hirdetés
tarskereses_ck.jpg

Amikor nemhogy Tinder, internet se volt: így ment a társkeresés a szocializmusban

Virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Viszont virágzott az újságok apróhirdetései között a társkereső rovat és a társkereső irodák.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: Debrecen. 1981. Fortepan - szmo.hu
2019. június 25.


hirdetés

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

Amikor 2011-ben az Ifjúsági Magazin egykori újságíróival interjúztam és megkérdeztem tőlük, ha egy dolgot kellene kiemelni, mi volt teljesen más az 1970-es, 1980-as évek világában, mint manapság, azt válaszolták, hogy az ismerkedési, társkeresési lehetőségek. Az Ifjúsági Magazinnak volt külön rovata, ahol feladhattak hirdetés olyanok, akik levelezni, barátkozni, ismerkedni szerettek volna. Működtettek ismerkedési klubot is. A lap időről időre beszámolt sikertörténetekről is.

Például 1986 márciusában Levélben jött boldogság volt a címe a sikertörténetnek. Bár a cikk elején az újságíró hangsúlyozta, hogy nem céljuk a házasságközvetítés, de miért is ne lehetne levélbarátságból életre szóló kapcsolat? N. Miklós 1973-ban, 21 éves korában adott fel hirdetést. Addig csak azokkal barátkozott, akikkel egy házban lakott, bővíteni szerette volna baráti körét. Hirdetésére 150-en jelentkeztek, abból 5 fiú, akiknek eleve nem válaszolt. A levélírók stílusa alapján is válogatott, végül 15 levelet írt meg, 5 lánnyal találkozott. Ő akkoriban már egyedül élt, mert édesanyja 7 éves korában meghalt, édesapja pedig egy olyan munkahelyi balesetben hunyt el, ahol egy gyárban csatornatisztítás közben rosszul lettek a munkások, ő is a segítségükre sietett, de szintén a baleset áldozata lett. A későbbi feleségével hónapokig csak leveleztek. A feleséget úgy jellemezte az újságíró, hogy 33 éves, „ma is szép, a két gyerek után is csinos maradt.” A feleség koraszülött volt, nagyszülei nevelték fel. 14 évesen kórházban dolgozott, este nyolcra mindig haza kellett érnie, így más lehetősége nem volt az ismerkedésre, mint a levelezőpartner-kereső. Mivel nagyszülei a „késő nyolcra” hazajárás miatt azt mondták neki, költözzön el, hamar sor került az esküvőre is. A cikk szerint a házasfelek csak azon vitatkoztak, melyik együttes jobb, az Omega vagy az Illés.

A társkeresés elsődleges “fórumai” 1.: házibuli az Üllői úton 1967-ben. (Krantz Károly/Fortepan)

Persze a korszakban is lehetett újsághirdetés útján ismerkedni, így például a Nők Lapjában, később az Expressz hirdetési magazinban. Ez utóbbiban azonos nemű párt keresők is hirdettek, ők azt a latin mondást adták meg, hogy „similis simili gaudet”- hasonló a hasonlót szereti.

A szocialista időszak párválasztási szokásaiban visszatérő kérdés volt az, hogy képzett nő hozzámehet-e képzetlen férfihoz: diplomás értelmiségi a szakmunkáshoz? Mert a kor hivatalos beszédmódja szerint mindenki egyenlő volt. A másik gyakori problémának az számított, hogy az egyetemista nők, ha egyetemistaként nem találtak párt, utána, bekerülve egy munkahelyre, lezárultak előttük a pártalálási lehetőségek. A válások számának növekedésével egyre több lett az elvált nő gyermekkel, akik szintén hátránnyal indultak a párkeresésben, mivel más gyermekét senki nem akarta nevelni.

1967-ben nyitott Óbudán az Újlaki Telefonbár,

melynek különlegessége az volt, hogy minden asztalon egy készülék áll a vendégek rendelkezésére, akik a házi telefon-könyvből tetszés szerint tárcsázhatták egymás asztalát. Ezt ismerkedési lehetőségként is használták a fiúk. Felhívták a szomszéd asztalnál ülő lányt és ha kosarat kaptak, még az sem volt így kellemetlen. (Forrás: Hétfői Hírek, 1967. december 11. 4. o.) A szocialista időszakban működött a Négy Évszak Társkereső Szolgálat

is, melynek működéséhez a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság elnöksége 1968. október 16-án hozzájárulását adta. Előtte ugyanis arról vitatkoztak, kell-e ilyen társkereső szolgálat.

A név utalás arra, hogy az életük tavaszát töltő fiatalok (18 éves kortól) éppúgy fordulhatnak a szolgálathoz, mint az utolsó szakaszt, a tél napjait élő társra vágyók.”

Az iroda Budapest, XI. kerület Fadrusz utca 9-ben volt található, 1969. december 28-án nyílt meg. Arra vonatkozóan, hogy az idősebb korosztály is mennyire igényelte a szolgáltatást, álljon itt tanulságul egy, a Nők Lapjához érkezett olvasói levél:

„És ha lehet, ne vitatkozzanak tovább, hanem cselekedjenek már. Gondoljanak az ilyen magamkorabeli ifjú lelkekre is (59 éves vagyok), akiknek már nincs sok ideje várakozni. Gyermekeimet tisztességgel felneveltem, örömöm is telik bennük. De az özvegység mégis nagyon keserves. Szeretnék még néhány szép évet korban hozzám illő társsal, olyannal, aki pl. nem a beat-ért lelkesedik, hanem a cigányzenét szereti. Egy szó mint száz: siessenek, siessenek!.”

(Forrás: Budapest, 1973. július 30. o.)

Sajnos e történet vége szomorú, mert mire a Négy Évszak létrejött, a türelmetlen olvasó elhunyt. 1972-ben a Szabad Föld levelezési rovatába írt egy falusi lány, érdeklődve arról, ő kereshet-e társat a Négy Évszaknál. Ezt a választ kapta:

„hogy éppen az egyszerűbb fiatal lányoknak tudnak könnyebben társat ajánlani. Olyanoknak, akik nem hófehér paripás mesebeli herceget várnak, hanem embert, akivel nekivághatnak az életnek, akivel közös erőfeszítéssel, közös munkával megteremthetik mindazt, ami egy szép és rendes családi élethez szükséges. Sok, a vidékről városba fölkerült fiatalember, aki nem tud a városban könnyen gyökeret ereszteni, nem tudja a maga ismeretségi körét megtalálni, illetve megteremteni, ők nagyon gyakran kifejezetten azzal a kéréssel fordulnak a Négy Évszakhoz, hogy vidéki leányt keressenek társul.”

(Forrás: Szabad Föld, 1972. augusztus 6.20. o.)

A társkeresés elsődleges “fórumai” 2.: Nyár utca 6., az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat ifjúsági klubja. (Urbán Tamás/Fortepan)

Az irodába jelentkezőknek ki kellett tölteni egy előzetes adatfelmérő lapot, amely 11 kérdést tartalmazott (életkor, magasság, iskolai végzettség, lakhely, lakáshelyzet, házasság esetén hajlandó-e költözni stb.) és a keresett társra vonatkozó kívánságokat (életkor, foglalkozásának jellege, lehet-e kiskorú gyermeke stb.). Ezután a társkereső alkalmazottai tájékoztatták a jelentkezőket a lehetőségeikről:

„Ez a tájékoztatás nem mindig kellemes, de a tisztességes segítő szándék arra kötelez, hogy a jelentkező reális képet kapjon.(…)”

(Forrás: Budapest, 1973. július 30. o.)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x