hirdetés
brazilia-oserdo-istituto-terra-oserdo-selgado.jpg

Az ember, aki visszatelepített egy kisebb őserdőt Brazíliában

Amikor visszatért a szülőföldjére, látta, mekkora pusztítást végeztek a környéken, milyen sivár lett a vidék. A felesége ötlete volt, hogy kezdjenek el fákat ültetni.
SzÉ - szmo.hu
2019. június 14.


hirdetés

Nem sokan ismerik Magyarországon Sebastião Salgado nevét, bár pár éve a Műcsarnokban volt kiállítása.

Pedig a brazil fotós a feleségével együtt elképesztően szívós és kitartó munkával, önkéntesek segítségével

több millió fát ültetett el szülőföldjén, egy borzalmas erdőirtás helyszínén - visszatelepítettek egy erdőt, amely most több száz állatfajnak ad otthont.

A történet egy brazíliai farmon kezdődött, az ország Atlanti-óceánhoz közelebb eső felén, Minas Gerais tartományban. Itt született egy kis völgyben Sebastião Salgado 1944-ben. Ebből,a néhány család által fenntartott önellátó közösségből indult el. Fiatalként a baloldali mozgalomhoz csatlakozott, majd közgazdász lett, és nagyvállalatoknak adott befektetési tanácsokat.

Salgado egy afrikai útján kezdett el fotózni, és rájött, hogy ezzel akar foglalkozni. Autodidakta módon tanulta meg a fotózást. Egyik emlékezetes munkája egy 1986-os sorozat volt, amit a brazil aranyláz idején, Serra Peladában készített. Igyekezett az embereket, arcokat, sorsokat megörökíteni.

Életében a fordulópontot az 1994-es ruandai népirtás volt, amelynek következményeit a helyszínen látta. Becslések szerint 800 ezer- 1 millió embert gyilkoltak meg néhány hónap leforgása alatt.

Selgado betegséggel is küzdött, testileg és lelkileg is kikészült. Elhatározta, hogy feleségével együtt visszaköltözik a szülőföldjére.

Ott szembesült azzal, hogy a vidéket letarolták az erdőirtás miatt, a talaj kiszárad, az erdőnek nyoma sincs. A felesége ötlete volt, hogy kezdjék el visszaültetni a fákat.

1998-ban ültették el az első facsemetét, de hamar rájöttek, hogy kettejük munkája nem elég. Önkénteseket toboroztak, munkásokat vettek fel, és így folytatták az erdő telepítését, valamint az öntözést. Azzal is szembesültek, hogy a frissen telepített fák ki is pusztulhatnak.

A hatalmas munkához támogatókat is kerestek és találtak, ebből finanszírozták a telepítést és a többi feladat megoldását. Munkájukat erdőmérnökök és más szakemberek segítették.

Közben megalapították az Istituto Terra nevű szervezetet, amelynek a legfontosabb célja az, hogy helyreállítsák Brazíliában az Atlanti-óceán térségének ökoszisztémáját. Ehhez mára számos iskola és szervezet csatlakozott.

Az elmúlt húsz évben erdővé növekedtek a fák, az egykor kopár területen most kétmillió fa áll, visszatértek az állatok, sikerült megkötni a víz egy részét, ismét trópusivá vált a környék mikroklímája.

A fotós életéről és munkájáról 2014-ben film is készült "A Föld sója" címmel, amit Wim Wenders és Salgado fia, Juliano rendezett, és Salgadót kinevezték a UNICEF jószolgálati nagykövetévé is.

VIDEÓ: Az Istituto Terra és az erdőtelepítés bemutatása - az összefoglaló portugál nyelvű:


KÖVESS MINKET:




hirdetés
ifju-termeszetfotos-fussi-nagy-rego.jpg

Tizenéves magyar fiú nyert egy nemzetközi természetfotós pályázaton

Füssi-Nagy Regő egy füsti fecskés képpel lett a 15-17 éves kategória legjobbja.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Az olasz Asferico International Nature Photography Competition pályázatán egy magyar fiú, Füssi-Nagy Regő lett a legjobb a 15-17 évesek kategóriájában.

Mint arról a Turistamagazin beszámolt,

azzal a füsti fecskés fotóval nyerte el a zsűri tetszését, amelyikért 2018-ban megkapta itton Az Év Ifjú Természetfotósa címet.

Az ifjú természetfotós egy tanyán él szüleivel és a testvéreivel Sárospatak mellett, a Bodrogközben, ahol szülei egy kis biogazdaságot vezetnek.

Füssi-Nagy Regő pár éve kezdett el fotózni. Besegít a szüleinek a gazdaságban, ám amikor csak szabadideje van, fogja a fényképezőgépét és a képek segítségével próbálja bemutatni a Bodrogköz szépségét és élővilágát. Fotóir rendszeresen beküldi különböző pályázatokra.

Mint azt a Turistamagazinnak elmondta, tervei között szerepel egy kiállítás, amit majd Sárospatakon szeretne megnyitni.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
hosszu-katinka.jpg

Hosszú Katinka vezet a világkupa-sorozatban, Szingapúrban is arannyal zárt

Jakabos Zsuzsanna és Szabó Szebasztián is jól állnak. Októberben folytatják Budapesten az úszók pénzdíjas versenysorozatát.
MTI, a fotó illusztráció - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Hosszú Katinka aranyéremmel fejezte be szereplését az úszók világkupa-sorozatának szingapúri állomásán, emellett a szombati zárónapon Jakabos Zsuzsanna két, Szabó Szebasztián pedig egy ezüstöt szerzett.

Hosszú - a viadal eredményközlője szerint - ezúttal 200 méter vegyesen bizonyult legyőzhetetlennek (2:08.63 p), miután a háromszoros olimpiai bajnok magyar csütörtökön nyert 200 méter pillangón, pénteken pedig 400 méter vegyesen.

A szombati vegyesdöntőben Hosszú mögött másodikként Jakabos csapott célba (2:13.64). Jakabos, aki előző nap a 200 méter gyors fináléjában diadalmaskodott, a befejező napon még egy ezüsthöz jutott: ezt a 100 méter pillangó fináléjában érdemelte ki (58.43 mp).

A férfiaknál Szabó Szebasztián, aki csütörtökön 100 m pillangón, pénteken pedig 100 méter gyorson lett második, szombaton 50 méter pillangón nyert ezüstérmet (23.14 mp).

A kvangdzsui világbajnokság után az úszók a pénzdíjas vk-sorozat három részből álló ázsiai állomásán vettek részt, a sorozat második szakasza október 4. és 6. között a budapesti Duna Arénában indul, öt nappal később pedig Berlinben folytatódik. A harmadik részben Kazany (november 1-3.) és Doha (november 7-9.) látja vendégül az úszókat.

Az ázsiai etapon a teljes női mezőnyt tekintve Hosszú teljesített a legjobban, a három versenyen gyűjtött 156 pontjával vezet két ausztrál, Cate Campbell (150 pont) és Emily Seebohm (105) előtt.

Jakabos 63 pontjával jelenleg a hatodik, akárcsak a férfiaknál a 78 ponttal álló Szabó Szebasztián.

A vk-élcsoport állása:

nők:

1. Hosszú Katinka 156 pont

2. Cate Campbell (ausztrál) 150

3. Emily Seebohm (ausztrál) 105

...6. Jakabos Zsuzsanna 63

férfiak:

1. Vlagyimir Morozov (orosz) 156 pont

2. Andrew Wilson (amerikai) 129

3. Danas Rapsys (litván) 111

...6. Szabó Szebasztián 78


KÖVESS MINKET:




hirdetés
roska.png

Roska Botond neurobiológus kapta a legmagasabb állami kitüntetést idén

Roska Botond professzor kollégáival az emberi látás megismeréséért és betegségének gyógyításáért dolgozik.
MTI - szmo.hu
2019. augusztus 20.



Roska Botond neurobiológus kutatóorvos vehette át idén a Magyar Szent István-rend kitüntetést Áder János köztársasági elnöktől kedden a Sándor-palotában.

Az államfő beszédében azt mondta, államalapító királyunk ünnepén évről évre együtt örülünk azoknak a magyaroknak, akik kimagasló tehetségükkel, sikereikkel, eredményeikkel - tudatosan vagy észrevétlenül - sokak boldogságát, boldogulását szolgálják.

"Kiválóságuk abban áll, hogy sosem elégednek meg a meglévő tudással. Ők ismerőssé akarják tenni az ismeretlent, magasra teszik a mércét, minden idegszálukkal fejlődni, gyógyítani, oktatni vagy alkotni akarnak" - tette hozzá a köztársasági elnök.

A professzort méltatva Áder János úgy fogalmazott, a Szent István-rend idei kitüntetettje nem a műtőben, hanem a laboratóriumban foglalkozik életünk egyik legértékesebb, mégis törékeny kincsével: a látással. Roska Botond olyan orvos, aki nem maga gyógyít, de lehetővé teszi, hogy mások az ő kutatási eredményeit felhasználva gyógyítani tudjanak - közölte az államfő.

A köztársasági elnök úgy fogalmazott: Roska Botond éppúgy a remény apostola, mint Batthyány-Strattmann László szemészorvos volt egykor.

Szólt arról, Roska Botond a tudomány egyik legszűkebb ösvényén jár: az elmélettől a gyakorlat kapujáig viszi a megoldást, amelyről tudja, működni már mások által, mások kezében fog.

Áder János utalt arra, hogy a professzor génterápiás módszere mára a klinikai kipróbálás fázisába jutott.

A látás-visszaállító génterápia korszakalkotó, világraszóló módszer lesz - hangsúlyozta az államfő, hozzátéve, Roska Botond felfedezése hamarosan közös tudássá, a közös tudás pedig egyetemes kinccsé válik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Lubics-Szilvia-Bátor-Tábor.jpg

13 ezer méter szintkülönbség, 330 kilométeres táv – Lubics Szilvia teljesítette az egyik legkeményebb futóversenyt

Viharos esőzés, alvásmegvonás, hallucináció – ezekből mind kijutott a magyar versenyzőnek a Bigfoot 200-on, élete legnagyobb próbatételén.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 17.



Ugyan két héttel ezelőtt még úgy volt, hogy Lubics Szilvia a kínai Ultra Gobin áll rajthoz, a külföldi versenyzőket napokkal a start előtt eltiltották az indulástól. Ezután Lubics egyetlen hétvége alatt átszervezte az útitervet és végül az amerikai Bigfoot 200-on, a világ egyik legkeményebb ultramaratonján állt rajthoz.

A Cascade-hegységet átszelő, 330 km hosszú Bigfoot 200 augusztus 9-én startolt el. A verseny a maga 13 ezer méteres szintkülönbségével és egyenetlen tereptalajával Lubics szerint élete eddigi legnagyobb megpróbáltatása volt. Korábban a Badwater Ultramaratont tartotta karrierje legnehezebb versenyének, ám mint mondta, az a Bigfoothoz képest „egy óvodás futás, gyerekek is mehetnének.” A verseny nehézségét bizonyítja az is, hogy az indulók harmada feladta a küzdelmet.

„Az alvásmegvonás brutális volt. Négy nap alatt 4,5 órát aludtam”

– mondta, hozzátéve: „Egy idő után nem tudtam elkülöníteni a valóságot és a képzeletet… láttam az erdő közepén télapót és esküvői fátyolos kecskét is. Azon gondolkodtam, mit keresnek ott?!”

A futónő végül 3 nap 23 óra 51 perc alatt tette meg a távot, amivel a 12. helyen ért célba a női indulók közül.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x