hirdetés
tarskereses_ck.jpg

Amikor nemhogy Tinder, internet se volt: így ment a társkeresés a szocializmusban

Virtuális ismerkedési felület híján sokaknak okozott nehézséget az, hogy egyáltalán megismerkedjenek valakivel. Viszont virágzott az újságok apróhirdetései között a társkereső rovat és a társkereső irodák.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: Debrecen. 1981. Fortepan - szmo.hu
2019. június 25.


hirdetés

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

Amikor 2011-ben az Ifjúsági Magazin egykori újságíróival interjúztam és megkérdeztem tőlük, ha egy dolgot kellene kiemelni, mi volt teljesen más az 1970-es, 1980-as évek világában, mint manapság, azt válaszolták, hogy az ismerkedési, társkeresési lehetőségek. Az Ifjúsági Magazinnak volt külön rovata, ahol feladhattak hirdetés olyanok, akik levelezni, barátkozni, ismerkedni szerettek volna. Működtettek ismerkedési klubot is. A lap időről időre beszámolt sikertörténetekről is.

Például 1986 márciusában Levélben jött boldogság volt a címe a sikertörténetnek. Bár a cikk elején az újságíró hangsúlyozta, hogy nem céljuk a házasságközvetítés, de miért is ne lehetne levélbarátságból életre szóló kapcsolat? N. Miklós 1973-ban, 21 éves korában adott fel hirdetést. Addig csak azokkal barátkozott, akikkel egy házban lakott, bővíteni szerette volna baráti körét. Hirdetésére 150-en jelentkeztek, abból 5 fiú, akiknek eleve nem válaszolt. A levélírók stílusa alapján is válogatott, végül 15 levelet írt meg, 5 lánnyal találkozott. Ő akkoriban már egyedül élt, mert édesanyja 7 éves korában meghalt, édesapja pedig egy olyan munkahelyi balesetben hunyt el, ahol egy gyárban csatornatisztítás közben rosszul lettek a munkások, ő is a segítségükre sietett, de szintén a baleset áldozata lett. A későbbi feleségével hónapokig csak leveleztek. A feleséget úgy jellemezte az újságíró, hogy 33 éves, „ma is szép, a két gyerek után is csinos maradt.” A feleség koraszülött volt, nagyszülei nevelték fel. 14 évesen kórházban dolgozott, este nyolcra mindig haza kellett érnie, így más lehetősége nem volt az ismerkedésre, mint a levelezőpartner-kereső. Mivel nagyszülei a „késő nyolcra” hazajárás miatt azt mondták neki, költözzön el, hamar sor került az esküvőre is. A cikk szerint a házasfelek csak azon vitatkoztak, melyik együttes jobb, az Omega vagy az Illés.

A társkeresés elsődleges “fórumai” 1.: házibuli az Üllői úton 1967-ben. (Krantz Károly/Fortepan)

Persze a korszakban is lehetett újsághirdetés útján ismerkedni, így például a Nők Lapjában, később az Expressz hirdetési magazinban. Ez utóbbiban azonos nemű párt keresők is hirdettek, ők azt a latin mondást adták meg, hogy „similis simili gaudet”- hasonló a hasonlót szereti.

A szocialista időszak párválasztási szokásaiban visszatérő kérdés volt az, hogy képzett nő hozzámehet-e képzetlen férfihoz: diplomás értelmiségi a szakmunkáshoz? Mert a kor hivatalos beszédmódja szerint mindenki egyenlő volt. A másik gyakori problémának az számított, hogy az egyetemista nők, ha egyetemistaként nem találtak párt, utána, bekerülve egy munkahelyre, lezárultak előttük a pártalálási lehetőségek. A válások számának növekedésével egyre több lett az elvált nő gyermekkel, akik szintén hátránnyal indultak a párkeresésben, mivel más gyermekét senki nem akarta nevelni.

1967-ben nyitott Óbudán az Újlaki Telefonbár,

melynek különlegessége az volt, hogy minden asztalon egy készülék áll a vendégek rendelkezésére, akik a házi telefon-könyvből tetszés szerint tárcsázhatták egymás asztalát. Ezt ismerkedési lehetőségként is használták a fiúk. Felhívták a szomszéd asztalnál ülő lányt és ha kosarat kaptak, még az sem volt így kellemetlen. (Forrás: Hétfői Hírek, 1967. december 11. 4. o.) A szocialista időszakban működött a Négy Évszak Társkereső Szolgálat

is, melynek működéséhez a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottság elnöksége 1968. október 16-án hozzájárulását adta. Előtte ugyanis arról vitatkoztak, kell-e ilyen társkereső szolgálat.

A név utalás arra, hogy az életük tavaszát töltő fiatalok (18 éves kortól) éppúgy fordulhatnak a szolgálathoz, mint az utolsó szakaszt, a tél napjait élő társra vágyók.”

Az iroda Budapest, XI. kerület Fadrusz utca 9-ben volt található, 1969. december 28-án nyílt meg. Arra vonatkozóan, hogy az idősebb korosztály is mennyire igényelte a szolgáltatást, álljon itt tanulságul egy, a Nők Lapjához érkezett olvasói levél:

„És ha lehet, ne vitatkozzanak tovább, hanem cselekedjenek már. Gondoljanak az ilyen magamkorabeli ifjú lelkekre is (59 éves vagyok), akiknek már nincs sok ideje várakozni. Gyermekeimet tisztességgel felneveltem, örömöm is telik bennük. De az özvegység mégis nagyon keserves. Szeretnék még néhány szép évet korban hozzám illő társsal, olyannal, aki pl. nem a beat-ért lelkesedik, hanem a cigányzenét szereti. Egy szó mint száz: siessenek, siessenek!.”

(Forrás: Budapest, 1973. július 30. o.)

Sajnos e történet vége szomorú, mert mire a Négy Évszak létrejött, a türelmetlen olvasó elhunyt. 1972-ben a Szabad Föld levelezési rovatába írt egy falusi lány, érdeklődve arról, ő kereshet-e társat a Négy Évszaknál. Ezt a választ kapta:

„hogy éppen az egyszerűbb fiatal lányoknak tudnak könnyebben társat ajánlani. Olyanoknak, akik nem hófehér paripás mesebeli herceget várnak, hanem embert, akivel nekivághatnak az életnek, akivel közös erőfeszítéssel, közös munkával megteremthetik mindazt, ami egy szép és rendes családi élethez szükséges. Sok, a vidékről városba fölkerült fiatalember, aki nem tud a városban könnyen gyökeret ereszteni, nem tudja a maga ismeretségi körét megtalálni, illetve megteremteni, ők nagyon gyakran kifejezetten azzal a kéréssel fordulnak a Négy Évszakhoz, hogy vidéki leányt keressenek társul.”

(Forrás: Szabad Föld, 1972. augusztus 6.20. o.)

A társkeresés elsődleges “fórumai” 2.: Nyár utca 6., az Ezermester és Úttörő Bolt Vállalat ifjúsági klubja. (Urbán Tamás/Fortepan)

Az irodába jelentkezőknek ki kellett tölteni egy előzetes adatfelmérő lapot, amely 11 kérdést tartalmazott (életkor, magasság, iskolai végzettség, lakhely, lakáshelyzet, házasság esetén hajlandó-e költözni stb.) és a keresett társra vonatkozó kívánságokat (életkor, foglalkozásának jellege, lehet-e kiskorú gyermeke stb.). Ezután a társkereső alkalmazottai tájékoztatták a jelentkezőket a lehetőségeikről:

„Ez a tájékoztatás nem mindig kellemes, de a tisztességes segítő szándék arra kötelez, hogy a jelentkező reális képet kapjon.(…)”

(Forrás: Budapest, 1973. július 30. o.)

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
doctor-650534_1920-1000x666.jpg

Az orvos, aki elektródákat ültetett a saját agyába, hogy bizonyítsa elméletét

Dr. Philip Kennedy beszéd nélkül akarta közvetíteni egy számítógépre a gondolatait, de a kísérlet nem úgy sült el, ahogy tervezte.
G. N. L., fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. július 08.



Kennedy a 90-es évek végén azzal vált híressé, hogy elektródákat épített be egy megbénult ember agyába, majd megtanította őt arra, hogy agyával vezérelje egy számítógép kurzorát - írja a Wired.

A megműtött beteget „a világ első kiborgjának” nevezte.

Kennedy nagy újítása az volt, hogy az elektródát beágyazta az agyba. Az első beültetést 1998-ban hajtották végre. A páciens, az 52 éves Johnny Ray agyvérzése után teljesen megbénult, csak arcizmai mozogtak. Kizárólag pislogással tudott kommunikálni: két pislogás jelentette az „igent”, egy a „nemet”.

A műtét után Kennedy megpróbálta megfejteni a beteg mozgató agykérgének hullámait.

Egy idő után Ray megtanulta a beültetésből jövő jeleket csupán gondolatával szabályozni. Amikor Kennedy összekapcsolta őt egy számítógéppel, képes volt ezekkel a modulációkkal egy kurzort irányítani a képernyőn. Ezáltal ki tudott választani betűket egy képernyőn lévő klaviatúráról, és nagyon lassan sikerült neki szavakat összeállítani.

Bár Ray esetének nagy visszhangja lett, a folytatás kevésbé volt sikeres. 1999 és 2002 között két hasonló állapotú beteggel próbálkoztak, de az egyiknél a seb nem zárult be, ezért az implantátumot ki kellett venni, a másiknak pedig rohamosan romlott az állapota. Maga Ray is meghalt 2002-ben agyi ütőér-tágulatban.

Kennedy azonban nem adta fel, mivel Ray mentális kurzora bizonyította számára, hogy még az ilyen bezárult világban élő emberek is meg tudják osztani gondolataikat egy számítógépen keresztül.

Az amerikai orvos álma egy agy-számítógép interfész volt, amelyen a gondolatok olyan könnyedén áramolnak, mint ahogy egy egészséges ember beszéde.

Ez óriási kihívásnak bizonyult. Az emberi beszéd több mint 100 különböző izom egybehangolt összehúzódását és elernyédését követeli. Ahhoz, hogy működő „beszéd-protézist” építsenek, ki kellett találni annak a módját, hogy miként olvassák le a hangzó beszéd teljes hangszerelését egy maroknyi elektróda jeleiből.

2004-ben egy autóbaleset során agyvérzést kapott beteget műtöttek meg. Ezúttal az agynak abba a régiójába helyezték el az elektródákat, ahonnan a neuronok az ajkak, az állkapocs, a nyelv és a gége izmainak küldenek jeleket. A kísérlet azonban nem sikerült.

Kennedy kutatási programja megtorpant: nem kapott rá több pénzt, stábját el kellett küldenie, kutatótársa is meghalt.

Ezután döntötte el, hogy saját maga lesz következő kísérletének alanya.

A 11 és fél órás műtétre 2014 júniusában, a karibi Belize-ben került sor. Üveg- és aranyszálakból készült elektródákat ültettek be Kennedy agyába. A cél az volt, hogy ezután rögzítsék az agyhullámait, így feltörhessék az emberi beszéd idegi kódját.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x