hirdetés
Amikor a spanyolnátha pusztított, tízezrek haltak meg Budapesten
Pont száz éve tetőzött a járvány utolsó hulláma a fővárosban, több áldozatot szedve, mint az I. világháború.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: Wikipédia - szmo.hu
2019. március 29.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Az A típusú influenza 1918-ban minden korábbinál hatalmasabb pusztítást hajtott végre szerte a világon. A tudósok szerint ez is egyfajta madárinfluenza lehetett, amely igen magas halálozási rátával járt, ugyanakkor ugyanolyan könnyen terjedt cseppfertőzéssel emberről emberre, mint a sima influenza. Állítólag Amerikában jelent meg először, onnan pedig elterjedt az egész világon. Ráadásul az éppen hadban álló Európában nem igen voltak meg a megfelelő gondozás feltételei szinte egyetlen országban sem.

Spanyolországban – amely egyébként kimaradt az I. világháborúból – írták le először a súlyos betegséget, amely gyakorta halálos tüdőgyulladással járt, így onnan kapta nevét is. A becslések szerint 6-10 millió ember veszítette életét a spanyolnáthában, amely bizony a Monarchiát sem kímélte.

A birodalom utolsó uralkodója IV. Károly is ennek következtében hunyt el, de Karinthy Frigyes első felesége, Judik Etel és Kaffka Margit is az áldozatok között volt.

VIDEÓ: a spanyolnátha pusztítóbb volt, mint a világháború

Budapest a többi európai nagyvároshoz hasonlóan a spanyolnátha melegágya lett. Az első megbetegedéseket 1818 nyár végén regisztrálták, a legnagyobb hullám év végén zajlott, míg 1919. tavaszáig ismét újabb megbetegedéseket észleltek.

A városi vezetés megpróbált többféle intézkedést foganatosítani, amelyek célja az emberek elkülönítése volt. Egyéb módon nem igen tudtak védekezni, hiszen a vírusok ellen egyébként sem állnak rendelkezésre megfelelő gyógyszerek, védőoltás még nem létezett csak úgy, mint a szövődményes tüdőgyulladás fő ellenszerét, az antibiotikumokat sem fedezték még ekkor fel.

A városvezetés először is bejelentette a járvány tényét, a polgármester rendeletben záratta be az oktatási intézményeket, megtiltotta a látogatást a kórházakban és előírta a fertőzöttek elkülönítését. Ezt szolgálták a mozik és kávéházak bezárása is.

A járvány végül oda vezetett, hogy még a kórházakban is októberre akut betegápoló-hiány lépett fel, a járvány bejelentését követő gyógyszer-felvásárlási láz következtében pedig egyes orvosságok hiánycikké váltak.

További gyülekezési tilalmakat vezettek be, mindent fertőtlenítettek és a tömegközlekedést is korlátozták, a betegek egyáltalán nem szállhattak fel a járművekre. A telefonokat pedig selyempapírral vonták be a fertőzés kockázatát csökkentve.

Alexander Fleming 1928-ban fedezte fel az első antibiotikumot, a penicillint. Fotó: Wikipédia

A fővárosban több tízezren vesztették életüket a spanyolnáthában, pedig a korabeli tudósításokban a tüdőgyulladást és a szövődményeket nem sorolták a spanyolnáthához, így a halottak száma még ennél is magasabb lehetett.

Különösen riasztó volt az, hogy főként a fiatalok a 20-40 év közöttiek nem tudtak megbirkózni a fertőzéssel. Közülük kerültek ki a legsúlyosabb betegek. Ma már tudjuk, hogy ennek oka az volt, hogy az idősek már korábban, az életük során találkozhattak az A influenza más típusával és ez részleges védelmet biztosított a számukra.

A háború, a sebesült katonák hazajövetele, a jegyrendszer és a forradalmak nem tettek jót a járványügyi védekezésnek. Sokan a katonákat okolták a spanyolnátha kitöréséért, több cikk is foglalkozott azzal, hogy ők hurcolhatták be a városba a betegséget.

A főváros lakossága igencsak megrendült az óriási pusztítást látva és még évtizedekkel később is foglalkoztak a spanyolnáthával. Minden évben, amikor influenza járvány tört ki, azonnal spanyolnáthát kiáltottak a lapok és a legrosszabbra készült mindenki. Különösen így volt ez 1927-28 telén, amikor szintén súlyos influenzajárvány zajlott, de ennek nem sok köze volt virológiailag a korábbi járványokhoz és a betegek és elhunyta számát tekintve is messze elmaradt attól.

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:





hirdetés
13-14 éves korukban elkezdtek szexuális életet élni a honfoglaló magyarok
Őseink számára a szerelmeskedés egyáltalán nem számított tabunak: a világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: László Gyula rajza - szmo.hu
2019. március 27.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A meztelen test látványa természetes

Köztudott, hogy a honfoglaló magyarok jurtákban vagy félig földbe ásott házakban éltek. A fekvőhelyük 2-2,5 méter hosszú és ugyanilyen széles ágy volt, ezen aludt a férj, a feleség valamint a kicsi gyerekek 6-8 éves korukig. Éjjelre az ágyat függönnyel választották el a jurta többi részétől, ahol a család többi tagja és a szolgák aludtak. Így tehát

a legintimebb kapcsolat is hallótávolságon belül zajlott. A gyerekek egészen kicsi koruktól kezdve megszokták, hogy a szüleik és más felnőttek a fülük hallatára szeretkeznek, olykor látták is őket.

Így aztán a világ legtermészetesebb dolgának tartották, és semmi szükség nem volt arra, hogy serdülő korukban bárki is felvilágosítsa őket.

Hasonlóképpen természetes volt a meztelen emberi test látványa is. A honfoglalók rendszeresen tisztálkodtak,

gyakran használták a feltehetően magyar találmánynak számító bőrből készült, összecsukható, könnyen szállítható fürdőkádjukat.

Valószínű tehát, hogy a fürdő révén a gyerekek megszokták a meztelenséget, és már kisgyermekként is ismerős volt számukra a másik nem testének látványa.

Ha kíváncsi vagy, milyen volt a szex ezer éve, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ezek voltak Adolf Hitler utolsó szavai - magánpilótája a naplójában fedte fel a titkot
Hans Baur beszélt a náci vezérrel percekkel annak öngyilkossága előtt.
Daily Mail - szmo.hu
2019. április 03.



Hans Baur altábornagy (alsó kép) évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította. A Sasfészekben - Hitler magánrezidenciáján - többször is együtt ebédelt és vacsorázott vele, saját bevallása szerint is baráti kapcsolatban voltak.

Baur ott volt a náci vezér utolsó napján is, 1945. április 30-án, abban a berlini, föld alatti bunkerben, ahol Hitler a vezérkar néhány tisztjével együtt meghúzta magát. A pilóta naplója, amely élettörténetét és Hitler utolsó heteit örökíti meg, egyszer, 1956-ban már megjelent, de most újra kiadták, Hitler pilótája voltam címmel.

Öngyilkosságának napján a náci vezér őszintén elbeszélgetett Baurral. Tudta, hogy nincs tovább, úgy érezte, tábornokai elárulták őt, az oroszok pedig mindenképp megkeresik, és elgázosítják a bunkerben. Tisztában volt vele, hogy Berlin elestével az ő utolsó órája is ütött.

Baur ugyan felajánlotta neki, hogy egy magángépen szökjön el Japánba vagy Argentínába, de Hitler azt mondta, szembe kell néznie a következményekkel, nem menekül. Utolsó szavai pilótájához és barátjához állítólag ezek voltak: "Ma befejezem. Tudom, hogy holnap már milliók fogják átkozni a nevemet."

Röviddel ezután feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett. Baur a háború után tíz évig volt egy szovjet börtönben, állítása szerint sokszor megkínozták, hogy kiszedjék belőle Hitler titkait. Egyébként végig azt állította, semmit nem tudott a nácik bűneiről, mert "ő csak egy pilóta volt, nem politikus." Baur 1993-ban halt meg, 96 éves korában.

DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - - #rohrbachroland #hansbaur #lufthansa #lufthansapilot #lufthansavintage #rohrbachroVIIIroland

259 Likes, 3 Comments - Lufthansa Vintage (@lufthansavintage) on Instagram: "DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - -..."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mátyás király tizenéves lányokkal jegyezte el magát
Első felesége csupán 14 éves volt, amikor belehalt a szülésbe.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 03.



Az elrendezett házasságok teljesen természetesek voltak az elmúlt századokban. Illetve azt is jól tudjuk, hogy jóval fiatalabb korban keltek egybe a párok. Ritkán gondolunk bele azonban úgy igazán, hogy a fiatal tulajdonképpen gyereket jelentett. Mátyás király első menyasszonya csupán 10 éves volt, amikor elígérték.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában

Az elrendezett házasság nem valamiféle kegyetlen önkény volt a szülők részéről. Praktikus okai voltak: a tehetősebb réteg a házasságot eszköznek tekintette, ami által szövetségesekre tehettek szert, és gondoskodhattak családjuk hatalmának és vagyonának fenntartásáról, növeléséről.

Az átlagéletkor akkoriban jóval alacsonyabb volt mint manapság. Egy 30 éves nő már öregasszonynak számított. Így tulajdonképpen nem is meglepő, hogy jóval fiatalabban házasodtak. Ha pedig belegondolunk, hogy mi tizenéves fejjel mennyire voltunk érettek, és milyen döntéseket hoztunk, nem is meglepő hogy az akkori tinik helyett is a bölcs öreg harmincas szüleik döntöttek. Nem volt ez másképp Hunyadi Mátyás esetében sem.

Mátyást 12 éves sem volt, amikor 1445-ben eltervezték házasságát a szintén gyermek Cillei Erzsébettel.

A rekorder

A fiatalkori eljegyzések tekintetében II. Lajos királyunk a magyar csúcstartó, ő ugyanis még meg sem született, amikor eljegyezték Habsburg Máriával.

Természetesen szó sem volt szerelemről. A Cillei-család hatalmas vagyonának Erzsébet volt az egyetlen örököse. Hunyadi János és Brankovics György szerb fejedelem közti békeszerződés értelmében Brankovics hozzájárult, hogy a kis Mátyás eljegyezze unokáját.

A kor szokásaihoz híven a 10 éves kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az eljegyzésre 3 évvel később került sor. Az esküvő azonban elmaradt. Alig három hónapos jegyesség után a 13 éves Erzsébet 1455 év végén elhunyt.

Mátyás második menyasszonya sem volt sokkal idősebb. Podjebrád Katalin 11 éves volt, amikor 1461 májusában Magyarországra hozták. Az eljegyzésről Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György cseh király egyeztek meg. Mátyásnak ebben az esetben sem volt sok beleszólása, ugyanis a szerződéskötés pillanatában fogoly volt Podjebrád György udvarában.

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

Miután a Hunyadi-család kifizette a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt az egyezséghez, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az akkor 13 éves kislányt, aki hamarosan teherbe is esett.

Itt akkor álljunk is meg egy pillanatra, és mindenki gondolkozzon el azon, hogy milyen szerelmi élete volt 13 évesen. Nekem nagyjából semmilyen, és jobban lekötötte az érdeklődésemet a barbizás, mint a házasság.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Megoldódott a rejtély, hogyan maradtak meg tökéletesen az agyaghadsereg fegyverei
A föld összetétele lehetett az oka, hogy a fegyverek páratlan minőségben maradtak meg.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 05.



Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"

- idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x