hirdetés
jatekok80__ck.jpg

Amerikából jöttem, gumizás: ezek voltak a 80-as évek legnépszerűbb játékai

Ma már jórészt ismeretlenek azok a játékok, amik egykor a gyerekek legfőbb szórakozása volt.
Tóth Eszter Zsófia írása a Napi Történelmi Forrás online magazinban, Címkép: egy iskolaudvar 1974-ben. Urbán Tamás/Fortepan - szmo.hu
2019. szeptember 28.


hirdetés

A Napi Történelmi Forrás szerkesztősége történész kutatókból álló progresszív csapat, amely 2015-től napról napra, képekkel illusztrált, idézeteket és visszaemlékezéseket interpretáló cikkeivel kívánja bemutatni a múlt történéseit, megragadni a hátunk mögött hagyott évszázadok hangulatát. Céljuk, a "nem mindennapi történelem" bemutatása.

Az Amerikából jöttem, mesterségem címere, vagy más szövegváltozatban Amerikából jöttünk, mesterségünk címere játék történelmi gyökerei időben messzire nyúlnak vissza, egészen a céhes időkig, amikor a vándorló mesterlegények visszatérése ihlette a játékot. Az Amerikából jöttem fordulat nagy valószínűséggel a 19-20. század fordulóján került be a szövegbe és miközben Amerikába tántorgott egymillió emberünk, volt, aki számára ez időleges volt és vissza is tért (Csáth Gézának is van ilyen novellahőse.) A Színházi élet 1924-es 42. számban van utalás arra, hogy a játékot már játszották.

Ha visszagondolok arra, milyen sokat játszottuk ezt a játékot az iskolai napköziben a nyolcvanas években, enyhén bizarrnak tűnik az, hogy akkoriban, amikor Nyugatra csak három évente lehetett utazni, azt is a kiváltságosoknak, kevés olyan osztálytársam lehetett, aki Amerikából jött, vagy legalább a szülei jöttek onnan. Szóval a játék népszerűsége utazási vágyat is kifejezhetett. A játéknak több változata van, egyet ismertetek:

“A csapatból ketten félremennek „mesterséget választani”, a többiek pedig leülnek egymás mellé A mesterség jelenthet foglalkozást, de bármilyen cselekvést is. A megállapodás után a két játékos visszajön, s megállva a csoport előtt, a következő mondókát szavalja: Amerikából jöttünk. Hosszú utat tettünk. Mesterségünk címere (vagy: címe): D, s. (Ejtsd: dé, es.) Az utolsó sor mindig a választott mesterségnév (cselekvés) első és utolsó betűje. A mondóka befejeztével a gyerekek a szóban forgó mesterséget, illetve cselekvést mozdulataikkal próbálják kifejezni. És a többiek ezek alapján próbálják meg kitalálni.”

(Forrás: A Hét, 1989. július 14. 24. o.)

Amerika varázsa: 1956-os Ford Customline Miskolcon, 1963. (FORTEPAN, 29930)

Érdemes felidézni más népszerű játékokat is: a lányoknak a gumizást és a macskabölcsőt. A gumizás alapanyageszköze nem sok volt: 3, 3.5 fél méter gatyagumi. Minimum három játékos, de megtette kettő és egy székláb is (én játszottam otthon úgy is, hogy két székkel, egyedül.) A két egymással szemben álló ember bokáján megy át a gumi, a középső játékos pedig egyre nehezebb ügyességi feladatokat old meg a gumira ráugrással, áthúzással. Fokozatok: boka, sípcsont, térd, derék, hónalj. A játék az ugrás elrontásági tartott, akkor helyet cseréltek. Az nyert, aki a legmagasabbra fokozatra jutott el. A gumizás emlékezete egy apa tollából:

„komoly tudást igényeltek, és tényleg voltak lányok, akik lélegzetelállító magasságokig jutottak, akik minden kunsztot tudtak ezekkel az eszközökkel, s ráadásul olyan könnyedséggel csinálták mindezt, hogy az magában is lefegyverző volt.”

(Forrás: 168 óra, 2003. szeptember 25. 29. o.)

E játékok ma is teljesen jól működnek, sőt, fel tudnak dobni unalmas napokat is. Másrészt nekünk, a nyolcvanas évek generációjának ez pozitív emlékeket is felidéz, úgyhogy, ha ezeket játsszuk gyermekeinkkel, az olyan, mintha saját gyermekkorunkat élnénk újra. Ezen az oldalon a játékokat videókkal együtt is megnézhetitek:

ITT vagy ITT pedig olvasható a gumizás játék leírása, mikor, hova kell ugrani a gumira. És végül nézzük meg e két játék emlékezetét.

A véleményeket ismeretségi körömben gyűjtöttem:

Katalin Szánthó:

Hatvanas évektől is nagyon szerették a napköziben játszani. A pedagógusok pedig örültek, hogy elfoglalják a gyerekek magukat és nem kell mást tenniük, csak jelen lenni. Talán még az ötvenes években is engedték, az “Amerika” varázsszó ellenére.

Lukács Edina: Nekem főleg azért tetszett,mert úgy kezdődött,hogy Amerikából jöttem. Ez abban az időben különösen hangzott. Ez még nem a ’90- es évek volt. Egyébként gyakori, szórakoztató játék volt.

András Hanga:

Erdélyben is sláger játék volt a 90-es években. Imádtuk! Meglepetésemre Kárpátalján (ahol egy tanévet dolgoztam iskolában) nem ismerték a gyerekek, de amikor bemutattam nekik, folyton azt követelték, hogy azt játsszuk. Hiszen iskolai keretek között (napköziben) sokat lehetett általa tanulni (beszélni magyarul, a magyar betűket gyakorolni – az első és utolsó betűt felírtam nekik a táblára, olyan mesterségek kerültek bemutatásra, amelyek nem “népszerűek” stb.)

Judit Simkó-Várnagy:

Állandó szülinapi zsúrkellék volt ált. isiben, szerintem két ok miatt szerettük: eljátszani valamit mindig jó dolog, mert az valamimi, amit nem csinálsz gyakran a való életben, ráadásul egy kitalálósdi is mindig megadja azt a pozitív élményt, hogy jé de ügyi vagyok, rájöttem! Arról nem is beszélve, h sokan tudják játszani egyszerre, ami ugye fontos egy zsúron. Modern s eggyel szofisztikáltabb változata az Activity?

VIDEÓ: ha valaki elfelejtette volna a szabályokat...

Bogi Somogyi:

Nagyon jó emlékeim vannak róla: 80-as évek elején általános iskolában játszottuk napköziben. Azóta nyelvtanárként rendszeresen játszatom a diákokkal. Kivétel nélkül szeretik.

Ágnes Gyursánszky:

Alap volt, hogy szünetekben gumiztunk, meg tanítás után az iskola előtt, a téren. Nyári szünetben átjártunk egymáshoz, szorosabbá váltak általa a kapcsolatok, barátságok szövődtek. Mivel én egyke vagyok, suli után volt, hogy anyukámat és nagymamámat “fogtam be”, amit nagyon élveztem (gyanítom ők már kevésbé örvendeztek az átlag 1 órás terpeszállásért)

Anikó Godó:

Minden szünetben ugráltunk. Imádtam. Anyu nem győzött gatyagumit venni.

Edina Molnár:

Menő dolog volt, ha volt gumiszalagunk. Képesek voltunk kötözgetni, ha elszakadt.

Ági Csépe:

Mi tipitopinak hívtuk

Felhasznált irodalom:

Lázár Katalin: Történetiség a népi játékokban. Ethnographia, 2012/1. 48 – 78. o. 64. o.

Tóth Piroska Anna: A gyermekfolklór kutatása időszerű kérdései. Ethnographia, 2015/3. 373 – 397. o.

Ha a tankönyveken kívül is érdekelnek a nem mindennapi történelmi pillanatok, a Napi Történelmi Forrás lesz a legjobb választás. És ha mindezt támogatni szeretnéd, ITT megteheted.

KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
Képernyőfotó-2019-10-28-16.58.00.png

„Emlékszem a víz morajlására” – drámai levél került elő a Titanic egyik túlélőjétől

A szerző a tragédia idején még kisgyerek volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

A Titanic - Stories From The Deep című dokumentumfilm-sorozat felfedi a halálra ítélt hajó tragikus utolsó momentumait.

Ennek részeként a Titanic egyik túlélőjének gyermekkori emlékei első kézből adnak bepillantást a félelmetes menekülésbe.

Az ikonikus hajón 126 gyermek tartózkodott, de csak a felük élte túl a tragédiát.

A sorozat a "Titanic árváiként" emlegetett egykori utasok nyomába ered Franciaországban, Párizsban.

hirdetés

Edmond és Michel Navratil, egy francia testvérpár kettő és négy évesek voltak, amikor cseh származású édesapjuk elrabolta őket anyjuktól és jegyet váltott a Titanicra, hogy aztán elhagyják az országot és Amerikában kezdjenek új életet.

Amikor a hajó süllyedni kezdett, mentőcsónakba ültette őket, ő azonban a fedélzeten maradt és soha többé nem látták.

Amikor Michel 2001-ben meghalt, egy volt az öt utolsó túlélő közül - szúrta ki a brit Mirror.

De évekkel később a sorozat felkereste unokáját, Elisabethet, aki felfedte nagyapja érzékletes emlékeit a végzetes estéről, melyet így egy kisgyermek szemein keresztül láthatunk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
furby-tamagotchi.jpg

21 tárgy, ami szinte biztosan ott volt a gyerekszobádban a '90-es években

Tamagotchi, Furby, lakattal zárható napló... Valld be, hogy ismerősek!
Forrás: Inspirációk magazin, Képek: Apartment Therapy, Buzzfeed, Home Stratosphere, SheKnows - szmo.hu
2019. október 28.


hirdetés

Csorba Anita és lelkes csapata a kreatív energiáikat csak arra összpontosítják, hogy nektek érdekes és inspiráló tartalmakat állítsanak elő. Tarts velük az Inspirációk Magazin felületein!

A kilencvenes évek – a rendszerváltás, a grunge bandák, az eredeti normcore, a kosaras kártyák, a matricaalbumok, a betárcsázós internet, a Dallas, a Jóbarátok, a Szupercsapat, a Twin Peaks, a dél-amerikai szappanoperák, a Dragon Ball, a Spice Girls, a Backstreet Boys Britney Spears, a Macarena, és a Mambo No. 5 korszaka.

Rengeteg dolog történt, és fokozatosan nyílt ki a világ: megjelentek az új rádió- és tévécsatornák, megnyílt az első McDonald’s (aztán jöttek a kötelező mcdonaldsos szülinapi bulik), az évtized végén kiadták magyarul is az első Harry Potter könyvet, alakult (és fel is oszlott) egy csomó király zenekar, felépültek az első “amerikai” plázák, és felbukkant egy csomó új márka.

Elképesztően sok új impulzus érte itthon az embereket – és akkor még nem is beszéltünk a kilencvenes évek esztétikájáról, ami nemcsak a ruházatra, de a lakberendezésre is rányomta bélyegét. A nyugati hatásnak köszönhetően furcsa, színes és műanyag dolgok jelentek meg az otthonokban – és persze a gyerekszobákban is.

Ezekből gyűjtöttünk össze most párat. Ha a kilencvenes években nőttél fel (vagy akkor nőtt fel a gyermeked), biztosan találsz köztük régi ismerősöket. Persze a lista nem lesz teljes, úgyhogy kommentben várjuk a kihagyott kedvenceiteket. Nézzük meg a kilencvenes évek legmenőbb gyerekszobai cuccait!

21. Babzsákfotel

... amiből mindig baromi nehéz volt felkelni.

20. Átlátszó telefon

… amin órákig csacsogtál a barátaiddal.

19. (Másolt) CD-gyűjtemény

… amiben tuti ott volt a Now That’s What I Call Music válogatás.

18. És persze a hifi, amin lejátszottad

17. Felfújható fotel

… ami mindenféle fura hangot adott ki, ahogy mocorogtál rajta.

16. Action Man vagy Barbie figura

…amihez mindig kellett valami új menő kiegészítő.

15. Függöny fából készült gyöngyökkel

… aminek néha szándékosan nekimentél.

14. Fura, homokkal töltött izé

…aminek a világon semmi értelme nem volt.

13. Furby (vagy valami hasonlóan ijesztő játék)

Hogy a viharba nem voltak tőle rémálmaink?

12. Lávalámpa

… amit néha esténként megigézve bámultál.

11. Összevarrt kezű, ajtóra akasztható plüssmaci

… ami akkor aranyosnak tűnt – ma inkább ijesztő. Miért varrták össze szegény kezeit – és miért kellett felakasztani az ajtóra?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Mihály_Zichy_-_Studies_Of_Nudes_6.jpg

Tabudöngető cári erotika Zichy Mihály szignójával

Az idilli romantika festészetének magyar csillaga rengeteg erotikus rajzot készített az orosz cárnak.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. október 29.


hirdetés

Zichy Mihály (1827-1906)  festő, grafikus és illusztrátor a korszak festészetének emblematikus figurájának számított. A második legismertebb magyar művészt „rajzoló fejedelemnek” nevezték Munkácsy Mihály festőfejedelem mellett, akivel egyébként jó viszonyt ápolt. Ám Zichynek volt egy kevéssé ismert, színfalak mögötti pornográf munkássága is, amely azért maradt jó ideig rejtve a nyilvánosság elől, mert a prüdéria érájában tabunak számított a meztelen test és a szexualitás ábrázolása.

Senki nem vetheti a festő szemére, hogy ecsetét másra is szerette volna használni, nem csak portrék és nyomasztó képi világú kompozíciók tökéletesítésére. Így is elég szolgálatot tett a hazának örökérvényű munkásságával: elég csak a Batthyány-portréra, A Rombolás géniuszának diadalára, a Mentőcsónakra, illetve Az ember tragédiája és Arany-balladák illusztrációira gondolni.

A pajzán rajzok elkészítésére pedig nem más adta ki az ukázt, mint maga az orosz uralkodó. Zichy Mihály ugyanis majdnem 50 évet töltött második hazájában, Oroszországban, és ezalatt három cár is alkalmazta őt udvari festőnek.

hirdetés

A források nem egyöntetűek abban, hogy melyikőjük volt a fő felbujtója az erotikus tusrajzok elkészítésénél, de valószínűleg II. Sándor cár kérte fel efféle huncutságra az ügyes kezű művész urat.

Aki nyilván jobban élvezte az efféle felkéréseket – még ha rutinból is dolgozott –, mint amikor I. Miklós cár szolgálatában az udvar ifjú hölgyeinek ölebjeit kellett pingálnia. Bár azokban az időkben is talált örömöt, csak a vásznak mögött: romantikus szál fűzte ugyanis tanítványához, a cár testvérének lányához, Karolina nagyhercegnőhöz, akit 1847-től oktatott.

Eleve nem túl szerencsés az ilyen szerelmi história, főleg nem azokban az időkben, amikor a cári seregek osztrák kérésre elindulnak a szabadságharc honvédseregei ellen. 1849-ben ezekre hivatkozva felmondta  a szerződését, de alapvetően mindvégig szemben állt az uralkodó osztállyal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
colosseum_ck.jpg

Állatok és emberek százai is meghalhattak a Colosseumban egyetlen, vérgőzösen brutális nap alatt

Délelőtt állatviadalokat, délben – pihenésként – kivégzéseket, délután pedig gladiátorjátékokat rendeztek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: Colosseum/Pixabay - szmo.hu
2019. november 10.


hirdetés

A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

Jegyek és napirend

A játékok idejét és menetrendjét falragaszokon hirdették. Ezekből kiderült, hogy ki rendezi az eseményt, hány gladiátor és vadállat szerepel majd. A pontos jegyárakat nem ismerjük, de az biztos, hogy

a római plebs nagy része ezt nem tudta volna megfizetni, így a jótevő szerepében tetszelgő császárok rendszeresen ingyenjegyeket osztottak ki a körükben.

A Colosseumban rendezett játékok különösen népszerűek voltak, mert lényegesen ritkábban tartottak gladiátorjátékokat mint kocsiversenyeket.

A colosseumbeli játékok napi programja a következőképpen nézett ki:

reggel állatviadalokat tartottak, majd állathajszák következtek. Délben bűnözőket, szökött rabszolgákat, keresztényeket végeztek ki, délután pedig jött a nap fénypontja: a gladiátorviadal.

Állathajszák és viadalok

A délelőtti műsor az állatviadalokkal kezdődött. Hogy milyen állatok küzdenek majd meg egymással, és milyen párosításban, az rendszerint meglepetés volt.

Gyakori volt a medve-bika párosítás, de a források említenek bika-elefánt, oroszlán-leopárd, orrszarvú-bölény küzdelmet is.

A harcból győztesen kikerült állat sem számíthatott kegyelemre, vele a vadászok végeztek.

Az állatviadal után idomított állatokat küldtek az arénába: elefántok táncoltak, idomított leopárdok, tigrisek, medvék, vaddisznók mutattak be különféle mutatványokat. Előfordult az is, hogy

nyulakat engedtek az arénába az idomított vadállatok közé, akik elkapták az áldozatukat, és úgy adták át őket gondozóiknak, hogy a nyulaknak nem esett semmi bajuk.

Carole Raddato from FRANKFURT, Germany

A délelőtti műsor utolsó része a vadászat volt. A vadászok egy szál dárdával "harcoltak" eleinte, később pajzzsal, mellvérttel védték magukat, és karddal mészárolták az állatokat. A műsorszám eleje tényleg valódi mészárlás volt, mert ártalmatlan állatokat engedtek az arénába: struccokat, antilopokat, gazellákat, szarvasokat, szamarakat. A vadászok pedig sorra lemészárolták őket. Amikor ezzel végeztek, és a szolgák megtisztították az arénát, jöhetett a műsor izgalmasabb része: ekkor már igazi vadállatokra vadásztak. Medvék, tigrisek, leopárdok, oroszlánok, elefántok érkeztek a porondra, és

a vadászat addig tartott, amíg valamennyien el nem pusztultak. Ebben a küzdelemben már előfordult, hogy a vadász húzta a rövidebbet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!