hirdetés
cimlap.jpg

Az I. világháború Szarajevótól Trianonig

Az első világháborúról szóló különszámot jelentetett meg a BBC History. Ismerjétek meg a frontéletet olyan életképekből, amelyek jobbára kimaradnak a történelemkönyvekből. Íme a főszerkesztő ajánlója.
(x) - szmo.hu
2013. június 06.


hirdetés

A brit és a magyar szerkesztőség által fölkért kiváló történészek 50 kulcspontnak tekintett témán keresztül olyan lapokat emelnek ki a négy év történetéből, amelyek az utolsó darabok behelyezése után igen szemléletes képet adnak a Nagy Háború egészéről.

E kulcspontok sora adja meg a vázat ahhoz a 26 önálló cikkhez és tanulmányhoz, amelyek többsége a BBC History élvezetes stílusában egyrészt új megvilágításba helyezi a világháború alaposan ismertnek vélt egy-egy fejezetét, másrészt a frontélet olyan életképeit villantja föl, amelyek jobbára kimaradnak a had- és eseménytörténeti kötetekből. Példaképpen említhetem a lövészárokéletről szóló leírásokat, a katonák naplóföljegyzéseit és leveleit parancsnokaikról, vagy azokat, amelyekből fogalmat alkothatunk arról, hogy hogyan juthattak szexuális örömökhöz, amikor tartalékban voltak és mit is ettek a katonák a fronton.11Soldier of Co. K, 110th Regiment Infantr

Elsősegélynyújtás 1918-ban

Ez utóbbihoz kapcsolódva egy kis ízelítő a magazinból. Az egyik brit közlegény írta meg az otthoniaknak, hogy egy jó szakács akár ízletes étellé is varázsolhatta a katonák számára kiutalt fejadagot. Szerinte a szakácsok „tényleg nagyszerűek. A szokásos raguk, sültek, mazsolás pudingok stb. mellett nyúl- és sertésragut, pároltgyümölcsös sodót és gyümölcsös rizspudingot is összeütöttek nekünk.”

Ugyanakkor nem mindegyik katonaszakács volt ennyire lelkiismeretes vagy leleményes, annak ellenére, hogy a világháború alatt 92 627 szakácsot készített fel a brit hadsereg. Egy őrvezető sok katonatársa véleményét fogalmazta meg anyjának szóló levelében: „a szakácsaink egyszerű melósok: a legfinomabb sztékből is semmi perc alatt ehetetlen faforgácsot készítenek”.

hirdetés
Konyhaszolgálatosok szendvicseket készítenek sebesült bajtársaiknak 1927 áprilisában

Konyhaszolgálatosok szendvicseket készítenek sebesült bajtársaiknak 1917 áprilisában

A szakácsok tevékenységével szemben hivatalos panasznak nem volt helye. Az egyik közlegény szóvá tette a törzsőrmesternek, hogy a tea gusztustalan, és a „tetején a tegnapi kaja zsírja úszik”. A törzsőrmester erre ráüvöltött, hogy „nincs ennek semmi baja”, és nyomatékul az ujjaival keverte meg az említett italt.

Valószínűleg azt sem tudjátok, hogy egy század eleji nemzetközi törvény előírta, hogy a hadifogoly tiszteknek fizetést is kell kapniuk. A háború elején ezt több hadviselő állam be is tartotta – például a szibériai városokba került osztrák-magyar tisztek szabadon mozoghattak a városukban, a fizetségből lakást bérelhettek, sőt ruhát is vásárolhattak.12

Return Home

Kiszabadult brit hadifoglyoknak osztanak ételt egy londoni vasútállomáson

Miközben a legtöbb fogolytáborban pokoli volt az élet, gyöngyélete volt annak a néhány száz osztrák–magyar katonának, aki a nyugati front összeomlásakor Verdunnél amerikai fogságba került. A tiszteket a richelieu-i kastély parkjában levő táborba helyezték el, ahol 300–400 frankos havi fizetést kaptak. A legénység a németekkel közös legénységi táborokba került, ahol az ellátás rendszere hasonló volt a többi nyugati hadifogolytáboréhoz, az élelmezés tekintetében azonban messze felülmúlták azokat.

Reggelire tejben főtt kukoricadarát vagy zabkását, továbbá fél liter kávét, malátaszirupot, disznózsírt és kenyeret kaptak a hadifoglyok. Az ebédmenüben bőséges volt a fagyasztott hús mártással és párolt paradicsommal. Gyakran adtak gyümölcsbefőttet is. A vacsora főzelékből állt, konzervhússal vagy tepertővel.1000067:1 Sqn RAF at Clairmarrais, France with SE5a’s, July 1918;

A Királyi Repülő Hadtest repülőszázadának vadászpilótái az SE5-ös flotta előttAn Australian soldier lies wounded

Szanitécek a halottak és a sebesültek között az ANZAC öbölben a partraszálláskorREPATRIATED POW

Hazatérő brit hadifoglyok Hull kikötőjében 1918. november 23-án

Hosszan lehetne még sorolni azokat a témákat, cikkeket, amelyekből hasonló „ínyencségek” derülnek ki, de ezeket fedezzétek fel magatok. Az írásoknak mintegy a harmada magyar szerzők műve, amelyek nemcsak a Monarchia háborús részvételéről, a magyar katonák ütközeteiről szólnak, hanem – mint Romsics Ignác tanulmánya – túlmennek a háború időszakán, s összegzik Trianon legfontosabb körülményeit, de kitérnek arra is, hogy hogyan lett Horthy Miklós kormányzó.

Papp Gábor

főszerkesztő

Az első világháború története - Szarajevótól Trianonig

A BBC History 148 oldalas különszámához DVD melléklet is jár, amelyben 1 órás dokumentumfilm-összeállítást találtok. További infók, online vásárlási lehetőség: KATTINTS IDE

Ha szereted a BBC History-t, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szarkofag-1000x561.png

2500 éve érintetlen szarkofágot nyitottak ki, közszemlére téve a benne fekvő múmiát Szakkarában

59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a Egyiptom gízai tartományában található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 04.


hirdetés

"Úgy vélem, ez még csak egy nagy felfedezés kezdete" - nyilatkozta az egyiptomi Szakkarában tartott sajtótájékoztatón Khalid el-Anany, Egyiptom idegenforgalmi minisztere, amikor bemutatták a sajtónak a nemrég felfedezett több mint 2500 éves szarkofágokat - adta hírül az AP.

A szenzációs feltárásra még szeptemberben került sor, amikor 59 érintetlen, kifejezetten jó állapotban fennmaradt szarkofágot találtak a gízai tartományban található szakkarai nekropoliszban egy 11 méter mély aknában.

A megtalált 59 szarkofágból 40-et állítottak ki Szakkarában a sajtó képviselői számára, egyet fel is nyitottak, közszemlére téve a benne fekvő múmiát.

El-Anany elmondta, hogy a szarkofágok a terv szerint a tavaly októberben felfedezett luxori fakoporsókkal együtt kerülnek majd a jelenleg is megnyitásra váró Nagy Egyiptomi Múzeumba. A miniszter szerint további sikerek várhatók a feltárás során, abban bíznak ugyanis, hogy a területen ennél sokkal több szarkofág feküdhet.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
hires-magyar-kurtizanok.jpg

A leghíresebb magyar kurtizánok – tudod, kit hívott VII. Edward király „Pest rózsájának”?

Változatos örömlány-karrierek a 19-20. század környékén: eladakozott milliók, nyakláncokért gyilkoló cselédlány, Ferenc Ferdinánd megnevettetése és pisztoly-párbaj a vadnyugaton.
Tóth Noémi, címképen szereplő fotók: Wikimedia Commons és Wikimedia Commons - szmo.hu
2020. szeptember 29.


hirdetés

A legősibb szakma képviselői a pesti mulatók és művészi-politikusi körök forgatagában mindig megtalálták a számításaikat, ahogyan a gazdagok is az örömforrásukat. Lássuk, kik voltak a legfelkapottabb kéjhölgyek egy bő évszázaddal ezelőtt.

Az adakozó sztárdíva

Carola Cecília a pesti Orfeum mulató sztárjaként volt ismert a XIX. század végén, vörös haján és dús keblein túl tánctudásával is lenyűgözte a nézőket. Egyik nagysikerű mutatványa az volt, amikor betyárruhában belovagolt, és lőni kezdett a neki dobált vadkacsákra. Énekelni is remekül tudott, egy másik darabban például – kétszáz csinos hölggyel a háta mögött – operett áriát adott elő. Mivel még egyéb területen is jeleskedett, nem csoda, hogy

vagyonokat költöttek rá a hódolói. Állítólag a bácskai nábob, Lazarovits Zdenko egy év alatt eltapsolta Cecíliára az egymilliós örökségét, pedig magát az Orfeumot 800 ezer pengőből húzták fel.

A tulajdonos Somossy is örült volna egy ilyen nagylelkű felajánlásnak, mivel alig öt évvel a nyitás után, 1899-ben kénytelen volt eladni a legendás helyet a csillagászati költségei miatt.

hirdetés
Hiába volt egy hírhedt bűnbarlang az Orfeum, a maga nemében páratlannak számított. Már akkor 116 égőből álló villamos csillár ragyogta be a táncteret, amikor az utcán még gázlámpák pislákoltak, és pár hónappal a világ első filmvetítése után itt már mozgóképet lehetett nézni.

A kapott pénzt a díva azonban nem csupán magára költötte, hanem a szegények és árvák számára is jutott belőle bőven, különösen a nehéz sorsú gyermekeket karolta fel.

Emiatt köszönőlevelet is írtak Cecíliának a Parlamentből, ahol az országot vezető főurak feltételezhetően más erényeiről is ismerték már azelőtt a jólelkű örömlányt.

Az intellektuális luxusprostituált

Pilisy Róza kalandos karrierje úgy indult, hogy az árva virágbolti eladólányt felkarolta a véletlenül betérő gróf, Apponyi Albert. A dúsgazdag ifjú lakást vett neki és kitaníttatta, majd hamar ráunt, azonban Róza utána is remekül kamatoztatta megszerzett tudását.

Egymásnak adták a kilincset értelmiségi kuncsaftjai, akikkel az előjáték némi szellemi viaskodásban merült ki.

Batthyány Lajos miniszterelnök fia, Batthyány Elemér, valamint Podmaniczky Frigyes és Zichy Jenő is odavolt az irodalmi és politikai témákban jártas hölgyért, akinek novelláit komoly lapok jelentették meg. Egyik imádójától kapott egy házat, amely irodalmi szalonként és erotikus szentélyként is funkcionált,

visszatérő vendég volt többek között az idős Vajda János és a fiatal Heltai Jenő is, nem beszélve Albert walesi hercegről, a későbbi VII. Edward királyról, aki „Pest rózsájának” nevezte őt. Milán király, Szerbia uralkodója is gyakran melegen tartotta azokat a híres lepedőket.

Valamit tényleg tudhatott ez a szőke, kék szemű Pilisy Róza, mert még Ferenc Ferdinánd is hozzá járt Bécsből. Egy bájos anekdota őrzi ezt a viszonyt: amikor a herceg megkérdezte szeretőjét, hogy szeretik-e őt a magyarok, a nő így felelt: „noch nicht”, azaz még nem. A felkacagó Ferenc Ferdinánd ezután csak Madame Nochnichtnek szólította Rózát.

De hiába volt minden valamirevaló úr odáig érte, ő mégis egy jelentéktelen fiatal íróba, Pekár Gyulába volt reménytelenül szerelmes, aki később államtitkár lett. Róza miatta kísérelt meg öngyilkosságot,

bár a rossznyelvek szerint nem magát lőtte keresztül, hanem Pekár kezéből sült el a fegyver. Az ünnepelt örömlány csodával határos módon felépült, és évtizedekkel később, 74 évesen hunyt el, pár nappal túlélve Krúdy Gyulát. A magyar próza egyik legfontosabb ikonja róla mintázta az Etel király kincse című regényét, amelyet halála után folytatásokban közölt a Pesti Napló, valamint A vörös postakocsit egyaránt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kepatmeretezes_hu_CSP_9348-1.jpg

Így néz ki most: visszavette a természet a Lepencei Strandfürdőt!

A sok éve felújításra váró fürdő rettentően rossz állapotban van.
Szöveg: Vass Adrienn Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

A Lepencei Strandfürdő a budapestiek és a Dunakanyarban élők által is kedvelt hely volt Visegrád mellett. Egészen 2007-ig, amikor felújításra hivatkozva bezárták. És sajnos 2008-ban sem nyitották meg újra.

(A szövevényes múltról, és a tulajdonosi jogok változásáról EBBEN a cikkben olvashattok bővebben.)

A várt felújítás aztán nem vette kezdetét, és csak találgatni lehetett, hogy mikor lesz haladás az ügyben. Egy évvel ezelőtt már újra hallani lehetett róla, hogy készül valami, hogy tervezik az újjáépítést, de sajnos ezidáig nem történt látható változás.

Mi véletlenül tévedtünk arra, egy kirándulás alkalmával, és mivel nem volt előzetes helyismeretünk, csak találgattuk, hogy melyik résznek, mi lehetett a funkciója.

hirdetés

A főépület tele van falfestésekkel, de legalább felismerhető még, ahogy a nagy úszómedence is. A büféket és a kismedencét azonban annyira benőtték már a növények, hogy alig találhatóak meg, és valószínűleg visszafordíthatatlanul tönkrementek.

A régebbi állapotról és a régi hangulatról ITT egy cikk, összehasonlítás végett.

És akkor jöjjön a mostani helyzet, képekben:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
panelhaz1.jpg

Negyven emeletes lett volna a Kádár-kori megapanel

Bölcsődék, mozik, sportpályák és csepelnyi lakó egyetlen panelházban. Mintha Jetsonék költöztek volna a Duna-partra.
Forrás: Tó-retró blog, Cíímkép: Budapest, III. Szőlő utcai sávház (Faluház) Fortepan/VÁTI - szmo.hu
2020. október 21.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Ha valakitől megkérdezzük, hogy melyik az ország legnagyobb, egybefüggő lakóháza, akkor sokan fejből vágják rá, hogy az Óbudai Lakótelepen, a Szőlő utcában található „Faluház” az (nevét arról kapta, hogy többen élnek benne, mint egy kis faluban). A válasz pedig helyes, hiszen 884 lakásával háromezer lakójával és 315 méteres hosszával (ezzel Európa leghosszabb épülete is) valóban ez a monstrum a legnagyobb. Kicsit ijesztő beleképzelni, hogy ha dolgok másképpen alakulnak, akkor ma a csillaghegyi Dunaparton (Kossuth Lajos üdülőpart) egy akkora panelépület magasodna, melynek az árnyékában is elférne néhány Faluház. Ez lenne a szalagház...

Egy rendkívül tehetséges magyar tervező, Zalotay Elemér 1958-ban vetette fel egy olyan épület tervét, melybe akár több budapesti kerület lakosságát is be lehetett volna költöztetni, és ez nem túlzás! A szalagházban ugyanis 20 ezer lakás lett volna és 80 ezer lakó fért volna el bennük. Ezzel a három legkisebb kerület vagy Csepel (kb 76 ezer fő) teljes lakossága egyszerre költözhetett volna be. Maga az épület pedig brutális méretű lehetett volna. A tervekben egy 40 emeletes(!) 3 kilométer hosszú betonhegy körvonalazódott, mely a faluháznál 4-szer magasabb és majd’ 10-szer hosszabb lett volna.

Az épület két oldalán egy teljes, 100 méteres erdőt és benne sportpályákat telepítettek volna. A monstrum külön földalatti HÉV-et és szárnyashajó összeköttetést érdemelt a tervekben (ekkoriban még olyan nagy újdonság volt a szárnyashajó, hogy az újságok nem is tudták helyesen leírni a nevét a beszámolóikban). De hogy nézett volna ki a szalagház belülről?

Az épületben 2 emeletenként futott volna egy közlekedő folyosó, melynek két oldalán lettek volna egy-egy lakás lakóterei. A hálószobák erre merőlegesen, a folyosó tetején kaptak volna helyet. Mivel a lakótér a tervben kétszer olyan hosszú volt, mint a hálószoba szélessége, így az egész a játéból ismert jenga torony felépítésére hasonlított volna. Ez pedig azt is jelentette, hogy a hálóknak mindkét homlokzaton lett volna ablaka. A ház belső kialakítása azonban jobban támogatta volna a közösségi életet, mint a magánszférát...

A szalagházhoz készült egyik látványrajz

hirdetés

Magyar Ifjúság, 1961.07.15.

Magyar Ifjúság, 1961.07.15.

Bár minden lakóegységben alakítottak volna ki konyhát, az épületnek lett volna egy közös üzemi konyhája, ahonnan a megrendelt ételt egy étellift repítette volna a rendeltetési helyére. Egy másik elevátorba rakhatták volna a szennyest a háziasszonyok, mely a szalagház mosodájából a tisztaruhát is elhozta volna. Ezen felül a házban tízemeletenként egy közösségi árkád futott volna végig, bölcsődéknek, boltoknak, edző- és tornatermeknek, filmszínházaknak, orvosi rendelőknek, szolgáltató és javító boltoknak adva helyet. A házban természetesen személyliftek is rendelkezésre álltak volna, melyek a 40-ikre 1 perc(!) alatt értek volna fel.

Ráadásul a ház költséghatékonynak is ígérkezett, hiszen a lakótelepi közutak elmaradása, a közművek egyszerűsödése valamint a fal és tetőfelület csökkenése folytán az egy lakásra eső ár – a számítások szerint – 30 százalékkal lett volna alacsonyabb. Akkor miért feneklett meg a kérdés? Nem azért, amit elsőre gondolnánk!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!