hirdetés
seress_1.jpg

Az öngyilkosok himnusza volt a Szomorú vasárnap

Seress Rezső dalából igazi világsláger lett, itthon viszont tömeges öngyilkossági hullámot indított el.
Horváth Emese - szmo.hu
2015. január 18.


hirdetés

A Szomorú vasárnap először 1935-ben, a Fórum Kávéházban hangzott el. A szöveget Jávor László írta, és maga a zeneszerző Seress Rezső énekelte. Rövid időn belül világsláger lett. Seress élete azonban legalább annyira szomorú volt, mint maga a dal, amely világhírűvé tette.

Sztorik a 21. század című tévéműsorból.

Az alacsony termetű Seress színész szeretett volna lenni, de végül zongorista lett: kávéházakban szórakoztatta a vendégeket, mozikban a filmek alatt zenélt. Hatvan saját szerzeménye volt már, negyven dalszöveget írt másoknak. Lemeze is megjelent, övé volt Pest legszebbnek mondott asszonya, mégis sikertelennek érezte magát.

A dal eredeti verziója:

1929-ben New Yorkban kitört a tőzsdekrach. A válság átgyűrűzött Budapestre is. A cégek sorra mentek tönkre, emberek kerültek az utcára. Ebben a pesszimista légkörben váratlanul köszöntött be Seress igazi sikere, amiben a válsághangulat is közrejátszott.

A Szomorú vasárnap tarolt, több értelemben is. Azt mondják, sokan vetettek véget életüknek úgy, hogy közben a nyomasztó hangulatú sanzon szövege, kottája volt mellettük. Állítólag először egy öngyilkos cselédlány kezében találták meg a Szomorú vasárnap kottáját, majd egy miniszteri tanácsos lőtte szíven magát egy taxiban, és búcsúlevele mellett szintén ez a kotta hevert. 1935 novemberében a 8 Órai Újság már „Gyilkos slágernek” nevezte, külföldi lapok pedig nemsokára az „Öngyilkosok himnuszaként” emlegették a dalt.

A dalnak számtalan feldolgozása született, például a Portishead zenekar által:

Párizsban tréfát csináltak az állítólagos öngyilkossági hullámból: az első refrénnél a dobos felállt, riasztó pisztollyal főbe lőtte magát és elzuhant. Ekkor egy másik zenész mellbe szúrta magát, majd a szaxofonosnak hozott egy pohárban mérget a pincér. A szám végére már csak a hegedűs maradt, de neki is leeresztettek a mennyezetről egy kötelet.

seress_2

Jávor László, a Szomorú vasárnap dal szövegírója Párizsban (forrás: Wikipédia)

A dal 1936-ban Amerikában is slágerré vált, ahol többek közt Louis Amstrong és Frank Sinatra is műsorára tűzte. A magyar dalból tehát világsiker lett. Seress azonban nem húzott hasznot belőle, a második világháborúban munkaszolgálatos lett. Életét a dala mentette meg, mikor egy német tiszt fölismerte, és maga mellé vette.

Így próbáltak tenni az öngyilkosságok ellen

A magyar kormány mai szemmel nézve hajmeresztő megoldással állt elő az öngyilkossági hullám csökkentése érdekében. Létrehoztak egy úgynevezett "Mosolyklubot", ahol a résztvevőknek többek között Mona Lisa mosolyát is tanították, sok más híresen jó kedélyű emberével együtt. Ettől azt remélték, hogy Budapest Az Öngyilkosságok Városa helyett rövid időn belül A Mosolyok Városává válik. A valaha volt talán legbizarrabb magyar klubról bővebben ebben a korábbi cikkünkben olvashattok.

A háborúból hazatérő Seress dalait azonban nem játszották, mert a Horthy-rendszer kiszolgálójának mondták. A művész kocsmákban lépett fel, de egyre kevesebb szükség volt rá. Nyomorgott, miközben Amerikában az egyik banknál 370 000 dollár jogdíj volt befagyasztva számára, de a nem utazhatott el érte, és az átutalás sem volt lehetséges.

69 éves volt, mikor a Szomorú vasárnap végzete őt is utolérte: 1968-ban öngyilkos lett. Bár megmentették, de újra megpróbálta, a második kísérlete már sikerült.

seress_3

Seress Rezső sírja Budapesten a Kozma utcai izraelita temetőben. (forrás: Wikipédia)

Még egy feldolgozás, Kökény Attila és Tóth Vera duettje a 2010-es Megasztárban:

Valamint a tavalyi X-Faktor egyik párbaján a Tha Shudras előadásában:

A dal teljes szövege:

„Szomorú vasárnap száz fehér virággal

vártalak kedvesem templomi imával.

Álmokat kergető vasárnap délelőtt,

bánatom hintaja nélküled visszajött.

Azóta szomorú mindig a vasárnap,

könny csak az italom, kenyerem a bánat.

Szomorú vasárnap.

Utolsó vasárnap kedvesem gyere el,

pap is lesz, koporsó, ravatal, gyászlepel.

Akkor is miránk vár, virág és – koporsó.

Virágos fák alatt utam az utolsó.

Nyitva lesz szemem, hogy még egyszer lássalak.

Ne félj a szememtől, holtan is áldalak...

Utolsó vasárnap”

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x