hirdetés
3.jpg

Amikor a rock, a komolyzene és a barokk keveredik - interjú Várkonyi Mátyással

A Reformáció emlékév tiszteletére Händel örökérvényű remekművéből, a Messiás című oratóriumból rockosított előadás született. A darabról a rendező mesélt.
Melis Dóra interjúja - szmo.hu
2018. március 01.


hirdetés

Országos turnéra indul Várkonyi Mátyás monumentális rockoratorikus produkciója, a Messiás.ma. A közel száz közreműködő részvételével megvalósuló, szokatlan zenei megoldásokkal és elképesztő látvánnyal operáló produkciót több vidéki nagyvárosban is műsorra tűzik, az eddigi előrejelzések alapján a siker garantált. A crossover jellegű előadásban a rock és a barokk stílus meghökkentő összeolvadásának lehetünk tanúi, ahol a bibliai történetek modern színezetet kapnak. Az előadásról a rendező, az Erkel Ferenc-díjas Várkonyi Mátyás mesélt.

A darabot eredetileg a reformáció 500. évfordulója alkalmából megrendezett emlékév keretében mutatták be még 2017-ben. A közönség mindössze kétszer láthatta: a tatabányai főpróbán és az Müpában tartott előadáson. Milyen volt a fogadtatás?

Mindenki felállva tapsolt és kiabált. Furcsa érzés volt, mert manapság minden annyira sűrű ebben az információval és eseményekkel teli világban, hogy a siker egy hét alatt úgy eltűnik, mintha soha nem is lett volna. Szerencsére felvettük videóra, így bármikor meg tudom hallgatni és meggyőződhetek arról, hogy nem álom volt. Úgy gondolom, kell egy kis idő ahhoz, hogy egy ennyire rendhagyó vállalkozás eljusson az emberekhez. Itt nem elég a PR, hiába nyomjuk ezerrel a produkciót, ez a módszer még mindig kevésbé hatékony, mint a szájhagyomány és az idő. Azért is örülök, hogy a turné későbbre csúszott, mert így az előadás hírének több ideje van eljutni az emberekhez.

1

Óriási vállalkozásnak tűnik, hogy egy ennyire grandiózus, száz fős produkciót országjárásra visznek.

A tavaly áprilisi előadás után már tudtuk, hogy szeretnénk egy turnét, de a szervezési része és az anyagi feltételek megnehezítették ezt. Mostanra sikerült mindent összehozni, jó és fontos helyszínekre megyünk, úgy mint Pécs, Békéscsaba és Nyíregyháza. A társulat alapvetően ugyanaz maradt, de kevésbé lényeges dolgokban lesznek apróbb változások és meglepetések, amik még maibbá teszik az előadást. Az a célunk, hogy a darab a turné után se vesszen el és szeretnénk egy kisebb, redukáltabb változatot is, amivel kisebb helyekre is el tudunk menni.

A Messias.ma-ban két markánsan eltérő zenei stílus fuzionál egymással: a rock és a barokk. Mit szóltak a komolyzene kedvelők a rockosított Händelhez és hogyan viszonyultak a rockszeretők a barokkos hangzáshoz?

A komolyzenei közönség betonból van és közülük csak kevesen vannak azok, akik nyitottak a változásra. Valahogy úgy vannak vele, hogy „ha nagyapámnak is jó volt úgy, akkor mi a fenének változtassunk rajta?” A rockosok kevésbé foglalkoznak ilyen példákkal, bár kivételként ott van a Jézus Krisztus Szupersztár, ám az ő részükről is van egyfajta bezárkózás. A két stílus találkozása mindkét oldalt meglepi kicsit, de az eddigi kritikák alapján sikerült úgy összecsiszolni őket, hogy az eredményt mindannyian elfogadják. A komolyzene-kedvelők örültek, hogy a barokk stílusjegyek nem sérültek, míg a rockerek nem aludtak el (nevet).

A hangszerelésen kívül mi teszi a produkciót modernné?

A szöveg, amit én írtam át magyarra. Az eredeti bibliai szöveg és annak fordításai nagyon régiek, sok szó már nem is él és komoly koncentrációt igényel, hogy megértse az ember. Több bibliai fordítást használtam fel, elsősorban azok közül, melyek maibbak, de ezeken túl is próbáltam minél időszerűbb szóhasználatot beépíteni. Az elképzeléseim szerint úgy fog szólni a mai fülnek, mint amikor Händel annak idején eljátszotta a maga közönségének.

Az előadás a közönség tetszését elnyerte, de mi a helyzet a szakmával?

Azon részük, akik véleményt nyilvánítottak pozitívan álltak hozzá, aki meg rosszat gondoltak, nem mondtak semmit. A rockszakma mindig is idegenkedett a változástól, így volt ez már '80-ban is, amikor az Evitat bemutattuk. Húzták a szájukat, miért kell ezt tenni, mikor úgy jó minden, ahogy van, minek ebből színházat csinálni? Aztán amikor a siker igazolt minket, hirtelen mindenki musicalt akart szerezni és bemutattak egy csomó név nélküli rockoperát. Biztosan van ma is olyan, aki idegenkedve fogadja, de én még nem tapasztaltam ilyet.

2

Valahol olvastam, hogy a darabra ráhúzták a „műfajteremtő” jelzőt. Tényleg az lenne?

Én is hallottam ilyeneket, hogy „kultikus” meg „legenda”, de szerintem ezek csak divatszavak. A műben műfajok keverednek, ami nem mindennapos: a komolyzene meglehetősen kötött mozgásteret ad bizonyos dolgoknak és szigorú szabályrendszerrel dolgozik, ezzel szemben a rockzene pont a szabadságra épít. Mikor a kettő találkozik, előfordulnak ízlésbeli és előadásbeli súrlódások, de az idő igazolta, hogy a két műfaj keverhető. A lényeg, hogy olyan koncert jöjjön létre, amely új minőséget szül és akkor ez a stílus tovább tud élni.

Van olyan jelenet, melynek megvalósítására igazán büszke?

Maga a Szenvedéstörténet, mert ott igazi dráma zajlik, mely igazán hátborzongatóan mutatkozik meg. A színészek, akik mindezt megvalósítják, szintén érzik ezt és az egész jelenet nagyon magas érzelmi hőfokon működik. Ha ez átjön a közönségnek is – márpedig eddig úgy tűnik, átjön – akkor az egész darab értelmet kap és akkor már nem szakmáról, színészetről vagy előadásról beszélhetünk, hanem valami többről.

Ön szerint Händel mit szólna, ha látná a Várkonyi-féle verziót?

Szerintem már szólt, különben nem lenne siker! (nevet) Olvastam az életéről és úgy érzem, olyan fickó lehetett, mint én. Mindig is szeretett volna színházat csinálni, csak a hatalmasok nem engedték neki, ezért kitalálta az oratórium műfaját, ami kevésbé volt bonyolult és technikás, ráadásul nem kellett hozzá annyi pénz sem. Valószínűleg boldog lett volna, ha a darabjaiból operák születnek, szerintem nagyon örülne a Messias.ma-nak.

4

Videó a darabról:

A jövőben tervez még hasonlóan látványos és szokatlan színpadi mash-upokat?

Már meg is kerestek, de ezt még nem tudom előre meghatározni. Az utóbbi időben nem én tervezem a dolgaimat, hanem azok terveznek velem, de ha úgy adódik, állok elébe! Mostanában sokat foglalkozom elektronikus zenével, így lehet, hogy a következő produkcióban ez lesz a domináns irány. Legalább akkor nem kell ötven színpadi zenész, elég lesz csak egy hangszóró, konnektor úgyis mindenhol van! (nevet)


KÖVESS MINKET:





hirdetés
magdianyus.jpg

Magdi anyust negyedszerre is visszahozzák a Barátok köztbe, pedig már rég meghalt

11 éve írták ki a sorozatból, de időről időre visszatér. Most újra.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Habár Magdi anyus már hosszú évek óta nem szerepel a Barátok köztben, a sorozat írói újra és újra visszahozzák őt holtából egy-egy epizód erejéig. A Blikk azt írja,

a Fodor Zsóka által megformált karakter most negyedjére jelenik meg ismét a képernyőn, dacára annak, hogy már 11 (!!!) éve kiírták a sorozatból egy halálos baleset folytán.

Természetesen nem materiális formájában tűnik fel, hanem

egykori férje, Vili bácsi élő lelkiismereteként.

Vili bácsi a történet szerint ki akarja penderíteni a lakásából a befogadott gyerekeket, erre Magdi anyus álmában megjelenik, hogy jobb belátásra bírja.

Fodor Zsóka nyilatkozott a lapnak, és elmondta: napi forgatást már nem vállalna, de alkalmanként nagyon szívesen mond igent az ilyen jellegű felkérésekre. Tapasztalata szerint még mindig nagyon szeretik a sorozat rajongói.

"Rendszeresen előfordul, hogy például a taxis nem engedi kifizetni a fuvart, mert annyira örül, hogy Magdi anyust szállíthatta, de az még megdöbbentőbb, amikor 15-16 éves gyerekek jönnek oda hozzám rajongva, hiszen amikor én még szerepeltem, ők karonülők voltak"

- mesélte a Blikknek a színésznő, aki hozzátette: hatalmas népszerűségét a sorozatnak köszönheti.

"Az, hogy engem 77 évesen még mindig hívnak szerepekre, hogy hol Pécsett, hol Békéscsabán, hol Budapesten dolgozom, hogy tényleg úgy élek, mint egy serpa, mert állandóan utaznom kell a munkák között, a sorozat hozadéka. A népszerűség, az ismertség ebből fakad, és én bevallom, imádom ezt. Nem vagyok hajlandó nyugdíjba menni, amíg bírom, dolgozom!"


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Fahidi-Éva-Cuhorka-Emese-Campfilm.jpg

Élni csodálatos, még ha rettenetes is az élet – gondolatok A létezés eufóriája című filmről

Két gyönyörű ember keresi, érinti egymást, majd összefonódnak. Egy álombéli, sudár fiatal nő és egy időntúli, öröklétű asszony test-lelke válik eggyé.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Mindig nagy tisztelettel tekintettem azokra az emberekre, akik megjárták a 20. század legsötétebb poklait, visszatértek onnan, és még 90 éves koruk körül is tele vannak életerővel, nem egyszer derűvel, humorral, és leckét tudnak adni azoknak, akik kis mindennapi nyűgjeiket tragédiaként élik meg és adják elő. Néhányukat közelről is ismerhettem, szavaik, de puszta lényük is örök élményként élnek bennem ma is.

Fahidi Éva több, mint holokauszt-túlélő. Több, mint szemtanú, aki ma is emlékezteti a feledékenységre hajlamos új nemzedékeket az emberi aljasság legsötétebb mélységére, könyvével, előadásaival.

Ha Theodor Adorno, aki egy gyenge pillanatában azt írta, hogy Auschwitz után nem lehet verset írni, látná őt, nemcsak hogy visszavonná szállóigéjét, hanem még hozzátenné: sőt, el is lehet táncolni, az élet nevében. Mert élni csodálatos, még akkor is, ha az élet rettenetes dolgokat képes elkövetni ellenünk.

Sóvirág – A létezés eufóriája. Ezt a címet adta Szabó Réka annak a vígszínházi előadásnak, amely Éva életét mondja el szavakban és kétszemélyes mozgásszínházban, és ugyancsak ő készítette el a filmet, amely az előadás születése közben rajzolja meg Éva portréját.

Azét a ragyogó asszonyét, aki 90 évesen is a szépség szerelmese, aki számára az emberi test a legnagyobb gyönyör, kivéve, ha embertelen körülmények között tárul fel. Azét a ragyogó asszonyét, aki nem tud sírni, pedig 49 családtagját irtották ki, aki nem a gyilkosoknak nem tud megbocsátani, hanem azoknak, akik milliók agyát mosták át, hogy gyűlölettel teli gyilkoló gépekké alakítsák őket.

Azét az asszonyét, aki apját vádolja 70 év után, mert az egyre feketülő fellegek ellenére sem menekült el a több százezer hitsorosát megsemmisítő ítéletidő elől. Azét a ragyogó asszonyét, aki nem véletlenül szereti nevét: igazi Éva, őserejű nőiességgel.

Lélegzetelállító, ahogyan a film bemutatja a reneszánsz festők ecsetjére kívánkozó táncművész,

Cuhorka Emese és Fahidi Éva egymásra találását, ahogyan meghangszerelik közös mozdulataikat, miközben szó szerint kitárulkoznak, tanítják, táplálják egymást, kölcsönösen átadják és leveszik egymásról a rossz terheket. A nézőnek kezdettől fogva van olyan érzése, mintha az érdekes arcú Emese valójában maga Éva lenne, egyben Gilike, Éva húga, aki a gázkamrában örökre 11 éves maradt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
saul-fia.jpg

A 21. század legjobb filmjei közé választotta a Saul fiát a Guardian

A 12. helyre rangsorolták a 100-as listán.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 13.



A The Guardian összeállított egy listát, ami a 21. száza szerintük legjobb 100 filmjét tartalmazza.

Ekkora mezőnyből nem könnyű kiemelkedni, azonban

a Nemes Jeles László rendezte, Oscar-díjas Saul fiát a 12. helyre sorolták,

ami igen szép eredmény.

Olyan filmeket pipált le, mint például a Grand Budapest Hotel, A nagy szépség, a Távol a mennyországtól, A Wall Street farkasa vagy a Volver.

Az első helyen a Vérző olaj végzett, dobogós még a 12 év rabszolgaság és a Sráckor.

A listát egyébként Oscar-díjaktól függetlenül állították össze.

A filmről a megjelenésekor itt írtunk kritikát, itt pedig az előzetese látható:


KÖVESS MINKET:




hirdetés

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
1970. január 01.




KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x