hirdetés
tanszer1.jpg

Augusztusi végjáték: tanszer(tor)túra

Augusztus. Vége a nyárnak. Vége a szünetnek. Indul a végjáték. Vagy inkább kezdődik? Rögtön emelt szinten. Össznépi társasjáték mindenkinek.
R. Fonyó Barbara írása a Mom With Five blogon, Fotók: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 01.


hirdetés

A Mom With Five blog sokkal több egy ötgyerekes édesanya egyszerű naplójánál, egy valóságos családi magazin. R. Fonyó Barbara végzettségét tekintve történész-egyiptológus, de az egyetem elvégzése után – némi kitérőtől eltekintve – külpolitikai újságíróként dolgozott a Magyar Távirati Irodánál. 2002 óta háztartásbeliként, főállású anyaként éli a mindennapjait öt gyerek (4 fiú és egy lány) édesanyjaként.

Barbara posztjai középpontjában a család áll, a gyerekei, a velük átélt élmények, a gyereknevelés során szerzett tapasztalatok, kudarcok. Írásaiban azt szeretné megmutatni, hogy gyerekekkel élni nem mindig rózsaszín, habos-babos tündérmese, néha kifejezetten nehéz, de ennek ellenére minden pillanatáért megéri csinálni, küzdeni, erőn felül teljesíteni.

Állok a nappali közepén, előttem egy nagy halom szennyes. Öööö… Álmomban. Micsoda furcsa álmaim vannak, na hallod! Ó, bárcsak az lenne! Bárcsak egy nagy halom szennyes takarná el a napot a nappaliban. De nem. Nincs akkora szerencsém.

Helyette? Helyette négy kupac tankönyv – háborítatlanul és borítatlanul(!), ami még fenyegetőbben hangzik, ha lehet fokozni a hangulatot – és négy kupac tanszercsomag. Lesz ez még öt is, lesz ez még öt is! Jól van na, biztassál még, biztassál! Szóval, itt vannak ezek a kupacok, vagy inkább halmok, amiket én szereztem be és amiket most reménytelenül próbálok becserkészni. Már ott tartok, hogy inkább megmásznám akár külön-külön mindegyiket oxigénpalack és védőfelszerelés nélkül (nagggyon vakmerő vagyok), mert körbekerülni őket?! Viccelsz?

Hé, Tom, kell neked Mission impossible? Frissen prezentálva!

De ez még csak a kezdet. Vagyis a vég. Nekem. Meg a botnak. Meg a szünetnek. Meg a nyárnak. Kezdődik az iskola!

Jól emlékszem még az első tanszer(tor)túrámra.

Akkor még csak háromgyerekes édesanya voltam. Meg magas, szőke és kékszemű. Meg lelkes, tapasztalatlan és bátor. Ez utóbbi most is megvan még – különben nem vágnék bele újra és újra minden iskolakezdés előtt, hanem az utódaimra bíznék mindent, utánam meg a vízözön… bár lehet, hogy ez a lenne az igazi bátorság? Lehet, hogy ki kéne próbálnom? -, a másik kettőt elengedtem. Vagyis csak a lelkesedést. De azt nagyon. Pedig!

Gyerekkoromban alig lehetett kivonszolni az Ápiszból, imádtam csellengeni a sorok között, szagolgatni az illatos radírokat, lapozgatni a füzeteket, íráspróba alá vetni a tollakat a füzetekben, kitörni a ceruzák hegyét és rögtön utána kipróbálni a hegyezőket stb., most viszont… most viszont alig lehet bevonszolni. Iskolakezdés előtt meg pláne.

Mert közben lett némi tapasztalatom. A néminél egy kicsit több. Akárcsak gyerekem. A háromnál egy kicsit több.

Szóval lett tapasztalatom és átéltünk egy csomó változást is az elmúlt kilenc évben, de az iskolakezdés körüli izgalom a mai napig nem múlt el. Csak most nem azért izgulok, mert valamelyik gyerekem először lépi át az iskola küszöbét, hanem, hogy vajon a tanfelszerelésekért lehet-e természetben fizetni, mert a nyári szünet finanszírozása enyhén szólva kimerítette a kincstári kasszát. A közös bankszámlánkról nem is beszélve.

De nem lehet. Így meg még izgalmasabb a dolog.

Tapasztalataim szerint nincs veszélyesebb tanszervásárlási módszer, mint a lista alapján való vásárlás.

Ennél már csak az a veszélyesebb, ha nincs listád és fejből próbálod meg felidézni a beszerzendőket. Illetve létezik még egy változat – amit csak nagyon haladóknak ajánlok, én is még csak bele-belekóstoltam -, amikor a boltban, a melletted álló szülőtárs kosarában lévő cuccok alapján próbálsz meg tájékozódni. Ez utóbbinál nagyon képben kell lenni a gyerekeid életkorával, nemével és hogy melyik hányadik osztályba is készül (Férj például ezért nem megy soha tanszert venni… a nemek még mennek neki, de a többi?!). Na meg, hogy a kiszemelt szülőtárs gyerekei hányadikba készülnek és milyen neműek. Hogy jó kosárba kukucskáljál.

Azt hitted, hogy ennyi volt? Bár azt írtam az előző bekezdésben, hogy a listás vásárlás veszélyes, de igazából mégiscsak jó. Jó is lehet. Amennyiben nem az iskolai listát használod. Mert azon még az is rajta van, amit majd nyolcadikban fog használni a most első osztályos gyerek. Az előírt mennyiség alapján kalkulálva. És szerintem még a nyolcadik osztállyal alá is becsültem a dolgot.

Megoldás? Ó, persze! Felezd meg a listán szereplő tételek mennyiségét (kivételt képeznek ez alól a grafitceruzák, a tolltartóba való hegyezők, a kék/piros/zöld ceruzák és a radírok, ezek esetében inkább duplázd, de ha jót akarsz magadnak, akkor rögtön triplázd meg az előírt adagot), a számodra ismeretlen fogalmakat (úgy mint olajpasztell, tintakréta, elmosható grafitrúd, préselt rajzszén, porpasztell stb.) azonnali guglizás helyett a józan paraszti eszedet használva konvertáld (zsír-kré-ta), a második lapot… a második lapot pedig hagyd el.

Tovább is van, mondjam még?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
temeto3.jpg

Akik megérdemelnek egy misét: tabuk nélkül a sírásók élete

Kire gondol a legtöbb ember, ha a sírásó kifejezést használj? A gumicsizmás, bajszos emberre, aki sáros lábbal tartja az ásót, és földeli el a holtakat, időnként kissé illuminált állapotban. A valóság azonban teljesen más.
Veres Mónika írása a Tabuk nélkül - temetés, gyász, halál blogon, Képek: Pixabay - szmo.hu
2019. augusztus 28.



A halálozás, temetés és gyász témakörét a mai napig átjárja egy félelemmel vegyes misztikum. Elszakadva a sokszor felemlegetett “velünk úgysem történhet meg, minek foglalkozni vele, vajon milyen a vízi hulla” kissé bárdolatlan kérdéskörén túl.

Temetési szakemberként, sokak szemében látok megdöbbenést, amikor megtudják mivel is foglalkozom. “Hogyan lehet ezt bírni” szokott lenni általában a reakció rá. Az első gondolatokat követik a kérdések, hogy biztos egész nap síró emberek vesznek körül. Pedig itt a blogon nem csak erről lesz szó. (Nem mindenki sír és vannak sírva nevetők is, de erről bővebben, majd később).

A napokban értesültem róla, hogy sírásó versenyt rendeznek Magyarországon, immár többedik alkalommal. Ennek kapcsán jutott eszembe, hogy nézzük meg ezt a szakmát. Hiszen ez egy nagyon régi szakma, ami manapság egy felújított köntöst kapott. A szíkmában is változás történt: nincsen már külön sírásó vagy hullaszállító, hanem ma már temetésrendezőnek nevezik őket.

A magánvállalkozások esetében, ők azok, akik akár az éjszaka közepén is felkelve elmennek a házhoz az elhunytért. Elmondják, hogy mit szükséges tudnia a hozzátartozóknak, tájékoztatást adnak, hogy hova kell menni a további ügyintézés érdekében. Majd ugyanezek az emberek napközben ügyintéznek, elvégzik a temetést, gyászzenét biztosítanak a temetéskor, mindezt megelőzve felöltöztetik az elhunytakat szép ruhába, kiássák a sírhelyet már előre, majd gépkocsiba ülnek, temetnek, és ez így megy tovább nap-nap után.

Akkor miért is kap ez a szakma még mindig negatív visszacsengést?

Ezek nem szem előtt lévő dolgok vagy információk, de a halottszállítások időnként embertpróbáló feladatok elé állítják ezeket az embereket. Gondolok olyan példára, amikor vasúti szerencsétlenség után kell összeszedni elhunytakat, gyilkosságok- öngyilkosságok után, és sok esetben több hónapos, véletlenül felbukkanó tetemekre találva mennek és teszik a dolgukat.

Ez egy összetett feladat, amihez olyan emberi tulajdonságokra van szükség, mint fizikai erő, kommunikációs készség és bizony ehhez való lelkület. Ha gondolunk a külföldről vagy külföldre történő halottszállításra akkor ezek az emberek még idegen nyelvtudás birtokában is lehetnek. Bár ez igazából a szakma elitje, kanyarodjunk vissza a mindennapok sírásójához.

Persze mivel itt is emberek dolgoznak, akadnak hibák is bőven.

Eszembe jut egy eset, amikor egy koporsós temetés esetén a visszahantolást egy pesti temetőben 40 perc alatt sikerült elvégeznie az ott dolgozó 6 úriembernek. (Ez jó esetben átlag 10 perc alatti tevékenység, 4 ember számára). Előtte jó hangosan megbeszélték a gyászoló közönség füle hallatára, hogy majd ki és hova álljon, közben kicsit meg-megpihenve az ásóra támaszkodva. Ezzel persze senkit nem kívánok megbántani, hiszen mindannyian örültünk, hogy végül sikerült az elhunytat örök nyugalomra helyezni. (Ha volt humorérzéke az elhunytnak, még lehet nevetett is fentről, hogy az ő temetése bizonyára emlékezetes maradt minden résztvevő számára.)

Bizonyos temetőkben csak a kirendelt emberek végezhetik el a temetkezési szolgáltatást. Ez a bürokrácia, amin változtatni nem lehet. Nyilván a hozzátartozók nem tudják előre, hogy ki fogja elvégezni a temetést.

Esetleg könnyebb, ha voltunk már temetésen és láttuk, hogy az adott vállalkozó milyen színvonalú temetést nyújt. Tájékozódhatunk környezetünk köreiből is, de próbáljunk meg időben közelebbi “temetési élményekből” következtetni, a 10 évvel ezelőtti esetek már nem biztos, hogy helytállóak. És van, ahol nem válogathatunk, csak örülünk annak, ha a meglévő sírhelyünkbe bekerül az elhunyt. Akkor inkább a lehető legegyszerűbben próbáljunk elbúcsúzni.

Végezetül a legjobb amit tehetünk, ha csendes segítőként tekintünk ezekre az emberekre, akik azért vannak jelen, hogy elhunytainkat végső nyugalomra helyezzék.

A Tabuk nélkül - temetés, gyász, halál blogon olvashattok még temetkezésről, protokollról, pszichológiáról, történelemről, szokásokról, vallásról és pozitív példákról, érdekes esetekről...

KÖVESS MINKET:



hirdetés
48118199038_64de32c24a_b.jpg

Majdnem börtönben végezte az apa, aki összetörte hisztis kamaszlánya mobilját

„Az ember szereti a gyerekeit, a legjobbat akarja nekik, de nem lehet mindig a legjobb barátjuk” – ezt a tanulságot vonta le az az apa, akit kishíján lecsuktak a lányával való konfliktus miatt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 31.



Az ausztráliai Új-Dél-Wales-ben élő 41 éves, három gyermekes apa egy helyi tv-műsornak küldött videóban mesélte el a történetet, mintegy okulásul más szülőknek.

13 éves lányával azon robbant ki a vita, hogy otthonukban eltűnt egy tábla csokoládé, és az apa kérdőre vonta a lányát, hogy ő ette-e meg. A lány tagadta, de aztán a fivére megtalálta a csokipapírt a szobájában. Az apa ekkor közölte vele, hogy menjen be a szobájába és büntetésképpen adja neki oda a mobilját. A lány apja szerint „tipikus tinédzser dührohammal” válaszolt – írta a Mirror.

A férfi elmondása szerint próbálta betuszkolni a lányt a szobájába, aki azonban rátámadt, meglökte őt, és mindketten elestek. A rendőrségi jelentésbe először az került, hogy az apa félrelökött egy kis létrát az útjából, hogy elkapja a lányt, de később kiderült, hogy ebbe a létrába kapaszkodott, hogy ne essen nagyot. A felboruló létra azonban összetört egy villanykörtét. Az apa éppen ennek maradványait söpörte össze, amikor a lány kirontott a szobából, és egy szilánk elvágta a talpát.

Az apa állítja, hogy megpróbálta lecsillapítani a lányát, aki továbbra is követelte vissza a telefonját. Ekkor megfenyegette, hogy ha nem hagyja abba, összetöri a készüléket. Mivel azonban szavainak nem volt foganatja, beváltotta ígéretét.

A lány ekkor előbb az anyját, majd a rendőrség segélykérő vonalát hívta. Apjának nagy nehezen sikerült kitépni a lány kezéből a telefonkagylót, próbált beszélni az ügyeletessel, aki meg sem hallgatta őt.

A gyermekeit egyedül nevelő férfit a lánya ellen elkövetett testi sértés, és telefonjának megsemmisítése címén állították elő. A lány ugyanis azt vallotta a rendőröknek, hogy az apa keresztül vonszolta őt az egész házon.

„Amikor bezártak egy cellába, teljesen kétségbe estem, sírtam. Fel sem tudtam fogni, hogyan kerülhettem ebbe a helyzetbe” – idézte fel az apa, aki az eset óta eltelt négy hónapban nem beszélt a lányával. Ugyanakkor nem hibáztatja azért, ami történt, és szívesen megölelné.

Az apát azonban végül nem ítélték el. Miután a bíró meghallgatta a feleket, törölte a testi sértés vádpontját, a mobiltelefon összetörését pedig nem ítélte büntetendőnek. Az egész ügyről végül a bíró így nyilatkozott: „Időpazarlás”.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
palmaolaj-gyumolcse-ipar-erdoirtas.jpg

Mégis, mit használhatnak a tejallergiások pálmaolaj, szója és kókusz helyett?

Elképesztő mértékben pusztítják az erdőket és a vadállatok élőhelyét néhány alapanyag miatt. Az allergiás emberek miatt? Hát nem.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 30.



Mi is írtunk róla, hogy borzalmas pusztítással jár a pálmaolaj felhasználása. Malajzia és Indonézia területéről származik a legtöbb pálmaolaj (másik nevén pálmazsír), és a pálmaültetvények többek közt az orangutánok élőhelyét és az állatok életét veszélyeztetik.

Úgy tűnik, hiába kérik a pálmaolajjal készült termékek bojkottját, Indonézia védené a pálmaolajat és lépéseket is tesznek ennek érdekében – nemrég írtunk arról, hogy kitiltanák a pálmaolaj-mentes termékeket az országból.

Óriási a kereslet a pálmaolajra világszerte. Sokan nem tudják, hogy még a kedvenc nápolyijukban, az általuk használt kozmetikumokban is megtalálható, és még a biodízel egyik összetevője is lehet. A kereslet miatt elsősorban Délkelet-Ázsiában esőerdőket irtanak, azok felégetésével ökoszisztémákat bolygatnak meg, állatok és emberek élőhelyét teszik tönkre.

A pálmaolaj ellen már több mint egy évtizede kampányt folytatnak környezetvédő aktivisták, hiába.

Annak idején több nagyvállalat is azt ígérte, hogy pálmaolajat csak fenntartható forrásból fog beszerezni. És bár történtek is ebben előrelépések, még mindig tetemes mennyiségű olyan pálmaolajat használ az élelmiszeripar és a kozmetikai ipar, amelynek előállításához veszélyeztetett állatfajok élőhelyét dúlták fel.

A mosószerek és kozmetikumok egy részében a pálmaolaj helyettesíthető repceolajjal vagy algaolajjal is.

De mi a helyzet az élelmiszerekkel? A pálmazsír vagy pálmaolaj felhasználása sokoldalú: adalékanyagként, stabilizátorként, növényi margarinok alapanyagaként, tejmentes, illetve vegán csokoládék, édességek, öntetek, készételek és húskészítmények összetevőjeként is előfordul.

Azok számára, akik allergiásak a tejfehérjére vagy érzékenyek valamilyen módon a tejtermékekre és tejszármazékokra, a pálmaolajjal készült vajhelyettesítők például nagyon hasznosak a sütemények készítéséhez.

Esetükben a gyakran elhangzó tanács, a „használj helyette vajat” szóba sem jöhet. Esetleg állati zsiradékot, de ha egészségügyi okok miatt ettől ódzkodnak, az is érthető.

Ugyanez a helyzet a kókuszzsírral is: kiválóan használható tejallergiások számára a sütéshez, csakhogy az előállításával ugyanaz a gond, mint a pálmazsíréval: a legtöbb esetben nem fenntartható gazdálkodásból származik.

A kókusz is Dél-Ázsia, illetve Afrika laza, homokos trópusi tengerpartjain terem, és a vadon élő kókuszpálmák termését kézzel gyűjtik. Az általunk is használt kókusz legnagyobb részét sokáig kis, helyi ültetvények adták, ám ahogyan növekedett iránta a kereslet, megkezdődött az egyre nagyobb területen történő termesztés. Ehhez pedig, csakúgy, mint a pálmaolaj esetén, őrületes iramban kezdték irtani az erdőket.

A kókuszdióból préselt olaj finomítása ipari méretekben zajlik – ez a másik gond. Az olaj finomításához és szagtalanításához gyakran egészségre ártalmas vegyi anyagokat használnak, például kőolajszármazékot.

És akkor a szójáról, az egyik legjobb tej- és tejtermék-helyettesítőről még nem is beszéltünk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
sleep-3499608_1920.jpg

A magyarok több mint egyharmada küzd alvásproblémával - 11 tipp, hogy ez megváltozzon

Alvási nehézségeinkkel meghaladjuk az európai átlagot. Most szakértő mondja el, mit lehet tenni ellene.
Címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2019. augusztus 30.



A Budapesti Alvásközpont legutóbbi kutatásából kiderült, hogy a magyar lakosság több mint 31%-a szenved valamilyen alvászavarban, ezzel meghaladva az európai átlagot, amely 29%.

A közel ezerfős felmérésből az is kiderült, hogy a megkérdezettek majd fele (46%) hosszabb ideje él együtt alvási gondokkal, illetve 15%-ának vannak munkavégzési gondjai emiatt.

Emellett egyre inkább felértékelődik azoknak az embereknek a státusza, akik sokat dolgoznak, rengeteg hobbijuk van és állandóan tevékenyek, szemben azokkal, akik szeretnek aludni és jól is alszanak.

Az IKEA úgy döntött, hogy felhívja a figyelmet a minőségi alvás fontosságára, és új katalógusában egy éven át annak előnyeire fókuszál.

A 2020-as lakberendezési magazin fő témája a megfelelő alvókörnyezet megteremtése a kiadós pihenéshez otthon.

Mikor beszélünk alvászavarról?

"Akár elvalvási nehézségekkel küzdünk, akár az éjszakai ébredések okoznak gondot, a végeredmény ugyanaz: napközbeni fáradtság, a teljesítőképesség csökkenése, koncentrációs problémák. Alvászavarról beszélünk, ha a panaszok a beteg mindennapi életminőségét rontják, lehetetlenné teszik vagy teljesítőképességét csökkentik"

– árulta el Dr. Vida Zsuzsanna, neurológus, alvásszakértő, a Magyar Alvás Szövetség szakmai elnöke.

"Majdnem mindenki életében legalább egyszer megtapasztalja ezt a problémát, azonban sokan nem ismerik fel, vagy nem vesznek tudomást róla. Az alvászavarok okozta egészségkárosodás minimum a globális népesség egyharmadát érinti"

– tette hozzá.

Életritmus vs. bioritmus

Legyen szó akár a fény- és információszennyezésről, akut stresszről, emocionális sokkról, megterhelő élethelyzetről, vagy a társadalmi szerepek felhalmozásáról, mindezek hatással vannak bioritmusra, így az alvás minőségére.

A jó alvás nélkülözhetetlen az egészség megőrzéséhez, a kialvatlanság számos kedvezőtlen folyamatot indíthat el a szervezetben, melyek hatására megnő többek között a szív-és érrendszeri betegségek, a diabétesz, a magas vérnyomás és a mentális betegségek kockázata is.

Ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát

A jó alvás három ismérve: megfelelő minőség, megfelelő mennyiség és folyamatosság.

Ennek elsajátításához Dr. Vida Zsuzsanna 11 alváshigiénés tanácsot oszt meg.

Ha kíváncsi vagy a tippekre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x