hirdetés
75456890_2287457844879112_1268240934122815488_n-1.jpg

Ami nélkül nincs karácsony - a szaloncukor története

Tudod miért szaloncukor, a szaloncukor? És azt, hogy mennyiféle ízben kóstolható? Kis szaloncukor történetünkből ez is kiderül.
Szponzorált tartalom (X) - szmo.hu
2019. november 22.


hirdetés

Kint szitál a hó, bent tarkán villódznak a karácsonyfa fényei, melyek a kék, piros, sárga szaloncukros papíron meg-megvillannak a szobában, néha leleplezve a ház lakóit, hogy már csak az üres papír lóg a fán. A szaloncukor szinte minden hazai háztartásban elmaradhatatlan része a karácsonynak. Sok helyen a fát is díszítik, a csábításnak pedig nehéz ellenállni, úgyhogy sűrűn előfordul, hogy a kisgyerekek vagy édesszájú felnőttek lopva lekapnak egy-egy darabot a fáról. Így volt ez velünk, a szüleinkkel, a dédszüleinkkel és még ki tudja hány felmenőig visszaszámolva.

De mióta létezik szaloncukor és egyáltalán, honnan jött ez a szó?

A szaloncukor ősét a franciák kezdték el készíteni a 14. században. Akkoriban ez egy fondant-cukor volt, ami a cukoroldat felfőzésével készült, puha, kikristályosodott massza volt, majd a német bevándorló cukorműves mesterek közvetítésével jutott el Magyarországra.

Itthon a 19. század első harmadától készítik. Kezdetben szorgos kezek munkájának „gyümölcse” volt. Egy 1891-ben kiadott szakácskönyv már 17 különféle szaloncukor ízt nevezett meg. Sok háziasszony is készített otthonában, de az igazán népszerűek a cukrászdák kreálmányai voltak, a neves budapesti cukrászdáknak mindnek volt saját, titkos receptje is. Az ünnepekhez közeledve pedig gyakran napi 25-30 kg csokoládét is felhasználtak a szaloncukrok gyártásához.

hirdetés

A csomagolás a kezdetektől fogva fontos része volt a szaloncukornak: a 19. században ehhez közel 1000 fajta sztaniolpapírból válogathattak a papírgyárak kínálatából. Eleinte a cukrászinasok feladata volt a papír berojtozása, később azonban ezt a feladatot átvette a „ricselő gép”, mely segítségével egy mozdulattal be lehetett rojtozni a csomagolást. Ezt is az inasok működtették.

Bár a szaloncukor nem magyar találmány, azt, hogy a fának ékes dísze lehet, mi találtuk fel először!

A karácsonyfára ugyanis kezdetben gyümölcsök, mézeskalács figurák, papírból kivágott díszek kerültek, a szaloncukor megjelenése után azonban ezeket is elkezdték felakasztgatni a fára. Ahol a család kevésbé volt tehetős, gyakran megtartották a cukorka eredeti csomagolását és következő évben a háziasszony ebbe csomagolta a maga által készített édességet.

A cukorka neve egyébként egy német szóból, a Salonzuckerl-ből ered, Jókai pedig előszeretettel nevezte szalonczukkedlinek. Egyes teóriák szerint azonban nevét annak köszönheti, hogy a karácsonyfát a polgári családok a szalonban állították fel és ott kínálták ezt a különleges édességet is.

A szaloncukrok nagyüzemi gyártása az ’50-es években indult, akkor azonban ez is egységesítve volt és csak néhány ízben lehetett kapni. A kezdetekre jellemző, széles választék csak a piacgazdaság megjelenésével vált ismét jellemzővé, manapság pedig már tényleg csak a fantázia szabhat határt annak, milyen szaloncukrot gyártanak. Szerencsére a neves cukrászdák is évről-évre újdonságokkal rukkolnak elő.

A Szamos például elsőként készít szaloncukrot ruby csokoládéból

Ez a negyedik fajta csokoládé (az ét, a tej és a fehér után) és legérdekesebb jellemzője, hogy rózsaszín színű, íze pedig gyümölcsös. Az izgalmas választék részei a klasszikusok mellett még a különféle sütemények szaloncukor verziója, mint az Isler, az Eszterházy és a Mandulatorta, de egy ilyen szortimentből nem maradhat ki a marcipán vagy a praliné sem, a hagyományos ízek mellett. Látogass el üzletükbe, és válogass kedvedre finomságaikból!


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
taylorswift_christmastreefarm.png

Valósággal berobbant Taylor Swift új karácsonyi száma: 2,5 millió megtekintés alig fél nap alatt

A Christmas Tree Farm életrajzi ihletésű karácsonyi dal lett, és azonnal a felkapottsági toplista élére tört.
Fotó: YouTube/Taylor Swift - szmo.hu
2019. december 06.


hirdetés

Mindent tud Taylor Swift új karácsonyi száma, amitől könnyen örökzöld karácsonyi sláger lehet belőle, sőt még annál is többet. A Christmas Tree Farm (magyarul Karácsonyfa farm) hét órával a premier után már másfél millió megtekintésnél jár.

Az énekesnő tegnap a semmiből jelentette be egy videóban, hogy december 1-jén, vasárnap néhány óra alatt összedobott egy új karácsonyi számot. Az egyperces videóban azon töpreng, hogy mit csináljon a számmal: még idén kidobja, vagy eltegye jövőre. A macskáitól kér segítséget, és - meglepetés! - végül úgy döntenek, hogy még idén jelenjen meg a szám.

hirdetés

A Christmas Tree Farm életrajzi ihletésű szám lett, hiszen Taylor Swift valóban egy pennsylvaniai karácsonyfa farmon nőtt fel. A dalhoz ennek megfelelően családi VHS-videókból vágták össze a klipet. Az új karácsonyi dalon érződik, hogy borzasztóan személyes, tényleg szeretetből íródott, ennek ellenére végig nagyon könnyed, fülbemászó, és könnyen dúdolható. A végeredmény:

A szöveges videót már egy nappal korábban feltöltötték a YouTube-ra. Akinek nem megy a hallás utáni angol, annak érdemes végigolvasni a dalszöveget, így plusz egy réteget kaphat a villámgyorsan készült videóban látható családi felvételekhez:


KÖVESS MINKET:





hirdetés
kozos-klip-takacs-nikolasz-ordognora.jpg

Ördög Nóra és családja is énekel egy új karácsonyi dalban

A műsorvezető írta a szövegét is, mutatjuk a klipet!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 07.


hirdetés

Ismét karácsonyi dalban működik közre a Nánási-család. A dalban Koszi Janka és Takács Nikolas énekel a Nádasdy Kálmán Művészeti Iskola növendékeinek közreműködésével. Az eredeti dal nem karácsonyi volt, így Ördög Nóra írt egy teljesen új szöveget hozzá. Mit szóltok hozzá?

VIDEÓ: Legyünk ma csak úgy

hirdetés


KÖVESS MINKET:






hirdetés
troli-cimkep.jpg

Káprázatos fényárban közlekedik a Mikulástroli, ami ajándékokat is gyűjt a rászorulóknak

Nemcsak gyönyörű, még jó célt is szolgál.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 06.


hirdetés

Ünnepélyes keretek között, Dorosz Dávid főpolgármester-helyettes jelenlétében indult ajándékgyűjtő útjára a Mikulástroli december 5-én, csütörtökön. A feldíszített környezetkímélő és akadálymentes Solaris–Škoda trolibusz különleges megjelenéssel és egyedi belső dekorációval közlekedik, és gyűjti a rászorulók számára az ajándékokat. December 19-ig a 70-es, a 72-es, a 75-ös, a 80A és a 83-as trolibusz vonalán találkozhatnak a Mikulással, és ajándékcsomagokat adhatnak át neki, amelyek a Baptista Szeretetszolgálat Cipősdoboz Akciója jóvoltából rászoruló családokhoz kerülnek.

A troli elindulásáról élőben közvetítettünk:

Útjára indul a Mikulástroli Budapesten

Közzétette: Szeretlek Magyarország – 2019. december 5., csütörtök

A kampány keretében az utasok nemcsak együtt trolizhatnak a Mikulással, de leadhatják azokat a cipősdobozba csomagolt ajándékokat is, amelyeket a BKK eljuttat a Baptista Szeretetszolgálat részére, amely idén 16. alkalommal kezdte meg hagyományos ünnepi adománygyűjtő akcióját. Ezek a cipősdoboznyi ajándékok Magyarország legszegényebb, legtávolabbi részeibe is eljutnak, hogy megörvendeztessék a gyerekeket.

hirdetés

A Mikulástroli nemcsak a rajta ülő Mikulás miatt különleges: káprázatos fényeit körülbelül 10000 db alacsony fogyasztású LED-ből összeállított fényfüzér biztosítja, valamint különleges, egyedi belső dekoráció gondoskodik az ünnepi hangulatról. A Mikulástroli – kihasználva a jármű adta lehetőségeket – önjáró üzemben minden nap a belvárosig meghosszabbított útvonalon közlekedik: a 72-es trolibusz vonalán közlekedve például az Arany János utca helyett a Deák Ferenc térig, a 80A trolibusz vonalán közlekedve pedig a Keleti pályaudvar helyett a Blaha Lujza térig meghosszabbított útvonalon jár majd – ezzel biztosítva a lehető legtöbbek számára a Mikulástroli elérését. A Mikulástrolin normál díjszabás szerint lehet utazni, a járat közlekedési rendjéről itt, indulási időpontjairól pedig a BKK menetrendjéből, a trolibuszok ikonjára kattintva lehet tájékozódni.

Most először az E.ON Hungária Zrt. is támogatja a Mikulástrolit. A vállalat jóvoltából a program ideje alatt minden járaton egy angyalka is várja az utasokat. Ő segít az időseknek, illetve a családosoknak a fel- és leszállásban, a csomagok cipelésében, valamint igény szerint közös képeket készít a Mikulással. Az E.ON emellett apró ajándékokkal kedveskedik a járaton utazó gyerekeknek.

A Mikulástroli december 19-ét követően Fénytroliként közlekedik tovább a megszokott napi közlekedés részeként, január 5-ig. A Fénytroli olyan trolibusz vonalakon is közlekedni fog, amelyeket a Mikulástroli a kéthetes közlekedése során nem érintett – ezzel biztosítva minden trolibusszal elérhető kerület, térség számára a „Fénytrolis élményt”. A jármű ekkor már nemcsak az esti időszakban, hanem egész nap elérhető lesz a meghirdetett vonalakon, ajándékokat ebben az időszakban már nem gyűjt.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
karacsony_retro_ck.jpg

A 70-es évek karácsonyi kellékei

Amikor kötelező volt a Konzum vagy zselés szaloncukor, az óriás izzós égősor, az illatosított csillagszóró és a műfenyő.
Forrás: Tó-retró blog, Címkép: Keleti pu. Utastourist. 1976. Fortepan/Urban Tamás - szmo.hu
2019. december 08.


hirdetés

A régi, balatoni nyarak illata Pálma gumimatraccal és bambival, a SZOT üdülők strandján... Ezt mind újraélheted vagy megismerheted a Tó-retro blog írásaiból.

Karácsonyi készülődés Black Friday nélkül

A hetvenes évek közepén meglehetősen másképpen festett a karácsonyi készülődés. A legfőbb gond nem a legjobb ajánlat hajszolása volt a - lassan egy hónapig tartó - black friday keretében, hanem hogy sikerül-e egyáltalán a legalapvetőbb dolgokat beszerezni.

Skála Budapest Szövetkezeti Nagyáruház. 1976. Fortepan/Magyar Rendőr

Igaz a karácsonyi vásárokon a maszekoknál szinte minden földi meg lehetett vásárolni, de hatósági ár nem lévén a portékákon a bolti ár 2-3-szorosát jelző árcímke sem volt ritka. De miket is kellett beszerezni egy tisztességes, hetvenes évekbeli karácsonyhoz, és milyen árakon.

Az örök megosztó: a szaloncukor

Az ünnep egyik

legfontosabb, központi eleme a szaloncukor,

melynek őse már az 1800-as évek óta velünk van. Aki élt már a hetvenes években, annak valószínűleg a Konzum szaloncukor nevű termék ugrik be elsőnek, hiszen ez volt a legolcsóbb és – meglepő módon – a legkönnyebben hozzáférhető. A rózsaszín, kék és néha ezüst színű finomság gyermekkorunk egyik meghatározó élménye.

Elvben

öt ízben készült, melyből a dobozban kötelezően kellett kakaónak és vaníliának lenne, ezen kívül a KERMI még egy ízesítést írt elő.

Így elméletben minden 1 kg-os pakkban volt még citrom, narancs vagy málnaízű Konzum is (Bár a Tó-retró csapata ezek közül egyikre sem emlékszik, de ha valaki igen, akkor ne tartsa magában!). A szaloncukor fronton azonban nem a Konzum volt a múlhatatlan kedvenc, hanem a díszített fák koronázatlan király, a Zselé Szaloncukor! (eleinte ez volt a neve és nem Zselés)

Fortepan/Breyer Norbert

Ezt a kombinációt 1976-ban mutatták be próbajelleggel, és 1977-től lett a repertoár végleges része. Valójában az első években nem is szaloncukorként hozták forgalomba, hanem csokiba mártott zseléként, karácsonyi díszcsomagolásban, de igazából mindegy is volt, hogy minek hívták, sehol nem élte meg a fán a vízkeresztet.

A zselés ára lényegesen húzósabb volt, mint a Konzumé, hiszen 20 forintért csupán félkilós dobozt lehetett beszerezni.

Bár elméletben még léteztek másfajta szaloncukrok is, azok legtöbbünk életében csak epizódszerepet játszottak borsos áruk, és minimális gyártási mennyiségük folytán, hiszen például az igazi gyümölcsdarabokkal készülő csokoládés desszertből tíz év alatt sem gyártottak annyit, mint a Konzumból szezononként. Bár sokunk másik kedvence a marcipános szaloncukor volt, ám azt csak 1980-ban dobták piacra, így cikkünkbe csak említés szintjén fér bele.

Egy másik kardinális kérdés: az égősor

Ha meg volt a szaloncukor és a fára is jutott belőle, akkor az elkészült művet ki is kellett világítani. Erre

1962-től már elsősorban a gyertyánál kevésbé tűzveszélyes 16 darabos égősorok szolgáltak. A recés búrájú, kúp alakú (mondjuk azt, hogy stilizált lángot mintázó) égők sárga, zöld, kék és piros fénye ma is megdobbantja az akkori gyermekek szívét.

1976. Fortepan/Chuckyeager Tumblr

Bennem ma is élénken él

a 24-én reggel folytatott vadászatok emléke, amikor kerestük, hogy a sorba kötött izzók közül vajon melyik égett ki, és sötétítette el az egész sort.

Az ilyen égősorok esetében a foglalat körüli műanyagház formája (és bonyolultsága) adta meg az árat. Ennek megfelelően 1976-ban (a cikkben minden ár ebből az évből származik) a csavart gyertyaformájú „Elektromos Karácsonyfadísz” (hivatalosan nem szerepelt a nevében az égősor) 217 forintba került. Ha a gyertya feelingből elég volt a fehér szín, akkor 173, ha csak egy sima mécsesformájú foglalattal vettük, akkor 161 forintot kellett leszurkolni.

A karácsonyfa dísze: csillagszóró

Persze unatkoztak volna a tűzoltók, ha sokan nem ragaszkodtak volna a fára rögzített csillagszórókhoz is. Bár ezeket külföldről is hozták az országba, a legtöbben a Meteorra emlékszünk, melyet kizárólag a bólyi Áfész vegyszerüzemében gyártottak a hatvanas-hetvenes években.

Pixabay

Ja és mindannyian illatosítottat használtunk, még ha nem is biztos, hogy tudtunk róla.

Ugyanis 1969-től már ilyet is gyártottak 8 forintos áron, és innentől a 3 forintos sima csillagszóró bevonult az elméleti lehetőségek népes táborába. Jaj, de majdnem elfelejtettük, hogy karácsonyfát még nem is vettünk!

És a legfontosabb kellék: a fenyőfa

Sok mindent lehet a kommunista rendszerre mondani, de azt biztosan nem, hogy a műanyagipar elmaradott lett volna. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy

az első műanyagfenyőket már 1954-ben forgalomba hozták, ráadásul szétszedhető formában, ami kis helyen is elfért.

Igazából innentől indult az ilyen fautánzatok diadalmenete, különösen amiatt, hogy az egyre gyakoribb lakótelepeken a szőnyegpadló kötelező volt. Ebből pedig senki sem szedte ki a lehulló eredeti tűleveleket.

1974. Fortepan/Erky-Nagy Tibor

Persze sokan próbálkoztak élő fával, ami Lucfenyőként 22 forintért nem is volt drága méterenként, ám ha az elfogyott, akkor a következő lépcsőt jelentő jegenyefenyő 60-90, míg az ezüst 100-160 forintba került (vagyis a 3800 forintos átlagbérből már erősen meggondolta az ember a favásárlást). Ehhez képest a műfenyő métere még 80 forint sem volt, egyszer kellett csak megfizetni, és még a rakétaporszívót sem tette tönkre a levele.

És végül: a vacsora

Ha mindez megvolt, akkor már csak a tradicionális ételekre volt szükség, hogy kerek legyen az ünnep. Persze itt már nagy felkiáltójellel kell írni a „ha lehetett kapni” kitételt, hiszen az itt felsorolt összetevők többnyire már jóval az ünnep előtt elfogytak (ha voltak egyáltalán). Szóval

kedvező csillagzat esetén a bejglibe való mákért 85, a dióért 130 forintot kellett fizetni.

1977. Fortepan/Urban Tamás

A halaknak fajtánként volt ugyan ára, de ha egyfélét sikerült találni, már nagy volt a boldogság. A halászlébe tehát

a sovány halszeletet 33, a márványponty szeletet 32, a tavi pontyot szeletelve 43 forintért értékesítik. Kilón alul a pontyot 24, kilón felül 27 forintért mérték.

Aki nem akart főzőcskézni (vagy nem kapott halat), az vehetett a Szegedi Konzervgyár 400 grammos műalkotásából (180 gramm hústartalommal), potom 15,50-ért és egésznapos főzőcskézés helyett élhetett, mint hal a vízben.

Az információk és az árak az Arcanum Digitális Tudománytár cikkeiből származnak.

Ha a múlt században imádtál a Balatonnál nyaralni, neked írták a Tó-retró blogot. Ha pedig szeretnéd megtudni, hogy nyaraltak a szüleid, akkor is.

KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!