hirdetés
madeline_lancaster_thumbnail.jpg

Áttörés: olyan mini agyakat alkottak őssejtekből, amelyek az emberi agyhoz hasonló működést mutatnak

A tudósok azt sem zárják ki, hogy ezek az agyra hasonlító organoidok kis mértékben rendelkezhetnek tudattal. Ám ez sok etikai kérdést vet fel.
G. N. L. - szmo.hu
2019. szeptember 07.


hirdetés

A kutatók immár egy évtizede próbálkoznak felnőtt őssejtekből organoidokat, vagyis egy-egy emberi szervhez hasonlító sejtstruktúrákat létrehozni. A tudósok ugyanis rájöttek, ha egy sejtpopulációt nem csak síkban növesztenek, hanem három dimenzióban is, akkor megfelelő növekedési faktorokkal nagyon komplex, emberi szervekre emlékeztető struktúrákat alkothatnak. Ma már léteznek tüdő, vastagbél, vese és máj organoidok is.

De vannak, akik ennél is tovább mentek: hat éve osztrák kutatók agyi organoidot állítottak elő. Ezekből azonban eddig sohasem fejlődött ki aktív neurális hálózat. Most ez is sikerült.

Az áttörést részben az őssejt-kultúrák fejlődési körülményeinek javítása eredményezte, mint arról a San Diego-i Egyetem kutatócsoportja a Cell Press című szaklapban beszámolt. Ugyancsak előrelépést jelentett, hogy több időt hagytak a neuronoknak a kifejlődésre, ugyanúgy, ahogy a magzatok agyának is van ideje fejlődni az anyaméhben – írta a New York Times

Az első agyhullámokat két hónap után észlelték az organoidokban. Ezek a jelek ritkák voltak, de ugyanazon a frekvencián jelentkeztek, mint ami a még nagyon korai fejlődési szakaszban lévő emberi agyakat jellemzi. Azután, ahogy az organoidok növekedtek, már több különböző frekvenciájú hullámot bocsájtottak ki, és ezek a korábbiaknál szabályosabb időközökben jelentek meg.

Érett emberi agyakban ezeket a hullámokat egymással szinkronban működő neuronhálózatok produkálják. Az agyműködés egyes fajtáinak, mint például az emlékezésnek vagy az álomnak megvannak a maguk különleges hullám-modelljei. Richard Gao, a tanulmány társszerzője szerint a megfelelő minták produkálásához nincs szükség az agy több milliárd neuronjára, csupán egy „kritikus tömeget” kell elérni.

hirdetés

A kutatók összevetették az organoidok fejlődését 39, a terhesség 28. hete előtt világra jött gyermek fejlődési ívével, és megállapították, hogy pályáik hasonlóak voltak. „Az ember idegrendszeri fejlődésének első szakaszai beleíródtak a genomunkba” – vonta le a következtetést a rendkívüli eredményekből Alysson Muotri professzor, a kísérlet vezetője.

VIDEÓ: egy agyi organoid fejlődése

Ezeknek a kísérleteknek azért van különleges jelentősége, mert az emberi agyi betegségek kezelésénél a legritkább esetben alkalmazhatók az állatokon (akár főemlősökön) végzett kutatási eredmények.

Az organoidokkal azonban a kutatók miniatűr változatban reprodukálni tudják a különböző agyi rendellenességeket, mint például az autizmust, az epilepsziát vagy az agyi fertőzéseket is.

Ennek a módszernek már konkrét eredményei is vannak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Adult_Caenorhabditis_elegans.jpg

Ötszörösére növelték egy féregfajta élettartamát – egy ember így akár 400 évig is élhetne

A kutatók remélik, hogy az eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 12.


hirdetés

Nemrégiben jelent meg a Cell Reports tudományos magazinban az a tanulmány, amelyben egy nemzetközi csapat által végzett kísérletben egy bizonyos talajféregfajta élettartamát a szokásos 3-4 hétről sikerült ennek ötszörösére növelni.

Ez komoly előrelépést jelenthet az ember öregedéssel kapcsolatban végzett kutatásokban is.

Az egész jelenség biológiai háttere a sejtek felépítésében keresendő. A sejteken belül lévő molekulák jelátviteli útvonalakat alkotnak a különböző sejtfunkciók elvégzéséhez. Amikor egy molekula jelet kap egy adott feladat végrehajtására – például a sejtosztódásra –, akkor továbbítja az információt a következő molekulának, amelyik továbbítja az azt követőnek, és így tovább.

Korábbi kutatások már felfedezték az összefüggést a C. elegans elnevezésű talajféregben található két – az inzulinért és a rapamycin célpontjáért felelős – jelátviteli útvonal, és az öregedés között.

A kutatás szerint az előbbi útvonal módosítása megduplázta, míg az utóbbié 30%-kal növelte meg a féreg élettartamát.

hirdetés

Ez logikusan azt jelentené, hogy a két útvonal együttes módosítása 130%-os élettartam-növekedéssel járna, de ehelyett a tudósok 500%-os növekedést tapasztaltak.

Ez emberi években számolva azt jelentené, mintha a kísérlettel elérnék, hogy egy ember megérje a 400. születésnapját.

Természetesen a C. elegans talajféreg felépítése igen messze áll az emberétől, de ezzel együtt több olyan génnel is rendelkezik, ami az emberi szervezetben is megtalálható. A kutatók remélik, hogy a eredmények segíthetik majd az emberi élet meghosszabbítására tett kísérleteket is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
pestist-okozo-mikroba.jpg

Magyar kutatók fedezték fel, hogyan blokkolják az immunrendszerünket a támadó mikrobák

Az ELTE TTK Biokémiai Tanszékén több évtizedes rejtélyt fejtettek meg.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Több évtizedes rejtélyt sikerült megoldani Dr. Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense vezetésével.

Magyar kutatók felfedezték, hogy a számos, súlyos betegséget okozó mikroba által termelt ekotin nevű fehérje az immunrendszer védekező mechanizmusait kijátszva képessé teszi a kórokozót arra, hogy életben maradjon a vérben.

Kimutatták, hogy az ekotin egymagában megbénítja szervezetünk legalább három mikrobaölő rendszerét. A támadó mikrobák fegyverének beazonosításával és az ekotin semlegesítésével azonban felülkerekedhetünk a kórokozókon - írja az ELTE TTK a közleményében.

Az eredményeket a rangos PloS Pathogens lapban közölték.

Az ekotint 1983-ban írták le kólibaktériumban a Harvard Egyetemen, és azóta kiderült, hogy a pestisjárványokat okozó Yersinia pestis baktérium és számos más betegség kórokozója is termeli ezt az anyagot.

hirdetés

Pál Gábor, az ELTE TTK Biokémiai Tanszékének docense, a kutatás vezetője azt mondta: "Eddig is tudtuk, hogy ez a fehérje valahogy elősegíti a kórokozók megtelepedését, túlélését majd elszaporodását a szervezetben, de ennek mechanizmusa rejtély volt. A kísérletes munka dandárját doktorandusz hallgatóim egyike, Nagy Zoltán Attila végezte".

Azt is kifejtette, hogy korunkban az orvoslás egyik legnagyobb kihívása az antibiotikumokkal szemben ellenálló, életveszélyes fertőzéseket okozó mikrobák világméretű előretörése. Ezért ennyire fontos felfedezés, hogy a legelterjedtebb antibiotikum-rezisztens kórokozók zömében kimutatható az ekotin.

Pál Gábor kutatócsoportja Gál Péter Természettudományi Központban és Józsi Mihály ELTE Immunológiai Tanszékén működő csoportjával együttműködésben kimutatta, hogy az ekotin gátolja a szervezetünkben a komplementrendszer lektin- és alternatív útját. Ráadásul sikerült felfedezniük a szervezetünkben egy eddig ismeretlen baktériumölő mechanizmust is, amelyet az ekotin szintén blokkol.

Elméleti jelentőségük mellett az eredmények gyakorlati szempontból is fontosak, hiszen az ekotin gátlását követően a veleszületett immunrendszerünk mechanizmusai újra képessé válhatnak a támadó kórokozó elpusztítására. A felfedezés tehát új antimikrobiális terápiákhoz is elvezethet - írja a közlemény.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
TeamTimeCar.com-BTTF_DeLorean_Time_Machine-OtoGodfrey.com-JMortonPhoto.com-07.jpg

Időgépet építene egy amerikai asztrofizikus

Elméletileg lehetségesnek tűnik, hogy visszamenjünk az időben, legalábbis ezt állítja egy asztrofizikus.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 09.


hirdetés

Ron Mallett asztrofizikus, a connecticuti egyetem professzora a a CNN-nek fejtette ki elméletét, mely szerint elutazni a múltba annyi, mintha egy idegen országot látogatnánk meg. Elmondta, hogy felállított egy tudományos egyenletet, amely az időgép alapjául szolgálhat. Egy elméletét szerinte igazoló szerkezetet is épített, bár úgy tűnik, kollégáit ezzel sem győzte meg az időgép megvalósíthatóságáról.

Albert Einstein speciális relativitás-elmélete szerint az idő gyorsul vagy lassul attól függően, hogy egy tárgy milyen gyorsan mozog. Eszerint ha valaki egy űrhajóban a fénysebesség körüli gyorsasággal utazik, az idő lassabban telik számára, mint annak, aki a Földön maradt. Ezt azt jelentené, hogy ha egy űrhajós kevesebb mint egy hétig keringene így a kozmoszban, és aztán visszatérne a Földre, közben a hátrahagyottak életéből 10 év telne el, és ez az asztronauta számára olyan lenne, mint egy ugrás a jövőbe.

Bár a fizikusok többsége elfogadja azt a nézetet, hogy előreugrani az időben lehetséges, a múltba való utazást már kevésbé tartják valószínűnek. Mallett viszont Einstein általános relativitás-elméletéből indul ki, amely szerint a nagytömegű tárgyak meggörbítik a téridőt – ezt érzékeljük gravitációként – és minél erősebb a gravitáció, annál lassabban telik az idő.

„Ha meg lehet görbíteni a teret, ki is lehet azt fordítani. Einstein elméletében az, amit térnek nevezünk, magába foglalja az időt is, ezért hívják téridőnek. Márpedig amit a térrel csinálunk, az történik az idővel is” – fejtegette Mallett.

hirdetés

Meggyőződése, hogy bele lehet forgatni az időt egy hurokba, amelyen keresztül lehetővé válhat az utazás a múltba. Prototípusával azt igyekezett bemutatni, hogy egy lézergyűrű által létrehozott gravitációs mező miként segítene egy olyan időgépet, amely egy keringő fénynyalábon alapul.

Pályatársai egyelőre nem lelkesednek az ötletért. A szintén a CNN-nek nyilatkozó Paul Sutter asztrofizikus szerint Mallett számításaiban és elméletében nagy lyukak vannak, ezért a gyakorlati megvalósítás jelenleg kivihetetlennek látszik.

Mallett elismeri, hogy terve még csak elméleti síkon mozog, de ő optimista.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
modernhouse1.jpg

Hurrikán, földrengés és radioaktív sugárzás esetén is védelmet nyújt a szuperbiztonságos orosz bunker

Az orosz cég CyberHouse névre keresztelt építménye állítólag egy zombitámadást is simán túlélne.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 14.


hirdetés

Amikor Elon Musk tavaly év végén bemutatta a Tesla új, Cybertruck névre keresztelt autóját, az internet közössége azonnal egy apokaliptikus sci-fi film díszletéhez hasonlította a szokatlan külsejű járművet.

De most az orosz Modern House építész cég megalkotta a kocsihoz illő atombunkert, amit stillszerűen CyberHouse-nak kereszteltek el, és tervezői szerint mindenféle természeti csapásnak ellenállna – írja a CNN.

Azt állítják, az épület hurrikán- és földrengésbiztos, illetve radioaktív szennyezettséggel szemben is védelmet biztosít. A szentpétervári székhelyű cég szerint a bunker egy zombitámadást is simán túlélne, hiszen az élőhalottak nem tudnának felmászni a meredek falakon, vagy áttörni a légzsilipes bejárati ajtókat.

A 90 négyzetméter alapterületű épületben a sajtóközlemény szerint 7 ember bújhat meg kényelmesen egy természeti katasztrófa ideje alatt. A tervezéskor egyébként a Tesla járművén kívül a modern atom-tengeralattjárók felépítését vették figyelembe.

hirdetés

A túlélést különféle víz- és levegőtisztító berendezések segítenék, amennyiben ezek utánpótlására nem lenne lehetőség. Az áramellátást napelemek, illetve szélerőművek biztosítanák, így akár egy évet is el lehetne tölteni anélkül, hogy elhagynánk a házat.

Bár egyelőre még nem tervezik ténylegesen megépíteni a CyberHouse-t, a tervezőiroda szerint nem kell sokáig várni, hogy eljussanak a projekt megvalósításáig.

A bunker iránt már most nagy a kereslet: több potenciális ügyfél is felkereste a céget Oroszországból, Spanyolországból és az Egyesült Államokból.

A bunker első látványtervein egyébként egy Tesla Cybertruck látható, amint az épület középső garázs részében parkol, a fennmaradó helyeket pedig teljesen egészében a lakóterület foglalja el.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!