hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Az NDK-s lányok hajlandósága, avagy balatoni erotika
Egykoron a Balatonra érkező NDK-s lányok 'hajlandóságáról' beszélt az ország férfitársadalma, az ügyeskedők pedig a „Zimmer Frei” mozgalomban utaztak. De miért is lett a Balaton a kelet-németek kedvelt nyaralóhelye és mit köszönhet nekik a Balaton?
Forrás: Tó-retró blog, a fotók illusztrációk - szmo.hu
2018. október 16.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Kislánykorom egyik meghatározó élménye volt a Balaton parton az NDK-s turistákkal való vegyülés. A nagymamámnak Balatonfűzfő határában, Tobrukon volt egy kis telke és faháza, amit a család apraja-nagyja szívesen felkeresett nyáron. Nem volt ritka eset, hogy a strandon egyszerűen leszólítottak bennünket az NDK-s családok, fiatalok, hogy adjunk helyet a sátraiknak. Végül évek múlva is visszajáró sátorozós társaság alakult ki, aminek én igen örültem, mert mindig hoztak nekem valamilyen játékot, ajándékot.

Gyerekként még nem igen foglalkoztam ezzel a jelenséggel, csak évekkel később, felnőttként hallottam hihetetlen sztorikat az NDK-s lányok „könnyen kaphatóságáról” az akkoriban huszonéves éveit élő nagybátyámtól. De vajon, hogy kerültek ide a kelet-németek a Balatonra, miért kerestek ad-hoc szállást a strandokon, és honnan eredt ez a híresen laza erkölcs? Ennek próbáltam utánajárni!

Német családegyesítés a magyar tenger partján

Köztudott, hogy a magyar kommunista vezetés a Balatont állította turisztikai céljai középpontjába. Ez nemcsak hazai SZOT-üdültetést jelentett, de azt is, hogy szerették volna itt vendégül látni a keleti-blokk lakóit csakúgy, mint a kapitalista fertőből érkezőket. Így fordulhatott elő, hogy egyazon szállodában egyszerre nyaralhatott egy NSZK-s nyugat-német turista egy lengyel vagy szlovák utazóval. Ez a kettősség különleges lehetőséget adott a Németország kettészakadása miatt kényszerűségből kettévált németeknek a találkozásra.

Fotó: Fortepan/MHSZ

Egy sajtóhír még arról is beszámolt a 60-as években, hogy egy német orvos házaspár nálunk találkozott ismét. Történt ugyanis, hogy 1961-ben, amikor a berlini falat emelték a férj a városban volt egy kongresszuson, viszont a feleség Halléban rekedt. Négy évvel később találkoztak újra, Siófokon, addig csak leveleztek, titkos kódokat alkalmazva. Berlini fedőnéven nyitottak dossziét a férfi és a nő megfigyelésére a somogyi rendőr-főkapitányságon, amiből kiderült, hogy a párocska végül elhidegült egymástól, így nem kellett tartani az illegális disszidálástól.

A Balaton tehát nagyon jól járt azzal az NDK-s rendelkezéssel, mely szerint az 1960-as évektől kezdve a helyi rendőrőrsökön megigényelhető betétlapokkal szabadon utazhattak a kelet-németek a szocialista országokba, így Magyarországra is.

Megnyílik Casanova STASI- ügynök aktája

A KGST-turizmust pedig még a pártok is támogatták: Az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda (a Kommunista Ifjúsági Szövetség központi bizottságának utazási szervezete) a 70-es évek végén 8 vonatnyi NDK-s fiatalt utaztatott be az országba, főként a Balatonra nyaralni. De nemcsak hivatalosan jöttek a turisták, hanem magánszervezésben vonattal, busszal és kocsival, stoppal egyaránt. Egyrészt az NDK-s családok itt szabadon találkozhattak NSZK-ban élő rokonaikkal, másrészt a fiatalok innen esélyt láttak a nyugatra szökésre, mindemellett pedig imádták a magyar tenger hangulatát. Ezt azonban a STASI, a Német Demokratikus Köztársaság állambiztonságért felelős központi államigazgatási szerve sem nézte jó szemmel. Külön alegységet hoztak létre a balatoni turisták megfigyelésére, és megpróbálták a magyar kollégákat is bevonni a munkába. A magyarok azonban nem szívesen vegzálták az itt tartózkodó nyaralókat, egyedül a tiltott határátlépéseket akadályozták meg. A STASI ezért saját ügynököket küldött a Balatonra, természetesen feleségestől, így például Siófokon egy Casanova fedőnevű szolgált, akinek az volt a feladata, hogy megfigyelje a kelet-németek mennyit olvasnak nyugati lapokat és kikkel érintkeznek. Azt nem tudni, hogy Casanova miről kapta a nevét, talán szívesen vegyült laza erkölcsű honfitársaival, összekötve a szolgálatot a kellemes időtöltéssel.

Természetesen az NDK-s honpolgárok mindig ügyeskedtek, hogy elkerüljék a STASI ügynökök látókörét. Soha nem a lefoglalt szálláson laktak, hanem ad hoc választották ki a nyaralóhelyüket (így virágozhatott a Zimmer Frei „iparág” a balatoni nyaralókban és otthonokban) vagy nyugat-német rokonaik foglalták le saját néven a szállást, ahol a család találkozhatott. A biztonság kedvéért a megérkezésüket követően autóikról még a rendszámtáblát és az országjelzést is leszerelték, majd kocsijukkal garázsban, hátsó udvarokban, vagy bokrok közé tolatva parkoltak.

Fotó: Fortepan/Kováts Lajos

A Balaton volt a fő célpontja a német disszidenseknek

A magyarok nem is bánták a német turisztikai csodát, amit az NDK-NSZK találkozások magukkal hoztak, hiszen ez jelentős bevétellel járt a régió számára. 1965-ben 125 ezer kelet-német tette tiszteletét a Balatonnál, és ez a szám a későbbi években is csak növekedett. Persze azt már nem kockáztattuk meg, hogy a szovjet nagytestvér ránkpirítson, hogy nálunk ki lehet szökni a szocialista blokkból. A magyar rendőrség és határvédelem ezért nagyon komolyan őrizte az osztrák határvonalat, és a ki-be utazgató nyugatiak autóit is árgus szemmel átkutatták. Hiába volt szerelmes egy kelet-német lány egy nyugati fiúba, hiába próbálták a kapcsolatot hivatalos papírokkal igazolni, a határt jogosulatlanul senki nem léphette át. Mások a zöld határon és nyugati autók csomagtartójába bújva próbáltak szerencsét, de egy részüket a magyar határőrök lefülelték. Több tucat olyan NDK-s turistát adtak át szezon végén a STASI-nak, akik tiltott határátlépést próbáltak megvalósítani, de minden igyekezetük ellenére is legalább 5-6-szor annyian sikeresen disszidáltak: 1966-ban például 67 főt fogtak el és 437-et viszont nem tudtak sikeresen feltartóztatni.

Azok a híres NDK-s lányok!

A magyarok nagyon szerették az NDK-s nyaralókat a Balatonon, egyrészt virágzott a magánszállás kiadás, másrészt a fiatalok bátran vegyülhettek a laza erkölcseikről híres kelet-német fiatalokkal. Az akkori fiatal fiúk szívesen utaztak a Balaton partjára az NDK-s lányok kedvéért, ugyanis ők sokkal könnyebben befűzhetőek voltak egy kis etyepetyére, mint a magyar társaik.

De vajon honnan jött ez a laza közerkölcs? Általánosságban elmondható, hogy a fogamzásgátló tabletták megjelenésével Magyarországon és a teljes keleti-blokkban sokkal szabadabb lett a szexuális élet. Mivel a kommunista éra nem igen támogatta a vallási szabályokat, így a gyakori párcserék, a házasság előtti szexuális kapcsolatok világa beköszöntött a szocialista országokba is. Laza életmódjukról különösen híresek voltak a kelet-németek, akiknél történelmi hagyományai voltak a lazább felfogásnak. Egyrészt Berlin és környéke volt a II. Világháború előtt Európa lecsapodárabb városa, ahol a tivornyák, a prostitúció és a drogkereskedelem is virágzott. S bár a kommunista vezetés nem engedte a „kapitalista fertő” továbbélését hivatalosan, ez a hangulat később is rányomta a bélyegét az emberek mindennapi életére: sokan éltek nyílt házasságban, a fiatalok könnyen ismerkedtek és minden európai ország közül nálunk virágzott a legjobban a nudizmus.

Fotó: Fortepan/MHSZ

A közerkölcsöt még a párt sem kívánta ennél jobban megzabolázni, hiszen pont elég tiltástól szenvedtek nap mint nap az emberek, a szex terén viszont szabad utat kaptak. Az NDK- ban 1956 májusától hivatalos rendelet engedte, sőt biztosította a meztelen fürdőzést, még naturista szakszervezeti üdülők is voltak. S a németek hozták be ezt a kultúrát a Balaton partjára is. Bár szakavatott nudisták szerint a meztelen napozásnak több köze van az alkohol-, dohány- és húsmentes értelmiségi életmódhoz, mint a csapodár szexhez, egy biztos, hogy sokan közülük nem vetették meg az alkalmi erotikus élményeket sem.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.

KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x