hirdetés
stadioff-stadionoff-vituki-atletikai-stadion-4-scaled.jpg

Atlétikai stadion helyett közparkot szeretne a Duna-parton egy civil közösség

Valóban a Duna-partján a helye egy új budapesti stadionnak? – teszi fel a kérdést a StadiOFF Csoport. A közösség egyik tagjával, Borbás Gabriellával beszélgettünk erről.
Szegedi Éva, Fotók, videó: StadiOFF Csoport, Napur.hu - szmo.hu
2020. július 24.


hirdetés

Még el sem kezdték építeni az új atlétikai stadiont a Lágymányosi híd közelében, de már most sokan tiltakoznak ellene.

A környéken élőkből létrejött közösség petíciót is indított az építkezés ellen, ezt cikkünk megírásáig 22 ezren írták alá.

Azt szeretnék, ha megmaradna, és közparkként működhetne a pesti Duna-part egyik utolsó beépítetlen területe.

„Duna nélkül nincs Budapest! A Duna élőhely, a partja zöldet, fákat érdemel. A Duna-parton nem egy világverseny után alig kihasznált, látványt is rontó stadionmonstrumot látunk szívesen. A ferencvárosi Duna-part végre, sokáig tartó bezártság után valódi életet érdemel!” - írják a StadiOFF Facebook-oldalon.

„Azért írtam alá a petíciót, mert a Duna-parton inkább parkra, esetleg sportpályára van szükség. Stadionból bőven van Budapesten" – indokolta ugyanezen az oldalon Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos.

hirdetés

"Miért van az, hogy Budapesten az elmúlt tíz évben egyre inkább a zöld rovására jöttek létre betonfelületek? Ezt kellene megállítani. Talán itt még meg tudjuk tenni, és tudjuk követni Bécs példáját, ami a legzöldebb világváros lett, mert ott megvan rá a szándék" – mondja Sarkadi Péter, a Greenfo.hu főszerkesztője egy videóban.

Mi történik? Mit szeretne a helyi közösség? És miért? Borbás Gabriella közgazdásszal, a Stadionoff petíció egyik elindítójával beszélgettünk.

A történet 2017-re nyúlik vissza, amikor a kormány visszalépett az olimpiai pályázattól, ám ez nem érintette a jelenlegi stadion tervét. 2018-ban derült ki, hogy Magyarország nyerte a 2023-as atlétikai vb megrendezésének a jogát – a verseny központi eleme pedig a Soroksári-Duna mellé, az egykori VITUKI-telekre tervezett atlétikai stadion.

A stadion tervpályázatának eredményhirdetése egyébként 2017-ben volt, a NapurArchitect, a Duna Arénát tervező építésziroda nyerte, a Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja, amely azóta Budapest Fejlesztési Központ lett, 2018 márciusában kötött szerződést velük az atlétikai stadion és kapcsolódó létesítményei megépítésére. Azóta zajlik az építkezés előkészítése.

Ennek részeként a Fejér B.Á.L. Zrt. bontja a volt VITUKI-telepen az építményeket és elvégzi a rozsdamentesítést.

„Ez egy lepusztult terület volt, leromlott állapotú épületekkel, betonnal, szennyeződéssel” – mondja Borbás Gabriella. „A rendelkezésre álló 4,1 milliárd forintból rozsdamentesítik, tisztítják a területet, amire szükség is van, akár stadion épül oda, akár park. Annak őszintén örülünk, hogy ezen a területen a szükséges rekultivációt az állam elvégzi.”

Jelenleg a stadion felépítésének jogáért folyik a verseny, 3 cégtől várnak árajánlatot július végéig, a Strabag és a Swietelsky helyi „leányai” mellett a Záév Zrt. és a Magyar Építő Zrt. kettőse adhat le ajánlatot, az építkezés a tervek szerint 2020 novemberében kezdődik.

„Az világos, hogy a kormányzat stadiont akar oda építeni” – magyarázza Borbás Gabriella. Ám tavaly az önkormányzati választások előtt egy elég hangos „stadion stop” kampány zajlott ellenzéki oldalon. Ennek az volt a lényege, hogy ha Karácsony Gergely nyeri el a főpolgármesteri pozíciót, és itt, a kerületben Baranyi Krisztina nyer, nem fog a Duna-parton stadion épülni. Annak ellenére, hogy ez volt az egyik kampányüzenetük, 2019 novemberében gyorsan megegyeztek a kormányzattal abban, hogy bizonyos feltételekért cserébe támogatják a stadionépítést.”

Melyek ezek a feltételek? Például az, hogy a stadionért cserébe a budapesti kerületek összesen 50 milliárd forintot kapnak egészségügyi fejlesztésre 5 év alatt, 2024-ig. A IX. kerületi feltételek egy része arra vonatkozik, hogy a stadion mellett sportpark is épüljön, és hogy bővítsék ki a kerületi szakrendelőt a Mester utcában.

„Mi megkérdőjelezzük, hogy ennek a stadionnak valóban a Duna partján van-e a helye. Nagyon kevés a zöldterület Budapesten, úgy érezzük, ezek csökkennek, inkább a növelésükre volna szükség, és erre az optimális hely éppen a Duna-part.”

VIDEÓ: "Stadion helyett PARKOT a Duna-partra. Így látjuk mi!"

Az atlétikai stadion megépítése ellen küzdő helyi közösség 3 fontos szempontot kíván beemelni ebbe a harcba, pontosabban a stadionépítésről szóló vitába.

Nemzetközi példák alapján megvizsgálták, vajon külföldön is folyópartokra épülnek-e a stadionok, és úgy találták: jellemzően nem. Ami oda épült, később azt is elbontották. Elemezték, hogy a Budapest-fejlesztési stratégiák és dokumentumok mit mondanak a Duna-partról, és úgy találták, mindegyik azt mondja: nem szabad beépíteni, ez a legvédendőbb terület, oda rekreációs funkciót kell telepíteni. Szerintük az utóbbi 10 év fejlesztési stratégiái mind ellentmondanak annak, hogy a Duna-partra stadion épüljön.

A különböző pártpolitikai és választási programokat is végigvették, és azokban is az szerepel, hogy hagyják meg rekreációs célra a Duna partját, ültessenek oda fákat. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet élvező városi erdő trendjéhez is ez illeszkedik.

A fentiekről szóló cikk szinte visszhang nélkül maradt, és továbbra sem került szóba az építkezés leállításának ötlete, sem az, hogy ne a Duna-partra, hanem máshova építsék fel az atlétikai stadiont.

„Amikor jött a koronavírus-járvány, mi, a IX. kerületben és a környéken élők azt éreztük, hogy ez felülírhatná azt a politikai kompromisszumot, hogy feltételekért ugyan, de épüljön meg a stadion” – mondja Borbás Gabriella. „Szerintünk a koronavírus-járvány sok olyan fővárosi gondolkodását megváltoztatta, aki korábban úgy vélte, legyen stadion – vagy csak belenyugodott az építésbe.”

A járvánnyal és a kijárási korlátozásokkal új időszámítás kezdődött, még jobban felértékelődtek a városi zöld területek, többek közt a távolságtartás miatt. Ugyanerről számoltak be a Kiserdővédők is áprilisban. A budapesti parkok, erdők, ligetek, folyóparti részek alkalmasak arra, hogy bármilyen járvány esetén a karanténból oda időnként kimozdulhassanak az emberek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
elysium_cim.jpg

Átadták a luxuslakóparkot Budapest talán legrondább épülete helyén

A rózsadombi SZOT üdülő torzója már a múlté: közel 100 lakásos társasház épült a helyére, ötcsillagos szállodai színvonalon. Megnéztük kívülről és belülről is.
Láng Dávid; fotók: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
2020. november 20.


hirdetés

A Margit hídtól északra, a Rózsadombon magasodó SZOT szálló évtizedekig Budapest egyik szégyenfoltja volt, amely elcsúfította a budai panorámát.

1971-ben adták át és a rendszerváltásig működött, ekkor azonban kihasználatlanság miatt bezárták. Bár az évek során számos terv született a hasznosítására, különböző okokból végül egyik se valósult meg, az épület állapota pedig eközben folyamatosan romlott, a végére már életveszélyessé vált.

A hozzá tartozó kert sem volt vonzóbb: a növényzet annyira elburjánzott, hogy kisebbfajta dzsungel alakult ki, emellett sokan illegális hulladéklerakóként használták, egyszerűen behajítva a kerítésen szemetüket, az építési törmeléktől egészen a leselejtezett háztartási gépekig.

Több tulajdonosváltás után 2016-ban végül az egyik leggazdagabb magyar, Wáberer György érdekeltségébe került, aki elhatározta, hogy az ingatlan adottságaihoz méltó luxuslakóparkot alakít ki a helyén. A projekt az Elysium Társasház nevet kapta, a mitológiai eredetű szó jelentése stílszerű módon "kiváltságosak lakóhelye".

A kivitelezés az eredeti épület bontásával kezdődött, mivel hamar kiderült, hogy az elavult építészeti megoldások miatt jobban járnak, ha teljesen a nulláról építik fel az utódját.

hirdetés

A bontás párhuzamosan haladt az új épület alapozásával: az egyik oldalon még állt a régi szálló torzója, amikor a másikon már elkezdték felhúzni a társasházat.

Külön kihívást jelentett, hogy mivel két irányból domboldal, harmadikról pedig erdő veszi körül, egyetlen szűk kapubejárón keresztül kellett bonyolítani az egész logisztikát. A munkálatokhoz kapcsolódóan az eléggé lepusztult Vérhalom utcát is felújították, aminek a többi helyi lakos is örülhetett.

Az épület alatt egy közel 7 kilométer hosszú, búvárok által használt vizes barlang húzódik, ennek megóvása elsődleges szempont volt a kivitelezés során. Folyamatosan ellenőrizték a statikai állapotát, és végül sikerült úgy lezárni a projektet, hogy semmiféle környezeti kárt nem okoztak.

Wáberer maga is birtokol egy luxuslakást, nem meglepő módon a legjobb adottságokkal rendelkezőt, a legfelső szint sarkában. Hatalmas teraszáról – sőt még a nappaliból és a hálószobából is – egyenesen a Parlamentre nyílik a kilátás, de rá lehet látni a Budai Várra és lényegében az egész Dunapartra is.

De a többi lakás tulajdonosának sincs oka panaszra: a koncepció az volt, hogy mindegyikhez tartozzon dunai panorámás terasz, amelyek ráadásul 3 méteres szélességűek, tehát még egy asztalt is kényelmesen körbe lehet ülni rajta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
budapest.jpg

KVÍZ: Mennyire ismered Budapestet?

A főváros születésnapján tesztelheted le, mennyit tudsz a városról.
Fotó: Jo Stolp / Pixabay - szmo.hu
2020. november 17.


hirdetés

November 17-én ünnepli születésnapját a főváros, hiszen a XIX. század második felében ezen a napon írták alá a Pest, Buda és Óbuda egyesítéséről szóló határozatot, amivel megszületett egy igazi európai metropolisz. (Az aláírás pontos évét azért nem áruljuk el, mert erre a kvízben is rákérdezünk...)

Budapest innentől hihetetlen látványos fejlődésnek indult, épületek százai épültek, hidakat emeltek, és nagyon komoly közlekedési hálózat is kialakult. Az 1896-os milleniumi ünnepségeket már igazi világvárosként ünnepelte a nemzet fővárosa - több mint egymillió idelátogató turistával együtt!

Kvízünkön most letesztelheted, mennyit tudsz a főváros történetéről és érdekességeiről. Budapest igazi szerelmeseinek valószínűleg a legtöbb kérdés könnyen fog menni, de azért van pár, ahol még a legnagyobb lokálpatrióták is elgondolkodhatnak.

Jó játékot kívánunk!

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
ferencvaros.jpg

184 éves műemléképületet dózeroltak le Ferencvárosban

“Egyszer csak jött egy a Miniszterelnökség egyik eldugott folyosóján lévő osztálytól egy hozzájárulás, mely szerint ez a ház ugyan műemlék, de ilyen módon (a sok emeletes rész hozzáadásával) fel lehet újítani”.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. november 16.


hirdetés

Lebontottak egy 1836-ban épült, 184 éves, műemléki védettség alatt álló házat Ferencvárosban, nyolcemeletes épületet húzhatnak fel a helyére - számolt be róla az Átlátszó.

A Lónyay u. 26. szám alatti épület egyike annak a néhány pesti háznak, amelyek már azelőtt is álltak, hogy Pest város tanácsa 1838-ban elrendelte a város utcáinak feltöltését árvízvédelmi okokból.

Az épületet 2016-ban műemlékvédelmi státusza miatt jóval áron alul értékesítette az önkormányzat. Baranyi Krisztina polgármester szerint a becsült értéknél is körülbelül 100 millió forinttal kevesebbért, 601,6 millió forintért adták el.

A hatóságok évekig csak az épület tetőtérének beépítéséhez járultak hozzá, egészen addig, amíg az új tulajdonos elő nem jött az új, sokemeletes épületre vonatkozó terveivel. Ferencváros polgármestere, Baranyi Krisztina erről így mesélt az Átlátszónak:

“Egyszer csak jött egy a Miniszterelnökség egyik eldugott folyosóján lévő osztálytól egy hozzájárulás, mely szerint ez a ház ugyan műemlék, de ilyen módon (a sok emeletes rész hozzáadásával) fel lehet újítani”.

hirdetés

A beruházó 2019. áprilisában adott be kérelmet "társasház felújítására és bővítésére". Az Átlátszó információi szerint a hatóság jóvá is hagyta a kérelmet.

Ennek eredményét drónfelvételen is bemutatta az Átlátszó:

A lap kérdéseire a beruházót képviselő IDPM Consultant Kft. válaszolt:

“Mint a beruházó képviselője ahogy a telefonbeszélgetés alapján mondtam, jogerős bontási- és építési engedély alapján megkezdtük a munkálatokat. Az engedélyt ez év februárjában kaptuk meg, ami utána jogerőre emelkedett. Egyéb témákban nem kívánunk nyilatkozni.”

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
bp4.jpg

Fotókon, amint szellemvárossá vált Budapest a kijárási tilalom után

Simán lehet úgy fotózni este nyolc után, hogy egy teremtett lélek sem látszik a képeken az utcákon, a metróban vagy a villamoson.
Fotó: Láng Dávid - szmo.hu
2020. november 22.


hirdetés

Kollégánk bejárta Budapestnek azt a részét, amely a normális időkben a legzsúfoltabb szokott lenni este nyolc után. A Deák-tér és környéke, a Bulinegyed és a Rákóczi út környéke mindig teli van emberekkel. Főleg turisták és kocsmába, buliba vagy épp moziba, színházba tartók, streetelő fiatalok tömegei helyett most a nagy büdös semmi. Néhány busz halad csak el, esetleg pár munkából jövő vagy oda tartó emberrel lehet találkozni.


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!