hirdetés
lakasok-1000x667.jpg

Beindult a nyár végi albérletvadászat - ennyiért lehet most lakást és szobát bérelni Budapesten

A fővárosban több mint 8000 kiadó lakás várja a fiatalokat. Mutatjuk, mennyibe kerülnek most a szobák, a garzonok és a többszobás lakások, illetve mely kerületekben lehet a legolcsóbban és a legdrágábban albérlethez jutni.
Fotó: Pixabay - szmo.hu
2018. augusztus 03.


hirdetés

Beköszöntött az augusztus, és vele együtt megkezdődött az albérletkeresés legkiélezettebb időszaka is. Miután július végén minden felvételiző értesült arról, hogy hol tanul tovább, eljött az ideje, hogy szálláshelyet is találjanak maguknak. Ugyan a felkészültebbek már nyár elején elkezdtek keresgélni, de jellemzően augusztus elejétől indul be igazán az albérletvadászat.

A kínálatra nem lehet panasz, Budapesten több mint 8300 kiadó lakóingatlan közül válogathatnak a fiatalok

az ingatlan.com friss elemzése szerint. A július második felében felkínált albérletek száma 12 százalékkal több, mint egy éve, de a kínálatbővülés ellenére Budapest egyes kerületeiben az albérletárak is emelkedtek néhány százalékkal.

A július végén kiadott elemzés szerint

a fővárosban a bérleti díjak jelenleg átlagosan 150 ezer forint körül mozognak

- ehhez kell még hozzászámolni a rezsit, a közös és egyéb fizetendő költségeket (például szemétkezelés, lépcsőháztakarítás, ha ezek nincsenek benne a közös költségbe), valamint beköltözéskor a kauciót, amit a legtöbb esetben kérnek a főbérlők.

Egy albérlet ára azonban nagyban függ az alapterületétől, az állapotától és az elhelyezkedésétől is. A budapesti egyszobás lakások havi bérleti díja átlagosan 95-100 ezer forintról indul. Az ingatlan.com adatai szerint

a 120 négyzetméternél kisebb panellakásoknál az átlagos bérleti díj 130 ezer, a téglaépítésű lakásoknál pedig átlagosan 150 ezer forint.

A 40 négyzetméternél kisebb téglaépítésű garzonokért már 120 ezret is elkérnek, de a hasonló méretű panellakásokért is 110 ezer forintot kell fizetni.

Akik nagyobb lakást szeretnének, vagy lakótársakkal való közös bérlésen gondolkoznak, azoknak a 2-3 szobás lakásoknál átlagosan havi 144 és 253 ezer forint közötti bérleti díjjal kell számolni. Ha valaki csak egy szobát szeretne kivenni, az a fővárosban sem ússza meg 50-60 ezer forint alatt a havi díjat.

Kilenc év alatt nagyon megugrottak az árak

Az elmúlt években jelentősen megnőttek az albérletárak: míg 2009-ben a VI. kerületben átlagosan 1798 forintot kértek el négyzetméterenként a bérlőktől az Otthon Centrum adatai szerint, addig 2018. első félévében ez 3139 forint volt. Azaz 2009-ben egy 40 négyzetméteres ingatlan bérlése ebben a kerületben 71 920 forintba került átlagosan, addig idén már 125 560 forintot kellett fizetnie annak, aki Terézvárosban szeretne egy garzont bérelni. Az árak minden kerületben jelentősen emelkedtek.

Elhelyezkedés szempontjából az egyetemisták elsősorban főleg az iskolájukhoz viszonylag közel eső lakásokat keresik, ahonnan könnyen és gyorsan megközelíthetik a kampuszokat. Ezért különösen a belvároshoz közeli városrészek népszerűek a fiatalok körében, leginkább a VII., VIII., IX. kerület, illetve a XI. kerületbe költöznének. Ezekben a városrészekben jellemzően könnyebb olcsóbb lakást találni, és a kínálat is bővebb.

A legolcsóbb kerületeknek egyébként a XXIII. és a XVII. számít, mert itt 105, illetve 110 ezer forint az átlagár.

Ha valaki viszont ragaszkodik a belvárosi albérlethez, mélyen a zsebébe kell nyúlnia: a főváros legdrágább kerületében, az V.-ben a 120 négyzetméternél kisebb alapterületű lakásokat átlagosan 248 ezer forintért lehet kibérelni.

Hogy megkönnyítsük az albérlethajhászásban lévő fiatalokat, körülnéztünk néhány kiadó lakást/szobát kínáló honlapon, illetve a Facebookon fellelhető csoportokban is, hogy feltérképezzük, mire számíthat az, aki most áll neki megtalálni jövőbeli otthonát.

A példa kedvéért most egy átlagos fizetési képességgel bíró egyetemista szempontjait vettük figyelembe, aki egy szobát keres magának viszonylag közel a nagy egyetemekhez, jó közlekedéssel, megfizethető áron.

A lehetőségek elég változóak: az egyértelműnek tűnik, hogy

40, de inkább 50 ezer forintnál olcsóbb árban nem is érdemes gondolkodni,

de például a külső kerületekben találtunk 30-35 ezerért is megfelelőnek tűnő szobát.

Az ennél olcsóbb árakat kínáló hirdetések szinte mind többszobás albérletre vonatkoznak, és általában egy nagyon kicsi szobát lehet kapni érte, vagy osztozkodni kell rajta valakivel (nappali helyiség esetén akár 2-3 emberrel is).

Rezsivel és egyéb költségekkel együtt átlagosan 70-80 ezer forinttal kell számolni,

illetve 10-ből 9 esetben kauciót is kell fizetni. Legtöbbször csak egyhavi bérleti díjnak megfelelő összeget kell fizetni, de sok esetben ezen kívül még egyhavi vagy félhavi lakbért is kérnek beköltözéskor.

A hirdetések alapján főként az egyetemista lányok, a nemdohányzók és a kisállat nélküliek találnak legkönnyebben albérletet maguknak.

Ha kíváncsi vagy, hogyan találhatsz magadnak olcsó és mégis jó albérletet, ebben a cikkünkben találsz pár hasznos tippet.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
monoricenter-cim.jpg

Budapest ismeretlen kínai negyede: bejártuk a kőbányai Monori Center titkos világát

A Mázsa tér környékén külön kis univerzum épült ki: rengeteg üzlet, éttermek, templomok, sőt még orvosi központ is van. Az itt élő kínaiak mellett pedig már a magyarokat is szívesen látják.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. október 12.



Ha a budapesti kínai negyed kerül szóba, szinte mindenki a józsefvárosi piac zajos világára gondol. Bár a hírhedt Négy Tigrist már öt éve bezáratta az önkormányzat, közvetlen szomszédságában, az egykori Ganz-gyártelepen továbbra is virágzik a távol-keleti kereskedelem, egymást érik az árusok standjai.

Ebben a cikkben azonban nem erről lesz szó. Pár buszmegállóval arrébb ugyanis hosszú évek óta növekszik egy másik, autentikus "Chinatown" is Budapesten: a kőbányai Monori Center.

Hogyan alakult ki ez a különleges világ? Kik működtetik és bővítik évről évre? Hosszas tervezés, vagy véletlenek sorozata kellett ahhoz, hogy megszülessen? Egyáltalán mikor és kik érkeztek Kínából Budapestre? Ez mind kiderült a Hosszúlépés sétáján, amely a Kőbányai selyemút nevet kapta.

Kínai kereskedők már a XX. század elején is megfordultak a régióban, ők azonban a '30-as évek gazdasági világválsága hatására hazamentek. Tömegesen a Teng Hsziao Ping által meghirdetett nyitási politika után kezdett kiáramolni a lakosság külföldre. A pártvezetés célja ettől kezdve az volt, hogy minél többen próbáljanak szerencsét más országokban, így segítve otthon maradt családtagjaik mellett hazájuk gazdaságát is.

A '80-as évek közepére Magyarország is kedvelt célpontjukká vált, azzal párhuzamosan, hogy a szocialista rezsim az évtizedekig tartó elhidegülés után elkezdett közeledni az ázsiai országhoz. A folyamat a rendszerváltás után gyorsult fel igazán, mivel ekkor néhány évre eltörölték a vízumkötelezettséget.

Ennek hatására minden addiginál többen jöttek, főleg vállalkozókedvű kiskereskedők, akik a szocialista országok gazdasági együttműködésének megszűnése miatt keletkezett áruhiányra repültek rá.

A piaci rést sokan megérezték, és olcsó tömegtermeléssel gyártott árucikkeik révén nagyon sikeresek lettek. Rajtuk kívül a Tienanmen téri forradalom megtorlása elől menekülők közül is jó páran itt kötöttek ki.

Ezután egy nagyobb hullám volt még: az Orbán-kormány által 2013-ban bevezetett letelepedési kötvényeknek köszönhetően pár évig ismét nagyon sokan érkeztek. A lehetőséget azzal hirdették Kínában, hogy „a leggyorsabb, a legolcsóbb és a legbiztonságosabb”, így nem csoda, hogy sokan ráharaptak, bár persze a 250-300 ezer eurós árat csak a tehetősebbek tudták kifizetni.

A Mázsa tértől nem messze található területet szintén még a rendszerváltás környékén kezdte felvásárolni egy kínai ingatlanfejlesztő cég, nagyon tudatosan, parcelláról parcellára. Ennek megfelelően az utcakép is sokkal rendezettebb, érzékelhetően kisebb itt a káosz, mint a 8. kerületi negyedben.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
cimlap.png

Teszteltük az új online BKV-bérletet: sokszor még az ellenőröknek is fejtörést okoz

Szeptember végétől a havi bérletnek már létezik online verziója is. Héven, villamoson, metrón és trolin is kipróbáltuk.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 13.



A RIGO kudarca és a budapesti elektronikus jegyrendszer körüli sorozatos botrányok után ideje volt valami modernnel és működőképessel előrukkolnia a BKK-nak a fővárosi közlekedés terén. Mostantól végre létezik online bkv-bérlet (hivatalos nevén: Budapest-bérlet) is, amit a Mobiljegy nevű alkalmazásban lehet letölteni, a félhavi bérlettel együtt.

Az app a körülményekhez képest hozza azt, ami tőle elvárható: friss, gyors, biztonságosnak tűnik és egyszerű használni.

Mi lett volna/lesz a RIGO?

A budapesti elektronikus jegyrendszer, amit úgy terveztek, hogy kiváltsa a papíralapú jegyeket és bérleteket egy névvel és fényképpel ellátott kártyával. A projekt azonban 2018 novemberében bedőlt, 15 évvel az első fővárosi elektronikus jegyrendszer kiépítésének bejelentése után. Jelenleg 2020 végére - 2021 elejére tervezik a mostmár egész országra kiterjedő jegyrendszer bevezetését, ami bekötné Budapestet az országos vasút és buszos jegyrendszerhez.

Utaztam hévvel, villamossal, metróval és trolibusszal is az elmúlt néhány napban, amíg teszteltem az új Budapest-bérletemet.

A BKK honlapján egy közérthető és informatív tájékoztatást kaphatunk arról, hogy miképpen kell regisztrálni és használni az alkalmazást, ráadásul az egész angolul is elérhető.

Nekem a regisztráció az alkalmazás letöltésével és a jegyvásárlással együtt kb. 8-10 percet vett igénybe, amivel egy kicsit lassabb voltam az RTL-híradó stábjánál.

Azt nem állítanám, hogy minden flottul működik már a rendszerben.

Azt tapasztaltam, hogy ritkán tudják a direkt erre a célra vásárolt géppel ellenőrizni a bérletemet, ugyanis még mindig nincs belőle mindenhol. Az applikáció használatához pedig aktív adatforgalom kell, vagyis az utazónak internetkapcsolattal kell rendelkeznie.

Az elsőajtós buszokon és a metrókon való utazáshoz nekünk kell leolvasnunk egy kiragasztott kódot, és a felugró animációt bemutatnunk ellenőrzésre. Az összes többi esetben pedig, a jegy bal alsó sarkában található három pontra kattintva előjön a saját jegyünkhöz vagy bérletünkhöz tartozó hasonló kód, amit ellenőrzéskor be kell mutatni.

Mivel az alkalmazás személyes adatokat tárol - illetve elmenthetjük bele a bankkártyánkat, hogy csak néhány gombnyomás legyen a következő vásárlásunk - kötelező számkódot beállítanunk a feloldásához. Ezen felül az erre alkalmas készülékeken ujjlenyomattal való feloldást is beállíthatunk. (Egy alkalommal előfordult, hogy mindkettőt meg kellett adnom a belépéshez.)

A júniusban megkezdett pilot projekt után, ahol először csak a 100E reptéri buszjáratra lehetett jegyet váltani, szeptember elejétől a többi közlekedési eszközre is kiterjesztették a mobiljegy vásárlási lehetőséget. Így az utazásaim során már nem találkoztam olyan ellenőrrel/jegyvizsgálóval, aki meglepődött volna, amikor a papír bérletem helyett a telefonomon lévőt mutattam be neki.

Sokszor azonban esetlenül viszonyultak a leolvasáshoz az ellenőrök, leginkább a metróknál; nem mindig tudták eldönteni, hogy most akkor az animáció vagy a bérletem kódja kell.

(A hivatalos álláspont szerint az animáció.) A HÉV-en nem is találkoztam olyan ellenőrrel, aki beolvasta volna a bérletemet, illetve ez így nem teljesen igaz, egyikük megnézte az én készülékemen az érvényesség idejét.

Néhány példa a felbukkanó animációkra.

Hiányosságok a trolibuszokon is adódtak, ott ugyanis a buszvezetőknél sokszor nem volt leolvasó készülék, így jobb híján én megmutattam az animációmat, ők meg továbbintettek.

Mégsem ez mutatta meg leginkább, hogy online bérlet ide vagy oda, milyen állapotban is van a budapesti tömegközlekedés. A 76-os trolin utaztam, amikor a hátsó ajtó felett lévő burkolat kiszakadt a helyéről, és talán csak a szerencsének köszönhető, hogy nem esett le. Csak lifegett a majdnem egy négyzetméteres fémdarab az emberek fölött. Két segítőkész utas aztán segített megtartani a lemezt, amíg a sofőr visszahekkelte a helyére, olyan öt-hat perc alatt.

Persze ettől még mindenképpen dicsérendő, hogy applikációt fejlesztett a cég, és igazságtalan is lenne, ha csak a fenti esetet hoznám szóba, amikor a teszt alatt jóval többször fordult elő, hogy egyszerűen csak zötykölődtünk a belvárosi dugóban, eseménytelenül.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyit-3.jpg

Aranyló őszi színekben pompázik Budapest

Az egyik leglátványosabb évszakban a főváros egyszerűen varázslatos.
Fotók: Kardos Ildikó - szmo.hu
2019. október 18.



Mindig imádjuk, mindig nagyon szép, de ilyenkor ősszel, mikor a lombok ezerféle színben pompáznak, ha lehet még szebb lesz Budapest. A fények is csodát tesznek, a szűrt napsütés, a párás reggelek, a narancsos naplementék közben olyan, mintha festményt nézegetnénk.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
konyha-lakás.jpg

Még drágábbak lehetnek a lakások Budapesten, pedig már most is egymillió a négyzetméterár

Az áremelkedés üteme lassult, de a kedvezményes áfakulcs kifutása, az újonnan induló projektek számának csökkenése, valamint a szigorúbb energetikai előírások teljesítése mind a további drágulás irányába hat.
MTI - szmo.hu
2019. október 12.



Erős kereslet mellett tovább drágultak az új lakások Budapesten 2019 harmadik negyedévében, az átlagos négyzetméterár már eléri a 925 000 forintot - közölte a Cordia az MTI-vel, a cég legfrissebb átfogó felmérése alapján.

Az árak további emelkedése irányába hat az elemzés szerint, hogy az induló projektek száma csökken, a még 5 százalékos áfakulcs mellett megvásárolható otthonok kínálata egyre szűkül.

Pesten az átlagos négyzetméterár megközelítette a 890 000 forintot, Budán pedig az 1 millió 25 ezer forintot a harmadik negyedévben. A fővárosi átlagár az év eleji szintet 11 százalékkal haladta meg, a tavaly harmadik negyedévihez képest 16 százalékkal, a 2017 azonos időszakihoz viszonyítva több mint 34 százalékkal nőtt a Cordia adatai szerint.

A közlemény idézi Földi Tibort, a Cordia vezérigazgatóját, aki elmondta, hogy az áremelkedés üteme lassult, de ez nem jelent trendfordulót a budapesti újlakáspiacon, hiszen a kedvezményes áfakulcs kifutása, az újonnan induló projektek számának csökkenése, valamint a szigorúbb energetikai előírások teljesítése mind a további drágulás irányába hat.

A harmadik negyedévben az új otthonok kínálata stabil maradt, vagyis a tavalyihoz és az ez év eleji helyzethez hasonlóan a fejlesztők szeptember végén is mintegy 7000 lakást kínáltak eladásra - tette hozzá. Az induló projektekben található lakások száma csökkent: a július és szeptember között a piacon eladásra szánt mintegy 1500 otthon bő 20 százalékkal kevesebb, mint a 2018-ra jellemző negyedéves átlag.

A Cordia vezérigazgatója jelezte: a tavaly év végi 6900-ról az idén október elejére 4700-ra csökkent az 5 százalékos áfával eladni szánt lakások kínálata.

Lapozz a továbbiakért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!