hirdetés
muanyag.jpg

Apró műanyagdarabokkal szennyez a szél, az eső és a hóesés is, rosszabb a helyzet, mint gondoltuk

Némelyik olyan vastag, mint egy szál spagetti, míg mások nanoplasztikusak, mikroszkopikusak.
Kép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 21.


hirdetés

Arról már korábban is szó esett, hogy bizonyos mikroműanyagok bejutottak a talajba, az óceánokba és a még akár a sörökbe is belekerülhetnek. Most a tudósok arra is rájöttek, hogy ezek a apró műanyagdarabok beszivároghatnak a levegőbe, ami elviszi őket a Föld legtávolabbi sarkaiba is.

A Popular Science azt írja: Skóciában a Strathclyde-i Egyetem kutatói és Franciaországban az EcoLab munkatársai öt hónapot töltöttek műanyag rostokat gyűjtve a Pyranese-hegység legmagasabb pontjain. A csapat megállapította, hogy az eső, a hó és a szél mikrohullámú anyagokat hordott

legalább 60 mérföldre a távoli ökoszisztémához, amelyről korábban úgy vélték, hogy nem tartalmaz hasonló szennyezőanyagokat.

„A légiközlekedés lehetővé teszi a mikroplasztikus mozgást a szennyező forrásoktól a tiszta környezethez” - mondja Steve Allen, a Strathclyde-i Egyetem kutatója. "Az állatok és az emberek is belélegezhetik őket" - tette hozzá.

Ezek az apró műanyagok alapvetően mindenhol megtalálhatók. Némelyik olyan vastag, mint egy szál spagetti, míg mások nanoplasztikusak, mikroszkopikusak.

hirdetés

Bár ez az új kutatás rávilágít, hogy ezek a szennyezőanyagok mennyit tudnak utazni, a levegőben levő mikroplasztika nem új jelenség. 2018-ban a Heriot-Watt Egyetem kutatói úgy becsülték, hogy az átlagos brit állampolgár évente több mint 10 000 mikroplasztikus részecskét lélegez be a háziporral.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyugdijasok.jpg

Nyugdíjak: háromszor emelik jövőre

Szokásos emelés, nyugdíjprémium és a 13. havi nyugdíj első üteme is érkezik.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Három emelés is lesz 2021-ben a nyugdíjak tekintetében - írja a jövő évi költségvetésre hivatkozva a 24.hu.

A nyugdíjemelés jövőre 3 százalékos lesz, azaz a most 142 ezer forintos átlagos öregségi nyugdíj havi 4 ezer forinttal, 146 ezer forintra nő.

Emellett februárban érkezik a három év alatt bevezetendő 13. havi nyugdíj első heti részlete. Februárban egy átlagnyugdíjban részesülő 36,5 ezer forinttal magasabb összeget fog kapni a normál havi járandóságán (146 ezer forint) túl.

Novemberben pedig érkezik a nyugdíjprémium, aminek a számítása a gazdasági növekedés függvénye. Prémiumot csak 3,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén kapnak a nyugdíjasok. Jövőre ezt 4,8 százalékosra teszi a kormány, így 1,3-mal meg kell szorozni a novemberi havi nyugdíj egynegyedét, de maximum 20 ezer forintot.

E szerint egy átlagos nyugdíj negyede 36,5 ezer forint, ez túl van 20 ezer forinton, tehát ebben az esetben 1,3 X 20 000, azaz 26 ezer forintot kap egy átlagnyugdíjas novemberben a havi járandóságán felül.

hirdetés

Akinek viszont messze kisebb a nyugdíja, mint az átlag, annak a nyugdíjprémiuma novemberben 22 750 forint lesz.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
deak-teri-keseles-megemlekezes-7-1.jpg

A rendőrök nyírták le a füvet a Deák téren halálra késelt 16 éves fiú nagymamájánál

Az unoka kezdte el, de halála miatt félbemaradt a munka.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

A késelő egyik áldozatának, Lacinak a nagymamája, Babi néni még azt sem tudja, mikor temetheti el az unokáját - írja a Blikk.

A 16 éves fiú nagymamája a lapnak korábban azt mondta:

"Nem tudok megbocsátani az unokám gyilkosának. Én ellene vagyok mindenfajta erőszaknak, ezért úgy gondolom, az emberölésre nincs mentség."

Amikor a rendőrök értesítették az idős asszonyt a tragédiáról, feltűnt nekik, hogy csupán a kert egyik felében nyírták le a füvet, a másik oldal érintetlen maradt - írja a Blikk.

"Az unokám rendes gyerek volt, mindenben segített, ezt is elkezdte, de sajnos már nem volt ideje befejezni – válaszolta a rendőrök kérdésére Babi néni. Ezt hallva az egyik egyenruhás felugrott, rögtön beindította a gépet, majd lenyírta a kertben a maradék füvet."

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
varga-judit.jpg

Varga: megszűnik a veszélyhelyzet Magyarországon június 20-án

Az igazságügy-miniszter jelentette be, hogy a védekezés második szakaszába lépünk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Ma benyújtják az Országgyűléshez a rendkívüli jogrend megszüntetésére vonatkozó törvényjavaslatot, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg veszélyhelyzetet. A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet megszűnik Magyarországon

- írja Facebook-oldalán Varga Judit.

Az igazságügyminiszter szerint ezzel „megint bebizonyosodott, hogy a hazai és a brüsszeli baloldal alaptalanul, politikai alapon vádolta a magyar kormányt az elmúlt hónapokban.”

Varga bejegyzésében arra is kitér, hogy a veszélyhelyzet megszüntetése után

„a védekezés második szakaszába lépünk, amelyben a hangsúlyt a munkahelyek megtartására, új munkahelyek teremtésére és a gazdaság újraindítására kell fektetnünk”.

hirdetés


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mti-kover.jpg

Megsértette a sajtószabadságot Kövér László – mondták ki Strasbourgban

Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint a magyar házelnök jogszerűtlenül tiltott ki több sajtóorgánumot a Parlamentből határozatlan időre.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) ma Strasbourgban egyhangú döntéssel kimondta, hogy az Országgyűlés elnöke megsértette hat magyar újságíró szólásszabadsághoz fűződő jogát, amikor 2016-ban kitiltotta őket a Parlamentből - írja az Index, amelynek két kollégája is érintett az ügyben.

„Két kollégánk, Fábián Tamás és Bakró-Nagy Ferenc 2016 április 25-én, egy hétfői ülésnapon arról kérdezték a Parlamentben a kormánypárti képviselőket, hogy mi a véleményük a friss botrányról: a jegybank alapítványai közpénzmilliárdokat osztogattak a haveri körnek. Pontosan ugyanezt tették a hvg.hu, a nol.hu és a 24.hu újságírói is, akik szintén az ügy panaszosai”

- írja a lap.

Másnapra az újságírókat Kövér László határozatlan időre kitiltotta a Parlament épületéből és a képviselői irodaházból.

Az indoklás szerint olyan helyiségekben is forgattak (a Déli Társalgóban és a Kupolateremben), ahol nem szabad, és ezzel megsértették a házelnök 2013-as rendelkezését a parlamenti tudósítások rendjéről. A lapok munkatársai legközelebb 2016. szeptember 12-én léphettek be újra az Országház épületébe.

hirdetés

Ahogy az Index írja, a rendelkezés visszássága, hogy

- a szabályait Kövér László alkotta,

- Kövér László bírálta el, hogy azokat valaki megszegte-e,

- Kövér László döntött a szankcióról, de nem közölte, miért úgy döntött, ahogy,

- a döntés ellen se Kövér Lászlónál, se bíróságon vagy más fórumon nem lehetett fellebbezni,

- mivel Kövér kormánypárti politikusként, a kormánypártok szavazataival lett házelnök, nemcsak jogi, de politikai garancia sincs rá, hogy a döntései nem önkényesek.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely szervezet segítségével az újságírók az európai jogorvoslati szervhez fordultak, kifejette, hogy

az indokolatlanul jogkorlátozó parlamenti sajtószabályzat működtetésével Magyarország megsértette az újságírók szólásszabadságát, a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való jogát, mivel nem dolgozhattak a közügyek megvitatásának legfontosabb helyszínén, és az átláthatatlan döntés ellen nem élhettek jogorvoslattal.

A kormány érve ezzel szemben az volt, hogy az újságírók nem tartották be a tudósítás szabályait. Hozzátették, hogy a Parlament folyosóin olykor nemzetbiztonsági jelentőségű, titkosított iratokat is szállítanak, és aki nem megengedett helyen forgat, le tudja fotózni azokat. Ezen kívül akadályozták a parlamenti munkát (a kérdezéseikkel) és zaklatták a képviselőket is. Tartalmi kifogásként megemlítették, hogy

a sajtó munkatársai nem voltak kiegyensúlyozottak, mert ellenzéki képviselőket nem szólaltattak meg, és állítsuk szerint eleve olyan videót akartak forgatni, amelyben a képviselők nem szólalnak meg, hogy a kamera elől elfutó politikusokat rossz színben tüntethessék fel.

A bíróság azonban ezt nem tartotta megalapozottnak, és

a panaszos újságíróknak adott igazat. Megállapította, hogy a kitiltásuk sértette az európai emberi jogi egyezmény 10., a véleménynyilvánítás szabadságáról szóló cikkét.

Nem vagyoni kártérítésként az államnak 4574 eurót (1,6 millió forintot) kell fizetnie. A döntés ellen a bíróság Nagykamarájához lehet fellebbezni.

Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza az Indexnek azt mondta, hogy a bíróság döntése önmagában nem szünteti meg az újságírók kitiltásának gyakorlatát, de

a rendszerből az következik, hogy orvosolni kell a kitiltásra lehetőséget adó jogi szabályozást, és az ítélet végrehajtásának része lesz a gyakorlat megváltoztatása is.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!