hirdetés
nobel-Copy.jpg

Alapjaiban változtatták meg a világot a kémiai Nobel-díj idei nyertesei

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért kapott elismerést egy amerikai, egy brit és egy japán tudós.
MTI - szmo.hu
2019. október 09.


hirdetés

A lítiumion-akkumulátor kifejlesztéséért egy amerikai, egy brit és egy japán tudós, John Goodenough, Stanley Whittingham és Josino Akira kapja az idei kémiai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.

Az indoklás szerint a könnyű, újratölthető és tartós lítiumion-akkumulátorokat napjainkban a mobiltelefonoktól a laptopokon át az elektromos autókig használják. Jelentős mennyiségű nap- és szélenergiát tudnak elraktározni, lehetővé téve ezzel a fosszilis energiától mentes társadalmat.

Az 1922. július 25-én született John Goodenough a valaha volt legidősebb Nobel-díjas - közölte Göran Hansson, az akadémia főtitkára.

A kitüntetettek összesen 9 millió svéd koronával (276 millió forintos összeggel) gazdagodnak. A díjátadó ünnepséget hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.

A lítiumion-akkumulátor alapjait az 1970-es évek olajválsága idején fektették le. Stanley Whittingham olyan módszerek fejlesztésén dolgozott, amelyek fosszilis üzemanyag felhasználása nélküli technológiákhoz vezethetnek. Szupravezetőket kezdett vizsgálni, és felfedezett egy rendkívül energiagazdag anyagot, amelyet egy innovatív katód megalkotásához használt egy lítiumakkumulátorban. Ez titán-diszulfidból készült, amelybe molekuláris szinten lítiumionokat lehet "beszúrni". Ennek az akkumulátornak az anódja részben fémes lítiumból készült, és bár az akkumulátorban nagy lehetőségek rejlettek, a fémes lítium miatt túlságosan is robbanásveszélyes volt ahhoz, hogy használható legyen.

John Goodenough úgy vélte, hogy a katódban még nagyobb lehetőségek rejlenek, ha fém-oxidot használnak fém-szulfid helyett. 1980-ban bizonyította, hogy kobalt-oxidba ágyazott lítiumionok akár négyvoltos feszültséget is le tudnak adni. Ez áttörés volt, amely aztán jóval erősebb akkumulátorok kifejlesztéséhez vezetett.

Az amerikai tudós katódját alapul véve Josino Akira 1985-ben megalkotta a kereskedelmi forgalomban használható első lítiumion-akkumulátort. A reaktív lítium helyett petróleum kokszot, egy olyan karbonanyagot használt az anódban, amelybe a katód kobalt-oxidjához hasonlóan lítiumionokat lehet beágyazni.

Az eredmény egy könnyű, tartós akkumulátor lett, amelyet több százszor újra lehet tölteni, mielőtt csökkenni kezd a kapacitása.

A lítiumion-akkumulátorok előnye, hogy nem olyan kémiai reakciókon alapulnak, amelyekben elhasználódnak az elektródák, hanem a lítiumionok oda-vissza áramlanak az anód és a katód között. Az ilyen akkumulátoroknak nincs "memóriájuk", a részleges töltés vagy merítés következtében nem csökken a kapacitásuk, nem kell őket kis töltésen regenerálni. További előnyük például a kadmiumos cellákhoz képest, hogy kevés mérgező anyag van bennük.

"A lítiumion-akkumulátorok forradalmasították az életünket, amióta 1991-ben piacra kerültek. Lefektették a vezeték nélküli, fosszilis energiától mentes társadalom alapjait és nagy hasznára vannak az emberiségnek" - összegzett indoklásában a Nobel-bizottság.

A 97 éves John B. Goodenough a németországi Jénában született. A Yale Egyetemen matematikusként végzett, a Chicagói Egyetemen fizikából diplomázott 1952-ben. Kutatott az MIT Lincoln Laboratóriumában, majd az 1970-80-as években az Oxfordi Egyetem Szervetlen Kémia Laboratóriumát vezette, ahol munkatársaival kifejlesztette a lítiumion-akkumulátor katódjának innovatív anyagát. 1986 óta a Texasi Egyetem austini intézményének gépipari és anyagtudományi professzora, csoportjával jelenleg is folytatja kutatásait. 550 tudományos cikk, 85 könyvfejezet és recenzió szerzője, öt könyvet írt.

Az 1941-ben született Stanley Whittingham az Oxfordi Egyetemen szerezte kémiadiplomáját. Posztdoktori tanulmányait a Stanford Egyetemen végezte, majd 1972-84 között az Exxon kőolajipari vállalat kutatócégénél dolgozott, ahol felfedezték a lítiumakkumulátor katódját. Jelenleg az amerikai Binghamton Egyetem professzora. 16 szabadalom fűződik nevéhez, 2010-ben a zöld technológiák terén a világ 40 innovátora közé sorolta a GreentechMedia.

Josino Akira 1948-ban született Szuitában, a Tokiói és az Oszakai Egyetemen diplomázott. 1972-től a Kawasaki cég kutatólaboratóriumában dolgozott, ahol 1983-ben kifejlesztette a lítiumion-akkumulátor újratölthető prototípusát. Jelenleg az Asahi Kasei vállalat kutatója, ahol a jövő technológiáin dolgozik és a nagojai Meidzso Egyetem professzora.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
erdo-romania-needpix-1000x562.jpg

Újabb erdészt gyilkoltak meg, aki az illegális fakivágást akarta megfékezni Romániában

Egy hónapon belül ez már a második ilyen gyilkosság. Egy környezetvédelmi szakember túlélte a támadást, elmondta, milyen kegyetlenül bántak el vele.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



Egy hónapon belül már két erdőgazdálkodót öltek meg Romániában. Ezúttal egy háromgyermekes apa, Liviu Pop az áldozat, akinek a holttestére múlt szerdán bukkantak rá egy erdőben.

A férfi az illegális fakitermelés miatt nyomozott Észak-Romániában, Máramaros megye hegyvidéki részén. Kollégái nem érték el telefonon, ezért aggódni kezdtek. Végül a rendőrök találták meg a holttestét az erdőben.

A feltételezések szerint a háromgyermekes, házas férfit agyonlőtték, valószínűleg a saját vadászpuskájával.

Az ügyben nyomozást indítottak, egyelőre senkit nem gyanúsítottak meg a gyilkossággal - közölte a BBC-vel Bogdan Gábor, az ügyben eljáró ügyész.

Múlt hónapban is hasonló eset történt. Raducu Gorcioaia erdészt a kocsijában találták meg holtan Páskán város közelében egy illegális fakitermelési területen. Az 50 éves férfi súlyos fejsérüléseket szenvedett, amit a beszámolók szerint fejszével okoztak neki. Ebben az ügyben három embert gyanúsítanak, köztük két tinédzsert.

Romániában az elmúlt években már több erdőgazdálkodó is gyilkosság áldozata lett.

Az országban található Európa legrégebbi és legősibb erdeinek több mint fele, amely medvéknek, hiúzoknak, farkasoknak és vadmacskáknak ad otthont. Azonban csakúgy, mint Brazíliában, az elmúlt években egyre jobban elfajult az illegális fakivágás, amit az erdészek szeretnének megakadályozni, emiatt ölhetik meg őket.

"Az erdőmaffia már számtalanszor próbált megölni"

- mondta Gabriel Paun, az Agent Green nevű környezetvédelmi csoport vezetője, aki évtizedeken át dolgozott azért, hogy megvédje Románia erdeit.

"Nagyon aggasztó, hogy az erdőgazdálkodóinkat és aktivistáinkat meggyilkolják az illegális fakivágás miatt."

Elmondta azt is, hogy négy évvel ezelőtt a Retezat Nemzeti Park közelében vizsgálódott, amikor egy csapat "gengszter" megtámadta őt.

"Eltörték a bordáimat és a kezemet, és betörték a fejemet, mielőtt sikerült elmenekülnöm előlük"

- vallotta be.

Bár nyomozás indult az ügyben, és gyanúsítottak is vannak, olyan lassan halad az eljárás, hogy még azóta sem büntettek meg senkit. Októberben állítják először bíróságra a feltételezett elkövetőket.

"Egész idáig szabadon voltak, nekem pedig az életem miatt kellett aggódnom"

- mondta a férfi.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló Facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
orban-viktor-interju-kormanyparti-sajto.jpg

Orbán Viktor szerint nem lesz Liget-projekt és csarnoképítés sem, ha a budapestiek nem akarják

A miniszterelnök kijelentette, hogy nem fognak olyan beruházást befejezni, amit a főváros lakossága nem akar.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 22.



Az Országgyűlésben tartott azonnali kérdések órájában Szabó Tímea és Tordai Bence a Párbeszéd Magyarországért képviseletében közösen szólaltak fel - számolt be az Index.

Tordai Bence elmondta, hogy szerinte a miniszterelnök Gulyás Gergelyen keresztül megfenyegette Budapestet, hogy ha nem Tarlós István lesz a polgármester, akkor a Tarlós és a kormány között lévő megállapodások semmissé válnak.

Többek között arról kérdezte Orbán Viktort, hogy ki fogják-e véreztetni Budapestet.

A miniszterelnök felháborítónak tartotta ezt a vádat és válaszában kijelentette, hogy ő soha nem mondott olyat, hogy a korábban kötött megállapodások érvényüket vesztik.

Szerinte minden megállapodás érvényes marad, amit a korábbi főpolgármesterrel megkötött és jelenleg 4000 milliárd forintnyi beruházás van folyamatban.

Tordai Bence ezután a kormány várba költöztetésének kérdését, illetve a Liget-projektet hozta fel.

Orbán Viktor pedig azt mondta, hogy készek együttműködni Budapest felelős vezetőivel, és nem fognak olyan beruházást befejezni, amit a budapestiek nem akarnak.

Ha nem akarják, nem lesz sem Liget-projekt, sem kézilabda-eb-döntő a vele járó csarnoképítéssel, sem 2023-as atlétikai világbajnokság.

Egyben arra szólította fel az új városvezetést, hogy tisztázzák, hogy mi az, amit nem akarnak, mivel ők nyílt, egyenes beszédet szeretnének.

Budapest új főpolgármestere, Karácsony Gergely nemrég egy interjúban azt mondta, hogy a városligeti építkezéseknél a stratégiai cél szerinte leállítani azokat, amelyeknek még nincs hatályos építési engedélyük.

A "jó elemek", mint a játszótér és az Olof Palme ház megújítása, maradhatnának.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
orban-2.jpg

Orbán a Borkai-videóról: Beteg dolognak tartom

Steinmetz Ádám olimpiai bajnok az olimpiai aranyérmét felmutatva kérdezte meg a miniszterelnököt, hogy mit fog tenni az olimpikonjaink megtépázott tekintélyének megóvása érdekében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



Steinmetz Ádám olimpiai bajnok, magyar vízilabdázó a hétfői parlamenti ülésen a saját olimpiai érmét felmutatva kérdezte meg Orbán Viktortól, hogy mit gondol a Borkai-ügyről.

A jobbikos politikus szerint a győri polgármester viselkedése rossz fényt vet a magyar sportolókra és olimpikonokra, és szerinte felmerül a kérdés, hogy erkölcsileg méltó-e az életjáradékra.

"Tisztelettel kérdezem, mit fog tenni az olimpikonjaink most Borkai Zsolt által megtépázott tekintélyének megóvása érdekében? Ön szerint a társadalom megvetését kiváltó, gusztustalan és erkölcstelen magatartást tanúsító olimpikon méltó az életjáradékra?" - kérdezte.

A miniszterelnök válaszában közölte, hogy szeretné világossá tenni:

"Beteg dolognak tartom, hogy ha valaki saját maga készít, vagy jelenlevőkkel készíttet felvételt a saját maga szexuális életéről. Az egy beteg dolog."

(A videón kb. 40 percnél.)

Szerinte a Fidesz megtette, amit szükséges: "világossá tettük, hogy útjaink elválnak". Győr is meghozta a maga döntését.

Azt tanácsolta Steinmetz Ádámnak, hogy az olimpikon is tegye meg a szerinte szükséges lépéseket, és forduljon a Magyar Olimpiai Bizottsághoz. A jobbikos politikus erre reagálva elmondta, hogy benyújtott egy törvényjavaslatot, hogy az ilyen esetek kerüljenek az etikai bizottság elé, és akár az életjáradékot is meg lehessen vonni.

A miniszterelnök a viszontválaszában azt kérte, hogy a Magyar Olimpiai Bizottsághoz forduljon ezzel, és ha ők javaslatot tesznek, akkor majd valószínűleg támogatják.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
borkai-zsolt-fidesz-gyor-botrany.jpg

Borkai Zsolt maradt Győr polgármestere a szavazatok újraszámolása után

Borkai Zsolt 7 db, az ellene induló DK-s Glázer Tímea pedig 10 db szavazatot vesztett az újraszámolással.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 22.



Amint arról korábban beszámoltunk, a szex- és korrupciós botrányba keveredett Borkai Zsoltot újraválasztották a győri polgármester-választáson.

A politikus egy héttel ezelőtt bejelentette, hogy a vele kapcsolatos történések miatt kilép a Fideszből, függetlenként folytatja, azonban a győri választópolgárok akaratára hivatkozva kijelentette azt is, hogy nem áll szándékában lemondani.

A felülvizsgálást a győri ellenzéki összefogás kérésére indították el. A DK, az MSZP, a Momentum, az LMP és a Jobbik jelentette egység a választás másnapján, október 14-én kérte a vizsgálatot.

A szavazatok újraszámlálását csütörtökön kezdték el, péntekre viszont a 96 választókörzet csupán negyedével végeztek.

Hétfőn az újraszámolás befejeződött és a másodfokon eljáró területi választási iroda helyben hagyta a korábban kihirdetett eredményt, de módosította a szavazatszámokat.

Az önkormányzati választás napján kihirdetett eredmény szerint Borkai Zsolt 641 szavazatos különbséggel nyert, 19 312 szavazatot, az ellenzéki Glázer Tímea pedig 18 671-et kapott.

Az újraszámlálás után mindkettejüknek kevesebb érvényes szavazata lett: Borkainak 19 305, Glázernek pedig 18 661, írta meg a 24.hu.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!