hirdetés
neszmelyi-emil-hegymaszo-seven-summits-3-1000x563.jpg

Asztmásan jutott fel a Mount Everestre – 7 kontinens legmagasabb csúcsából már hatot teljesített a magyar extrém sportoló

Neszmélyi Emil civilben ügyvéd. Januárban felment az Antarktiszon a Mount Vinsonra, és már csak egy magaslat megmászása vár rá. Szerinte 20 százaléknyit számít a fizikum, az összes többi a mentális és a biológiai alkalmasságon múlik. Interjú.
Szegedi Éva - szmo.hu
2019. április 25.


hirdetés

Asztmás és extrém magasságokba jut fel egy magyar extrém sportoló, Neszmélyi Emil. Feljutott a Mount Everestre, és célul tűzte ki, hogy teljesíti a Seven Summits kihívást, vagyis felmászik mind a hét kontinens legmagasabb csúcsára.

Legutóbb akkor írtunk Neszmélyi Emilről, amikor az Antarktisz legmagasabb hegyére, a 4892 méter magas Mount Vinsonra indult. Január 16-án, magyar idő szerint 21 órakor ért fel.

Civilben ügyvédként dolgozik, a hegycsúcsokra a munkája mellett készül. Előadásokat tart az útjairól, nemrég felkérést kapott arra, hogy lépjen fel a Dumaszínházban. A hegymászásról, a teljesítményről, a kihívásokról beszélgettünk.

- Asztmás, mégis extrém magasságokba mászik. Van, aki 200 métert nem képes futni asztmával. Nem mondták még Önnek, hogy őrült?

- Erőss Zsolt valahogy úgy fogalmazta ezt meg, hogy mindenki kockáztatja az életét valamivel. Van, aki úgy, hogy hegyet mászik, valaki pedig úgy, hogy otthon marad a fotelben.

Én azt gondolom, a legvégén, a végelszámolásnál az élmények fognak számítani. Ezek mentén a határokat már egész jól felállítottam, hogy asztmával mit bírok és mit nem, elég kevés dolgot nem.

Az orvosok annak idején azt mondták, és én azt hittem, hogy kinőttem az asztmát. Azt le kell szögezni, hogy aki egyszer asztmás volt, az is marad, csupán a tünetei enyhülnek. Szerencsére az asztmának azon típusát kell elszenvednem, amelyik tengerszinten sportolásnál nem jelent gondot. Vizsgálatokkal kimutatták, hogy a hörgők ellentétes reakciót mutatnak, 8000 méter alatt kinyílnak, kitágulnak. A gond 8000 méter felett kezdődik, ott bármikor kaphatok hörgőgörcsöt, de ekkora magasságban csak az Everesten tartózkodtam. Azt egyébként érzem magamon, hogy ez így azért már másabb a hegyeken, mintha nem lenne ez az akadály, mert asztmás roham nélkül is nehezebb a légzés.

2017-ben, amikor Alaszkában a Denaliról menekültünk a derékig érő hóban, és majdnem elsodort a lavina, annak ellenére, hogy nem vagyok ijedős típus, és halálosan nyugodt voltam, a testem leadta azt a reakciót. Ott azért kialakult az oxigén-ellátási probléma az asztmával összefüggésben. Nem volt asztmás rohamom, de mégis nehezebben jutottam levegőhöz. Amikor a lavina induló hangját meghallottuk, hiába nem jön a lavina, az egy üzenet volt az agynak, magas volt a stressz szint.

- Volt, aki megpróbálta lebeszélni a hegymászásról, vagy éppen arról, hogy felmenjen az Everestre?

- Soha. Mindig volt egy reális helyzetértékelő képességem, reálisabb, mint annak a szűk körnek, körülbelül 15 embernek, akik egyáltalán tudtak arról, hogy hol vagyok, amikor éppen az Everestet másztam meg a nehezebb, északi oldaláról. Általában én szoktam nekik tanácsot adni, senki nem érezte, hogy tudna olyat mondani, ami abban a helyzetben ért volna valamit, mondjuk hogy valamit nem gondoltam át, vagy nem mérlegeltem a kockázat kapcsán.

A biztosítékom az, hogy hiszek abban, hogy

egy hegycsúcs sem ér meg egyetlen emberi életet sem. Amint észlelhetően nem vagyok abban az állapotban, hogy tovább másszak, visszafordulok.

Vagy ha a körülmények nem engedik meg, visszafordulok. Ebben a nagy tanítómesterem az alaszkai csúcshegy, a Denali, (más néven Mount McKinley) ahonnan már kétszer kellett visszafordulnom, hogy ne történjen baj.

- Egy interjúban azt mondta, alázattal kell közelíteni a hegyhez. Ez pontosan mit jelent?

- Sokan mondják vagy írják le azt, hogy a hegymászó „meghódította a hegyet”, „északról meghódította a csúcsot”. Nyilván azok, akik nem ebben a világban mozognak, próbálják értelmezni, ami történik, és ez nem is gond,

de a hegymászók a meghódítás kifejezést soha nem fogják használni.

A hódítást valahogyan úgy kell elképzelni, hogy Kolumbusz Kristóf a Santa Maria orrában lesi, mikor ér az Indiának hitt kontinensre, majd az új földrészen az ott élők területeit diadalittasan annektálja Spanyolországhoz.

A hegyen azonban, amikor az extrém magasságban gyakorlatilag bármikor agyvérzést, agyi ödémát, tüdővizenyőt kaphatunk, lezuhanhatunk, megbetegedhetünk, és az időjárás is bármikor alakulhat úgy, hogy onnan egy lépést sem mehetünk tovább, úgy vélem, minden túlzás nélkül hihetünk annyira a hely szellemében, hogy akkor mászunk fel, ha arra alkalmas az idő, és a hegy felenged. Ez nem is hasonlíthat a hódításra. Aki más attitűddel mászik, hihetetlen lelki tusákat élhet át, amikor a hegy nem engedi fel.

Másztam az Everesten egy 27 éves triatlonista supermannel, aki folyamatosan iramot ment, de elképesztően megviselte a megfelelő akklimatizáció hiánya. Kifulladt, de diktálta magának az iramot, és bár a fizikuma bírta volna, pszichésen leépítette magát, és ez annyira megviselte, hogy 7000 méterig bírta, ott feladta.

- Önmagában a fizikai teljesítmény nem számít?

- Úgy gondolom,

20 százaléknyit számít a fizikum, az összes többi a mentális és a biológiai alkalmasságon múlik.

Például azon, hogy képes-e valaki alkalmazkodni a magaslatokhoz - van, aki olyan nagy fájdalmakat él át ilyenkor, amelyekkel nem kíván megbirkózni.

Amikor valaki megkérdezi, átlagemberként miért vágtam bele, hiszen ő soha nem tenné, a mondat második felére szoktam reagálni. Neki pont emiatt nem kell felmennie, majd én megteszem, és elmesélem, milyen, mivel el tudom úgy mondani, hogy ő azt érezze "épp ott van velem", miközben a történetet hallgatja. Az előadásaimon a hallgatósággal gyakorlatilag együtt mászunk nagy hegyeket.

- Mentálisan hogyan lehet felkészülni a nagy csúcsok megmászására?

- Szerencsém volt, versenysportoló voltam sokáig. Gyermekkoromtól kezdve napi 1-2-3 edzésen vettem részt, megerősödött a szív-érrendszerem, az olyan versenysportból pedig, mint a kosárlabda, ahol sokszor születik szoros eredmény, rengeteget lehet tanulni a kritikus döntésekről. A mentális fókuszálás a versenysportból érkezett, a speciális mentális fókuszálást pedig mentáltréning technikákkal lehet fejleszteni, én is így tettem.

Például Risztov Éva is alkalmazta az imaginációs technikát, meg is nyert egy olimpiát. Ugyanaz a mentáltrénerünk, dr. Lénárt Ágota sportpszichológus, akinek a tevékenységéhez számos olimpiai arany fűződik. Fontos, hogy a mentális alkalmasság ne csak kialakuljon, hanem magas szintre fejlődhessen, és a megtanult technikákat alkalmazni kell.

A fókuszáltság miatt előfordul, hogy valaki nemcsak hegymászáshoz, hanem üzleti sikerek eléréshez is tanácsot kér tőlem. Inspiráló számukra, hogy valaki munka mellett készül fel napi 3 óra edzéssel úgy az Everestre három és fél év alatt, hogy még a munkájában is tud csúcsteljesítményt nyújtani. Én pedig szívesen segítek bárkinek, akinek tudok.

- Miért tűzte ki célul a Seven Summits teljesítését?

- Szép ajándéka a sorsnak, ha az ember nem is mássza meg mind a hét hegyet, mind a hét földrészre eljuthat.

Az Everest után el kellett döntenem, hogy mi akarok lenni, és arra jutottam, hogy ha elkezdem mászni a nyolcezreseket, asztma ide, asztma oda, civil foglalkozás ide, civil foglalkozás oda, én az emberek szemében profi hegymászó leszek. Aki sok nyolcezrest mászik, az számukra profi.

Olyan kihívást kellett találnom, amellyel tovább lehet öregbíteni Magyarország hírnevét, de kezelhető azok számára, akik nem csodálni akarnak érte, hanem megérteni és erőt meríteni belőle. Így esett a Seven Summits sorozatra a választásom, ebben csak az Everest a nyolcezer méter feletti hegy.

Az Everest előtt másztam meg az első tesztmászásként, de utólag minősül ez számomra elsőnek, mert én azért másztam fel a Kilimandzsáró után az Everestre következőnek, mert nagyon sokan csak hatot tudnak megmászni.

- Miért?

- Mert az Everestet hagyják utolsónak, és nem tudnak feljutni. Én meg úgy vagyok vele, hogy ha nekem van egy tervem, és lehetőség adódik erre, hamar derüljön ki, hogy fog-e menni, és feleslegesen ne pazaroljuk rá az időt, ha nem.

Úgyhogy a legnehezebb mászás sikerült másodikra, így én a másodikkal kezdtem a hátralévő ötöt, amikor lehetett látni, hogy fizikálisan, mentálisan, a döntésképességemben és a felkészültségemben asztmásként is alkalmas vagyok erre.

És igen, a lélektan nagy tanítómester, a Denalit kétszer nem tudtam megmászni, és nem érdekel, hányadik próbálkozásra sikerül majd. El kell fogadni, hogy a hegymászók 40 százaléka jut fel egy olyan hegyre, amelyik egyébként veszélyes, de mászási szempontból teljesíthető. Nem véletlenül gyakorlatoznak ott az amerikai különleges katonai egységek is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
fiatal.jpg

Ez a 13 éves találhatta fel a hasnyálmirigyrák kezelésének legbiztonságosabb módját

A fiatal diák egy rangos díjat is elnyert ötletével.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 14.



A hasnyálmirigyrák túlélési mutatói rendkívül alacsonyak - körülbelül 9%-os akkor, ha öt évet veszünk alapul, és körülbelül 1%-os 10 év távlatában. A helyzet az elmúlt 40 évben nem is javult jelentősen.

Ám a 13 éves Rishab Jain elhatározta, hogy megváltoztatja ezeket a statisztikákat AI-alapú eszközével, a PCDLS Net-tel, amely javítja a hasnyálmirigy állapotának nyomon követését a sugárkezelés során. Jain ötletével megnyerte a 2018-as Discovery Education 3M Young Scientist Challenge-t, úgy, hogy akkor még a középiskolát sem kezdte el.

A szakértők szerint a fiatal egy biztonságosabb módszert alkotott meg a hasnyálmirigyrák kezelésére.

A fiatal a Business Insider-nek elmondta: az egész 2017 nyarán kezdődött, amikor meglátogatta a bátyját Bostonban, és ott megtudta, hogy milyen kutatások zajlanak. Megismerte a meglepően rossz statisztikákat a hasnyálmirigyrákról.

"Ezek után létrehoztam egy mesterséges intelligencia alapú PCDLS Net-eszközt, ami segíti a hasnyálmirigy állapotának követését a sugárkezelések során - mondta a fiatal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
duotogni1.jpg

Állva tapsolt az America's Got Talent zsűrije egy magyar lánynak és párjának

Csak a tehetségkutató miatt utaztak Los Angelesbe, és úgy tűnik, megérte.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 17.



A zsűri és a közönség is álló tapssal jutalmazta a magyar Antal Loretta és olasz partnere, Daniel Togni produkcióját az America's Got Talent válogatóján – írta meg a Blikk. A Duo Togni névre hallgató akrobata kettős valósággal elkápráztatott mindenkit.

A lány a lapnak azt mesélte, csak a tehetségkutató miatt utaztak Los Angelesbe, ahol az első körös meghallgatás zajlott.

"Nagyon izgatottak voltunk. Bár próbáltunk higgadtak maradni, amikor a színpadra léptünk, megláttuk Simon Cowellt, az America's Got Talent megalapítóját, és egy kissé bepánikoltunk"

– emlékezett vissza Antal Loretta, aki hat évvel ezelőtt ismerte meg Danielt a Fővárosi Nagycirkuszban. 2015 óta dolgoznak együtt, a színpad mellett a magánéletben is egy párt alkotnak.

A lányt egy artista ismerőse hívta el évekkel ezelőtt az egyik fellépésére, ami elsőre lenyűgözte. Ezután felvételizett a Baross Imre artistaképzőbe, ahol adtak neki egy esélyt, bár semmi alapja nem volt egy spárgát leszámítva.

A Duo Togni több méteres magasságban hajt végre hajmeresztő mutatványokat. Bár a válogatóról Loretta még csak nagyon szűkszavúan beszélhetett, hiszen egyelőre nem került adásba az egész, annyi biztos, hogy ez is rendkívül látványos volt. Az egyik jelenetben például párja a hajánál fogva lógatja őt.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
dinnyes_okolicsanyi-2-1.jpg

Gyerekként egy nagy vár megépítéséről álmodott, felnőttként létrehozta a világon egyedülálló Várparkot

Alekszi Zoltán makettjei kétszer is Guinness Rekorderek lettek, idén pedig még egy Árpád-kori tematikájú skanzent is készített.
Szöveg és képek: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. július 17.



Szinte minden kisgyerek imád várat építeni - homokból, fakockából, bármiből, ami a keze ügyébe esik. De akad olyan gyerek, aki ezt a szenvedélyét egészen felnőtt koráig magával viszi... Egy nagy várról álmodik... és a végén létrehoz valami nagyot, de egészen más módon.

A Velencei-tó déli partján különleges csemegéket kínál Dinnyés. A leghíresebb látványossága - egy kisgyerek megvalósult álma - a Várpark, ahol a történelmi Magyarországon állt középkori várakat nézheted meg – piciben. Bár makettek, de mégsem a hagyományos módon.

Érdekességük, hogy anyaghűek, és elhelyezkedésük is olyan, mint annak idején a valóságban lehetett. A "vármentő" parkban olyan építmények láthatók, amelyek ma már nem léteznek, vagy csak nagyon romos állapotban. A makettek kőből, fából, téglából épültek fel, és minden apró részlet kidolgozott az ablakpárkánytól a kapuzsanérig.

A park jelenleg 38 vár-makettet mutat be, és ezzel 2018-ban

megkapta a Guinness Rekordoknak járó elismerést,

mint a világ legnagyobb, vármaketteket bemutató kiállítása. A tulajdonos, Alekszi Zoltán a második oklevelet a Szeretlek Magyarországnak mutatta be először.

Zoltán, a Várpark megálmodója elmesélte nekünk, hogy 2012 óta foglalkozik a különleges gyűjteménnyel. Alapos kutatómunka után készültek el az eredeti vár építőanyagaihoz hasonló anyagokból épített várak. Az építmények mellett haladó sétányon emlékoszlopok idézik meg a magyar történelem nagy alakjait, a magyar királyokat, Árpád-kori és erdélyi fejedelmeket.

A „várkapitány” lelkesen mesél a kezdetekről is.

Gyerekként már azt találta ki, hogy egy nagy várat épít majd. Aztán mikor felnőtt, a várról nem mondott le, de rájött, hogy inkább vármentő parkot csinálna, ahol egyedülálló módon mutathatja be a középkori magyar várakat.

Az eddig elkészült maketteket mind saját maga rakta össze. Annyit elárult, hogy sokszor saját kárán jött rá a megfelelő technikára, volt, hogy leomlott a fal, amit rakott, de nem adta fel, és ma már tökéletes várfalakat tud csinálni kőből, fából.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
maklari-kotelugro-csapat.eb-europa-bajnoksag-norvegia-2.jpg

Lenyűgözte a világot a maklári kötélugró csapat - arannyal és ezüsttel tértek haza

Hatalmas sikert arattak.
Fotó: Maklári Bosch Kötélugró Klub - szmo.hu
2019. július 14.



Tarolt egy magyar csapat a kötélugrók világbajnokságán, Norvégiában.

Mint arról a heol.hu beszámolt,

aranyérmekkel és ezüstérmekkel jöttek haza a Maklári Bosch Kötélugró Klub versenyzői.

A nemrég lezajlott World Jump Rope-on a Demó Versenyben például, ahol tizenhárom versenyző öt percen keresztül zajló összehangolt munkájára volt szükség, ezüstéremmel jutalmazták a csapat teljesítményét

A megmérettetésen 26 ország majdnem 1000 versenyzője vett részt. A maklári csapat fiatal versenyzői, Bozsik Regina, Zelei Dorottya, Zelei Diána és Hanuszik Lilla, páros duplakötélben hibátlan gyakorlatot mutattak be, ez első helyet ért.

"A 4×30 másodperces csapat gyorsasági számban Hanuszik Éva, Bánhegyi Hanna, Bánhegyi Flóra, Tatár Laura első helyen végeztek. A 2×60 másodperces duplaköteles gyorsasági számban Kurtán Adél, Hanuszik Éva, Bánhegyi Hanna, Bánhegyi Flóra aranyérmet vehettek át. Ugyancsak a legjobb volt a Kovács Réka, Bánhegyi Hanna és Bánhegyi Flóra alkotta hármas a 3×40 másodperces duplakötél számban. Ezüstérmet szerzett Bánhegyi Hanna és Tatár Laura a 2×30 másodperces duplázásban. Mind a négy gyorsasági számmal a legjobbak között a Grand Fináléban újra versenyezhettek, amely végén a 4×30 másodperc gyorsaságiban győztesként a magyar himnuszt hallhatták ismét" - írja a lap.

Az egyéni számokban Zelei Diána a juniorok között ezüstöt szerzett szabadon választott gyakorlatával. Ugyancsak ezüstérmet vehetett át Bánhegyi Hanna a 30 másodperces és 3 perces gyorsasági számokért is.

Hanuszik Éva egy másik korcsoportban szerzett ezüstérmet gyorsasági eredményével, akit ugyanebben Bánhegyi Flóra követett a harmadik helyen.

Bánhegyi Flóra összetett bajnok lett - az összes korcsoport eredményeit figyelembe véve ő volt a legjobb.

A fotókért és videókért kérjük, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x