hirdetés
exo.jpg

Az első exobolygó felfedezéséért ítélték oda idén a fizikai Nobel-díjat

A három kutató átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket - indokolták a döntést.
MTI - szmo.hu
2019. október 08.


hirdetés

A Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint

csillagászati kutatásokért egy kanadai-amerikai és két svájci tudós, James Peebles kozmológus, Michel Mayor asztrofizikus és Didier Queloz csillagász kapta az idei fizikai Nobel-díjat.

Idén a világegyetem szerkezetéről és történetéről szóló új ismeretekért és a Naphoz hasonló csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért ítélték oda a fizikai Nobel-díjat - olvasható az indoklásban.

James Peebles fizikai kozmológiai eredményei a kutatási terület egészét gazdagították és lefektették az alapjait a kozmológia átalakulásának elmélkedésből tudománnyá. Az 1960-as évek közepétől kidolgozott elméleti munkássága az alapja a világegyetemről alkotott jelenlegi elgondolásoknak - hangsúlyozta a Nobel-bizottság.

Az ősrobbanás-modell a csaknem 14 milliárd évvel ezelőtti legelső pillanatoktól írja le az univerzumot, amikor még rendkívül forró és sűrű volt. Azóta a világegyetem tágul, növekszik és lehűlőben van. Az ősrobbanás után alig 400 ezer évvel a világegyetem "átlátszóvá vált, és a fénysugarak képesek voltak áthatolni rajta". Ez az ősi sugárzás a mai napig "körülvesz minket, és kódolva van benne az univerzum sok titka". Elméleti eszközeit és számításokat alkalmazva James Peebles képes volt értelmezni a világegyetem "gyermekkorából" származó nyomokat, és felfedezni új fizikai folyamatokat.

Eredményei feltárták, hogy a világegyetemnek mindössze öt százaléka ismert, az anyag, amely a csillagokat, bolygókat alkotja - "és minket". A fennmaradó 95 százaléka ismeretlen sötét anyag és sötét energia. Ez rejtély és kihívás a modern fizika számára.

Michel Mayor és Didier Queloz 1995-ben jelentette be a Naprendszeren kívüli első olyan bolygó (exobolygó) felfedezését, amely egy Naphoz hasonló csillag körül kering a Tejútrendszerben. Az 51 Pegasi b gázbolygó, amely a Naprendszer legnagyobb tagjához, a Jupiterhez hasonlít. A különleges eszközökkel az Haute-Provence Obszervatóriumban tett felfedezés forradalmat indított el a csillagászatban, azóta több mint négyezer exobolygót fedeztek fel a Tejútrendszerben.

A csillagászok újabb és újabb különleges új világokat fedeznek fel, "méretek, formák és keringési pályák elképzelhetetlen gazdagságával" - hangsúlyozta a két svájci tudós munkájának jelentőségét a Nobel-bizottság, hozzátéve, hogy az azóta tett felfedezések kétségbe vonják a bolygórendszerekről alkotott korábbi elképzeléseket, és arra késztetik a tudósokat, hogy vizsgálják felül a bolygók eredete mögötti fizikai folyamatokat. Az exobolygók vizsgálatára tervbe vett projektek révén talán válasz születik arra az örök kérdésre, hogy van-e élet a Földön kívül.

A három kutató "átformálta a kozmoszról alkotott elképzeléseinket"

- összegeztek az indoklásban, amely szerint James Peebles elméleti felfedezései hozzájárultak a világegyetem ősrobbanás utáni fejlődésének megértéséhez, Michel Mayor és Didier Queloz pedig "felderítette kozmikus szomszédságainkat ismeretlen bolygókra vadászva". Eredményeik "örökre megváltoztatták a világról alkotott képünket".

A kitüntetettek 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodnak. Az összeg felét James Peebles kapja, a másik fele egyenlő arányban oszlik meg Michel Mayor és Didier Queloz között.

A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

Az 1935-ben a kanadai Winnipegben született James Peebles a Manitobai Egyetemen és az amerikai Princeton Egyetemen szerzett diplomát. Egész életében az amerikai egyetemen kutatott és oktatott, az intézménynek jelenleg is Albert Einstein professzor emeritusa. A világ egyik vezető elméleti kozmológusának tartják 1970 óta, az ősrobbanás kori nukleoszintézis, a sötét anyag, a kozmikus háttérsugárzás és a világegyetem struktúrái kialakulásának kutatásaihoz való elméleti hozzájárulásáért.

Michel Mayor a svájci Lausanne-ban született 1942-ben. A Genfi Egyetemen fizikából, a Lausanne-i Egyetemen csillagászatból szerzett diplomát, az intézmény csillagászati tanszékének professzor emeritusa. 2007-ben nyugdíjba vonult, de a Genfi Obszervatórium aktív kutatója maradt. Kutatott a Cambridge-i Egyetem Csillagászati Intézetében, a Chilében lévő Európai Déli Obszervatóriumban (ESO), és a Hawaii Csillagászati Intézetben. 2015-ben Kiotó-díjat kapott föld és bolygótudományok területén.

Az 1966-os születésű Didier Queloz a Genfi Egyetemen végzett. Az intézmény és az angliai Cambridge-i Egyetem professzora. Michel Mayor volt a tanácsadója a doktori iskolában, együtt fedezték fel 1995-ben az 51 Pegasi b-t. Felfedezésükért 2017-ben megkapták a fizikai Wolf-díjat.

A fizikai Nobel-díj érdekességeiért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
urrepulo2.png

Ozsváth Gergely 'Mentha' és Ákos a Buran nevű szovjet űrrepülőgépet akarták megkeresni. Sikerült.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 09.



Az orosz űrprogram központjának számító Bajkonur állomáshoz egy több mint 40 kilométeres sivatagi út után lehet eljutni és ez a két fiatalember volt az első két magyar, akiknek ez sikerült, egy urbex-túra keretében.

"Urbex körökben ez a helyszín nagyon felkapott, világszinten a top 3-ban benne van, ha nem a top 1-ben"

- magyarázza a veszélyes út egyik résztvevője, Mentha, akit a Hősök zenei formációjából ismerhetünk, de azt kevesebben tudják, hogy hobbiként imád elhagyatott, különleges építményeket felfedezni szerte a világban.

Az urbex jelentése ugyanis urban exploration, ami a turizmus ezen rendhagyó formájára utal. Szerelmesei homokos tengerpartok helyett az izgalmas, nehezen megközelíthető és hétköznapi emberek számára általában nem látogatható létesítményekbe vagy városokba szeretnének eljutni.

A Buran nevű szovjet űrrepülőgépet akarták megkeresni, ami 1988 november közepén járt az űrben, kétszer kerülte meg a Földet. Az űrrepülő 1992 óta elhagyatottan áll egy bajkonuri hangárban, amit katonák őriznek.

50 kilós hátizsákkal, több napi élelemmel indultak útnak az éjszaka közepén. Az őrség többször is észrevette őket, de végül sikerült elbújniuk, és egy kis ablakon bejutottak. Testközelből is láthatták a két Buran űrrepülőt. Szerettek volna bejutni a gépekbe is, de addigra jöttek az őrök. Kihallgatták őket a katonai bázison, végül 8 órával később engedték el őket.

VIDEÓ: a Fókusz riportja


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
nyitoo.jpg

Anyja a kórházban hagyta, állami gondozottként nevelkedett, ma pedig már kick-box-bajnok Zsiga Melinda.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 09.



Zsiga Melinda 52 kilóban indul majd az október végi kick-box világbajnokságon. A 33 éves kick-box-bajnok korábban kézilabdázott, fitneszmodellkedett, ökölvívásban magyar bajnoki címig jutott, és elvégzett egy főiskolát. De történhetett volna másképp is, például, ha annak idején nem hagyja magára az édesanyja a siófoki kórházban.

„A siófoki kórházban születtem, ott voltam három hónapos koromig, és találtam egy iratot, ami szerint egy időre az egyik somogyi gyermekotthonban helyeztek el. Szerintem innen kerülhettem el az első nevelőszülőkhöz, Marcaliba, de róluk semmilyen iratom és emlékem sincs”

– árulja el az ELLE legfrissebb számában Zsiga Melinda, aki egyben a novemberi magazin címlaplánya is.

Második nevelőszüleire már jól emlékszik, de ezek az élmények még a sportban képviselt attitűdjét is meghatározzák. „Amikor kiborítottam a virágföldet, nekivágtak az ajtónak. De a legkellemetlenebb az volt, amikor az osztálytársam előtt vertek meg, mert elkéstem” – folytatja tovább a történetet Melinda, és hozzáteszi, erről az egészről nem tudtak az iskolában, még a gyámja sem.

„Én mindig csak csendben tűrtem, és próbáltam megfelelni az anyukámnak. Mert ugye őket a szüleimnek hittem, és fogalmam sem volt arról, hogy állami gondozott vagyok. Amúgy ez a kick-boxban is előjön: a meccseken nagyon keveset támadok.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
innabraverman.jpg

Inna Bravermant nemrég a világ 100 legnagyobb hatású személyisége közé választották, Mark Zuckerberg és Elon Musk mellé. Még csak 33 éves, de cégével a bolygó lakosságának több mint felén segíthet.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 11.



Létezik egy technológia, amivel önmagában kétszer annyi energia állítható elő, mint amit a világon jelenleg termelnek, ráadásul teljesen tisztán, káros melléktermékek nélkül. Valószínűtlennek hangzik? Pedig ez az igazság.

A hullámenergiáról van szó, melynek kinyerése pár évvel ezelőttig megfizethetetlenül drága és bonyolult volt, egy fiatal vállalkozónőnek köszönhetően azonban fordult a kocka. A Föld lakosságának több mint fele tengerpartok közelében él, számukra ez óriási lehetőség arra, hogy szakítsanak a környezetszennyező, fosszilis energiahordozók használatával.

Az ukrán származású, Izraelben élő Inna Braverman az E.ON Energy Globe díjátadó gála díszvendégeként látogatott Budapestre, ennek során beszélgettünk.

– Ha pár szóban kellene összefoglalnia, miért igazán fontos a megújuló energia az emberiség számára?

– A legfontosabb ok, hogy belátható időn belül kifogyunk a fosszilis energiahordozókból: egy friss kutatás szerint maximum 100, de inkább 50 évre elegendőek a kőolaj- és földgáztartalékok. De még ha végtelen mennyiség is állna rendelkezésre belőlük, tegyük fel a kérdést, tényleg ezeket akarjuk használni? Hiszen rendkívül szennyezőek, komoly károkat okoznak a természetnek, az állatvilágnak és a gyerekeinknek. Az ENSZ szerint a környezetszennyezés fő okozója az energiatermelés – ennek fényében nem nehéz belátni, hogy a megújuló energia kulcsfontosságú.

Inna szülővárosa alig 300 kilométerre található a csernobili atomkatasztrófa helyszínétől. Az erőmű felrobbanása idején mindössze két hetes volt. Amikor édesanyja ezután nem sokkal a bölcsőjéhez lépett, azt vette észre, hogy a kislány arca hamuszürke, és nem lélegzik.

Mivel ápolónőként dolgozott, hatalmas szerencséjére értett a szájon át lélegeztetéshez. Így sikerült őt újraélesztenie és megmenteni az életét, azonban a légzőszervei maradandóan károsodtak.

A térképen azok a helyek vannak bejelölve, amelyeket valamilyen természeti katasztrófa sújtott

– Abban, hogy ezt vallja, mekkora szerepet játszott a Csernobil közelében töltött gyerekkora?

– Nyilván nagyot, hiszen alapvető benyomásom, hogy az emberek többsége azokat a dolgokat tartja igazán fontosnak, amelyek hatását a saját bőrén tapasztalja. Ami közvetlenül nem befolyásolja őket – vagy legalábbis nincsenek ennek tudatában –, arra sokkal kevésbé figyelnek oda.

Hogy csak egy példát mondjak: a világon több ember hal meg légszennyezés következtében, mint autóbalesetek miatt. Mégis, utóbbival kapcsolatos hírből, megelőző kampányból és hasonlókból sokkal több jön szembe napi szinten.

Ennek pedig az az oka, hogy míg egy autóbaleset hatásai azonnal láthatóak, a légszennyezés sokkal kevésbé észrevehető. A nukleáris energia is csak akkor kerül be a hírekbe, ha valamilyen rendellenesség történik, aminek legszélsőségesebb példája a csernobili katasztrófa volt.

– Nyilván azért, mert ha egy atomerőmű rendeltetésszerűen működik, nincs igazán káros hatása. Ön minden körülmények között, teljesen ellenzi?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
labor.jpg

Az eljárással egyszerűen és hatékonyan kimutatható, hogy egy rákos daganat gyógyszeres kezelése vagy eltávolítása után a beteg szervezetében maradt-e akár csak néhány sejtből álló tumor.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 16.



A világújdonságnak számító Signatera teszt áttörés a képalkotó eljárásokhoz (PET-CT, CT, MR, röntgen) képest és az amerikai megjelenéssel egy időben Magyarországon is igénybe vehető.

Az eljárással egyszerűen és hatékonyan kimutatható, hogy egy rákos daganat gyógyszeres kezelése vagy eltávolítása után a beteg szervezetében maradt-e akár csak néhány sejtből álló tumor.

A klinikai használatra kidolgozott tudományos teszt hazánkban egyedüliként a PentaCore Laboratóriumban érhető el.

A Signatera egy adott személy tumorára szabott DNS-teszt, amely az eddigi leghatékonyabb diagnosztikai eszköz a rák kezelés közbeni és utáni monitorozásában, illetve a kiújult rákos sejtek minél korábbi felfedezésében. Utóbbi esetben a képalkotó vizsgálatokhoz képest,

a daganat típusától függően akár 8 – 24 hónappal hamarabb észlelhető a kiújulás. A daganat kiújulásának felismerésében megbízhatósága 99% felett van emlő-, illetve tüdőrák esetében, míg vastagbél-, illetve hólyagráknál 93%, ami a legmodernebb képalkotó diagnosztikai eszközöknél is csak 60-70%.

A teszt a kioperált daganatból eltárolt minta és a frissen levett vérminta összevetésével készül el. Ez a komplex genetikai vizsgálat határozza meg az adott daganatra jellemző egyedi mutációs mintázatot, amellyel a tumor a későbbiekben is bármikor beazonosíthatóvá válik egy egyszerű folyadék-biopsziát (vérvétel) követően. A rendszeres ellenőrző vérvizsgálatoknál a kérdéses tumor genetikai mintázatát kell csak keresni, ugyanis a daganatokból – akármilyen kicsik – bejut a vérkeringésbe a tumorra jellemző DNS. Az eredményben szereplő számértéknek is komoly jelentősége van, hiszen minél több a kimutatott tumor DNS a mintában, annál nagyobb maga a tumor.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!