hirdetés
madeline_lancaster_thumbnail.jpg

Áttörés: olyan mini agyakat alkottak őssejtekből, amelyek az emberi agyhoz hasonló működést mutatnak

A tudósok azt sem zárják ki, hogy ezek az agyra hasonlító organoidok kis mértékben rendelkezhetnek tudattal. Ám ez sok etikai kérdést vet fel.
G. N. L. - szmo.hu
2019. szeptember 07.


hirdetés

A kutatók immár egy évtizede próbálkoznak felnőtt őssejtekből organoidokat, vagyis egy-egy emberi szervhez hasonlító sejtstruktúrákat létrehozni. A tudósok ugyanis rájöttek, ha egy sejtpopulációt nem csak síkban növesztenek, hanem három dimenzióban is, akkor megfelelő növekedési faktorokkal nagyon komplex, emberi szervekre emlékeztető struktúrákat alkothatnak. Ma már léteznek tüdő, vastagbél, vese és máj organoidok is.

De vannak, akik ennél is tovább mentek: hat éve osztrák kutatók agyi organoidot állítottak elő. Ezekből azonban eddig sohasem fejlődött ki aktív neurális hálózat. Most ez is sikerült.

Az áttörést részben az őssejt-kultúrák fejlődési körülményeinek javítása eredményezte, mint arról a San Diego-i Egyetem kutatócsoportja a Cell Press című szaklapban beszámolt. Ugyancsak előrelépést jelentett, hogy több időt hagytak a neuronoknak a kifejlődésre, ugyanúgy, ahogy a magzatok agyának is van ideje fejlődni az anyaméhben – írta a New York Times

Az első agyhullámokat két hónap után észlelték az organoidokban. Ezek a jelek ritkák voltak, de ugyanazon a frekvencián jelentkeztek, mint ami a még nagyon korai fejlődési szakaszban lévő emberi agyakat jellemzi. Azután, ahogy az organoidok növekedtek, már több különböző frekvenciájú hullámot bocsájtottak ki, és ezek a korábbiaknál szabályosabb időközökben jelentek meg.

Érett emberi agyakban ezeket a hullámokat egymással szinkronban működő neuronhálózatok produkálják. Az agyműködés egyes fajtáinak, mint például az emlékezésnek vagy az álomnak megvannak a maguk különleges hullám-modelljei. Richard Gao, a tanulmány társszerzője szerint a megfelelő minták produkálásához nincs szükség az agy több milliárd neuronjára, csupán egy „kritikus tömeget” kell elérni.

A kutatók összevetették az organoidok fejlődését 39, a terhesség 28. hete előtt világra jött gyermek fejlődési ívével, és megállapították, hogy pályáik hasonlóak voltak. „Az ember idegrendszeri fejlődésének első szakaszai beleíródtak a genomunkba” – vonta le a következtetést a rendkívüli eredményekből Alysson Muotri professzor, a kísérlet vezetője.

VIDEÓ: egy agyi organoid fejlődése

Ezeknek a kísérleteknek azért van különleges jelentősége, mert az emberi agyi betegségek kezelésénél a legritkább esetben alkalmazhatók az állatokon (akár főemlősökön) végzett kutatási eredmények.

Az organoidokkal azonban a kutatók miniatűr változatban reprodukálni tudják a különböző agyi rendellenességeket, mint például az autizmust, az epilepsziát vagy az agyi fertőzéseket is.

Ennek a módszernek már konkrét eredményei is vannak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
takahiro-taguchi-_SKIDRiIEtk-unsplash.jpg

Ez sokba fog kerülni: kötelező lesz az intelligens sebességszabályozó és az álmosságfigyelő az autókban

Az Európai Unióban az új modellekben már 2022 májusától be kell szerelni ezeket, 2024-től pedig az összes típusban kötelezőek lesznek.
Címlapkép: Unsplash - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Az Európai Parlament idén áprilisban fogadta el az új rendelkezéseket.

Eszerint 2022-től minden új autóba be kell majd szerelni az intelligens sebességszabályzó rendszert, az indításgátló alkoholszonda előkészítését, a sofőr fáradékonyságát és figyelmetlenségét érzékelő figyelmeztető rendszereket, a fejlett vészfékezési rendszert, a vészhelyzetben működésbe lépő sávtartó rendszert, a tolatóradart, és az esemény-adatrögzítőt (azaz a fekete dobozt).

2024-től borsos kiadásokra készülhetnek a használautó-tulajdonosok is, akkortól ugyanis minden autóba be kell szerelni ezeket a rendszereket.

A javaslatot előkészítő EU-bizottság 2018 áprilisában közzétett jelentése szerint ezek az újítások 2030-ig akár 7000 ember életét is megmenthetik, és közel 40 ezerrel csökkenhet az autóbalesetekből származó súlyos sérülések száma.

Elżbieta Bieńkowska EU-biztos szerint az új intézkedések hatását csak a biztonsági öv bevezetéséhez lehet mérni. Ugyanígy vélekedik Oliver Carsten, a leeds-i egyetem közlekedésbiztonsági szakértője is, aki szerint az új technológiáknak köszönhetően fele annyian halhatnak meg az utakon.

Minden bizonnyal szükség van rájuk, hiszen a közelmúlt baleseti statisztikái meglehetősen riasztóak:

2017-ben 25.300 ember vesztette életét közúti balesetekben az Európai Unióban, a súlyos sebesültek száma pedig elérte a 135 ezret.

De vajon mi fel vagyunk-e készülve arra, hogy vezetésünk minden mozzanatát figyelje az autónk, és próbáljon nekünk segíteni?

A technológia a balesetek fő okából indul ki: a vezetők - akár szándékosan, akár figyelmetlenségből – nem tartják be a szabályokat.

Az intelligens sebességszabályzó önmagában becslések szerint 20 százalékkal csökkentheti a közúti balesetből származó halálesetek számát. A rendszer térkép és közlekedési táblák alapján figyelmezteti majd a sofőrt, ha túllépi a sebességkorlátot, de nem korlátozza a sebességet, vagyis bármikor kikapcsolhatjuk.

A sávtartó rendszer kamerával követi az útburkolati jeleket, és ki tudja igazítani a kormányzást.

Az indításgátló alkoholszonda a vezető leheletét méri, és megakadályozza gépkocsi elindítását, ha véralkoholszintje túl magas. Európában a közúti halálesetek egynegyedét az alkohol okozza, és egy ilyen eszköz akár 95%-kal hatékonyabb lehet a rendszeres ittas vezetés megelőzésében, mint a különböző büntetések. Igaz, egyelőre csak az indításgátló alkoholszonda előkészítését teszik kötelezővé, vagyis nem magának a szondának a használatát.

Az álmosság- és figyelemmérő rendszer szemkövető technológiát alkalmaz majd, és ha a sofőr túl gyakran hunyja le a szemét, figyelmezteti, hogy álljon meg és pihenjen. Az elmúlt két évben minden ötödik európai vezetővel előfordult, hogy elaludt a volánnál, és ez az esetek 7%-ában szerencsétlenséghez vezetett.

Ugyanakkor a sebességszabályozóhoz hasonlóan egyik rendszernek sem célja, hogy teljes egészében ellenőrzésük alá vonják a járművet. A vezetők ki is kapcsolhatják, vagy adott esetben felülbírálhatják őket

– írja a New Scientist

Vezetőt segítő rendszerek bizonyos kocsikban már most is működnek. Például sok autóban használnak automata fékezőrendszert, amely lassít, ha az autó túl közel megy valamihez. Jessica Cicchino, az IIHS amerikai közlekedés-biztonsági kutatóintézet munkatársa a rendőri jelentéseket vizsgálva összehasonlította az ilyen eszközökkel ellátott kocsik baleseti rátáját azokéval, amelyekben nincsenek.

Megállapította, hogy az automata fékezőrendszerrel felszerelt autósok közül fele annyian rohannak bele az előttük álló vagy haladó autóba. Az útburkolati jelzőkre figyelmeztető rendszerrel felszerelt kocsiknál pedig 86%-kal csökkent a halálos balesetek száma.

Persze mint minden új technológia esetében, ezúttal is akadnak bőven aggodalmak is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
telenoros-cimkep.jpg

Új tulajdonosa lesz a Telenornak, a neve is megváltozhat

Beszállhat az állam. Változhat a cég arculata, márkaneve is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 20.



A HWSW értesülései szerint tulajdonosváltás lesz a Telenornál, és napokon belül be is jelenthetik. A portál szerint ez névváltással is jár majd.

A Telenor Magyarország jelenlegi kizárólagos tulaja a cseh PPF befektetői csoport.

Most a magyar állam 25 százalékos tulajdonrészt szerezhet a cégnél.

A cég tavaly júliusban került a Telenor norvég anyacégétől jelenlegi tulajdonosához.

A cseh PPF befektetői csoport az egynegyed tulajdonrészt nem közvetlenül az államnak, hanem az állami kézben lévő Antenna Hungáriának adná, illetve adta el

- írják a cikkben. Azt is hozzáteszik, hogy a tulajdonszerzés még az idei utolsó negyedévben megtörténhet.

Az új tulajdonos beszállását követően változhat a Telenor arculata, márkaneve is, erről azonban még nincsenek információk.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
terrapin-411853_1280.jpg

Állatkínzás Balin: embertelen körülmények között tartják a teknősöket és kígyókat

A turisták kedvenc teknősei koszos és sekély medencében nyomorognak, a kígyó száját ragtapasszal tekerik körbe. Sokkoló fotók készültek az állatok körülményeiről.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Valójában nyomorúságos körülmények között tengetik az életüket azok a kígyók és teknősbékák, amik napközben vidáman fotózkodnak Balin a turistákkal. Pedig a szervezet feladata az lenne, hogy óvja a természetet, és megfelelően gondoskodjon az állatokról. Ehhez képest megdöbbentő videót és fotókat publikált a Daily Mail a szomorú valóságról.

A felvételek még júniusban készültek két indonéz telepen, amiknek alapvetően a környezet, és azon belül is az állatok megóvása lenne a feladata. A képeken jól látszik, hogy a teknősöket egy szűk, sekély és elképesztően mocskos medencében zsúfolták össze, miközben ezek az állatok gyakran több ezer mérföldet vándorolnak és magányosan élnek.

Az egyik látogató beszámolója szerint a teknősbékákat folyamatosan kiveszik a vízből, hogy fotózkodjanak velük, majd miután végeztek, gyakran előfordul, hogy egyszerűen ledobják őket a földre. A szemtanú szerint gyomorforgató, ami ezeken a helyeken zajlik állatvédelem és a természet megóvása címszó alatt.

Ha lehet, akkor a videón szereplő kígyóval még jobban elbántak gazdái: a száját egyszerűen körbetekerték egy ragasztószalaggal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
imelda.jpg

Trópusi vihar tombol Houstonban: több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki

A tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánították az Imelda nevezetű vihar pusztítása nyomán.
MTI - szmo.hu
2019. szeptember 20.



Több mint ezer embert evakuáltak vagy mentettek ki csütörtökön az Egyesült Államokban a texasi Houston városából, amelyet az Imelda nevű trópusi vihar sújt.

Greg Abbott texasi kormányzó a déli tagállam 13 megyéjét katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította és ezeken a helyeken kötelező kiürítést rendelt el csütörtökön, miután a trópusi vihar szerda óta az állam déli részein tombol.

A vihar erős széllökésekkel, heves esőzésekkel és áradásokkal érkezett Texas déli partvidékéhez.

Több országutat le kellett zárni, sok vidéken az emelkedő áradat miatt a háztetőkre menekültek az emberek, ott várva a segítséget. Egyes településeken térdig-csípőig érő áradat hömpölyög.

Több mint 70 ezer lakás maradt áramszolgáltatás nélkül Houston környékén. Texas legnagyobb és az Egyesült Államok negyedik legnagyobb városában leállt a közösségi közlekedés is, egyetlen busz sem jár.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x