa során leégett a Ringtheater, és közel négyszázan meghaltak. Ezt követően nagyon sok tűzrendészeti előírást hoztak, és mivel a mi operánk akkor épült, ezért ezek a biztonsági újítások nálunk valósultak meg először. Beépítettek vasfüggönyöket és tűzszakaszokat, sőt a padláson víztározó medencéket is kiépítettek a tűzoltásra szolgáló záporberendezéshez. A fűtést gőzzel és kályhák segítségével oldották meg, a nézőtérnek pedig modern szellőző-berendezést építettek.

Meyers_b15_s0624a

Az Operaház illusztrációja a Meyers-lexikonban - Wikipédia

Világelső hidraulikus szinpadtechnika

A korábbi fa szerkezetű barokk színházaktól eltérően az Operaházban már nem kézi erővel működtették a színpadi gépeket.

Az Operaházban valósult meg a világ első hidraulikus szinpadtechnikája,

ami abszolút újdonságnak számított a 19. század közepén. Víznyomással mozgatták a körhorizont függönyt az addig szokásos felcsavarás helyett. Illetve a színpad két hátsó sarkában hidraulikus teherfelvonó kötötte össze a süllyesztőt és a negyedik emeletet, megkönnyítve ezzel a kellékszállítást.

Hidraulikus szinpadtechnikát utána sok helyen használták Európában, sőt az Amerikában is. Érdekes tény azonban, hogy a budapesti első példány szolgált legtovább, több mint 80 évig. Az alsógépezet használatát 1970-ben állították le. Ám amikor száz éves jubileumra készülve megkezdődött a rekonstrukció, a 97 éves süllyedőt még egyszer, utoljára sikerült mozgásba hozni.

57562

A nagycsillár romantikus fénye

Ybl tervezte a nézőtér nagy csillárját is. Idehaza azonban még nem tudták legyártani, ezért németországban készíttették el a gigantikus csillárt, ami három tonnát nyomott. Gázzal működött, ezért ellentétben a mai villanyvilágítással, nem lehetett teljesen lekapcsolni az előadások alatt. Szünetekben ugyanis rendkívül körülményes lett volna újra meggyújtani. Az előadások alatt így viszont csodaszép látvány volt, ahogyan a pislákoló fény megcsillant az aranyozott díszítéseken. A félhomályban pedig mélyen dekoltált hölgyek kokettáltak a szomszédos páholyok huszártisztjeivel.

Operahaz_1894

Az Operaház nézőtere 1894-ben

72015

Nagycsillár - már villanyvilágítással

Ybl a madaraknak is tervezett

A díszítésre az egész Operaházban nagy hangsúlyt fektettek. Az anekdota szerint Ybl még a madaraknak is tervezett, hiszen az operaház tetején olyan helyeken is vannak díszítések, amiket az utcáról nem igen vennétek észre.

A homlokzat legfeltűnőbb eleme a két egyiptomi szfinx, amiket Stróbl Alajos faragott carrarai márványból. A szfinxek az oldalbejáratokat őrzik és különlegességük, hogy Budapesten sehol máshol nincs szobor ilyen lényekről.

rocco21

Szfinx szobor - Köztérkép, Rocco21 fotója

A főbejárat mellett Liszt Ferenc és Erkel Ferenc nagyméretű szobra áll, ami a korabeli karikaturistákat is megihlette.

800-vs94dj-bjanko2szobor

A Borsszem Jankó újság karikatúrái

A belső terek felékesítésében olyan jeles haza képzőművészek vettek részt, mint Feszty Árpád és Székely Bertalan. Az Olimposzi isteneket ábrázoló mennyezetképet pedig Lotz Károly festette.

Források: Építészfórum, Wikipédia, Euronews, KEDDnetwork

Képek forrása: Fortepan, Köztérkép

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x