hirdetés
matt-howard-eAKDzK4lo4o-unsplash.jpg

Az észak egy nagy puskaporos hordó – a kutatók az északi-sarki és a grönlandi tüzek hatásaitól tartanak

Nemcsak az Amazonas esőerdői lángolnak. Lángba borultak az Északi-sarkköri erdők is, és ennek hatásai az emberi egészségre és a klímára beláthatatlanok.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 11.


hirdetés

Immár új szó is született a világszerte pusztító erdőtüzekre. A „pirocén” földtörténeti korszaka köszöntött be, ahogyan ezt Stephen Pyne, az arizonai egyetem tűztörténeti kutatója elnevezte.

A média folyamatosan tudósít a még mindig tomboló amazonasi tűzről, de írtak a nagy nyári tüzekről Görögországban, Spanyolországban vagy Kaliforniában is. Idén februárban pedig az volt a téma, hogy Nagy-Britanniában gyulladtak ki erdők, Hollandiában, Németországban és Luxemburgban pedig gabonamezők égtek le.

Mégsem ezek lepték meg leginkább a kutatókat.

Arra ugyanis senki sem számított, hogy ugyanez bekövetkezik az Északi-sarkkör vidékén. Az idén nyáron több millió hektár vált a lángok martalékává Alaszkában, Kanadában és Oroszországban. Még a területe 4/5-én jéggel borított Grönlandon is voltak tüzek.

Mindezek után némiképp meglepő, hogy egy 2017-es NASA tanulmány műhold-felvételek alapján kimutatta, hogy az elmúlt évtizedekben globálisan csökkent a felégetett földterület, és ebben a megközelítésben az idei év sem volt kiemelkedően rossz. Mint az Európai Unió Copernicus légkörmegfigyelő szolgálata közölte, az év első felében 3500 megatonna széndioxid került az atmoszférába az erdőtüzek nyomán. Globális szinten ez közepes mennyiségnek számít az elmúlt 16 évvel összehasonlítva – írja a New Scientist.

Ezzel együtt az Északi-sarkköri tüzek rendkívülinek számítanak, és az innen a légkörbe került 173 megatonna szén-dioxid rekordnak számít a CAMS adatai szerint. A legsúlyosabban érintett Oroszország volt, ahol 13 millió hektár égett, és számos várost füstköd borított el.

De vajon mi okozza ezt a tűzhullámot?

A régió tele van éghető anyagokkal, nagy kiterjedésű erdőkkel és tőzeggel. Ennek azonban normális körülmények között nem lenne szabad meggyulladnia a hideg és nyirkos levegő miatt. Csakhogy idén a hőmérséklet olyan csúcsokat ért el, hogy a meleg és a szárazság már elég volt az égéshez.

„Az észak egy nagy puskaporos hordó, amelynek robbanását a klíma korlátozza. Ha azonban ezek a korlátok ledőlnek, ezek az éghető anyagok égni fognak”

– mondta Merritt Turetsky, a kanadai Guelph egyetem kutatója.

Ugyancsak a felmelegedéssel függ össze, hogy egyre több a villámcsapás, és ez okozta a legtöbb tüzet az Északi-sarkkörön is.

A legtöbb tűz ugyan lakatlan vidéken pusztított, de ez nem jelenti azt, hogy az emberek megúszták a hatásait, mivel a lángok okozta légszennyezés több ezer kilométerre is eljuthat – figyelmeztet Elizabeth Hoy, a NASA munkatársa. Az amerikai űrügynökség követte a szibériai tüzekből eredő füstöt, amely elérte az Egyesült Államokat és Kanadát. Ez a légszennyezés a városi füsttel kombinálva komoly légúti problémákat okozhat gyerekeknek, öregeknek és a gyenge egészségű embernek.

És nem csupán fizikai egészségkárosodásról van szó.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
szaudi-ujsagiro-gyilkossag-1000x608.jpg

Úgy végezték ki a szaúdi újságírót, mintha egy állatot áldoznának fel – megrázó részletek derültek ki

Előbb megfojtották, majd mindössze fél óra alatt feldarabolták a holttestét. A nyilvánosságra került hangfelvételekből az is kiderült, mik voltak az utolsó szavai.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 11.



Újabb brutális részletek derültek ki a tavaly októberben meggyilkolt szaúdi újságíró, Dzsamál Hasogdzsi kivégzéséről.

Dzsamál Hasogdzsi, szaúdi újságíró külső munkatársként dolgozott a The Washington Postnál, tavaly óta az Egyesült Államokban élt. Cikkeiben rendszeresen bírálta a szaúdi vezetést, kritikus volt a rijádi rezsimmel szemben. Október 2-án azért ment a konzulátusra a menyasszonyával, hogy a házasságkötéshez szükséges papírjait megszerezze. A nő nem ment be vele, több mint 10 órán keresztül várt rá az épület előtt, majd értesítette a hatóságokat. A férfit ekkor már nem találták. Később kiderült, hogy

előre kitervelt módon, azonnal megfojtották, amint belépett a főkonzulátusra, majd a holttestét feldarabolták és megsemmisítették.

A Sky News részletesen beszámolt azokról a hangfelvételekről, amelyeket egy török lap hozott nyilvánosságra az isztambuli főkonzulátoson történt gyilkosságról.

Ezekből például kiderül az, hogy

az újságíróval úgy akartak végezni, "mint egy állattal, amit fel kell áldozni." Ezt mondta ugyanis az egyik helyszínen lévő igazságügyi orvosszakértő az akkor még életben lévő férfiról, aki mit sem sejtett abból, mi fog történni vele a főkonzulátuson.

A felvételek az is hallatszik, ahogy arról beszél, pontosan tudja, hogy kell a holttesteket feldarabolni, hiszen a munkája révén jól ismeri az emberi testet.

"Általában bedugom a fülhallgatót és zenét hallgatok, kávézok és dohányzom, miközben felvágom a holttesteket"

- mondja szó szerint a hangfelvételen.

Azt is elmondja, hogy még meleg, nem kihűlt testtel sosem dolgozott, de könnyen megoldja ezt is. A többieknek kiadta a feladatot, hogy ha majd végzett a testrészek felvágásával, zsákokba és bőröndökbe tegyék be azokat és úgy vigyék ki az épületből.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
telihold-arato-hold-pxhere-1000x667.jpg

Nagyon ritka égi jelenséget láthatsz péntek 13-án éjjel

Átlagosan 20 évente fordul elő ilyesmi pont ezen a napon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 11.



Idén péntekre esik szeptember 13-a, ami a babonások számára annyira nem jó hír, viszont egy valamiért biztosan szerencsés lesz ez a nap.

Pénteken éjjel ugyanis érdemes lesz az égre tekinteni, mert telihold lesz. Ez lesz az őszi napéjegyenlőséghez legközelebb eső telihold, amit Arató Holdnak is szoktak hívni.

Ilyenkor a szokásos fehér szín helyett sárgás-vöröses színben láthatjuk a Holdat, ami igencsak szép látvány.

Ez az alkalom pedig azért is lesz különleges, mert péntek 13. és az Arató Hold csupán 20 évente egyik egy napra. Legutóbb 2000-ben volt erre példa, legközelebb pedig csak 2049-ben fog megtörténni.

Ezért azoknak, akik szeretik az eget kémlelni, amikor valamilyen égi jelenség zajlik felettünk, érdemes kihasználni ezt a ritka alkalmat.

Címkép: illusztráció (PxHere)


KÖVESS MINKET:




hirdetés
airplane-1209752_1920.jpg

Terjed a „repülési szégyen”, és egyre többen fedezik fel újra a „lassú utazást”

Szárnyra kapott a 'flight shame' mozgalom és ezzel egyidőben reneszánszát élheti a vonatozás.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. szeptember 11.



A "flight shame", vagyis "repülési szégyen" nevezetű mozgalom Svédországból indult hódító útjára, eredeti elnevezése flygskam.

Lényege a repülőút által magunk után hagyott szénlábnyom csökkentése/elkerülése, illetve "az út a fontos, nem a cél" bölcsességének újra felfedezése.

Vagyis, hogy az úti célunkhoz való lassabb eljutás sokkal több kalandot, élményt és izgalmat tartogathat, mint például egy villámgyors repülés, ami ráadásul rendkívül káros környezetvédelmi szempontból.

Felszálláskor és leszálláskor a legnagyobb a károsanyag-kibocsátás, ezért egyre többen csak akkor szállnak repülőre, ha valóban hosszú útra indulnak, és több időt is eltöltenek a végállomáson, a rövid kiruccanások alkalmával pedig inkább a vonatot preferálják.

Persze a tendencia megfordítása nem könnyű, hiszen a legnépszerűbb utazási formák pont a hétvégi egyik városból a másikba "reppenések", és a légitársaságok tálcán kínálják az efféle ajánlatokat.

"Az ok, amiért olyan sokáig kerültem a repülést, az izmos szénlábnyom, amivel jár. Tizenéves korom óta egyre inkább kínzott a bűntudat a repüléssel együtt járó kibocsátás miatt, mivel egyre többet megtudtam az éghajlat-változásról és az arra irányuló hatásáról. Lényegében a repülés valószínűleg a leginkább szénigényes tevékenység, amit tehetünk óránként"

- magyarázza cikkében a BBC szerzője, aki például 5 éve nem ült légijárműre, most azonban a testvére lánybúcsúja és az időhiány kedvéért kivételt tett.

Szerinte a "repülési szégyen" az elmúlt évben széles körben elterjedt Európában, mivel abban a korban élünk, amikor a világnak minden eddiginél jobban szüksége van az üvegházhatású gázok kibocsátásának megfékezésére, ezért ha valaki ennek tudatában is repülőre pattan, nagy a valószínűsége, hogy rátörhet a bűntudat.

"Számomra itt van ez a fájdalmas kontraszt a hétvégi kiruccanás boldog élvezete és az éghajlatváltozás pusztító valóságának hatásai között. Mások ezt úgy fogalmazzák meg, hogy zavarban vannak a repüléstől azután, hogy környezetvédelmi szempontból 'felébredtek'"

- fejti ki Jocelyn Timperley.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
tesla-aksi.jpg

A Teslánál feltalálhatták a szuperakkumulátort, ami másfél millió kilométer után is működik

Olyan akkumlátorok jöhetnek, amelyek évtizedekig is kibírják szerviz nélkül, vagyis legalább olyan hosszú életűek lehetnek, mint maga az autó.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 11.



Elon Musk még valamikor tavasszal mondta egy sokak által még igencsak futurisztikusnak ható bejelentést.

A hallgatóság a zártkörű előadáson azért lehetett szkeptikus, mert az elektromos autók fejlesztésének eddig az akkumulátorok voltak a leginkább kritikus része. Több dolog is fontos: milyen távolságot lehet egy töltéssel megtenni, milyen gyorsan lehet feltölteni, és nem mellesleg: milyen gyorsan használódik el.

Nos, az utóbbira tett egy célzást akkor a Tesla főnöke, hogy már fejlesztik az új akkumulátort, amellyel mintegy 1,6 millió kilométert lehet megtenni anélkül, hogy szervizelésre szorulna.

Most a kanadai Dalhousie-i Egyetem tudósa – aki egyben vezeti a Tesla akkumulátorokat fejlesztő csapatát is –, Jeff Danh egy szakcikket tett közzé a Journal of the Electrochemical Society című tudományos lapban, és amit ír, az már eléggé közel van Musk céljaihoz - írja a hvg.hu.

Danh és társai azt állítják, hogy már tesztelték is az akkumulátort, amellyel több mint 1 millió mérföldet sikerült megtenni úgy, hogy annak teljesítménye lényegesen romlott volna.

Dahn most már azt mondja, hogy közel vannak egy olyan aksi piacra dobásához, amely évtizedekig is kibírja szerviz nélkül, vagyis legalább olyan hosszú életű lehet, mint maga az autó.

Ez roppant vonzó ehet nemcsak az átlag autós számára, hanem olyanoknak, akiknek munkaeszköz a gépjármű, elektromos taxik, teherautók működhetnének akkumulátorcsere nélkül akár egész élettartamuk során.

Még az is lehetséges, hogy megoldják az is, hogy az akkumulátor segítségével visszatáplálják az energiát a hálózatba.

David Bailey, a Birminghami Egyetem kutatója a Wired magazinnak arról beszélt, hogy

az autónál is hosszabb ideig életképes akkumulátor kifejlesztése nagymértékben növelheti az elektromos autók iránti bizalmat is.

A Dahnék által tesztelt, grafitot is tartalmazó lítium-ion akkumulátor 20 Celsius-fokon alig 4 százalékát veszítette el kapacitásának azután, hogy 2,25 év alatt mintegy 3400 alkalommal töltötték fel teljesen. Ezen a hőmérsékletem 1,3 év alatt egyetlen százalékot sem romlott a kapacitás, 40 Celsius-fokon is csak 3 százalékos volt a "romlás" ugyanennyi idő alatt.

A cél az, hogy minél tovább tartsák ilyen ideális hőmérsékleten az aksit, hiszen ezzel növelhetik a teljesítményét.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x