hirdetés
phineasgagecim.jpg

Az átszúrt fejű vasúti munkás, aki még évekig élt a balesete után

Phineas Gage személyisége teljesen megváltozott, miután egy vasrúd keresztülhatolt a koponyáján és szétroncsolta az agyát. De túlélte.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. május 22.


hirdetés

A történelem egyik legnagyobb hatású, legérdekesebb ideggyógyászati és agykutatói felfedezéséhez körülbelül 6 kilogramm vas és egy hatalmas robbanás kellett: 1848-ban a 25 éves vasúti dolgozó, Phineas Gage túlélte az orvosokat azóta foglalkoztató, orvostudományi jelentőségű balesetet.

A sínlerakáshoz sík terep szükséges, ezt elősegítendő gyakran robbantották a nehezen mozdítható köveket dinamittal. Amikor Phineas Gage döngölőrúdjával a homokot tömködte a robbantani kívánt nyílásba, szikra keletkezett, és a dinamit felrobbant.

"
A hatkilós, vasból készült döngölőrúd a bal arca alatt fúródott a fejébe, a feje búbján pedig távozott, roncsolva ezzel az agyi terület jelentős részét

- mesélt az esetről Jack Van Horn neurológus, a University of Southern California adjunktusa.

Gage nem halt bele a sérüléseibe, azonban agyának bal frontális lebenyét olyannyira szétroncsolta, hogy az addig heves vérmérsékletű férfi személyisége drámaian megváltozott: "szeszélyes, közömbös és időnként szánalmasan káromkodik, mindezek márpedig nem voltak jellemzőek rá" - mondta el orvosa, John Martyn Harlow.

E személyiségváltozás miatt szerepel annyiszor a pórul járt vasúti munkás az orvosi szakkönyvekben. Minthogy ez volt az első ilyen súlyos eset, amit túléltek, alaptermészetének megváltozása mindenképp az agyi károsodással függ össze.

Two renderings of Gage's skull show the likely path of the iron rod and the nerve fibers that were probably damaged as it passed through.

Nagy szó volt ez az 1800-as évek közepén, ugyanis az agy működése addig inkább valamiféle misztérium volt. Sőt, abban az időben frenológus szélhámosok állapítottak meg személyiségeket a koponyán végzett vizsgálatok alapján, tudományuk egyértelműen szemfényvesztés volt.

Phineas Gage esete ezért tekinthető az agykutatás előszobájának. Dr. John Martyn Harlow a következőket írta az Amerikai Frenológiai Közlöny és Tudományos Repozitórium 1851-es kiadásában: "(...) a jelentés összhangban van a sérülés helyével, és a gyógyulás látható. Ellenben az, hogy megnyilvánulásaiban semmiféle változás nem tapasztalható, egyszerűen nem igaz. (...) gorombán, otrombán, durván és szentségtelenül viselkedett a felépülése közben, és azóta is. A baleset előtt csendes és tisztelettudó volt. Úgy tudjuk, a döngölőrúd a Jóakarat és a Tisztelet szerveit roncsolta, ezért változott állatiassá a személyisége."

"
Amennyiben az agy strukturális károsodásáról (csak egy régió károsodott) és alapvető személyiségváltozásokról beszélünk a neurológiában, ez az első rögzített eset" - mondta Allan Ropper, harvardi neurológus.phineasgage

1940 óta az agykutatók generációi gondolták újra Phineas Gage esetét:

- Stanley Cobb lerajzolta a koponyát, hogy megállapíthassa a döngölő befúródásának pontos helyét.

- Az 1980-as években CT-vizsgálatokat végeztek a holttesten.

- A 90-es években már háromdimenziós számítógéppel modellezték a problémát.

- 2012-ben MRI-t is használtak, mellyel az idegpályák fonódását vizsgálták Gage koponyájában.

Kevesen tudják, hogy Gage személyiségváltozásai körülbelül 2-3 évig tartottak. Később Chilében dolgozott, mint postakocsi-vezető, ami tervezést és figyelmet igényelt. Ebből is látszik, hogy súlyos agyi károsodás és alkalmatlanság esetén is lehetséges a rehabilitáció.

Még 12 évet élt, majd egy epilepsziás roham okozta vesztét, mely nagy valószínűséggel összefügg a döngölő által roncsolt szerveivel. Koponyája és a döngölővas Bostonban van kiállítva a Warren Anatomical Museumban.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pearl.jpg

A világ legöregebb igazgyöngyét találták meg Abu Dhabiban, 8000 éves darab

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



A világ ma ismert legöregebb igazgyöngyére bukkant egy régészcsoport, miközben az Egyesült Arab Emírségek partjaihoz közel eső Marawah szigeten ástak - írja a BBC. A portál úgy tudja: a 8000 éves gyöngyöt egy épület maradványainak feltárása közben találták.

Az Emírségek kulturális örökségvédelmi hatósága szerint a felfedezés bebizonyítja, hogy a térségben már az újkőkorban is ismerték az igazgyöngyöket és jó eséllyel kereskedtek is velük és ékszerként viselték.

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.

Itt tudod megnézni a több ezer éves darabot.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
regesz.jpg

Magyar vonatkozású régészeti leletek kerülhettek elő a Kaukázusból

A magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat találtak.
MTI - szmo.hu
2019. október 18.



Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

A közlemény szerint a Magyarságkutató Intézet finanszírozásával megvalósult ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej Baranjuk, Ruszlan Szhatum, Roman Prokofjev és Konstantin Krutogolovenko régészek együttműködésében zajlott októberben.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta-mintás lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta-díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

"A temetkezési szokások és anyagi kultúra (Ny-K tájolás, edények, fegyverek, köztük szablya, nyílcsúcsok), szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, 9. századi magyarnak meghatározott Subbotyici-régészeti temetkezési horizonttal. A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni (genetikai vizsgálatok, stronciumizotóp-elemzések, radiokarbon kormeghatározás), és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni a lelőhelyen. A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi. Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar-orosz régészeti feltárás" - áll a közleményben.

Fotó: illusztráció


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
autozas60_ck.jpg

Tényleg olcsóbb volt 50 éve autózni?

Összevetjük az idei évet és 1969-et az átlagbér tükrében. Mi igaz abból, hogy a benzin alig került többe, mint a csapvíz?
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2019. október 23.



A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A családi, baráti beszélgetések folyamán, az idősebb korosztály szájából gyakran hangzik el, hogy „régen minden jobb volt”, meg hogy „régen könnyebb volt megélni”. Furcsa egy szerkezet az emberi agy, hiszen a korábbi emlékekről legtöbbször letörli a negatív vetületeket, és ami megmarad, az csak egy rózsaszínbe hajló kivonata a fiatalkori emlékeknek.

Hogy mekkora élmény volt egy Trabanttal furikázni a lakótelepen vagy éppen a falu főutcáján, azt ma már nem lehet megállapítani, de hogy könnyebb volt-e autóhoz jutni és azt fenntartani, azt a gazdasági adatok tükrében napjainkban is ki lehet számolni. Lássuk hát, hogy milyen is volt az autós élet 50 éve, 1969-ben.

Szolnok Várkonyi István tér. 1969. Fortepan/LECHNER NONPROFIT KFT. DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT/VÁTI FELVÉTELE

Autóvásárlás

Hogy az ember lánya/fia az autós társadalom részese lehessen, ahhoz először is vásárolni kell egy négykerekűt. Az egyszerűbb összehasonlíthatóság kedvéért cikkünkben az új autók árával számolunk (már csak azért is, mert a hiány gazdaságban nem volt ritka, hogy a használt autók drágábbak voltak az újaknál). Ennek megfelelően az autók forgalmazásával foglalkozó állami vállalat,

a Merkur kínálatában a legolcsóbb autó 1969-ben éppen a fentebb már említett Trabant volt. Ez az apró autócska akkoriban 46 ezer forintos áron kellette magát.

Mivel abban az évben a hivatalos adatok szerint az átlagbér 1766 forint volt (végig ezzel számolunk a továbbiakban), így könnyű kiszámolni, hogy

26 hónapnyi kuporgatás nyomán már be is fizethettünk a vágyott gépre.

Budapest XXI.,Csepeli Szabadkikötő Petróleum utca 4., Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat, átadó csarnok. 1974. Fortepan/UVATERV

Ötven évvel később az árlisták legolcsóbb rubrikájában a Lada Granta Sedan található, 1 999 ezer forintos vételáron. Jelenleg a nettó átlagkereset 237 ezer forint hazánkban, így

az orosz autóra ma 8,5 hónapot kell gyűjteni.

Persze nyilvánvaló, hogy ez a Granta modell inkább csak egy elméleti lehetőség, hiszen egy teljesen fapados verzióról beszélünk, de nézzük is meg gyorsan a választékok alakulását az adott két évben, ha már szóba került.

A választék

1969-ben összesen 18 autótípus érkezett az országba,

és ebben a számban már az is benne van, hogy a 353-as Wartburg autókon belül külön típusnak minősült a tetőablakos verzió, ami ma csak egy egyszerű extraként jelenik meg. Az akkori számmal szemben

ma 33 márka van jelen az országban.

Ha ezeket az autókat csak típus, a motor, a hajtás (2 vagy 4 kerék hajtás) és a karosszéria típusa alapján különböztetjük meg (mondjuk Polo vagy Golf, 1 literes vagy 1,5-ös, két- vagy négyajtós, 2 vagy összkerekes, stb.), akkor a legnagyobb stréber ma a Mercedes, mely egymaga 231 típussal szerepel az árlistán. Persze bizonyos típusok esetében nem lehet csak úgy besétálni a szalonba, és megvenni a négykerekűt, hanem néha hosszú hónapokat kell várni. Bezzeg régen...

Budapest, BNV. 1970. Fortepan/Bauer Sándor

Régen más volt a helyzet, hiszen hosszú évekbe tellett, mire a vágyott autó (vagy ami éppen érkezett az országba) az új tulajdonoshoz került.

1969-ben például volt olyan típus, amire csak 1974(!)-re vettek fel rendelést

és nemritkán akkor sem érkezett meg. Ennek a legfőbb oka az volt, hogy egyszerűen a Merkur kevés autót hozott az országba. Ez 1969-ben 22 ezer autót jelentett. Persze később nőtt ez a szám: 71-ben már 50 ezer, 75-ben 80 ezer, míg a rendszerváltás előtt, 1988-ban már 130 ezer négykerekűt jelentett.

Bár ma a válság óta lábadozó piac ennél az utolsó számnál nem sokkal nagyobb (kb. 160 ezer), de a csúcson, 2003-ban 208 ezer új autót helyeztek forgalomba, és emellett ma magánimportban is 200 ezres nagyságrendről beszélünk, vagyis több, mint 300 ezer országba kerülő autóról. Nem csoda, ha 50 éve igen szerencsés ember volt, aki autóval járt.

Budapest, BNV. Trabant 601-es modell. 1966. Fortepan

De vajon miért hozott be ilyen kevés járművet a Merkur?

Alapvetően két okból: a valutaínség időszakában, a szűkös keretből csak igen kevés nyugati autót lehetett vásárolni, ezzel szemben a KGST piac gyárai csapnivaló hatékonysággal működtek és ezért nem is bírták kielégíteni az igényeket. Ennek a kijelentésnek a valóságtartalmát nézzük meg a romániai Dacia gyár példáján keresztül, mivel ők éppen 1969-ben kezdték el francia licensz alapján a Dacia 1300 gyártását.

Ha nem akarunk szőrösszívűek lenni, akkor fogjuk a termelés beindításának nehézségeire, hogy még egy évvel később is

csak 4200(!) autót sikerült egy esztendő alatt összeszerelni, de ez a szám a legjobb évben (1984) is éppen csak elhagyta a 83 ezres darabszámot. Amióta a Renault megvásárolta a márkát, csupán ebben a romániai gyárban 350 ezer gépkocsit szerel össze.

Az elsuhanó Dacia... Békéscsaba Andrássy út (Tanácsköztárság útja) - Lepény Pál utca sarok. 1976. Fortepan/Kádas Tibor

Viszont ezt nem is foghatjuk a modern technikára, mivel a francia márkának éppen 1970 volt az addigi rekordéve, amikor először lépték át az 1 milliós darabszámot (igaz ez több gyárban). Nem csoda, ha éveket kellett várni egy Daciára.

Persze ha már sikerült autóba ülni, akkor eljött az igazi kánaán. Az elbeszélések (és a Taxisblokád tanulságai szerint) a benzin már majdnem olyan olcsó volt, mint a csapvíz. Hát nem egészen...

Az üzemanyagárak

1969-ben a legolcsóbb benzinfajta 3 forintba került literenként, így a fentebb említett átlagbérből éppen 588 litert lehetett a tankba csorgatni.

2019-ben ugyan az üzemanyagok ára folyamatosan változik, de nem túlzunk, ha kb. 400 forinttal számolunk átlagban.

A mai átlagbérrel kalkulálva ez bizony 592(!) litert jelent.

Fortepan/Péterffy István

Ráadásul az akkori autók könnyedén nyelték be a 8-10 liternyi naftát, míg ma egy kisautót – kis túlzással – azonnal szervízbe viszünk, ha hat liter fölé szalad. Erre nyugodtan mondhatjuk, hogy az idő mindent megszépít...

Autópályadíj

De azt nem tagadhatjuk, hogy az autópályák használatáért egy vasat sem kellett fizetni! Irány a Balaton, matrica nélkül. Nos sajnos nem egészen.

Budaörs az M1-M7-es autópálya közös szakasza a benzinkútnál a Károly Király utcai felüljáróról nézve. 1968. Fortepan/Uvaterv

1969-ben ugyanis egyetlen sztráda volt Magyarországon,

a Martonvásárig 25 kilométeren nyújtózkodó M7-es. Ma ugyan fizetnünk kell az úthasználatért, de

jelenleg 1937 kilométernyi autópályát

használhatunk a matrica áráért.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szemet.jpg

A műanyag szatyrok feltalálójának fia azt nyilatkozta: apja környezetvédő volt

Az volt a célja, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



A BBC készített egy összeállítást a manapság talán leggyűlöltebb tárgyakról: a műanyag zacskókról. Az egész azért érdekes, mert két ritkán hallott információ is szerepel a videóban. Az egyik, hogy a papírzacskók sem éppen "bolygóbarát" döntések, és az, hogy a műanyag zacskók feltalálója annak idején éppen azért alkotta meg a plasztiktáskákat, hogy megmentse a Földet.

A riportban Isabele Key, a klímaváltozás egyik szakértője is megszólal, aki azt mondja: amikor a műanyagok kerülnek szóba, akkor egy adott folyamat végére, a nehezen lebomló szemétre fókuszálunk.

Ám amikor a papírzacskók kérdést vizsgáljuk, érdemes a folyamatok elejét figyelembe venni, így kiderül, hogy a könnyen lebomló papírszatyrok ára rengeteg fa kivágása.

Így lesz a papírzacskó vásárlása egy kevéssé klímatudatos döntés.

Raoul Thulin, akinek édesapja találta fel a műanyag zacskókat, úgy fogalmazott: apja nagyon bizarrnak tartaná, ha megtudná, hogy manapság az emberek csak úgy eldobják a műanyag zacskókat, hiszen ő éppen a papírnál strapabíróbb, környezetbarát megoldásokat keresett. Célja az volt, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.

Gustaf Thulin tehát környezetvédő volt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy egy-egy zacskót csak egy alkalommal használnak majd az utána következő nemzedékek.

Hiába találták már fel a műanyag zacskókat az ötvenes években, a vásárlók körében még jó ideig a papír volt kedveltebb, az 1980-as években az amerikai szatyorpiacon 25-75 százalék arányban osztozott a műanyag és a papír, de az 1990-es évekre ez megfordult, és a nejlonzacskó került ki győztesen az eldobható szatyrok csatájából. Ma már a textilből készült szatyrok a divatosak, ám a megszólaló szakemberek szerint azok sem nevezhetők tökéletes döntésnek, hiszen előállításuk sok energiával és rengeteg víz felhasználásával jár, szemben például a műanyag zacskókéval.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!