hirdetés
palanknyito.jpg

Az eltűnő Palánk nyomában - Az árvíz előtti Szeged központját mutatja be a Kass Galéria

A régi városrész az árvíz után szinte teljesen eltűnt, átalakult.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 19.


hirdetés

Az árvíz előtti Szeged központjáról, a Palánkról nyílt képzőművészeti kiállítás a Kass Galériában. A tárlat grafikákon, festményeken és fotókon keresztül mutatja be, hogyan is nézett ki a városrész, amely a dóm és az egyetemi intézmények, klinikák építése miatt szinte teljesen eltűnt.

Szeged egykori, árvíz előtti központja az Oskola utca és környéke, az úgynevezett Palánk volt. A városrész átalakulása az árvíz után kezdődött meg:

a város központja áttevődött a Széchenyi tér és a Kárász utca irányába, majd elkezdődött a Dóm és a különböző egyetemi intézmények és a klinikák építése.

A Palánk így elveszítette korábbi fontos szerepét, az épületeinek jelentős részét elbontották, napjainkban az Oskola utca néhány háza emlékeztet ezekre a régi időkre.

A Palánk részben azonban mégis megmaradt festményeken, grafikákon, valamint fotókon keresztül. Ezekből az alkotásokból nyílt kiállítás. A tárlat több, mint ötven műalkotást vonultat fel, melyek segítenek rekonstruálni az egykori városrész kinézetét, hangulatát. Bemutatják az 1926-os nyári Rudnay-művésztelep 22 hallgatójának munkáit, ismert szegedi fotográfusok (Auer, Bäck Manci) fotóit, valamint szegedi képzőművészek (Dinnyés Ferenc, Balog Margit, Csejtei Joachim Ferenc, Nyilasy Sándor) festményeit.

hirdetés

„Az eltűnő Palánk nyomában” című kiállítás a Szeged 300 programsorozat része, és október 6-ig látható.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szoke-tisza-kiemelese-mti-ujvari-sandor-1000x666.jpg

Látványos videó készült a Szőke Tisza kiemeléséről

Timelapse felvételeket is készítettek a műveletről.
Fotó: MTI/Ujvári Sándor - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Pénteken kiemelték a legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajót, a Szőke Tisza roncsát a Szeged melletti tápéi öbölnél - írja az MTI.

A Ma-Hard Vízépítő Kft. szakemberei felfújható ballonok és csörlők segítségével vontatják partra a hajót.

A kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg. A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat.

A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

A kiemelésről fotósorozat is készült:

hirdetés

A YouTube-ra felkerült egy látványos videó is, benne többek közt timelapse felvételekkel a roncs kiemeléséről.

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amit kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, valamint Portás Csaba, az ügyért évek óta elkötelezett hajózási szakember.

A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlását követően a Sas, majd 1930-ban a Szent Imre nevet kapta. A gőzös a második világháború alatt Ausztriába került, csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ezt követően állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
KÉSZ-Csoport_Szőke_Tisza_január_23_08.jpg

Így emelték ki a Szőke Tiszát a folyóból

Egész fotósorozat készült a nagyszabású akcióról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Mi is megírtuk tegnap, hogy megkezdték a legnagyobb Magyarországon épült lapátkerekes gőzös, a 2012-ben elsüllyedt Szőke Tisza roncsainak kiemelése csütörtökön reggel Szeged-Tápén.

Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője közölte: a kiemelést több hónapos előkészítés előzte meg.

A roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A hajótest köré vízforgató rendszert telepítettek, hogy a jégréteg ne okozhasson további károkat.

A parton földből rámpát építettek, a csigákkal és csaknem két kilométeres kötélzettel folyó kiemeléshez pedig bekötési pontokat alakítottak ki a hajótestben és a szárazföldön.

hirdetés

Íme, a kiemelésről készült képsorozat:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szoke-tisza-kiemelese-szeged-foto-mti-mathe-zoltan.jpg

Sikerült a Szőke Tisza kiemelése Szegeden

A folyamat néhány technikai probléma miatt a tervezetnél hosszabbra nyúlt, de a hajótest jól viselte a mozgatást.
MTI, Címkép: MTI/Máthé Zoltán - szmo.hu
2020. január 26.


hirdetés

Sikerült a Szőke Tisza gőzös kiemelése Szegeden, a hajó csütörtök reggeltől vasárnap délutánig partra vontatása során Magyarországon még korábban nem használt technikai megoldásokat alkalmaztak.

A kétkéményes gőzhajó 2012-ben süllyedt el a Tápéi-öbölben, a 300 tonnásra becsült tömegű roncsot tavaly októberben hozták a felszínre. A kiemelést komoly előkészítő munka előzte meg, a többi közt 15 felfújható ballont gyártattak, melyek tíz méter hosszú és másfél méter átmérőjűek, egyenként akár 80 tonna teherbírásúak.

Ezek közül kettőt átfűztek még a folyómederben álló, a parthoz vontatott test alatt, majd a ballonokat felfújva emelték meg a hajó a szárazföld felé álló tatját. Ezután kezdődött el a hajó partra vontatása a gépházban kialakított konzolhoz rögzített drótkötelek, csigasorok, nagy teljesítményű csörlők, és a test alá rakott ballonok segítségével. A munkálatokban mintegy harminc ember vett részt, több munkagéppel.

Heizler Tamás, a kiemelést végző MA-HARD Vízépítő Kft. ügyvezetője elmondta,

a folyamat néhány technikai probléma miatt a tervezetnél hosszabbra nyúlt, de a hajótest jól viselte a mozgatást, ehhez azonban szükség volt arra, hogy néha centiről-centire mozgassák a több száz tonnás testet.

hirdetés

A szakember közölte, a Szőke Tiszát a parttól távolabb helyezik el, és hamarosan elkezdődik a test kitakarítása. A hetekig vagy hónapokig tartó munka után tudják felmérni, pontosan milyen állapotban van a hajó. Az már az első bejárások alapján kiderült, a Szőke Tisza legkomolyabb műszaki értékének számító háromhengeres, 800 lóerős gőzgép jól átvészelte az elmúlt évtizedek megpróbáltatásait, de az még a szakembereket is meglepte, hogy a berendezés néhány eleme a víz alatt töltött évek ellenére is megforgatható.

A legnagyobb magyar folyami lapátkerekes gőzhajó 2017 decemberében került a Hajózásért Alapítvány tulajdonába, amit kifejezetten a Szőke Tisza megmentésére hozott létre Varga Mihály, a KÉSZ Csoport alapítója, valamint Portás Csaba, az ügyért évek óta elkötelezett hajózási szakember. A Szőke Tisza a Ganz-hajógyár újpesti üzemében készült el 1917-ben, a több mint 77 méteres kétkéményes gőzös akkor a IV. Károly nevet kapta. A hajó a monarchia felbomlását követően a Sasra, majd 1930-ban Szent Imrére keresztelték át.

A gőzös a II. világháború alatt Ausztriába került, csak 1947-ben érkezett vissza Magyarországra. Az 1950-ben Felszabadulás nevet kapó hajót 1957-58-ban újították föl és építették át sétahajóvá. 1976-ban vonták ki a forgalomból, ezt követően állóhajóként üzemelt a fővárosban, két évvel később került Szegedre, ahol az 1980-as években étteremként, majd diszkóhajóként működött. A leromlott állapotú hajót 2000-ben vontatták a Tápéi-öbölbe, ahol 2012-ben elsüllyedt.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito.jpg

4 tipp a szegedi bakancslistádra: gyönyörű épületek, melyek Európában is egyedülállóak

Különös története van a város legrégebbi tornyának, melyet egy másik toronyban rejtettek el. De itt van Európa egyik legszebb zsinagógája és híresen szépek a szecessziós épületei.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. február 04.


hirdetés

Szeged belvárosában sok szép épület található, közülük több is ikonikussá, a város jelképévé vált. Sorsuk is érdekes, sokszor kalandos, sőt rejtélyes volt. Ha ellátogatsz a Napfény városába, akkor szánj rá egy napot, és látogasd végig a méltán híressé vált épületeit, melyeknek nem csak a látványa, de a múltja, és valaha benne élők története is izgalmas.

1. Szeged legrégebbi épületét véletlenül találták meg – egy másik toronyban volt elrejtve

Regényes múltja van a város egyik híres műemlékének, a város jelképévé vált, Dóm mellett álló Dömötör-toronynak. A település legidősebb épülete a 4. században élt Szaloniki Szent Demeter vértanú tiszteletére emelt korábbi templom egyetlen megmaradt része. Ma keresztelőkápolna, de előbb épült, mint az a templom, amelyhez ma tartozik. Alapfalai a 11. századból valók, a román stílusú része a 12. századból, a gótikus emeleti része pedig a 13. század második felében került rá. A mai kápolna falát belül Aba-Novák Vilmos „Krisztus megkeresztelése” című falfestménye díszíti. Írásunkban azt is eláruljuk, milyen rejtélyes módon került elő a torony, és mit tett érte Móra Ferenc:

2. A Fekete ház sokat látott falai még a nagy tiszai árvíznek is ellenálltak

hirdetés

Szeged egyik érdekes, szép épülete a Somogyi utca sarkán álló Fekete ház, amely ma múzeumi kiállítóhelyként működik. Ám kalandos élete volt az épületnek, amelyről a benne található kiállítás is mesél. A szegedi nagy árvizet is átvészelő házat Mayer Ferdinánd a jómódú szegedi vaskereskedő építtette családjának. Az angol gótika és a romantika stílusjegyei érdekes megjelenést kölcsönöznek neki. Az épületben több kiállítást is láthatsz, melyek elkalauzolnak a régi korokba, és több híresség személyes tárgyait is megnézheted. Hogy miért kapta a Fekete-ház nevet, ezt is megtudhatod írásunkból:

3. A világ negyedik legnagyobb, Európa egyik leggyönyörűbb zsinagógájának minden részlete egy történetről mesél

A ma már kulturális célokat is szolgáló Új zsinagóga kimagasló méretei, a díszes kupolája, tornyai már messziről is odavezetik az embert. Ez Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. Az épületet Baumhorn Lipót tervezte és az általa épített 22 zsinagógából ezt a mór-arab-mediterrán elemekkel elegyített szecessziós stílusú épületet tartják a legszebbnek. A kupolaablak és a zsinagóga összes színes üvegablaka Róth Miksa műhelyében készült. Itt minden részletnek fontos szerepe van, minden elemnek jelentése van, és ezek egész történeteket mesélnek el. Hogy miről, azt cikkünkből megtudhatod:

4. A szecesszió városában közel ötven csodás épületben gyönyörködhetsz

Szeged – többek között Bécs, Barcelona, Brüsszel mellett – tagja a szecessziós városok hálózatának. Jó okkal, hiszen közel ötven szecessziós épület, vagy épületrész található itt, amelyek ezt a különös stílust képviselik. A magyar szecessziós építészet egyik legismertebb alakja Magyar Ede, az ő nevéhez fűződik Szeged mediterrán jellegű arculatának építészeti kialakítása is. A Reök-palotát Európa egyik leggyönyörűbb szecessziós házaként emlegetik. A gyönyörű Ungár-Mayer-féle palotán kívül látványos a mozaikképeiről is híressé vált Református Palota, de sok bérház, lakóház, egyházi intézmény, különleges díszítések, szobrok és számtalan kapu, ablak, belső díszítés is készült ebben a stílusban. Egy részük a múlt században megsérült, vagy elpusztult, de számos épületet megmentettek és ma már újra régi fényükben pompáznak. Nézd meg milyen csodálatosak, és cikkünkből sok érdekességet is megtudhatsz róluk:


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!