hirdetés
zold-vallalkozoi-dij-szabo-attila-1000x667.jpg

Állattartó, méhész és népi iparművész is kiérdemelte a Zöld Vállalkozó Díjat

Három kategóriában osztott ki díjakat a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 01.


hirdetés

Idén először adták át a Zöld Vállalkozó Díjat, amely zöld vállalkozások feltérképezését és értékelését szolgálja. A projektet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság hirdette meg, a három kategóriában kiosztott díjakat pedig május 30-án adták át.

A meglévő vállalkozás kategóriában Szabó Attila (Tard) nyert. Az ő vállalkozása több lábon áll: Tardon egy kis vendégházat üzemeltet 2010-től, növekvő vendégkörrel.

Madármegfigyelő túrákat szervez a látogatói számára, elsősorban a Bükkbe és Hortobágy térségébe. Fő tevékenysége az állattartás, saját hucul lovaival és kecskéivel végez legeltetést. Az állományt fejleszteni kívánja (racka, cigája) valamint tervezi a Kárpát-medence őshonos pásztorkutyafajták tenyésztését is.

Az ötlet kategóriában Szabó Tamás (Radostyán) kerül díjazásra. Fiatal méhészként 11 éve gondoz 30 méhcsaládot tanulmányai és főállása mellett. A méhállományát szeretné felfejleszteni 100-150 családosra.

Távlati tervei között szerepel egy méhes gyógy ház kialakítása, ahol az emberek profitálhatnak a méhek által nyújtott szolgáltatásokból és közben megismerkedhetnek a méhekkel és az álaluk nyújtott egészséges és természetes termékekkel. Ő a méhészetet tradicionális tevékenységnek tartja, mely a biológiai sokféleség megőrzéséhez is hozzájárul 8lásd beporzás).

Tóth Lóránt (Nagyvisnyó), fafaragó és népi iparművész különdíj elismerésben részesült. Fából készült dísz- és használati tárgyai számos magas elismerést és díjat kaptak.

A termékek előállítását maga végzi, az értékesítésében a családja is segít. Munkássága teljes mértékben hagyományhoz kapcsolódó tevékenység, több régi elfeledett mesterséghez készít alapanyagokat (mézeskalács ütőfa, fából készült kulacsok, kékfestő nyomóalapanyagok). Büszke arra, hogy 2018 óta nincs olyan földrész a világon, ahová a termékei nem jutottak volna el.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
parkolo-app.jpg

Magyar fejlesztésű app lehet a parkolás jövője: oda is beállhatsz vele, ahová egyébként nem lehetne

A Parkl használatával nem kell többé aprópénzes automatákkal bajlódnod, de ennél sokkal többre is képes az alkalmazás.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. május 28.



Aki rendszeresen autóval közlekedik Budapest belvárosában, biztosan szembesült már vele, mennyire nehéz feladat időnként parkolóhelyet találni. Sokszor hosszú percekig kell körözni, és csak az eredeti célunktól több utcányira tudunk megállni.

Eközben viszont számos szabad hely van zárt térben, például szállodákban, újépítésű társasházakban napközben, vagy irodaházakban esténként és hétvégén.

Ezekbe a garázsokba nem lehet csak úgy beállni, pedig az esetek túlnyomó részében alig vannak kihasználva. Erre a koncepcióra épül a Somogyi Zsolt által megálmodott és startupként indult Parkl.

Zsolték kitalálták, hogy fejlesztenek egy olyan alkalmazást, ami egy előre elhelyezett eszköz segítségével képes kinyitni a rendszerbe bevont parkolóhelyek kapuját, hogy a mobilappot használó autós be tudjon hajtani. A fizetés is teljesen készpénzmentesen történik, a parkolás végén terhelik meg a felhasználó kártyáját.

Az ötlethez befektetőket is találtak, így három évvel ezelőtt hozzákezdtek a megvalósításhoz. 2017 közepén indult el a tesztüzem, Zsolt és üzlettársa ebben az időszakban egymás után keresték fel a potenciális partnereket.

Elmondták, hogy nekik azért lesz előnyös a részvétel, mert az üres órákban is állnak majd autók a parkolóhelyeiken, amivel plusz bevételhez jutnak, ráadásul ezért aktívan semmit nem kell tenniük.

Erre elég sokan ráharaptak, de a fejlesztés közben hamar kiderült, hogy az ötletben több is rejlik: nemcsak az amúgy nagyközönség elől elzárt helyek, de a nyilvános parkolóházak bevonására is alkalmas, így tulajdonképpen digitalizálni lehet vele a parkolást, mint szolgáltatást.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
termeszetfotos-jakab-peter-cimkep-1000x583.jpg

Egy fürdőző hódról készült kép nyerte meg a legjobb városi természetfotós díjat

A Żubrówka Vodka Városi Természetfotós pályázatára több mint 2000 pályamű érkezett. Bemutatjuk a legjobbakat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 01.



Több mint 2000 pályamű érkezett a Żubrówka Vodka Városi Természetfotós pályázatára, melynek díjátadóján, a Lóvasút Kulturális és Rendezvényközpontban a szakmai zsűri képviseletében Soós Bertalan, kihirdette a nyertes fotót. A pályázat célja a város és természet harmóniájának, a városban élő természetnek a bemutatása volt, formai és technikai megkötések nélkül, az alkotók képzeletére bízva a témakör vizuális kibontását.

A pályázatra amatőr és profi fotósok egyaránt jelentkezhettek, a fényképek pedig készülhettek akár mobiltelefonnal is. Az alkotók a megfelelő pillanatok és képek elkapásához beutazták a várost; gyalog, autóval, biciklivel vagy rollerrel keresték fel a legalkalmasabb helyszíneket, és mutatták be a betondzsungelt megszakító üde, zöld színfoltokat.

„A beérkezett pályaművek kiértékelésekor a legfontosabb szempont az volt, hogy a város és a természet is hangsúlyos szerepet kapjon a fotón. Ez egyszerűnek hangzik ugyan, de korántsem könnyű feladat. A győztes kiválasztásakor nem a technikai elvárások domináltak, hanem az ötletet és az esztétikumot helyeztük előtérbe”

– mondta el Soós Bertalan, a szakmai zsűri tagja. Hozzá csatlakozott Kálló Péter fotográfus is, és az előválogatások után 600 döntőbe került munka közül választották ki a nyertest.

A fődíjat Jakab Tibor kapta, akinek a munkájában egyszerre valósult meg a művészi érték és a pályázat tematikájának ötletes kidolgozása: az előtérben egy fürdőző hód látható, a háttérben pedig Prága épületei, a város sziluettje.

„A fotót a nutriáról egy prágai utazás során készítettem. Már az autóból észrevettük, ahogy a kacsák összegyűltek a tóban, meg is álltunk, hogy csinálhassak néhány fényképet, és eközben figyeltem fel rá, hogy egy nagy tengeralattjáróként kiemelkedik a hód a vízből. Ez a pillanat szülte a képet”

– idézte fel a nyertes pályamű elkészültét Jakab Tibor.

Ha kíváncsi vagy pályázatra érkezett legjobb képekre, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
29802031508_6075e131d0_k.jpg

A világ legokosabb városa egy finn kisváros, egészen hihetetlen megoldásokkal

A jövő az inspiráló és innovatív kisvárosokban lehet, ahol lényeges a technológia, ám a középpontban az ember áll.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 04.



Ha a városok modern átalakulása és technológiai fejlődése kerül szóba, sokaknak a sokemeletes mega-városok, Sanghaj, Dubaj, Hongkong, esetleg San Francisco, vagy a Szilícium-völgy jelenhetnek meg lelki szemei előtt.

Akárhogy is legyen, a legkorszerűbb, legmodernebb települések víziója kéz a kézben jár a hatalmas metropoliszokkal.

Márpedig a legélhetőbb városok "forradalmának" élmezőnye sokszor egészen váratlan meglepetésekkel szolgálhat.

Már csak azért is, mivel tagjai főként kis méretű települések.

Vegyük például a finn Kalasatamát, ami Helsinki peremterületeinek szélén épül.

A fejlesztők azon az egyöntetű véleményen vannak, hogy 2030-ra, mire a kisváros teljesen elkészül, az ott lakók átlagosan napi egy órát "nyernek majd vissza a napjukból" azzal, hogy éppen ott élnek.

Hogy miért is?

Egy ok a sokból: a városlakók soha többé nem fognak beragadni egy kukásautó mögé sem.

A mérnökök ugyanis az egész várost vákuumos hulladékgyűjtő rendszerrel szerelték fel, tehát ha az ember a megfelelő pontra helyezi a szemetét, az egy földalatti felszámoló központba szívódik.

Egy másik időtakarékos fortély a tervezésben a város elrendezése.

A közszolgáltatások, mint például az iskolák, a kórházak és a tömegközlekedés közel állnak egymáshoz, és könnyen hozzáférhetők.

"Öt perccel több séta a parkban, öt perccel több idő a gyermekekkel, mielőtt el kéne mennem dolgozni, öt perccel korábbi hazatérés, mindenféle logisztikai csavar nélkül"

- festi le az idilli képet Kerkko Vanhanen, a Smart Kalasatama projekt programigazgatója a CNN-nek.

"Az életed könnyebb, mert a világ legfunkcionálisabb városában élsz."

Egyelőre azonban 3500 lelket számol a település. 2030-ra ez a szám várhatóan 25 ezer lesz, megspékelve 10 ezer munkahellyel.

Egy 2018-as ENSZ jelentés szernt 2050-re az emberiség 68%-a városi területeken él majd, ezért aztán a városi terjeszkedés és innováció létfontosságú.

Ez nem egy új jelenség: ilyen átalakulások évszázadok óta zajlanak. Gondoljunk csak a mezopotámiai várostervezésre, vagy az amszterdami csatornarendszer 17. századi kiépítésére.

Most azonban a fejlesztés kevésbé az infrastruktúráról szól, hanem inkább egy összekapcsolt eszközrendszerről, az úgynevezett tárgyak internetéről (IoT).

Ez már a csatlakoztatott eszközök világa, intelligens gyárak, városok és otthonok valósága.

Cisco szerint ez az idő akkor következik be, amikor már több "dolog és tárgy" csatlakozik az internethez, mint ember.

A felvetés szerint 2020-ra 50 milliárd "tárgy lesz képes beszélgetni egymással".

Az 5G-re és a szupergyors sávszélességre való áttéréssel az IoT-ben meg van a potenciál arra, hogy a városokat kényelmesebbé tegye - például forgalmi érzékelőkkel vagy autonóm drónokkal.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
fekve5.jpg

Világrekorder lett a magyar rendőrnő fekvenyomásban

A tokiói fekvenyomó világbajnokságról Vincze Zoltánné dr. Lombosi Melinda négy éremmel tért haza májusban.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 29.



A magyar sportoló új világrekorddal is büszkélkedhet, de ő lett a torna második legeredményesebb női versenyzője is.

A valaha volt legjobb mezőny állt össze Tokióban az idei fekvenyomó világbajnokságon, a megmérettetésre a sportág legjelentősebb alakjai neveztek, így bátran kijelenthető, hogy mindenki ott volt, aki számít.

A mostani vb érdekességének az számított, hogy először rendezték meg egyszerre az equipped és a klasszikus számot. Előbbinél segítőruházatban vannak a sportolók, így értelemszerűen többet is tudnak nyomni, utóbbinál pedig anélkül, így csak a saját erejükre számíthatnak.

Egy szabálymódosítás értelmében Tokióban már open és masters kategóriában is lehetett párhuzamosan indulni, mindez pedig azt jelentette, hogy a 41 éves Vincze Zoltánné dr. Lombosi Melinda a nyolc napból négyen is versenyzett, a többi időben pedig tanítványait támogatta.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x