hirdetés
bp_kokain4.jpg

Amikor a kokain berúgta az ajtót a pesti éjszakában

Alig pár év alatt szabadult ki az orvosi felügyelet alól a fehér méreg, hogy hónapok alatt elárassza a pesti éjszakát. Titkok a renomé dobozka körül.
Forrás: Budapest romantikája blog, Címkép: illusztráció/Fortepan - szmo.hu
2018. október 15.


hirdetés

Budapest egy csodás város, tele szívvel és rejtett titkokkal. Vajon milyen lehetett ez a gyönyörű város a XIX. és a XX. században? Elsősorban romantikus...

Ha azt gondoljuk, hogy a kábítószerfogyasztás és elsősorban a kokain élvezete napjaink problémája, akkor nagyobbat nem is tévedhetnénk. A fehér méreg már az 1800-as évek derekán megjelent Pesten, de igazi problémát csak az 1920-as években kezdett el okozni. A kokain hazai „életútja” pár év késéssel követte az amerikai és a nyugat-európai mintákat, a veszélytelen fájdalomcsillapító/hangulatjavító gyógyszertől, az orvosi felügyelet mellett szedhető tucatgyógyszeren keresztül az üldözött illegális szerig. De nézzük részletesen.

Amikor még gyógyszernek gondolták...

Az 1800-as évek utolsó negyedében Amerika kokainlázban égett. Ebben az időszakban a mellékhatásokat még nem ismerték – vagy nem akarták felismerni – így semmilyen tiltás sem vonatkozott erre az anyagra, ugyanakkor kedélyjavító és fájdalomcsillapító hatása miatt igen kedvelt volt az orvosi világban. 1886-ban kedvelt ital volt a kokainnal feleresztett szikvíz, mely elsősorban az alkoholt elutasító közösségek (ezek előretörése hazánkban is erre az időszakra esett) egyik kedvenc itala volt. Ekkoriban a morfiumot tartották a legveszélyesebb kábítószernek, és a harcot is elsősorban ellene hirdették meg. A morfium igen erőteljes fájdalomcsillapítóként kezdte pályafutását és eleinte az orvosi körökben vált a bódultságot keresők kedvencévé, majd – mivel tilalom még nem sújtotta – rajtuk és a gyógyszergyárakon, patikusokon keresztül került az utcára. A kokaint pedig eleinte csodaszernek kiáltották ki a morfinisták leszoktatásához.

Hogy ez mekkora tévút volt, arról már 1887-ben magyar nyelven is jelentek meg orvosi értekezések. Az ilyen anyagok azt állították, hogy a kokain adagolása csak igen ritkán szünteti meg a morfium iránti sóvárgást, viszont szépen sorjáztak az olyan esetek, amikor utóbbi is kiváltotta a függőséget. Ezeknek a dokumentumoknak azonban nem lett túl sok foganatja és egyfajta hidegháború alakult ki kokain fronton. A századforduló közeledtével ugyan egyre többen titulálták veszélyes méregnek, sőt gyilkosnak a fehér port, ennek ellenére szinte mindenki fiókjában ott lapult egy-egy adag belőle. Sok esetben orvosi lapok ajánlották az anyag használatát mindenféle bajokra. Például volt olyan, aki szerint az influenza leghatásosabb ellenszere a kávéporból, tejcukorból és kokainból készült burnót. Akkoriban az volt a vélekedés, hogy a kokain csak túladagolás esetén okozhat problémákat, így orvosi felügyelet mellett biztonságosan szedhető. Ez nagyjából így zajlott az 1920-as évekig, amikor is a szer végképp felkerült a tiltólistákra és az illegalitásba szorult.

A tiltás évei...

Az immár kártékony anyagként való újra felbukkanásának sarokévei 1923-24 volt. Ezekben az években szaporodtak el gombamód a túladagolásos esetek, a droggal kapcsolatos bűncselekmények és ennek nyomán a rendőri akciók is. Míg 1914-ben úgy tartották, hogy a kokainizmus csak néhány európai nagyváros problémája, tíz évvel később már Pesten is kialakult ez a „kultúra”. Jellemző eset, hogy éppen a leginkább veszélyeztetett városokból (Párizs, Berlin) érkező ügynökök (valójában dealerek) ismertették meg újra a gyanútlan mulatozókkal az anyagot, és az első adag után már semmi sem volt többé ingyen. Az anyag hamar sikeres lett, mivel az utána jelentkező másnaposság közel sem volt olyan brutális, mint más szerek esetében, és könnyen hozzá lehetett jutni. A hosszútávon jelentkező mellékhatások pedig még alig voltak ismertek.

A kép Illusztráció. patikabelső. 1917. Fortepan/Löw Miklós

A 20-as évek közepén a gazdag társaságokban és a velük érintkezésbe lépők (táncosok, prostituáltak, stb.) körében igazi sikké vált a kokain fogyasztása. Jól jellemzi a helyzetet, hogy a hölgyek kicsiny szelencéjét, melyben az anyagot tartották „Renomé doboznak” nevezték, mivel nem volt „menő”, aki nem élt a kokainnal. Sokan ártalmatlan fehér port hordtak maguknál, csakhogy a látszatot fenn tudják tartani. Bár az orvosok már a kezdetektől sem vettek részt az anyag terjesztésében, a patikusok már korántsem mutatkoztak ennyire erős jellemnek és a felajánlott komoly pénzeknek nem tudtak ellenállni. Így fordulhatott elő, hogy egyes razziákon a férfivendégek zsebében patikai csomagolásban találták meg a fehér mérget. De az „ügynökök” sem tétlenkedtek, így a legtöbb mulató és vendéglátóhelyen – kis túlzással - elegendő volt csak a hüvelyk- és mutatóujj közötti területhez érinteni az orrot, és máris került elő valahonnan egy kicsinyke csomag.

A helyzet akkor kezdett megváltozni, amikor Magyarország 1933-ban ratifikálta a kábítószerellenes Genfi Egyezményt. Már a következő évben felállt a Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv, mely a drog árusítását, vásárlását és használatát is igyekezett visszaszorítani. Ettől az időszaktól kezdve a kokain pedig legalább az elegáns szalonok és éttermek nyilvános termeiből eltűnt...

Ha szereted a romantikát, a múltat és Budapestet, neked írják a Budapest romantikája blogot.

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Freddie_Dekker-Oversteegen_en_Truus_Menger-Oversteegen-1000x667.jpg

A két kamaszlány, akik az erdőbe csábították, majd agyonlőtték a nácikat

Piros rúzzsal, szemfestékkel és fegyverrel vette fel a harcot a nácik ellen a holland testvérpár.
The Independent, Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Freddie és Truus Oversteegentől a háború elvette a gyerekkorukat, ennek megfelelően már egészen fiatalon elképesztő dolgokat kellett megtapasztalniuk. Az Amszterdamtól nem messze található Haarlemben születtek, az őket egyedül nevelő kommunista anyjuk mellett a második világháborúban hamar megtanulták, hogy ne üljenek ölbe tett kézzel, hanem a lehető legtöbbet tegyék a közösség érdekében. Babákat varrtak a spanyol polgárháború áldozatainak, zsidó családot bújtattak, náciellenes röplapokat osztogattak, majd beszervezték őket az ellenállásba -

ki gyanakodna ugyanis két fiatal lányra?

hirdetés

A testvérpár ezek után egyre komolyabb feladatokat kapott: biciklijük kosarában fegyvert csempésztek az ellenállók számára. Egy hétfős ellenállósejt tagjai lettek, ahol valódi katonai kiképzést is kaptak, megtanultak fegyverrel bánni és embert ölni. Hamarosan azonban sajátos módszert fejlesztettek ki, amelyet csak ők tudtak végrehajtani: náci tiszteket csábítottak el bárokban, majd incselkedően az erdőbe csalták őket, ahová a férfiak rendszerint követték is a lányokat. Ott azonban egy egész kivégzőosztag várta őket, akik a gyilkosság után egyből el is temették az előre megásott sírokba az áldozatokat.

Eleinte ketten voltak erre a feladatra, 1943-ban csatlakozott hozzájuk Hannie Schaft, aki a második világháború egyik ismert mártírjává vált, miután három héttel a háború vége előtt a nácik elfogták, megkínozták és kivégezték.

Sophie Poldermans, a női háborús ügyekre szakosodott ügyvéd idén júliusban adta ki a róluk szóló könyvét, amely a Seducing and Killing Nazis – Hannie, Truus, and Freddie: Dutch Resistance Heroines of WWII. címet kapta.

Hihetetlenül bátor nők voltak

- nyilatkozta a The Independentnek. Az ügyvédnő évtizedeken keresztül kapcsolatban állt a testvérekkel, ám könyve kiadását már egyikük sem élte meg: Truust 2016 májusában, Freddie tavaly szeptemberben hunyt el. A hozzájuk közel álló emberek szerint sosem sikerült teljesen feldolgozniuk a traumát, különösen Freddie-nek. Fia szerint édesanyja fejében egészen a haláláig zajlott a háború.

A könyvből részletesen kiderül az a sokrétű ellenállói munka, amelyet a fiatal lányok végeztek: zsidó gyerekeket csempésztek biztonságos helyre, iratokat loptak, sőt, a vasútvonalak felrobbantásának tervezésében is részt vettek. 1943-ban jöttek rá arra, hogy milyen könnyen az ujjuk köré tudják csavarni a náci katonákat, és egészen a háború végéig folytatták ezt a tevékenységet.

Azt az életük végéig nem voltak hajlandóak elárulni, hány nácit gyilkoltak meg - Freddie szavaival élve, egy katonától nem szabad ilyet kérdezni -,

azt azonban kijelentették, hogy egy nácival sem feküdtek le - nekik csupán a csábítás volt a feladatuk.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-3.jpg

Itt őrizték a testét is halála után – feltárták I. Nagy Szulejmán török szultán magyarországi türbéjét

525 éve született az oszmán uralkodó. Szigetvár mellett egy szőlőhegyen épült fel hajdan a zarándokhely, melynek kalandos felfedezéséről Dr. Pap Norbert mesélt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A mai napig nagy tisztelet övezi az 525 éve született I. (Nagy) Szulejmán török szultánt, aki Magyarországon, Szigetvár mellett, egy hadjárat közben halt meg 72 éves korában. A halála helyén épített türbét már régóta keresték, de száz évnyi sikertelen kutatás után végül egy 2014-ben indult vizsgálat és egy 2015-ben kezdődött feltárás révén sikerült rátalálni. A Dr. Pap Norbert vezetésével zajló kutatás első fázisa idén lezárult, és megkezdődik a megtalált épületkomplexum bemutatására, egy kulturális-turisztikai központ kialakítására vonatkozó terv kidolgozása.

Látogatásunkkor egy ház kertjébe kalauzoltak minket, ahol a szőlőtőkék és gyümölcsfák között több helyen is láthatóak voltak a feltárt falrészek. Ám kalauzunk, Dr. Pap Norbert segítségével megelevenedett a történelem egyik igen érdekes és izgalmas időszaka.

A legendás I. Szulejmán

hirdetés

525 éve - 1494. november 6-án - született I. (Nagy) Szulejmán török szultán, az Oszmán Birodalom sorrendben tizedik, legnagyobb uralkodója.

I. (Rettegett) Szelim fiaként már kisgyerekként arra készítették fel, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen. Ezért tudományokra, nyelvekre, katonai ismeretekre oktatták, majd egy tartomány kormányzását bízták rá.

1520-ban lett a fiúból szultán, aki a korabeli beszámolók szerint

"Magas és vékony, mégis erős testalkatú. Nyaka kicsit túl hosszú, az arca keskeny, az orra horgas, bajsza és szakálla ritkás, bőre kissé sápadt, megjelenése mégis kellemes. A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle."

Ám az ifjú szultán azonnal hódító hadjáratokat indított, így jutott el a magyar területekre is. Életében 13 hadjáratot vezetett, hetet Magyarország ellen. Csatái, hódításai komoly hatással voltak a magyar történelemre. A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar sereget, de Budát csak feldúlta és kirabolta, tartósan nem foglalta el. Végső célja Bécs elfoglalása volt, ám a császárvárost nem tudta bevenni. Később visszatért Budára, melyet 1541-ben egy csellel sikerült elfoglalnia és 150 évre oszmán uralom alá került. 1543-ban bevette Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom várait is.

Utolsó nagy csatája is Magyarországon, Szigetváron volt. 1566. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel, az elhúzódó ostrom közben halt meg az akkor már idős, betegeskedő szultán. Halálhírét a katonái elől eltitkolták, és testét az elszállításáig a Szigetvár mellett álló táborban temették el. Emlékül később egy szentélyt emeltek a hely fölé.

A temetkezési hely és a körülötte kiépült építmények után már 1903 óta kutattak. Végül sikerült beazonosítani és a régészeti kutatások során megtalálták a szigetvár-turbéki szőlőhegyen Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. Az ásatások és a talált maradványok kutatása, vizsgálata jelenleg is zajlik.

A feltárás után egy bemutatóhelyet és látogatóközpontot szeretnének létrehozni, ahol látható lenne a türbe és környezete, az épületek és tárgyak, és megismerhető lenne I. Szulejmán kora, a hódoltság élete és ennek a különleges településnek is az élete.

A szultánról azt tartják, hogy ő volt az Oszmán Birodalom legkiválóbb uralkodója, így érdemelhette ki a „Nagy” nevet is. A kiváló hadvezér a hadjáratokon kívül sokat tett az ipar és kereskedelem fellendítéséért, hidak és utak, a vízvezetékek kiépítéséért. Fontos szerepe volt a törvénykezés kialakításában is. Úgy vélték, hogy a kor viszonyaihoz képest igazságos volt, és számára nem a származás, hanem az elért eredmény volt a fontos, ezek alapján választotta ki a tisztviselőit is. Ugyanakkor szerette a költészetet, maga is írt verseket. A hagyományokkal szakítva feleségül vette a háreme egyik nőjét, a szláv származású rabszolganőt, Hürremet (Roxelana).

Emlékét Szigetváron is őrzik, egykori emlékművét ott helyezték el, ahol egykor – a turbéki tábor előtt - a szultán sátra állt.

A Szulejmán-türbe kutatása

2013-ban hozták létre azt a kutatócsoportot, amely Szulejmán szultán egykori síremlékét és a környezetében kiépült település helyszínét igyekezett megtalálni.

A vizsgálatok alapján a turbéki szőlőhegyen 2014-ben sikerült behatárolni a területet, ahol három épület is rejtőzött a föld alatt. Itt találták meg az egykori türbét, a dzsámit és a derviskolostort.

2015-ben a türbét, 2016-ban a mellette álló dzsámit, 2017-ben a dervisek kolostorát, 2019-ben pedig a vendégházat is feltárták. Az épületmaradványokon kívül sok korabeli eszközt is találtak. 2017-ben rendelte el a kormány a terület állami tulajdonba vételét. A kutatás folytatása közben az is beigazolódott, hogy a hely szakrális funkcióval rendelkezett, sok zarándokot vonzott és a területen két lakónegyed is állt.

Az utolsó épületet idén fedezték fel. Létéről tudtak – hiszen Esterházy Péter herceg korabeli rajzán látható volt – de csak most akadtak rá a katonai barakkra. A többitől eltérően ez egy cölöpépítmény volt, ezért volt nehéz a helyének beazonosítása. Egy másik épületrész feltárása közben bukkantak végül a nyomára.

2019 végén lezárul a kutatás első szakasza, és közben megkezdődik a későbbiekben létrehozandó bemutatóhely tervezése is.

VIDEÓ: Szulejmán sírkápolnája nyomában

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés

Édeni sziget volt, amelyet saját ásványkincse tett tönkre

Nauru a múlt században a világ egyik leggazdagabb országa volt. Mára kopár hellyé vált, ahová menekülteket toloncolnak.
SzÉ, VFotó: Wikipédia - szmo.hu
2019. november 20.


hirdetés

Akkor hallottam először Naururól, amikor a világsajtót bejárta, hogy

ez a világ legkövérebb embereinek szigete.

Ez nem szenzációhajhász megnevezés, annak idején a Forbes is írt arról, hogy a WHO adatai szerint

hirdetés

itt a legmagasabb a felnőtt populációban az elhízottak aránya: a 15 évnél idősebbek között több mint 90 százalék.

És ez a sziget vezeti a világ diabétesz listáját is: a felnőtt lakosság több mint egyharmada cukorbeteg.

Ennek az egyik oka az, hogy ez egy kis sziget a Csendes-óceánban. Óceánia szigetvilága mára erősen urbanizálódott, és a helyi lakosság gyakran már nem friss halakkal, zöldségekkel, gyümölcsökkel, gyökerekkel táplálkozik, mint régen, hanem nagy zsírtartalmú importált húskészítményeket fogyasztanak.

Nauru esetében pedig tovább súlyosbította a helyzetet az, hogy a múlt században felfedezett ásványkincsének, majd az intenzív bányászatnak "köszönhetően" a foszfátbányászatból származó, tengerbe ömlő iszap súlyosan károsította a környező tengerek élővilágát is, megritkultak a környéken a halak. Nauru élelmiszerekből importra szorul. Mára az is szinte hihetetlen, hogy egykor a világ egyik leggazdagabb helye volt.

Hogyan vált az édeni sziget pokoli hellyé?

Nauru szigetállam, területe mindössze 21 négyzetkilométer. Az Egyenlítőtől 0,5 fokra délre található Mikronéziában, a Csendes-óceán nyugati medencéjében. A hozzá legközelebbi szárazföld a Kiribatihoz tartozó Banaba sziget 300 km-re keletre.

Az akkor még esőerdőkkel borított paradicsomi helyet 1798-ban angol hajósok fedezték fel, majd 1888-ban a németek foglalták el és gyarmatosították. Ebben az időben fedezték fel a szigeten a foszfát-lelőhelyet. A termelést 1906-ban kezdték. Az első világháború alatt az ausztrál hadsereg foglalta el Naurut, és a következő évtizedekben Nagy-Britanniával és Új-Zélanddal közösen felügyelte. A második világháborúban japánok szállták meg, és a lakosság kétharmadát kényszermunkára hurcolták. A háború után az ENSZ Ausztrália felügyeletére bízta a szigetet, végül 1968-ban Nauru függetlenné vált.

A foszfát bányászata óriási üzlet volt, hatalmas jövedelmet biztosított, először természetesen a sziget aktuális "gazdáinak". Ám miután függetlenné vált Nauru, a bevétel teljes egészében a szigetet gazdagította. A magánszemélyek számára eltörölték az adókat. Bankot bárki alapíthatott, aki letette a 25 ezer dolláros díjat.

Az 1970-es, 80-as években, amikor már önálló köztársaság volt, az egy főre eső jövedelem átlaga alapján Nauru volt a világ egyik leggazdagabb országa, "milliomosok szigetének" is emlegették. A bányák jutalékából ugyanis osztalékot fizettek a szigetlakóknak.

A sziget lakói bármit megvásárolhattak (állítólag hatalmas rongyrázás folyt a szigeten), és sokan a munkát is abbahagyták. A kormány a foszfátból származó régi vagyont egyrészt ausztráliai ingatlanokba fektette, melyek később elértéktelenedtek (illetve korrupt vagy üzlethez nem értő emberekre bízták). Másrészt nemzeti légitársaságot alapított Nauru, saját Boeing-gépeik voltak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!