hirdetés
belapatfalvikolostor_major-14.jpg

Az egyetlen, épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági templom Bélapátfalván áll Magyarországon

A templom nemzetközileg is elismert műemléki és történeti nevezetesség.
Fotók: Major Frigyes - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A bélapátfalvi ciszterci kolostor a 815 méter magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található.

Ez Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, amely 1232-től kezdve épült.

A monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült. A késő romanika stílusában épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. Nyugati, főhomlokzatán nyílik a nagyméretű, bélletes kapu a főhajón, afölött található a rózsaablak, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek.

hirdetés

Védőszentjeként a Nagyboldogasszonyt tartják számon.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Képernyőfotó-2019-11-08-13.06.50.png

A világ legpesszimistább városa megmutatja, hogyan lehet erre az „életérzésre” hírnevet építeni

A finn Puolankában a pesszimizmus az egyetlen, de annál gyümölcsözőbb idegenforgalmi látványosság.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 08.


hirdetés

Puolanka egy kis település Finnország központjában, aminek a pesszimizmus a sajátos védjegye és ettől is vált híressé.

Nem egy turisztikai vagy történelmi nevezetességről, nem egy különleges élelmiszerről vagy találmányról, hanem a pesszimizmusról.

Még a helyi újságot is ez alapján nevezték el és a képeslapok is ezt hirdetik.

"Ha csúnya dolgokat csinálsz és csúnya dolgokat mutatsz, Puolanka el fogja veszíteni a hírnevét"

hirdetés

- kezdi Tommi Rajala puolankai pesszimista a BBC videójában.

"De persze a leglényegesebb kérdés az, hogy mi is az a 'hírnév'?"

Ha adott egy körülbelül 2600 lelket számláló finn város, ahol az időjárás zord, a népesség csökken, nincs túl sok lehetőség és szinte minden országos és nemzetközi statisztikában hátul kullognak, mit is lehetne tenni? Például várat építeni a pesszimizmusra. Meg kell hagyni, Finnország általában nem erről az életérzésről híres.

"Minden akkor kezdődött, amikor féltékenyek lettünk arra, hogy minden más helynek megvannak a saját eseményei, nekünk pedig itt Puolankában nincs semmink"

- magyarázza Riita Nykanen.

Végül egy ember kijelentette, hogy itt aztán semmi nem működik, még a pesszimizmus sem.

Ezen felbuzdulva a lakók úgy döntöttek, hogy csinálnak egy "pesszimista eseményt".

Azóta meghatározó pont Puolanka életében az ezt hirdető fesztivál, ami december 1-től 31-ig tart minden évben.

Így lett elvetve a "mag" és több mint 10 éve már egyesületük is van a helyi pesszimistáknak.

Mindez részben abból inspirálódik, hogy a várost miként érzékeli a külvilág.

"Ha nem a legrosszabb, akkor a második vagy harmadik legrosszabb a finn községek között"

- mondja Tommi Rajala szülővárosáról.

Természetesen ebből a helyieknek elege lett. A pesszimizmus pedig egy ellenreakció.

"Na, és akkor mi van? Lehet, hogy mi vagyunk a legrosszabbak, de ebben mi vagyunk a legjobbak Finnországban"

- állítják.

A témát feldolgozó videók pedig hatalmas népszerűségnek örvendenek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kepatmeretezes_hu_DSC_6187-1.jpg

Erdély fantasztikus ékszerdoboza csodás tájjal, épületekkel és ezerízű konyhával – bejártuk Nagyszebent és környékét

Románia különböző arcait magyarként felfedezni különleges élmény.
Szöveg: Vass Adrienn, Fotó: Csákvári Péter - szmo.hu
2019. október 27.


hirdetés

Szerencsésnek érzem magam, hogy abba a generációba tartozom, akinek még megmozdul valami a szíve környékén, amikor kiejti azt a szót, hogy: Erdély

Balatoni gyerekként teljesen természetes volt, hogy időnként a falu apraja-nagyja felkerekedett, és kiutazott a testvértelepüléséhez. Így Sóvárad mellett Szovátát, Korondot, Székelyudvarhelyet vagy Csíkszeredát is jól ismertem. A parajdi sóbányára, a Békás-szorosra vagy a Gyilkos-tóra olyan látványosságként tekintettem, mint hazám bármelyik másik büszkeségére, és nem is sejtettem, hogy Romániának még sok olyan, magyarokkal tarkított arca lehet, ami eddig előttem is titok maradt.

hirdetés

Nagyszebeni városnézés

Amikor megtudtam, hogy Nagyszeben környékét lesz lehetőségem felfedezni, sok kérdőjel cikázott bennem. Bevallom őszintén, fogalmam sem volt, hogy mire számíthatok, azon túl, hogy erdélyi magyarok biztosan itt is felbukkannak majd.

Kora reggel indultunk, és az ebédre már oda is értünk, így az autós megoldást jó szívvel javaslom mindenkinek. A települések között ugyanis érdemes utazgatni, de erről majd később.

Nagyszeben egy ékszerdoboz, ezt már első sétánk alkalmával is könnyedén megállapíthattuk. Gyarorlatilag egyfolytában fényképeket készítettünk, mert annyi csodás épület van, hogy szinte lehetetlen rossz szöget találni. Nagyszeben egykor Erdély legnagyobb szász városa volt, de a szászok többsége mára elmenekült, csak műemlékeik maradtak hátra. 2007-ben Luxembourg mellett Nagyszeben lett Európa kulturális fővárosa. Erre készülve helyreállították a Nagypiacot, a Kispiacot és a Huet teret, felújították a város múzeumait. Így aztán az utcák valóban rendezettek, és kávézók, éttermek, kocsmák hívogatnak mindenhonnan, nem csak az igazán nyüzsgő főtér környékén.

Tuti tippek:

- Az Evangélikus Templom belseje felújítási munkák miatt 2o21-ig nem látogatható, de a tornyából meseszép a kilátás, úgyhogy azt semmiképpen se hagyjátok ki!

- Jó kávéért az Atrium Classic Cafeba menjetek. És itt mindenképpen ejtsétek útba a mosdót, ilyen panoráma se sok helyen jár a mellékhelyiséghez.

- Mi a vacsoránkat a Jules étteremben fogyasztottuk el, és ha vevők vagytok az újhullámos helyekre, akkor tegyetek velük egy próbát.

A mi menünk a következő volt: Crispy mangalica, krumplival, spatzle tésztával, zöldborsóval és “demiglace” szósszal + Szilvás-lepény

Szeben ízei

Szeben az Európa Gasztronómiai Régiója címet viseli 2019-ben, így az evésre és ivásra a lehető legjobb ürügyünk volt. Az évszázadok során románok, szászok, magyarok, örmények és zsidók alakították a régió multikulturális konyháját, és nyilván ezek a nemzetiségek hatással voltak egymásra, így igazán színes a környék konyhaművészete is.

Gondolom, nem lepek meg vele senkit, ha azt mondom, hogy a legjobb ebédeket és vacsorákat nem éttermekben fogyasztottuk, hanem magánszállásokon hozták elénk román bácsik és nénik, vagy éppen a szabad tűzről vették le magyarok.

Ha a környéken jártok, ne ragadjatok le a hotelekben és városi éttermeknél. Látogassatok el kis farmokra, magángazdaságokba, és egyetek vagy szálljatok meg náluk. Ez az az élmény, ami teljesen beléd ivódik, és amihez valóban jól jön, ha az ember az autó szabadságát választja a tömegközlekedés helyett.

Ha vizuális típus vagy, itt egy videós beszámoló is az útról:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
gemenc_simonlaszlo-5-1.jpg

Romantikus tájjal, óvatos vadakkal, különleges fényekkel vár Gemenc ősszel

Ilyenkor is érdemes ellátogatni Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri erdejébe, mert csodát láthatsz.
Fotók: Simon László - szmo.hu
2019. november 05.


hirdetés

A Gemenci-erdő - ez a számos dologban különleges csoda - ősszel is lenyűgöző. Bajától egy rövid utazással könnyen elérhető Pörböly, itt található az Ökoturisztikai Központ, ahol számos látnivalóval várják az érdeklődőket.

Gemenc sokakat lenyűgöz. Ez a vidék Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri erdője. A Duna mentén fekszik, hossza 30, szélessége 7 kilométer, összesen 180 négyzetkilométernyi terület, amely 1977 óta természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Duna–Dráva Nemzeti Park része. A Duna itt lelassul, több holtág és sziget alakult ki benne. Itt van Magyarország legnagyobb, erdővel borított ártere.

Az erődben több tanösvényen is végig lehet sétálni, az út menti táblák pedig mesélnek a növény- és állatvilágról, a táj kialakulásáról, az erdő- és vadgazdálkodásról.

hirdetés

KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito-12.jpg

Titkos alagútrendszert rejtenek a doveri fehér sziklák – a várnak évszázadokon át fontos szerepe volt

Az egyik legforgalmasabb tengeri átkelőhely fölött egy kis világítótoronynál megállt az idő, békésen teázó és sárkányeregető családok pihennek körülötte.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. október 22.


hirdetés

Londonban járva érdemes egy kicsit elhagyni a nagyvárost és felfedezni néhány különleges – de nem túl távoli – helyet. Vonattal, autóval is elérhető távolságra van Dover, ahová akár egy napra is megéri kiruccanni, mert rengeteg élményt nyújt a Kent grófságban található kisváros.

A híres doveri fehér sziklákról kapta az Albion (fehér) nevet a hely.

És valóban lenyűgöző a látvány, amely a part felé közeledve egyszer csak elénk tárul. A hatalmas, tengerbe szakadó hófehér fal, a kék égbolt, a zöld-barna partvonal és az alattunk habzó hatalmas hullámok félelmetesek, mégis varázslatosak.

hirdetés

Dover többféle szempontból is különleges hely.

Itt van például Anglia a legközelebb Európához – kb. 34 kilométerre. Emiatt a La Manche csatornán tiszta időben át lehet látni a túlpartra is.

Dover a helyzetéből adódóan mindig is fontos stratégiai hely volt. Régen is hajóztak erre, ezt egy bronzkori hajó roncsai is bizonyítják, melyet az 1992-ben találtak meg.

Közelségének köszönhetően a legforgalmasabb átkelőhely, évente mintegy 18 millió utas fordul meg itt. Az Atlanti-óceán nyílt vizeit, illetve az Északi-tengert és a Balti-tengert összekötő vízi közlekedés jórésze a Doveri-szoroson halad keresztül, ezért a szoros a világ egyik legforgalmasabb vízi országútja, amelyen naponta 400 kereskedelmi hajó halad át. Az ide vezető autóút is meglehetősen zsúfolt, és valóban a tengerben is szinte sorba állnak a hajók. De sokan ezt a helyet választják a Csatorna-átúszásra is.

Évszázadokon át „működött” a vár

A doveri várhoz érve a hatalmas méreteivel is lenyűgöz, de az autóból kiszállva elsőként mégis a vízparti látvány vonja el a figyelmet. A tiszta, de szeles időben fantasztikus élményt nyújt a Csatorna.

No de ha egy napunk van Doverre, akkor igyekezni kell, hogy a legfontosabb dolgok beleférjenek.

Elsőként a várat járjuk be, amely nagy területen, több részből áll. Elsődlegesen katonai célokat szolgált, így egyszerű, de nagyon masszív, és vélhetőleg praktikus kialakítású volt.

Manapság kiállítások láthatók az épületekben, melyek a vár történetét mutatják be

a különböző korokban. Az útvonalat követve a végén a tetőrészbe jutunk, ahol a környéket, és persze a Csatornát lehet megcsodálni. Érdemes a kissé szűkös lépcsőket megmászni, mert szép a kilátás.

A Dover Castle több száz éve áll, és mivel szinte folyamatosan használatban volt, így épségben – bár átalakítva - túlélte a viharos történelmi időket is. A rómaiak katonai tábort létesítettek és világítótornyot is építettek a területre. Később a szászok egy fallal körbeépített erődtemplomot létesítettek a romok helyén. 1066-ben a normann seregek érkeztek meg, élükön Hódító Vilmossal, akik tovább bővítették az erődöt. A 12. században II. Henrik további magas falakat húzatott, és egy nagy, négyszögletes várat csináltatott, bástyákkal.

Akkora lett, hogy korának legnagyobb ilyen építménye volt Angliában.

A középkorban többször is hozzáépítettek, egyre bővítették, míg elnyerte a mai formáját. Az angol polgárháborúban a parlamentarista erők kezébe került, a napóleoni időkben pedig óriási földsáncokkal vették körül, így védekezve a tüzérségi támadásokkal szemben.

A 19-20. században csökkent a szerepe, egészen a 2. világháborúig.

Titkos földalatti alagútból irányították a mentést

A háború alatt újra fontos szerepet kapott, hatalmas partvédő ágyúkat telepítettek Doverbe, hogy egy esetleges német partraszállásnál kellő védelmet nyújtsanak. Elrettentő erejének köszönhetően valóban nem is indult invázió a parton. Ugyanakkor a vár és a hatalmas sziklák egy különleges, titkos feladat megoldására adtak biztos helyet.

Még a 18. században több alagutat is fúrtak a váron belül a sziklákba, és ezeket sikerült végig titokban tartani. Így itt kezdődhetett meg egy rejtett harcálláspont kiépítése az 1930-as években.

Ezzel egy esetleges invázióra is felkészültek.

Az alagútrendszernek 1940-ben lett kiemelten fontos szerepe. Ekkor ugyanis a németek a francia hadsereget szinte elsöpörték, és a szárazföldön lévő Brit Expedíciós Hadtestet a Csatorna partjáig szorították vissza. A hátráló csapatok csapdába kerültek, és egyetlen lehetőségük a vízen való menekülés maradt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!