hirdetés
gg2.jpg

Amikor a foci még erőszakos sport volt

Az első magyar futballmeccset be sem tudták fejezni. 120 éve ezen a napon tartották.
Horváth Emese cikke - szmo.hu
2016. november 01.


hirdetés

Manapság sokat hallani arról, hogy a futball veszélyes sport. A játékosok gyakran szándékosan felrúgják egymást, a nézők egy része pedig a bajnoki mérkőzések után maguk is rendszeresen összecsapnak az ellenfél szurkolóival.

A labdarúgás és az erőszak összefonódása azonban nem új keletű dolog. Talán kevesen tudjátok, de a 19. századi Magyarországon jóval erőszakosabb sportnak számított a foci.

Magyarországon az első nyilvános futballmeccset 1896. november elsején játszották.

1902. október 12-én pedig A magyar labdarúgó-válogatott első hivatalos mérkőzését játszotta. A csapat kapitánya Hajós Alfréd, olimpiai bajnok úszó volt. Bécsben volt a mérkőzés, ahol az osztrákok 5:0 arányú győzelmet arattak. Hajós Alfréd a magyar csapat balösszekötője volt. A mérkőzés legjobbja, Johann Studnicka mesterhármast rúgott nekünk. A magyar szövetségi kapitány Gillemot Ferenc volt.

asp_620_33748

hirdetés

Magyarországon az 1800-as évek utolsó évtizedeiben honosodott meg labdarúgás, és igen hamar nagy népszerűségre tett szert. A kortársak azonban meglehetősen erőszakos sportnak vélték. Nem csoda, hiszen az első magyar nyilvános futballmérkőzést nem is tudták befejezni az ott történt sérülések miatt.

“A pékerdei csata”

Az első magyarországi nyilvános futballmérkőzést 1896. november 1-jén, a mai MTK-pálya mellett játszották. Az esemény nem véletlenül híresült el a "pékerdei csata" néven. A játékosok ugyanis inkább küzdöttek, mint játszottak a mérkőzés alatt.

foci

A hirdetés fölötti képen azt láthatjátok, hogyan ábrázolták a focit 1879-ben

542796_271871816225687_718516486_n

a "pékerdei csata" helyszíne ma.

elso_magyar_foci

Az első nemzetközi megmérettetésre, 1897 őszére így állt össze a magyar labdarúgócsapat, a Budapesti Torna Club kezdőcsapata

A meccs szervezője, Löwenrosen “Charly” Károly 1895-ben jött haza Amerikából, és hozott magával két football-labdát. A MÁV-hoz lépett be, mint mintaasztalos, majd tagja lett a Törekvés nevű férfikórusnak, akinek tagjaiból verbuvált egy csapatra való játékost.

Három hónapig gyakoroltak, mielőtt megrendezték az első nyilvános magyar meccset. A felszerelést úgy állították össze, hogy a hosszú alsónadrág szárát, és a kék gyári munkanadrágot rövidre vágták, a bakancsokat pedig megstoplizták. A jegyeket 10 krajcárért árulták, és várakozáson felül, háromszáz jegyet sikerült eladniuk előre. A harminc forintos összebevétellel gazdagnak érezhették magukat. A szervezésben minden jól alakult, ám az időjárás a lehető legjobban kitolt velük.

2774

Egy futball mérkőzés 1920-ban

A mérkőzés napján ugyanis pechükre délelőttre huszonöt centi magas hó esett le. Ezek után nagyon meglepődtek, hogy mégis mintegy háromszáz néző volt kíváncsi a meccsre. A játékosok azonban a hideg miatt nem akartak átöltözni a saját készítésű “mezbe”. Sok rábeszélés után is csak arra voltak hajlandók, hogy bekecsben és csizmában mégis kiálljanak. A játékosok közül csak maga a szervező, és Winkler József vette fel a dresszt. Ám a bőven az első félidő előtt be kellett szüntetni a játékot.

A várva várt mérkőzés csak húsz percig tartott, ez alatt ugyanis három bokatörés történt.

“Engem az összes asszonyok diszkvalifikáltak s fél évig nem mehettem közéjük, mert szemükben én gyilkos voltam.” - írta visszaemlékezésében Löwenrosen a balesetekkel tarkított durva meccsről.

Remplizés, avagy erőszakos játékstílus

A "pékerdei csata" nem volt egyedi eset. Más futballmeccsek beszámolói alapján is arra következtethetünk, hogy a foci erőszakos sportnak számított. Ennek oka az volt, hogy

hiányos futball-technikai ismereteiket a játékosok testi erejükkel kompenzálták.

Az erőszakos játékstílus egyik kedvelt eleme volt a mára szerencsére kiveszett “rempli”. Ez a fogás az ellenfél testtel-mellel való fellökését, és ily módon a labda megszerzését jelentette.

A BTC (Budapesti Torna Club) tagjainak visszaemlékezései szerint a csapat angol játékosai még durvábbak voltak. Előfordult, hogy két bordája és a karja is el volt törve egy angliai játékosnak.

“Pedig sose bántották egymást komolyan. De akkor nem voltak primadonnák, nem volt business, akkor még férfiak voltak a férfiak...” - olvashatjuk Klebersberg Géza visszaemlékezésében.

10891630_760368834042647_5501205277181546168_n

Korabeli kép a BTC csapatáról

Tragédia a foci pályán

Csupán két év telt el az első labdarúgó-bajnokság óta, amikor egy szerencsétlen ütközés súlyos tragédiához vezetett. Az történt ugyanis, hogy a Törekvés csatárja, Dávid Vilmos, hevesen rárontott a BAK kapusra. A kapus, nem tudni véletlenül-e vagy szándékosan elébe tartotta könyökét, ami nagyon erős ütést mért Dávid hasára és gyomrára.

A szerencsétlen fiú azonnal összerogyott, másnap pedig bele is halt a sérülésbe.

Agresszió a lelátókon

Eleinte csupán a játékosok egymás elleni brutalitásáról volt szó az újságokban. Dávid Vilmos halála után pár hónappal azonban már a szurkolók agresszivitásáról cikkeztek az újságírók.

"
“A züllött, toprongyos alakokat nem szenvedhetjük, a kik megrohanván a tribünt félrelökdösik az embereket, letiporják a hölgyek ruháját…

...Folyton izgágáskodnak, zajonganak s olyan mosdatlan szájjal kritizálják a játékot, buzdítják és szítják a játékosokat, hogy hallatára még a legedzettebb huszárőrmesterek is elpirulnak, a hölgyek meg egyik ájulásból a másikba esnek.” - panaszkodott 1903-ban Speidl Zoltán újságíró a Millenáris közönségére. Hozzátette azt is, hogy az FTC-MUE mérkőzésen már a rendőrségnek kellett igazoltatni a botrányosan viselkedő nézőket.

3913

Nézők a lelátón 1929-ben

1903 őszén egy kínos és meglepő esetről is beszámolt a sajtó. Az olimpikon Hajós Alfréd és a szintén olimpikon Weisz Richárd verekedett össze majdnem a tribünön.

Hajós korábban azt írta Weiszről, hogy „pózol”, mire Weisz vitát provokált, Hajós pedig arcon ütötte a nála kétszer nagyobb birkózót. A verekedést végül pont hogy az alacsonyabb társadalmi réteghez tartozó nézők akadályozták meg.

Ha érdekel benneteket a sportnyelv megújulása, olvassátok el korábbi cikkünket is.

Források:valogatott.blog.hu, szegedi.in, ezenanapon,hu, wikipédia

Képek forrása: Fortepan, Régi Magyar Labdarúgás Facebook oldal

Ha ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
vasarnapi_ebed_ck.jpg

Mennyibe került egy vasárnapi ebéd a 70-es években?

Csak illúzió, hogy a Kádár-korban minden olcsóbb volt? Nézzük egy 45 évvel ezelőtti és egy mai vasárnapi ebéd árát!
Forrás: Tó-retró blog, címkép: Fortepan - szmo.hu
2020. február 23.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

A vasárnapi ebéd hagyománya több családban még mindig az előző rendszerben megszokott, nagyanyáink által hagyományozott módon zajlik. Ilyenkor összegyűlik a család apraja-nagyja, hogy elfogyassza közösen az aranyló húslevest, a csirkepaprikást nokedlival vagy tarhonyával, s ilyenkor nem hiányozhat a desszert sem, például sokunk kedvence, a madártej.

Talán a hatnapos munkahét miatt (is) – a fiatalok bizonyára nem tudják, de 1981 előtt szombaton is dolgoztak az emberek, sőt még iskola is volt a nebulóknak – alakult így, hogy a vasárnapi déli étkezés lett a hét ünnepi ebédje.

Fortepan/Krantz Károly

Ilyenkor vélhetően még a családfő sem dolgozott, és a háziasszonynak is volt ideje a főzésre, hogy különleges finomságokkal kápráztassa el a családot.

A korabeli kutatások szerint vasárnap még a legszegényebb családoknál is hús került az asztalra, és a három fogásos menü szinte kötelező volt.

hirdetés

A hétköznapokon, amikor többnyire a nők is dolgoztak, jóval kevesebb időt töltöttek a konyhában a vacsorakészítéssel, és a spórolás jegyében ezek szegényesebbek voltak. De térjünk vissza a vasárnapi ebédhez, hiszen cikkünk célja, hogy megnézzük, mennyibe került egy kiadós ebéd a Kádár-korban, s ma mennyit is fizetünk egy ilyen családi étkezésért.

1975-76 tájékán a magyar átlagfizetés 2800 Ft volt, ezzel szemben tavaly 237.000 Ft volt a magyar átlagfizetés, azaz manapság kb. 84-szer keresünk többet, mint 45 évvel ezelőtt. Most nem foglalkozunk azzal, hogy egy két gyermekes családban vajon mennyi lehetett a két szülő keresetéből az egy főre eső jövedelem, ugyanakkor az ebéd költségeit 4 fővel számoljuk. Így viszont megadható, hogy a családfő átlagosnak tekinthető fizetéséből mennyit vett el egy ünnepi étkezés.

A fentebb említett húsleveses családi ebédhez szükséges egy 2 kg-os bontott csirke, amelynek csontos részeiből némi leveszöldséggel és burgonyával készülhet a leves, a combokból, mellből és szárnyakból pedig egy finom csirkepaprikás tarhonyával és savanyú uborkával. A fogásokat madártej zárja, amelynek főbb összetevői a tej, tojás és a cukor.

Fortepan/Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény

A 70-es évek közepén a bontott egész csirke kilója 39-40 forintba került, ugyanezt manapság olyan 600-700 forintért kaphatjuk meg a hipermarketekben, azaz manapság 17-szer fizetünk többet érte. A zöldségek árát összehasonlítva elmondhatjuk, hogy a sárga- és fehérrépa kilója 4-5 forintba került régen, manapság pedig 300 forintot kell kifizetnünk érte a kasszánál. A burgonya kilónkénti ára 5 forint körül mozgott a 70-es évek közepén, míg a hagymáért és a fokhagymáért 10 és 50 forintot kértek, ez manapság kilónként 270 Ft (burgonya), 290 Ft (hagyma) és 1400 Ft (fokhagyma) körül mozog.

A tej literje 4 forintot kóstált, egy csomag cukorért 11 forintot, egy db tojásért 2 forintot kellett fizetni, ugyanezt ma 300 forintért (tej és cukor), illetve a tojást 55 forintért kaphatjuk meg. A félkilós 4 tojással készült tarhonyát egykoron 6-7 forintért adták a közértek, manapság olyan 400 forint körül már vehetünk megfelelő minőségű terméket.

Ha összeállítjuk a kellő mennyiséget és összeadjuk a költségeket egy 4 személyes, háromfogásos menühöz, akkor nagyjából a 1976-ban körülbelül 80 forintot kellett elköltenie a háziasszonynak a boltban és a piacon ahhoz, hogy egy kiadós vasárnapi ebédet tudjon főzni csirkéből. Manapság ugyanezt olyan 3300-3500 forintból tudjuk megvalósítani, ha nem veszünk semmilyen különleges minőségű hozzávalót.

Fortepan/Urbán Tamás

Ha ezeket az összegeket összevetjük a fizetésekkel, akkor meglepetésben lesz részünk, hiszen régen csupán 35 vasárnapi ebéd jött volna ki egy átlagfizetésből, míg napjainkban akár 70-et is megfőzhetnénk.

Bár a családi emlékek úgy tartják, hogy a Kádár-korban minden olcsóbb volt, és több mindenre volt pénze az embereknek, ez nincs így az ételek esetében, hiszen egy húsos ebéd bizony dupla annyiba került a jövedelmekhez viszonyítva, mint manapság. Nem csoda, hogy vidéken mindenki háztájit tartott, hogy ne kelljen a tojásért, csirkéért, disznóhúsért és kolbászért fizetni, a városi proletároknak pedig maradt az olcsóbb konzerv, és az, hogy csak vasárnap ettek több fogásos, húsos ebédet.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni vagy szeretnéd tudni, hogyan nyaraltak a szüleid, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnél visszaemlékezni a régi ízekre, kíváncsi vagy, hogy milyen kreatív recepteket lehetett konzervekből összeállítani, vess egy pillantást a Tó-retró Kádár-kori receptkártya-gyűjteményére!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
kozvagohid_ck.jpg

Különleges fotók a pesti marhavágás történetéből

150 éve épp ez idő tájt kezdték meg a Soroksár felé tartó út melletti szántóföldeken Pest város saját kezelésű közvágóhídjának és marhavásár-piacának az építését.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2020. március 08.


hirdetés

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét, ahol a főváros helyismereti, helytörténeti anyagait találjátok meg. Folyamatosan gyarapodó gyűjteményükben százezer kötetnyi könyvet, kéziratot, hírlapot és folyóiratot, köztük számos régi, ritka dokumentumot tanulmányozhat bárki.

A fotótárban pedig mintegy százhetvenezer fényképet őriznek, amelyek bemutatják a városkép, az infrastruktúra változásait, a hétköznapok és történelmi fordulatok jeleneteit, a hírességek és mára elfeledett városlakók arcvonásait. Facebook-oldalukon ezeket mutatják be olyan történetekkel, amikről csak nagyon ritkán hallani.

Az építkezés megkezdése után két és fél évvel, 1872. július 27-én már sort keríthettek a közvágóhíd felavatására. A beszédeket követően a hatósági és szakmai vezetők, iparosok és nőegyleti tagok ünneplőruhás gyűrűjében egy virágokkal és szalagdísszel ékesített, méretes bikát vágtak le. Az eseményt „barátságos villásreggeli” zárta.

Korábban a városban több helyütt voltak állatvásárok és szerteszét működtek a magánvágóhidak.

1861-ben harminckét mészárszéken évente több mint háromszázezer ökröt, tehenet, borjút öltek le és dolgoztak fel a mészárosok.

hirdetés

A marhákat a házak között, a köztereken keresztül hajtották át. A kosz és a bűz egyre kevésbé volt elfogadható a polgárosodó város lakóinak. A megvadult állatok nemegyszer a közbiztonságot is veszélyeztették.

Az egykori Széna (ma Kálvin) tér a 19. század közepén. Marhajtás az Üllői út torkolatánál. Újházy Ferenc mára (1827–1921) elveszett festményéről készült régi fotóreprodukció (részlet)

Mészárszék a Dohány utcai izraelita templom tőszomszédságában, 1894 körül. Klösz György felvétele (részlet).

A pesti nép, köztük hentesek. Klösz György felvétele 1895 körül készült a bontás előtt álló Belvárosban. Az emberek mögött a Küttel-ház látható, ami 1692 óta állt itt, a megszűnt Duna és Torony utca sarkán, a mai Március 15. tér helyén.

Mészárszék, közélelmezési felügyelőségi és állatorvosi helyiségek a Várban, a Mátyás templommal szemben kezdődő Szentháromság utca elején. Azonosítatlan fényképész felvétele, 1900 körül (részlet).

Hőnig Károly hentesáru üzlete a józsefvárosi Óriás utca 37-ben. (Ma Leonardo Da Vinci utca.) Szomszédjában mészárszék, valószínűleg Zsák András húscsarnoka.

Zeidl Vencel Mészáros, Hentes, Szalámi- és Kolbászgyár Rt. VII. kerület Thököly út 4. alatti üzletének személyzete. A gyár a Józsefvárosban, az Illés utca 14. alatt működött.

Kvassay fényképészet, 1920-as évek.

Schillinger Miksa húscsarnoka a Király utcában, 1928. A tőkehúsokon nemzetiszín szalagok, mert a felvétel a magyar áruk vásárlását propagáló Magyar Hét idején készült.

A mészáros "céh" az 1930. évi Szent Jobb- körmenetben. Az Imre herceg halálának 900 éves évfordulójának tiszteletére tartott emlékév csúcspontjának számított az augusztus 20-i körmenet, amiben vagy nyolcszázezren vettek részt, sokan az ipartestületek csoportjaiban, beöltözve. Azonosítatlan fényképész felvétele.

„Utcahosszat bőg a szegény marha / Nincsen kedve menni vágópadra /Kínosan küzd öt-hat szelindekkel: /Életiért még öklelni is mer!” – írta egy ilyen jelenetről Arany János.

A vásár és a húsfeldolgozás központosítását közegészségügyi szempontok is megkövetelték,

így lehetett szervezetten megoldani az élőállatok orvosi szemléjét és a húsáruval kapcsolatos egyéb (mai szóval élve) élelmiszerbiztonsági kérdéseket. Az építkezés együtt járt a ferencvárosi vasút és a környék utcahálózatának fejlesztésével is.

A megannyi modern eszközzel (tetőhűtéssel, víztoronnyal, úsztatómedencével) felszerelt létesítmény Julius Hennike (1832-1892) és Hermann von der Hude (1830-1908) porosz építészek munkája. Egy korabeli újság tudni vélte, hogy „ezzel egy világvárost előzünk meg” mert „Hennike Gyula” régóta ajánlgatta munkáját Berlin városának, „de ott, talán a nagy költség miatt, haboztak, Pest városa felhasználta az alkalmat és elfogadván a tervet, azt végre is hajtatá.”

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
semmelweis.jpg

Koronavírus: Semmelweis előtt tiszteleg a Google – ő terjesztette el a kézmosást

173 éve ugyanis ezen a napon nevezték ki másodszorra (korábban elbocsátották) a Bécsi Közkórház szülészeti klinikáján tanársegéddé és és ebben a hónapban jött rá elsőként, hogy a kézmosással csökkenthető a fertőzések terjedése.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 20.


hirdetés

Ma a világhírű magyar orvos, Semmelweis Ignác előtt tiszteleg a Google. A különleges videologót nem véletlenül időzítették a kereső főoldalára március 20-ára. 173 éve ugyanis ezen a napon nevezték ki másodszorra (korábban elbocsátották) a Bécsi Közkórház szülészeti klinikáján tanársegéddé, és ebben a hónapban jött rá elsőként, hogy a kézmosással jelentősen csökkenthető a fertőzések terjedése.

Semmelweis Ignác életében jóval kevesebb megbecsülést és elismerést kapott, mint amennyit megérdemelt volna. Ráadásul halálának részben tisztázatlan körülményei sem voltak méltóak az orvostudományi egyetem névadójához. A sors fintoraként állítólag éppen az a betegség okozta a halálát, amelynek évekkel azelőtt ő maga fedezte fel a kórlényegét.

Semmelweis Ignác Buda szülötte. Apja, József fűszerkereskedő, anyja, a sváb származású Müller Terézia egy krisztinavárosi kerékgyártó leánya volt. Az Apród utcai ház, ahol a kis Ignác gyermekkorát töltötte, nemcsak Semmelweisék otthona, de a környék egyik fűszeresboltja (a Fehér Elefánt) is volt egyben; ma már orvostörténeti múzeum.

641px-Ignaz_Semmelweis

fomuve

hirdetés

Semmelweis Ignác fő műve

St_Rochus_Hospital_Budapest

A Rókus Kórház

A katolikus gimnázium elvégzése után Ignác a bölcsészettudománnyal kezdett ismerkedni, de a Pesti Tudományegyetemet már az első évben otthagyja, és atyja nyomására átjelentkezett a Bécsi Egyetem jogi karára. Hamar rájött azonban, hogy nem a törvények útvesztői között fogja megtalálni a hivatását, így rövidesen már az orvostudományi kar hallgatójaként járt be a szemináriumokra. Elkezdte Bécsben, majd folytatta Pesten, de 1844-ben végül mégis a császárvárosban állítják ki a diplomáját.

Bár doktorátusát botanikai értekezésével szerezte meg, néhány évre rá sebész- és szülészképesítést is kiérdemelt. Bécsben először a nagyhírű kórbonctani intézetben dolgozott, később a szülészeti klinikán lett asszisztens. Állásából sajnos elbocsátották, mivel lényegében csak helyettesített egy professzort, ekkoriban kezdte el foglalkoztatni egy külföldi utazás gondolata. Úgy tervezte, Dublinba megy, hogy ott praktizáljon, ezért angolul is megtanult. Az élet azonban nem a külföldi karriert tartogatta számára.

Egy velencei körútról visszatérve sokként érte az a hír, hogy barátja, a szintén orvos Kolletschka tragikusan elhunyt, míg ő távol volt. Kolletschka, mint kiderült, boncolás közben szerzett fertőzésben halt meg, és morbid módon éppen ez vezette rá Semmelweist, hogy megtegye a kor egyik legnagyobb felfedezését. Miután összehasonlította barátja és a gyermekágyi lázban elhalálozott anyák kórképét, rájött: a kórbonctani leletek egyeznek, az elváltozások azonosak.

763px-Ignaz_Semmelweis_1858

eskuvoikep

Az esküvői képük

felesege

Felesége

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
jarvany.jpg

A kolera: ez volt az első járvány, amit jól dokumentáltak, és és nagyon fejlődött utána a közegészségügy

Cikksorozat indult a járványok történetéről, hogy segítsenek megérteni a mostani helyzet összefüggéseit
MTI - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványok évezredek óta végigkísérték az emberiség történetét, ám a 19. századi kolera volt az első, amelyet jól dokumentáltak - erről Fónagy Zoltán, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének főmunkatársa beszélt. Most az intézet égisze alatt a járványok történetével foglalkozó új sorozat indult.

A történész szerint a sorozat célja az ismeretterjesztésen kívül, hogy segítséget nyújtson az embereknek megérteni a mostani helyzet összefüggéseit. Mint mondta,

a járványok pusztítása az emberiség évezredes tapasztalata volt, történetük megismerése segíthet abban, hogy a mai ember ne úgy tekintsen erre a világméretű problémára, mint valamilyen ismeretlen eredetű veszélyre.

A sorozatból az is kiderül majd, hogy a mai orvostudományhoz, egészségügyi infrastruktúrához képest mennyire eszköztelenül néztek a járványokkal szembe évezredeken keresztül az emberek.

A hétköznapi élet története című blogon indított sorozat cikkeit olyan szakemberek jegyzik, akik eddigi munkásságuk alatt már foglalkoztak a járványok történetével. A szakértők a nagyközönség számára érthetően dolgozzák fel a témát.

hirdetés

A sorozatban a legnagyobb világjárványok, a pestis, a kolera, a spanyolnátha, a TBC mellett szó lesz majd a gyerekbetegségekről, a háborúkat követő vérhasjárványok és a harmadik világban pusztító betegségek történetéről, valamint kitekintést adnak a védőnői hálózat járványok megelőzésében játszott szerepére is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!