hirdetés
attol-meg-lehetek-jo-orvos-hogy-meleg-vagyok.jpg

„Attól még lehetek jó orvos, hogy meleg vagyok?”

Az LMBTQ orvoshallgatók körében jelentősen magasabb a kiégés kockázata és az észlelt stressz szintje is. Az Abcúg riportja.
Mizsur András/Abcúg - szmo.hu
2019. november 22.


hirdetés

"A szexuális kisebbségekhez tartozó orvosoknak és orvoshallgatóknak rengeteg nehézséggel kell szembenézniük. Félnek, hogy szexuális beállítottságuk miatt kollégáik és betegeik megkérdőjelezik szakértelmüket.

A diszkrimináció és a homofóbia miatt jobban ki vannak téve a stressz okozta testi-lelki problémáknak, a kiégés és a pályaelhagyás kockázata is nagyobb náluk. Mivel Magyarországon melegként nem házasodhatnak és nem vállalhatnak gyereket, többen fontolgatják, hogy inkább külföldön folytatják pályafutásukat" - írja az Abcúg. A lap riportját teljes terjedelmében közöljük.

Könnyű belátni, miért fontos kérdés az orvosok mentális egészsége: a stressz és a szorongás negatívan hat a munkájukra, romolhat a betegellátás minősége, megnőhet a műhibák kockázata. Különösen igaz ez a szexuális kisebbségekhez tartozó gyógyítókra és orvostanhallgatókra, akik a diszkrimináció, az izoláció és a homofóbia miatt még inkább ki vannak téve a többletstresszből fakadó testi-lelki problémáknak.

Attól még, hogy meleg vagyok, lehetek jó orvos?

Mégis, az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és queer) orvosok és orvostanhallgatók helyzetével kevés tudományos kutatás foglalkozik, miközben például az Egyesült Államokban az LMBTQ személyek egészségügyi ellátása már az 1980-as években megjelent a közbeszédben. A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének PhD-ösztöndíjas kutatója, Szél Zsuzsanna 2015 környékén kezdett el foglalkozni a témával. Akkoriban működött egy önsegítő LMBTQ diákkör az egyetemen. Az ehhez hasonló alulrólszerveződő kezdeményezéseknek az külföldön nagy hagyománya van, sőt, az Egyesült Államokban arra is van példa, hogy az egyetemeken LMBTQ orvosok mentorálják a hallgatókat.

hirdetés

A diákkör egyik központi kérdése az volt, hogy melegként hogyan érvényesülhetnek az orvosi pályán. Ez komoly dilemmát jelent az LMBTQ hallgatók számára, mert attól tartanak, hogy szexuális beállítottságuk miatt a kollégáik és a betegek megkérdőjelezik szakértelmüket.

Egy Kanadában készült 1998-as felmérésben a megkérdezettek 12 százaléka utasította volna el az orvos alkalmatlanságára és a szexuális zaklatástól való félelemre hivatkozva, hogy LMBTQ orvos lássa el.

Nem véletlen, hogy külföldi statisztikák szerint az LMBTQ hallgatók körében gyakoribb a lemorzsolódás és a pályaelhagyás, amit azzal magyaráznak, hogy nem látnak maguk előtt példaképeket, környezetüktől nem kapnak elég támogatást, ezért nehezebben küzdenek meg az egyetemi évek kihívásaival. Ezért gondolta úgy Szél Zsuzsanna, hogy érdemes lenne egy tudományos kutatás keretében megvizsgálni a problémát.

A kisebbségi orvosoknak rosszabb az egészsége

A kutatás több fordulóból állt, a legutolsó foglalkozott a kisebbségi orvosok és orvoshallgatók mentális állapotát befolyásoló tényezőkkel. Ebben nem csak a szexuális kisebbségek vette részt, hanem etnikai, vallási csoportok is. A különböző kisebbségek mind társadalmi, mind orvosszakmai szempontból nagyon hasonló problémákkal küzdenek. Az LMBTQ orvosoknál is megjelenik az üvegplafon jelenség, vagyis bizonyos szakmákat, pozíciókat nem tölthetnek be az átlagostól eltérő szexuális orientációjú orvosok, ami további stresszforrást jelenthet számukra.

Egyes kutatások szerint a kisebbségi orvosok ellenállóbbak a mentális problémákkal – például a kiégéssel – szemben, míg más felmérések ennek ellenkezőjét állítják. Szél Zsuzsanna kutatása inkább az utóbbi álláspontot támasztja alá:

a kisebbségi orvoshallgatók körében szignifikánsan magasabb volt a kiégés kockázata és az észlelt stressz szintje. Nem kisebbségi társaikhoz képest negatívabban ítélték meg saját egészségügyi állapotukat, és az alkohol- és drogfogyasztás is gyakoribb volt náluk.

530 hallgató vett részt a vizsgálatban, 29 százalékuk vallotta magát valamilyen etnikai, szexuális vagy vallási kisebbséghez tartozónak. Külön-külön hasonló arányban, mint ahogyan a magyar társadalom egészében megjelennek, ami Szél Zsuzsanna szerint azért jó hír, mert azt mutathatja, hogy a kisebbségek megfelelő számban képviseltetik magukat az orvosképzésben. Az esélyegyenlőségen túl ez azért fontos, mert a külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy a kisebbségi orvosok szívesebben vállalnak munkát elmaradottabb területeken, másrészt hatékonyabb az orvos-beteg együttműködés, ha mindketten valamilyen kisebbséghez tartoznak.

A Háttér Társaság 2015-ös kutatása alapján a magyar egészségügyben gyakran tapasztalnak hátrányos megkülönböztetést azok a betegek, akik nyíltan vállalják másságukat: őket hibáztatják betegségük miatt, oda nem illő kérdéseket tesznek fel nekik az orvosok vagy nem engedik be partnerüket a vizsgálatokra.

A diszkrimináció arra sarkallhatja a betegeket, hogy eltitkolják szexuális orientációjukat az orvosok előtt, ami hatással lehet az ellátás minőségére is.

“Van egyfajta interkulturalitás az orvoslásban. Nem csak a roma, hanem az LMBTQ páciensek esetében is fontos, hogyan kommunikál az orvos. Sokszor nem nyílt diszkriminációról van szó, hanem olyan szofisztikált nyelvi megfogalmazásról, ami az orvosnak nem tűnik fel, de a betegnek rosszul esik.”

Ugyanakkor a praktizáló orvosok megjegyezték, hogy a kommunikációs tantárgyak szerintük túlságosan a képzés elején kapnak helyet, amikor a hallgatók még nem is találkoznak húsvér betegekkel.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
lany-szomoru-maganyos-unsplash.jpg

„Mi van veletek, szülők? Te nevezed apának és anyának magad, miközben a gyereked álomba sírja magát?”

„Hányan tudjátok, hogy a gyereketek 13-17 évesen miért nem kommunikál veletek? Hány gyerek érzi magát magányosnak, egyedül? Hány érzi megoldásnak az öngyilkosságot?” – teszi fel a kérdést egy motivációs tréner, akitől rengeteg kamasz kér segítséget, ahelyett, hogy a szüleikhez fordulnának.
Címkép: illusztráció (_Mxsh_/Unsplash) - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

Megdöbbentő posztot tett közzé Szigeti Gábor motivációs tréner, aki Mindennapi Gabesz néven van jelen a Facebookon, és néhány éve már kifejezetten nőkkel foglalkozik. Az utóbbi időben nagyon fiatal lányok keresték meg segítséget remélve tőle. Még a tréner is ledöbbent azon, amiket mondtak neki. Erről egy Facebook-bejegyzésben számolt be, amelyben szeretné felhívni a mostani kamaszok szüleinek figyelmét.

A poszt szövegét változtatás nélkül, a szerző szíves engedélyével közöljük:

"Van gond rendesen!

Az elmúlt 2-3 hétben úgy hozta a sors, hogy négy - öt , 15-17 év közti lány talált rám. Volt, aki a szülei unszolására, de inkább maguktól kértek segítséget.

Én teljesen ledöbbentem, hogy mindegyikükben ezek közösek voltak:

hirdetés

- magányosnak érzik magukat

- sírva alszanak el

- senki se figyel rájuk, nem hallgatják meg őket

- kilátástalannak látják a helyzetüket

- mindenhol a maximumot várják el tőlük (iskola, edzés[sport klubban] , szülők, stb),

- bárkivel próbálnak beszélni, nem figyelnek rájuk, hanem erőlteti rájuk mindenki a maga igazát.

És ami kibaszta a biztosítékot nálam, hogy egy szép, csinos, kedves, jó tanuló, jó sportoló lány, 15 évesen, olyan nyomást és megfelelési elvárást érez, hogy az egyetlen kiút számára az "ha úgy vége lenne mindennek..., ha meghalnék".

MI VAN VELETEK SZÜLŐK???? Te nevezed apának és anyának magad, miközben az a kis lény, aki a legfontosabbnak kéne lennie neked, álomba sírja magát? Nem akar már kommunikálni veled, mert ha elmondja az érzéseit, gondolatait, félelmeit, vágyait, leoltod, hogy az butaság és majd te megmondod, hogy mit érezzen, hogy mit csináljon, hogy mi kell neki??

Ő nem oltást akar, egyszerűen szeretne ŐSZINTÉN beszélni azzal az emberrel, akiben eddig 100%-ig bizhatott, akiről tudja, hogy előtte lehet gyenge, és megnyílhat. És csak azt várja, hogy csöndben meghallgasd és azt mondd neki: "Örülök, hogy őszinte voltál, szeretlek és ha ebben szeretnéd, hogy segitsek, kérlek mondd el, mit tegyek érted, szerinted mi lehet a megoldás?" Ennyi! Ez olyan nehéz?

Hányan tudjátok, hogy a gyereketek 13-17 évesen már miért nem kommunikál veletek? Hány gyerek érzi magát magányosnak, egyedül? Hány érzi megoldásnak az öngyilkosságot?

Amikor az a 15 éves kislány elmondta, mi van benne, könnyek között, lesütött szemmel, szinte szégyellve magát, hogy ez benne van..... Úgy megöleltem volna, (hiszen neki most nyílik a világ, önfeledt kéne, hogy legyen, hisz gyerek még, ehhez képest szomorúbb, mint egy haldokló beteg) hogy ne félj, itt vagyok, nem engedem el a kezed. De nem ölelhetem meg, mert ilyen a társadalom.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
Home_of_the_US_Congress.jpg

Elhagyják a süllyedő hajót - egyre több republikánus szenátor fordul el Donald Trumptól

Az elnökválasztással egyidőben a szenátus harmadáról is döntenek a szavazók, sokan úgy látják, a politikai túlélésük a tét.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

Több évezredes történelmi-politikai tapasztalat, hogy a győztesnek rengeteg barátja és híve van, a bukott embertől pedig mindenki igyekszik megszabadulni. Könnyen lehet, hogy Trumpnak is ezzel kell szembenéznie a kampány véghajrájában.

A New York Times felidézi, hogy a republikánus kongresszusi képviselők közel négy éven keresztül jószerével mindent lenyeltek Donald Trumptól, modortalanságaitól az amerikai demokratikus intézmények elleni támadásokig, gúnyos tweetjeitől a rasszista kijelentésekig. Most azonban, hogy az elnökválasztási előrejelzések demokrata párti győzelmet ígérnek, és veszélybe kerülhet szenátusi többségük is, egyre többen határolódnak el az elnöktől.

Mivel az elnökválasztással egyidőben 33 szenátor székéről szavaznak, egyesek egyenesen „republikánus vérfürdőt” vizionálnak a szenátusban, amiért Trumpot teszik felelőssé.

A lap azt írja, a kifejezést Ted Cruz texasi szenátor használta először, aki szerint a republikánusokra olyan mértékű vereség vár, mint a Richard Nixon elnököt elsöprő Watergate-botrányt követően. Átvette tőle Den Sasse nebraskai képviselő is, aki a törvényhozókkal tartott telefonos konferencián azt állította: Trump járvány-kezelése, a diktátorokkal és a fehér felsőbbrendűséget hirdetőkkel való „flörtölése” olyan széles körben idegenítette el a szavazókat, hogy az felérhet egy „vérfürdővel” a Capitolium felsőházában. De az elnök vereségét jósolta a dél-karolinai Lindsey Graham is, aki pedig korábban Trump egyik leghangosabb híve volt.

Ugyancsak jellemző, hogy Mitch McConnell, a szenátusi többség vezetője, aki korábban nemigen kifogásolta az elnök kezdeményezéseit, most elutasította Trump gazdaság-fellendítő törvényjavaslatát. Mitt Romney, a 2012-es republikánus elnökjelölt a múlt héten pedig amiatt támadta az elnököt, hogy nem hajlandó elítélni a QAnon nevű Trump-párti, összeesküvés-elméleteket gyártó mozgalmat, amelyet az FBI terrorista fenyegetésnek minősített.

hirdetés

Ezek a megszólalások azt mutatják, hogy eljöhet az a pillanat, amikor a republikánus szenátorok megtagadják a politikai túlélésüket veszélyeztető elnököt

Trump válaszcsapásként a minap tweetjében támadást intézett egy szintén republikánus maine-i szenátor, Susan Collins ellen, mert ő nem támogatja sem az elnök legfelsőbb bírósági jelöltjét, Amy Coney Barrettet, sem pedig egészségügyi programját. Az elnök láthatóan nem törődött azzal, hogy ezzel tovább ronthatja Collins újraválasztási esélyeit, egyúttal a párt reményeit, hogy megtarthatja a keleti parti államot.

Romney és más, Trumppal szemben kritikus republikánusok viszont az új főbíró személyét illetően az elnök mellé álltak, mert nekik is érdekük, hogy konzervatív többség jöjjön létre a legfelsőbb bíróságban.

Mindenesetre azok, akiknek a jövőben is politikai ambícióik vannak, más kérdésekben egyre nyilvánvalóbban próbálnak helyezkedni. Carlos Curbelo volt republikánus képviselő szerint egykori kollégái már hónapok óta tisztában voltak azzal, hogy Trump előbb-utóbb „a politikai gravitáció törvényeinek áldozatává válik” és hogy ennek következményeit a pártot sújtják.

A floridai politikus úgy véli: a legtöbb republikánus képviselő eddig is tudta, hogy amit Trump képvisel, hosszú távon nem fenntartható, de pragmatizmusból vagy megalkuvásból inkább szemet hunytak, tették a dolgukat, miközben kivárásra játszottak.

A helyzet azonban odáig fajult, hogy Trump balfogásai, mindenekelőtt a koronavírus-járvány gyenge kezelése olyan államokban is kérdésessé teszik a republikánus győzelmet, mint Georgia, vagy Észak- és Dél-Karolina, amelyek korábban a párt fellegvárainak számítottak.

Kérdés, hogy hány szenátor marad állva, és az elnök veresége esetén a republikánusok mennyire tudnak majd új arculatot adni a pártnak, tekintettel arra, hogy Trumpnak még mindig óriási befolyása van a republikánus szavazók egy jelentős részére.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
farkas-erno-cim.jpg

„Régebben sokkal nagyobb volt a tisztelet és a szeretet” – interjú a 100 éves Farkas Ernővel

Ő Horthy Miklós utolsó élő testőre, de ezen kívül is számtalan izgalmas történetet tud felidézni az életéből. Otthonában látogattuk meg.
Láng Dávid; fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. október 20.


hirdetés

Rendszeres olvasóink már jól ismerhetik Farkas Ernőt, Hargitay Judit kolléganőnk nagyapját, akiről az évek során számos cikk jelent meg a portálon.

Az unokája által lejegyzett tanulságos és szívet melengető történetek után most engem ért a megtiszteltetés, hogy meglátogassam és interjút készítsek vele, nem is akármilyen apropóból: a 100. születésnapjára készülve.

Ernő bácsi makulátlan külsővel, frissen megborotválkozva fogad, azonnal nyújtaná a kezét is, de szabadkozom: sokat járok közösségbe, így ez most nem a legjobb ötlet, ahogy a maszkot is végig fent hagyom – nem bocsátanám meg magamnak, ha pont miattam történne vele valami.

„Soha nem gondoltam rá, hogy megérhetem a 100-at, ez óriási meglepetés nekem is. Alig hiszem el, hogy valóban megtörtént” – válaszolja megkerülhetetlen első kérdésemre. Ismerősei közül a legtöbben még a 90-et se töltötték be.

hirdetés

Pedig több alkalommal is szinte egy hajszálon múlt az élete: a II. világháború után hat évet töltött hadifogságban, rokonai és ismerősei talán le is tettek róla, hogy valaha látják még élve, egy napon mégis hazatért.

Mint mondja, nem volt könnyű visszarázódni: eleinte még erősen érezte a megvetést, mivel Horthy testőrségében szolgált, az emberek pedig a kormányzót tették felelőssé a doni katasztrófáért, így rá is ferde szemmel néztek.

„Nagyjából fél évig éreztem, hogy szólnak is hozzám, meg nem is, nagyon tartózkodóan álltak hozzám. De gyerekkoromtól ismertek, tudták rólam, milyen ember vagyok, így ez lassan elmúlt” – meséli.

Utána rövid időn belül az egyik legmegbecsültebb személy lett a faluban, mindenki szerette őt. A kalocsai fűszerpaprika-gyárba került, ahol összesen 44 évet töltött, ez volt az egyetlen munkahelye egész életében.

„Ora et labora, azaz imádkozzál és dolgozzál: mindig ez a közmondás határozta meg az életemet” – foglalja össze filozófiáját.

Amikor nyugdíjba vonult, az akkori igazgató azt mondta neki: „Ernő bácsi, nagyon becsüllek, amiért ennyi évet húztál le itt, és mégis szegény maradtál.” Vagyis hiába töltött be jórészt vezető pozíciókat, soha nem használta anyagi haszonszerzésre: "Eszembe se jutott, hogy lopjak."

Kevesen mondhatják el magukról, hogy megúsztak egy repülőgép-szerencsétlenséget, de rá ez is igaz. 1965-ben úgy volt, hogy kiküldik Moszkvába egy békecsoport tagjaként, de kijelentette, hogy ő bizony nem megy. Akárhogy győzködték, nem állt kötélnek, így végül nélküle indultak el. A gép pedig lezuhant 126 emberrel a fedélzetén, és senki nem élte túl.

Azóta sem ült repülőn egyszer se, ha pedig az unokája utazik valahová, alig bír megmaradni egy helyben, annyira aggódik, nehogy valami baja essen.

Az egykor 400 fős Horthy-testőrségből mára ő az egyetlen, aki még él. Sok barátot szerzett ott, némelyik hosszú évtizedekig megmaradt. Körülbelül 20 ember lehetett, akivel egészen a halálukig tartotta a kapcsolatot. „Utoljára négyen maradtunk, mindegyikükkel beszéltem telefonon, mielőtt meghaltak” – idézi fel.

Szülőfalujából, a Baja melletti Fajszról nagyjából 10 éve költözött Budapestre a lánya lakásába, akkor már itt érezték őt nagyobb biztonságban. Természetesen nehéz volt megszoknia a környezetváltozást.

„Mentem az utcán, és mindenkinek köszöntem, ahogy falun is, mert nem tudtam, hogy itt ez nem szokás. Ők meg néztek rám, mintha bolond lennék.”

Ma már az egész környék ismeri őt: akit csak lát, azzal szóba elegyedik, mindenkihez van egy-két jó szava.

Igazi sztár lett belőle, aki után folyamatosan érdeklődnek: még az unokájától is megkérdezik, amikor vele futnak össze, hogy van a nagyapja.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mrichard-dozsa-gyorgy-uti-halalos-baleset-jogositvany-nelkul.png

Nem értem, miért ül újra kocsiba az, aki halálos balesetet okozott és elítélték érte

És akit végleg eltiltottak a vezetéstől. Miért? Ha valaki tudja a kérdésre a választ, írja meg, legyen szíves.
SzE, Fotó: Szeretlek Magyarország archívum - szmo.hu
2020. október 13.


hirdetés

Valami nagyon furcsa azzal kapcsolatban, ahogyan itt, Magyarországon bizonyos ügyeket kezelnek. Mintha nem lenne mindig, mindennek következménye.

Példa erre M. Richárd esete.

Nem tudom, van-e bárki, aki ne ismerné a nevét. Ha valaki mégsem ismerné, pár mondatban összefoglalom, mit kell róla tudni.

A férfi 2017. május 15-én érvényes vezetői engedély nélkül, autójával a Dózsa György úton halálos közúti balesetet okozott - ezt nem én állítom, ez a Budai Központi Kerületi Bíróság 2017 augusztusi közleményében áll. M. Richárd a kocsijával összeütközött egy másik autóval, amelyet a sofőr nem teljesen szabályosan vezetett, például nem a szabályoknak megfelelően kanyarodott. Az ütközésben két ember meghalt.

hirdetés

Az ügyészség szerint M. Richárd a balesetkor 130-cal is száguldott, szerinte 100-nál nem ment többel. A bíróság súlyosbító körülménynek értékelte, hogy mobiltelefont használt vezetés közben, azt is, hogy büntetett előéletű és engedély nélkül vezetett a balesetkor.

A bíróság M. Richárdot idén szeptember végén elsőfokon 4 év fogházra ítélte és véglegesen eltiltotta a vezetéstől. Ez azonban nem akadályozta meg abban, hogy újra autóba üljön - jogosítvány nélkül.

A Bors ugyanis azt írja, hogy M. Richárd múlt héten egy német rendszámú Mercedest vezetett. Egy szemtanú azt állította, a férfit Budapesten, a Váci úton igazoltatták a rendőrök, az intézkedés után pedig lezárta a kocsiját és gyalog hagyta el a helyszínt.

A Bors megkeresésére a Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy október 7-én este fél 11-kor közúti ellenőrzés során igazoltattak egy 43 éves férfit, aki azt mondta a rendőröknek, hogy nincs jogosítványa. A rendőrök ezt leellenőrizték, ekkor kiderült, hogy a férfi ellen bírósági eljárás van folyamatban, amelynek jogerős ítéletéig bevonták a vezetői engedélyét.

Akkor még egyszer:

1. Halálos balesetet okozott.

2. Ezért fegyházbüntetésre ítélték.

3. Eltiltották a vezetéstől.

4. És megint autóba ült, megint jogosítvány nélkül.

MIÉRT?

Mi járt egészen pontosan M. Richárd fejében a történtek után? Mire gondolt? Hogy a bírósági ítélet nem számít? Vagy arra, hogy úgysem veszik észre? És mi késztette arra, hogy újra vezessen, miután eltiltották tőle?

Miért ült megint jogosítvány nélkül a volánhoz egy héttel azután, hogy ettől eltiltották?

Mi volt ennyire fontos, sürgős vagy kihagyhatatlan? Egyáltalán hogyan juthat kocsihoz az, akit a vezetéstől eltiltanak, jogsija sincs, és jogerősen elítélték baleset miatt?

És a bíró, miután megszületett az ítélet a Dózsa György úti halálos baleset ügyében, miért nem látta indokoltnak a letartóztatását? Hiszen akkor is jogosítvány nélkül, a sebeséghatárt átlépve vezetett. Másrészt elítélték. Letöltendő börtönre. Éppen a bíróság értékelte súlyosbító körülménynek, hogy engedély nélkül vezetett a halálos baleset idején.

Lesz következménye a történteknek? És ha igen, mi lesz az?

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!