hirdetés
ragogumi1.jpg

Amikor a foci vb-n is magyar rágót rágtak

Csak valutát akartak spórolni a gyártással, végül a spanyol foci VB-n és Amerikában is magyar rágót őröltek a fiatalok.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Fortepan/Urbán Tamás - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A Nyugat vonzásában

Bár a kommunista vezetés szinte mindent elkövetett, hogy a vasfüggönyön innen ne tűnjön olyan vonzónak a nyugati – és különösen az amerikai – életvitel, a hatvanas évek közepe táján a fiatalok már egyre intenzívebben vágytak az ottani dolgokra. Hogy a Hungária együttes megalakulása az elindítója vagy a folyománya volt ennek a folyamatnak, azt ma már nehéz megítélni, de klasszikus, amerikai stílusukkal sokat tettek a kultúra népszerűsítéséért.

A kommunizmus szürkesége helyett, a nyugati szabadságra vágyó fiatalok szemében pedig mind jobban felértékelődtek az olyan, nagyon „nyugatias” dolgok, mint a cola, a farmer és a rágógumi.

Nem is csoda, hogy hosszas tárgyalás sorozat után a Coca-Cola 1968-ban tudta megvetni a lábát Magyarországon, és bár a hazai farmerekre még 1978-ig várni kellett, bérmunkában már jóval korábban készültek külföldi márkájú nadrágok itthon is, melyek egy része a boltokba is került.

Golyórágó furulya és gumibot tárolóban egy kiállításon. 1970. Fortepan

Egészen más utat járt be a rágógumi, mely szintén a hatvanas évek közepén kezdett megjelenni nálunk nagyobb számban. Hogy mekkora igény mutatkozott a gumifa gyantájából készült édességre, azt jól tükrözi, hogy

1967-ben nagyságrendileg 50 ezer dollárért importáltunk rágnivalót, ami az akkori valutaínséges időkben horrorösszegnek minősült.

A kormányzat hamar felismerte, hogy ennek véget kell vetni, és az Édesipari Vállalatot ráállította a hazai gyártás beindítására.

Saját gyártás vs. import

Ettől egyrészt a valutával való spórolást, másrészt - az olcsóbb előállítás miatt - az exportálás lehetőségének megnyílását is várták. A Monimpex pedig lépett, és az édesipari szakemberekkel keresni kezdték a gépeket, melyeken rágót lehet majd gyártani. Végül

egy francia gépsor megvásárlása mellett döntöttek, mely éppen annyiba – vagyis 50 ezer dollárba – került, mint az egy éves rágóimportunk

A vásárlást éppen a cola gyártásából származó bevételek tették lehetővé.

Budapest, Mártírok útja. 1978. Fortepan/Vizsnyiczai Erzsébet

Bár a gép már 1968-ban megérkezett, a gyártás csak egy évvel később indult meg, így a magyar rágógumi születésének hivatalos évszáma 1969 és először a golyó formájú verziók jelentek meg.

Az új gépsor napi 24 mázsa, vagyis félmillió darab golyócskát állított elő, ami éppen hogy elegendő lett volna a magyar igények kielégítésére. Csakhogy a pesti rágó túlságosan jó minőségűnek bizonyult.

Már 1969 végén jelentkeztek olyan külföldi forgalmazók, akik a gyár teljes kapacitását 5(!) évre előre lekötötték volna, ekkor azonban az Édesipari Vállalat még nem állt kötélnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-3.jpg

Itt őrizték a testét is halála után – feltárták I. Nagy Szulejmán török szultán magyarországi türbéjét

525 éve született az oszmán uralkodó. Szigetvár mellett egy szőlőhegyen épült fel hajdan a zarándokhely, melynek kalandos felfedezéséről Dr. Pap Norbert mesélt.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

A mai napig nagy tisztelet övezi az 525 éve született I. (Nagy) Szulejmán török szultánt, aki Magyarországon, Szigetvár mellett, egy hadjárat közben halt meg 72 éves korában. A halála helyén épített türbét már régóta keresték, de száz évnyi sikertelen kutatás után végül egy 2014-ben indult vizsgálat és egy 2015-ben kezdődött feltárás révén sikerült rátalálni. A Dr. Pap Norbert vezetésével zajló kutatás első fázisa idén lezárult, és megkezdődik a megtalált épületkomplexum bemutatására, egy kulturális-turisztikai központ kialakítására vonatkozó terv kidolgozása.

Látogatásunkkor egy ház kertjébe kalauzoltak minket, ahol a szőlőtőkék és gyümölcsfák között több helyen is láthatóak voltak a feltárt falrészek. Ám kalauzunk, Dr. Pap Norbert segítségével megelevenedett a történelem egyik igen érdekes és izgalmas időszaka.

A legendás I. Szulejmán

hirdetés

525 éve - 1494. november 6-án - született I. (Nagy) Szulejmán török szultán, az Oszmán Birodalom sorrendben tizedik, legnagyobb uralkodója.

I. (Rettegett) Szelim fiaként már kisgyerekként arra készítették fel, hogy egyszer apja nyomdokaiba lépjen. Ezért tudományokra, nyelvekre, katonai ismeretekre oktatták, majd egy tartomány kormányzását bízták rá.

1520-ban lett a fiúból szultán, aki a korabeli beszámolók szerint

"Magas és vékony, mégis erős testalkatú. Nyaka kicsit túl hosszú, az arca keskeny, az orra horgas, bajsza és szakálla ritkás, bőre kissé sápadt, megjelenése mégis kellemes. A hírek szerint bölcs és világos ítéletű, és mindenki jó uralkodást remél tőle."

Ám az ifjú szultán azonnal hódító hadjáratokat indított, így jutott el a magyar területekre is. Életében 13 hadjáratot vezetett, hetet Magyarország ellen. Csatái, hódításai komoly hatással voltak a magyar történelemre. A mohácsi csatában, 1526. augusztus 29-én megsemmisítette a magyar sereget, de Budát csak feldúlta és kirabolta, tartósan nem foglalta el. Végső célja Bécs elfoglalása volt, ám a császárvárost nem tudta bevenni. Később visszatért Budára, melyet 1541-ben egy csellel sikerült elfoglalnia és 150 évre oszmán uralom alá került. 1543-ban bevette Siklós, Pécs, Székesfehérvár és Esztergom várait is.

Utolsó nagy csatája is Magyarországon, Szigetváron volt. 1566. szeptember 6-ról 7-re virradó éjjel, az elhúzódó ostrom közben halt meg az akkor már idős, betegeskedő szultán. Halálhírét a katonái elől eltitkolták, és testét az elszállításáig a Szigetvár mellett álló táborban temették el. Emlékül később egy szentélyt emeltek a hely fölé.

A temetkezési hely és a körülötte kiépült építmények után már 1903 óta kutattak. Végül sikerült beazonosítani és a régészeti kutatások során megtalálták a szigetvár-turbéki szőlőhegyen Szulejmán szultán sírhelyét, az egykori mauzóleumot, valamint egy oszmán kori települést. Az ásatások és a talált maradványok kutatása, vizsgálata jelenleg is zajlik.

A feltárás után egy bemutatóhelyet és látogatóközpontot szeretnének létrehozni, ahol látható lenne a türbe és környezete, az épületek és tárgyak, és megismerhető lenne I. Szulejmán kora, a hódoltság élete és ennek a különleges településnek is az élete.

A szultánról azt tartják, hogy ő volt az Oszmán Birodalom legkiválóbb uralkodója, így érdemelhette ki a „Nagy” nevet is. A kiváló hadvezér a hadjáratokon kívül sokat tett az ipar és kereskedelem fellendítéséért, hidak és utak, a vízvezetékek kiépítéséért. Fontos szerepe volt a törvénykezés kialakításában is. Úgy vélték, hogy a kor viszonyaihoz képest igazságos volt, és számára nem a származás, hanem az elért eredmény volt a fontos, ezek alapján választotta ki a tisztviselőit is. Ugyanakkor szerette a költészetet, maga is írt verseket. A hagyományokkal szakítva feleségül vette a háreme egyik nőjét, a szláv származású rabszolganőt, Hürremet (Roxelana).

Emlékét Szigetváron is őrzik, egykori emlékművét ott helyezték el, ahol egykor – a turbéki tábor előtt - a szultán sátra állt.

A Szulejmán-türbe kutatása

2013-ban hozták létre azt a kutatócsoportot, amely Szulejmán szultán egykori síremlékét és a környezetében kiépült település helyszínét igyekezett megtalálni.

A vizsgálatok alapján a turbéki szőlőhegyen 2014-ben sikerült behatárolni a területet, ahol három épület is rejtőzött a föld alatt. Itt találták meg az egykori türbét, a dzsámit és a derviskolostort.

2015-ben a türbét, 2016-ban a mellette álló dzsámit, 2017-ben a dervisek kolostorát, 2019-ben pedig a vendégházat is feltárták. Az épületmaradványokon kívül sok korabeli eszközt is találtak. 2017-ben rendelte el a kormány a terület állami tulajdonba vételét. A kutatás folytatása közben az is beigazolódott, hogy a hely szakrális funkcióval rendelkezett, sok zarándokot vonzott és a területen két lakónegyed is állt.

Az utolsó épületet idén fedezték fel. Létéről tudtak – hiszen Esterházy Péter herceg korabeli rajzán látható volt – de csak most akadtak rá a katonai barakkra. A többitől eltérően ez egy cölöpépítmény volt, ezért volt nehéz a helyének beazonosítása. Egy másik épületrész feltárása közben bukkantak végül a nyomára.

2019 végén lezárul a kutatás első szakasza, és közben megkezdődik a későbbiekben létrehozandó bemutatóhely tervezése is.

VIDEÓ: Szulejmán sírkápolnája nyomában

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
posteleki-kastely-hellogyula-romok-urbex-elhagyott-szellemvaros-szellemkastely.jpg

Megrázó látvány fogad a gyönyörű őszi erdőben sétálva - egy elhagyott kastély romjai

A pósteleki kastély maradványai elszomorítóak, különösen, ha ismerjük a történetét.
SzÉ - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Még ma is emlékszem, amikor gyermekkoromban, egy osztálykiránduláson először pillantottam meg a pósteleki kastély romjait. Egyszerre volt lenyűgöző és hátborzongató a látvány.

Megragadta a fantáziámat, és megpróbáltam elképzelni, milyen élet zajlott a falai között, és hogyan nézhetett ki teljes pompájában. Az osztálytársaimmal a tiltás ellenére bemásztunk a romok közé és bejártuk.

Azóta sem tudok szabadulni a látványtól, különösen azért, mert azóta megismertem a történetét és elszomorít, milyen sorsra jutott az épület - ami egyébként egy gyönyörű erdő közepén fekszik.

hirdetés

Ilyen volt:

Ilyen lett:

Póstelek Gyula és Békéscsaba között fekszik, a XIX. században a Wenckheim család gerlai birtokának része volt.

1895-ben, amikor Wenckheim Krisztina grófnő feleségül ment gróf Széchényi Antalhoz, hozományul megkapta a szülői birtokokhoz közel található, erdős, körülbelül 3000 hold nagyságú pósteleki birtokrészt.

A neobarokk stílusú kastélyt Széchenyi Antalné Wenckheim Krisztina építtette az 1900-as évek elején, a körülötte elterülő kert kialakítása pedig az 1920-as évekig zajlott. A szabadkígyósi és a nagymágocsi Wenckheim-kastélyokból is hoztak ide növényeket, egzotikus ritkaságokat. Egykor csónakázó és kilátó is volt a kastélypark területén, és a korabeli források szerint negyvenezer rózsatő pompázott a parkban.

Az épület sorsát az pecsételte meg, amikor tulajdonosai a front elől menekülve kiköltöztek. "1944 őszén, amikor a grófi család elhagyta a kastélyt termeit a környékbeli lakosok kifosztották, fel is gyújtották, s három helyiség jórészt kiégett. 1945 augusztusától indult folyamatos széthordása. 1947-ben a gyulai Gyógypedagógiai Leánynevelő intézet külső telephelyként a kastélyba történő elhelyezéséről intézkednek, de a tervek nem valósultak meg, a kastély továbbra is a lakosság szabad prédájaként pusztult" - írja a Wenckheim.hu. Már az 1970-es évekre borzasztó állapotba került - a helyzetet tovább rontotta, hogy 1983-ben a munkásőrség gyakorlatozása során egyszerűen felrobbantották a nagy részét...

Mindenképpen megér egy kirándulást, mivel még romjaiban is csodálatos a kastély, másrészt a romokat körülölelő erdő is fennséges, és az őszi színek és fények csak kiemelik a szépségét.

hirdetés

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
szeged3.jpg

A rémálommá vált nap, amikor víz alá került egész Szeged

Az 1879-es árvíz után példás összefogásban fonódott össze a város. Ráadásul pont akkoriban találta fel Zipernowsky Károly azt a dinamót, amely lehetővé tette az éjszakai munkálatokat.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. november 12.


hirdetés

Legrosszabb rémálmuk vált valóra a szegedi lakosoknak 1879. március 12-én, amikor éjjeli kettőkor elöntötte a víz a várost. Az vezetett a természeti katasztrófához, hogy a Tisza felső szakasza rosszul volt szabályozva, ugyanis sok helyen átvágták a folyó kanyarulatait, ezért a gyorsan hömpölygő víz nem tudott a medrében maradni. Eleinte a várostól 20 kilométerre északra áttörte egy gátat a folyó, és a 40 méteres szakadáson keresztül másodpercenként 300-350 köbméternyi víz ömlött zabolázhatatlanul a környékre. Utána

egy újabb 25 méteres szakadás következtében már nem lehetett megállítani a Tiszát, hogy ne söpörje el egész Szegedet.

A szakemberek szerint a katasztrófát kiváltó petresi gátszakadást nem az okozta, hogy alacsony volt a töltés, hanem hogy a tartós átázás kimosta annak anyagát. Az egykori jelentésben az állt, hogy „a töltés 20 öl hosszúságban egyszerre eltűnt, mint egy színpadi tünemény”.

hirdetés

Onnantól kezdve negyed éven keresztül tartotta víz alatt és nyomorúságban a szegedieket.

A pusztítás felfoghatatlan volt: szinte minden épület odalett, csak a vár, a palánk és a vasúti állomás látszott ki a vízszint felett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!