hirdetés
rod-long-y0OAmd_COUM-unsplash.jpg

Az élet egyik legnagyobb titka nyomában: visszafordítható-e az öregedés?

Van-e az emberi életkornak határa? Miként fékezhetjük vagy fordíthatjuk meg az öregedés folyamatát és milyen áron? Erre kerestük a választ Székács Béla professzorral.
Göbölyös N. László - fotó: Flickr - szmo.hu
2019. november 22.


hirdetés

A Nature nemrég megjelentetett egy cikket, ami szerint egy csecsemőmiriggyel kapcsolatos kaliforniai kísérletben sikerült visszafordítani a résztvevők biológiai korát. "Arra számítottunk, hogy az időt lelassítjuk, de arra nem, hogy a visszájára is fordítjuk. Az egész olyan futurisztikusnak tűnik" – mondta a Nature magazinnak a magyar származású Steve Horvath, a Los Angeles-i Kaliforniai Egyetem professzora.

Budapesten Székács Bélával, a geriátriai és gerontológiai tudományok professzorával beszélgettünk a "visszafiatalító" kaliforniai kísérlet jelentőségéről, és arról, hol tart ma az öregedés-kutatás, van-e az emberi életkornak határa, miként és milyen áron állíthatjuk vagy fordíthatjuk meg az öregedés folyamatát.

- Mit csináltak a kaliforniai kutatók tulajdonképpen?

hirdetés

- Kezdjük ott, hogy miért jött létre ez a kísérlet. 60-70 év felett az immunrendszer hatékonysága alapvetően romlik, az emberi szervezetet egyre könnyebben támadják meg fertőző betegségek, és a betegségek halálos kimenetele is gyakoribb.

Az immunrendszer hatékonyságának csökkenésében igen fontos szerepet játszik a csecsemőmirigy sorvadása, amely a serdülőkor végétől a negyvenedik-ötvenedik évig határozottabb, utána enyhébb ütemű.

A csecsemőmirigy immunológiai szerepe igen fontos, mivel a csontvelőben képződő limfociták egy része, a T-limfociták, amelyek a fertőző ágenseket közvetlenül támadják és pusztítják el, az érés befejezésére a csecsemőmirigybe kerülnek, és onnan történik a kibocsátásuk. Ezeknek az a hányada, amely autoagresszív, azaz saját szervezeti elemeket támadó, autoimmun reakcióra hajlamos, a csecsemőmirigyben jórészt elpusztul.

A csecsemőmirigy sorvadása miatt viszont csökken a T-limfociták által biztosított szervezeti védelem a fertőző betegségekkel szemben, másrészt az autoagresszív T-limfociták egyre kevésbé gátolt vérbeli megjelenése miatt egyre inkább előfordulhat többnyire rejtett autoimmun aktivitás is, amely felgyorsíthatja a szervezet öregedését.

Az elmúlt évtizedben a kutatók épp ezért próbálták gátolni, vagy valahogy visszafordítani a csecsemőmirigy sorvadását. Az amerikai Greg Fahy professzor vezette munkacsoport 9 önkéntesnek a sorvadást gátló növekedési hormont adagolt, a nemkívánatos következményként fellépő inzulin-képződést pedig dehydroepiandrosteronnal (DHEA) és metforminttal fékezték meg.

Az egyéves kezelés végére sikerült egy mérsékelt javulást elérni a csecsemőmirigy sejtspecifikus szöveteinek mértékében és zsírszövethez viszonyított arányában. Javult a T-limfociták aránya is, valamint javult a szervezet immunrendszerének hatékonysága, és csökkent, sőt visszafordult az „immun-öregedés” mértéke. Ugyanakkor nem növekedett az öregedéssel párhuzamos gyulladáshajlam.

Ami viszont talán a legizgalmasabb eredmény, hogy a sejt-szinten vizsgált DNS-metiláció (a DNS kémiai módosulása) arra utalt, hogy az egy éves kísérlet alatt a kísérleti alanyok epigenetikai életkora másfél évvel csökkent. A kezelést nem kapó kontrollcsoporhoz képest pedig két és fél év volt a különbség. Ez a sejtszintű "fiatalodás" egybevágott a fehérvérsejtekben a megnövekedett telomer hosszal, ami ugyancsak epigenetikus fiatalodásra utalt.

- Arra rájöttek már a tudósok, hogyan, mitől öregszünk?

- Sok öregedési elmélet született az elmúlt évtizedekben, de ezek az elméletek alapvetően két fő csoportba sorolhatók.

Az egyik elképzelés szerint az öregedésünk genetikailag programozott, a másik szerint az öregedésünk meghibásodásokon, elhasználódáson, oxidatív károsodásokon alapul.

A legújabb kutatási eredménynek alapján egyre valószínűbb, hogy mindkét fő mechanizmusnak és e mechanizmusok al-mechanizmusainak is jelentős szerepe van az öregedésben, egymást kiegészítik, egymással összefolynak. A genetikai programozás elméletét, amely az öregedést és hanyatlást a gyerekkori növekedést kialakító szabályozáshoz hasonlónak tartja, sok tény támasztja alá.

Igen sok gént is ismerünk már, amelyeknek szabályozó szerepe lehet az öregedésben, de egy vezér-jellegű, időfüggő és alapvető szabályozó erővel bíró gént vagy géncsoportot még nem sikerült felfedezni.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
21930218-7766123-image-a-58_1575684217828.jpg

Majom-disznó hibridek születtek Kínában

Ez lehet az orvostudomány jövője, ugyanakkor sok tudós aggódik is amiatt, hová vezethet a kísérletezés.
Kép forrása: State Key Laboratory of Stem Cell and Reproductive Biology - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Egy Kínai laborban megszületett az első olyan malacpár, amely majom-DNS-eket is tartalmaz – írja a New Scientist cikkére hivatkozva a Daily Mail.

A két disznó ugyan egy héten belül elpusztult, a kutatók szerint egészségesek voltak, és egyelőre nem világos, mi okozhatta a két állat halálát.

hirdetés

A kísérlet során több valódi malacba is fecskendeztek majom-DNS-t, amelyek szintén elpusztultak, a kutatók szerint emiatt valószínűsíthető, hogy nem a kimérizmus (vagyis a fajok keresztezése) volt a halál okozója, hanem hiba csúszott a mesterséges megtermékenyítésbe.

A kísérletezések célja egyébként az, hogy emberi szerveket növeszthessenek az állati testekben, ezzel pedig az orvostudományt segítsék a szervtranszplantációban.

Ennek alapja,hogy emberi embrionális őssejteket fecskendeznek be egy másik faj fiatal embriójába. A majom-disznó hibridek létrehozásával a kutatók szerint egy lépéssel közelebb kerültek ennek magvalósításához. 2017-ben egyébként egy San Diegó-i laborban sikeresen hozták létre az első ember-disznó hibridet, amely 28 napig élt.

A tudósvilágban ugyanakkor többen aggodalmukat fejezték ki a projekttel kapcsolatban etikai okokra hivatkozva. Douglas Munoz, a kingstoni Queen's University szerint egyenese rémisztő terepre tévedt a tudomány:

"Az rémít meg igazán, hogy úgy kezdjük el manipulálni az életfunkciókat, hogy közben nem vagyunk tisztában azzal, mi sülhet ki belőle, vagy ha valami baj történik, hogyan állítsuk meg."


KÖVESS MINKET:





hirdetés
sperm.jpg

Egy másik férfi DNS-ét hordozza spermájában egy nevadai férfi

A furcsa jelenség ritka, de nem ismeretlen az orvostudomány előtt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 09.


hirdetés

A nevadai Chris Long négy évvel ezelőtt esett át csontvelőátültetésen, aminek következtében a vérében található saját DNS-e néhány hónap leforgása alatt átalakult csontvelődonorjának DNS-évé, írja a The New York Times.

Ez egyébként nem rendhagyó, hiszen a beavatkozásnak végső soron pont az a célja, hogy a beteg vére egészséges vérre cserélődjön, és ennek közvetkezményeképpen a benne lévő DNS is átalakul.

Most 4 évvel a beavatkozás után Christ újabb vizsgálatoknak vetette alá egy munkatársa a helyi seriffhivatalban. A vizsgálat meglepő eredményre jutott, ugyanis kiderült, hogy németországi donorjának DNS-e nem csak a vérében, de az ajkáról, illetve az arcáról vett mintákban is kimutatható volt. De ami ennél is jobban meglepte a bűnügyi labor dolgozóit, az volt, hogy a vizsgálat szerint Chris spermája kizárólag a csontvelődonor DNS-ét tartalmazta.

Chris esete egyébként nem újdonság az orvostudomány előtt, több olyan orvosi beavatkozás is ismeretes, amitől az ember DNS-ének egy része megváltozik, ez az úgynevezett kimérizmus.

hirdetés

A szó maga a kiméra elnevezésű oroszlán, kecske és kígyó részekből álló görög mitológiai lényre utal, és ismert jelenségnek tekinthető, de korábban még nem vizsgálták kifejezetten bűnügyi aspektusból.

Évente emberek tízezrei esnek át csontvelő-transzplantáción, és bár kicsi a valószínűsége, hogy valamelyikük bűnügyi elkövetővé válik, mégis fontos megvizsgálni, milyen következményei lehetnek a kimérizmusnak ezekben az esetekben, hiszen ez félrevezetheti az ügyekben folyó nyomozást.

A jelenségre egyébként már volt példa a bűnügyi történelemben. 2004-ben egy nemi erőszak gyanúsítottját azonosították a DNS adatbázis alapján, csakhogy volt egy apró bökkenő: a férfi a bűntett idején már börtönben ült. Később kiderült, hogy csontvelőátültetésen esett át, a bűncselekményt pedig a donor, azaz a bátyja követte el.

Egy másik esetben pedig egy áldozat vallomását vonták kétségbe, mivel azt állította, egy férfi erőszakolta meg, miközben kétféle DNS-t mutatott ki a rajta végzett vizsgálat.

Chrisnél valószínűleg az okozta a DNS teljes átalakulását, hogy évekkel korábban vazektómiát csináltatott. Persze felmerülhet a kérdés, hogy egy kimériás ember kinek a DNS-ét adná át a saját gyermekének. A kérdésben megkérdezett három orvos egyetértett abban, hogy ez egy nagyon érdekes kérdés, de abban is, hogy valaki más DNS-ét átadni megtermékenyítés által nem lehetséges.

„Lenyűgözött a tény, hogy egyszerűen csak eltűnhetek, és egy másik emberré alakulhatok”

– nyilatkozta Chris Long.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
robot.png

730 ezer olyan ember dolgozik ma Magyarországon, akinek el tudnák venni a munkáját a robotok

A kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (GVI) új elemzése szerint a magyar munkavállalók nem kevés része olyan területen dolgozik, ahol a feladatok nagy részét gépek is el tudnák végezni - írja a hvg.hu.

Becslések szerint az automatizáció terjedésének üteme Közép-Kelet-Európában a közeljövőben az európai átlagot meghaladó lesz, így a munkaerőpiaci hatások feltételezhetően régiónkban is jelentkezni fognak

– olvasható az MKIK GVI kutatásában, amely a Magyarországon nyilvántartott foglalkozások automatizálhatóságát vizsgálta.

hirdetés

Automatizálható feladat minden rutinszerű, egyszerűen leírható, és ebből adódóan leprogramozható munka, mellettük azok is, amik a technikai fejlődésnek köszönhetően kiválthatóak robotok és számítógépek által.

A GVI szerint az automatizáció nem mindig jár az érintett szakmák megszűnésével, ugyanis a legtöbb foglalkozás esetében csak a részfeladatok egy része automatizálható. A felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások esetében sem esélyes, hogy valaha gépek végzik majd el a teljes munkát.

A kutatás arra is rávilágított, megyei szinten hol a legmagasabb az automatizálható feladatok aránya. A listát Fejér megye vezeti, a foglalkoztatottak 24 százaléka dolgozott olyan szakmákban, amiket robot is elvégezhetne, ezzel szemben Budapesten 18% az arány.

A GVI szerint a FEOR nyilvántartásban 122 olyan szakma szerepel, amelynek a részfeladatai nem automatizálhatóak, ugyanakkor 79 szakma esetében a feladatok egy része már robottal is elvégezhető. 93 foglalkozás részben automatizálható.

A NAV 2018-as foglalkoztatottsági adataival összevetve elmondható, hogy 3 743 689 foglalkoztatottból 164 496 fő dolgozik az automatizálható szakmákban (a foglalkoztatottak 4%-a).

A szakemberek úgy vélik, a kézügyesség, a kreatív intelligencia vagy a szociális készségek továbbra sem válthatóak ki robotokkal.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
repulo-auto-1000x647.jpg

2021-ben indulhat útjára a világ első repülő autója, ami 320-szal képes hasítani a levegőben

A kétüléses autó 230 lóerős, benzinnel működik, és kocsira és repülőre szóló jogosítvánnyal lehet csak vezetni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 04.


hirdetés

A jövő egyik meghatározó közlekedési eszköze lehet a repülő autó, amely a levegőben és a szárazföldön is képes közlekedni.

Az utóbbi évtizedben több gyártó is tervezett ilyet, nyilvánosságra is hozták a terveket, ám kedden az Egyesült Államokban már be is mutatták az első modellt.

A Pioneer repülő személyautója (roviden PAL-V) szénszálból, titánból és alumíniumból készül, 600 kg a súlya és olyan propellerekkel van felszerelve, amikkel akár 3800 méteres magasságban is lehet repülni, de "vissza is húzhatóak", ha szárazföldön akar közlekedni vele a sofőr.

Benzinnel működik, 230 lóerős, négyhengeres motorral és három kerékkel rendelkezik. Alig 10 perc alatt képes átalakulni girokopterré, vagyis átállni repülő módra, és 8 másodperc alatt gyorsul fel 96 km/h-ra. 160 méteres "futópályára" van szüksége ahhoz, hogy fel tudjon szállni, és csak 30 méteres útra a leszálláshoz.

hirdetés

Levegőben 320 km/-val is tud hasítani, a földön pedig 160 km/h-s végsebességre képes.

A járművet hasonlóan lehet vezetni, mint egy motort, a sofőrnek egy vezérlőkarral kell irányítani. A vezetéséhez nemcsak autóra, de repülőre szóló jogosítvány is szükséges.

A kétüléses holland autó már a gyártási fázisban van, darabját 600 ezer dollárért (180 millió forint) árulják. Eddig már 70 előrendelést adtak le rá, az első darab pedig 2021-ben indulhat útjára.

Később építenek majd egy olcsóbb modellt is, ami Pal-V Liberty Sport névre hallgat majd, és "csak" 335 ezer dollárba (100 millió forint) kerül.

Robert Dinemanse ügyvezető igazgató korábban elmondta, hogy évekig dolgoztak azon, hogy legyőzzék a műszaki kihívásokat, és olyan innovatív, repülni is képes autót alkossanak, amely megfelel minden biztonsági előírásnak.

"A repülő autók már sok filmben megjelentek, de a következő években már a valóságban is elérhetőek lesznek"

- mondta az Associated Pressnek.

Forrás: Daily Mail


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!