hirdetés
ketoldalas-orvosi-tapasz.jpg

Akár 5 másodperc alatt begyógyítja a nyílt sebeket az orvosi csodatapasz

Akár életmentő segédeszköz is lehet az amerikai kutatók által kifejlesztett kétoldalas tapasz, amit komoly műtéteknél és orvosi vizsgálatoknál is alkalmazhatnak a jövőben.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 02.


hirdetés

Rendkívül hasznos segédeszközt fejlesztettek ki amerikai kutatók a sebek extra gyors begyógyítására. A Massachusetts-i Technológiai Intézet tudósai

egy olyan kétoldalas sebtapaszt alkottak meg, amely pillanatok alatt, akár 5 másodpercen belül összehúzhatja a bőrt nyílt sebek esetén.

Dr. Xuanhe Zhao mérnök, a tapasz egyik létrehozója elmondta, hogy ma a világon évente 230 millió komoly műtétet végeznek el, amelyeknél szükséges, hogy minél gyorsabban lezárják a nyílt sebeket, de akár a beavatkozások után is felszakadhatnak ezen, ami szivárgással, fájdalommal, felületi elváltozásokkal és fertőzésekkel járhat. Munkatársaival együtt azért alkották meg ezt a csodatapaszt, hogy minél gyorsabban újraegyesülhessenek a bőr kötőszövetei, vagyis rekordidő alatt begyógyulhasson a nyílt seb.

A szakember szerint

a tapasz az olyan érzékeny területeken, mint a tüdő vagy a légcső is működik, akár 5 másodperc alatt összehúzza a szöveteket.

hirdetés

A kutatócsapat tapasztalatai szerint ez hatásosabb és gyorsabb is, mint a műtét közben használt ragasztók, amelyeket az 1970-es évektől kezdve használnak az orvosok a szövetek összeillesztésére.

A tudósok egyébként a pókoktól lesték el az ötletet. Ezek az állatok ragasztószerű anyagot bocsátanak ki, amikor zsákmányra vadásznak, mert ezzel nedves körülmények között könnyebben megkaparinthatják áldozatukat. Ebben a ragacsos gélben lévő poliszacharidok (cukormolekulákból álló vegyületek) azonnal felszívják a vizet a rovaron, az így keletkezett száraz folthoz pedig hozzá tud ragadni a pók.

A kutatók ezt a folyamatot utánozták le poliaktrilsavval, amelyet a pelenkákban is alkalmaznak. Ebben olyan vegyszerek vannak, amelyek erős kötéseket tudnak képezni - ez segíti elő a szövetek összeillesztését.

A kétoldalas tapaszt az orvosok nemcsak sebek gyors gyógyítására, de a testbe beültethető orvosi eszközöket is lehet vele rögzíteni a szövetekhez, akár a szívben is.

A kutatócsapat patkányokon és sertéseken már sikeresen tesztelték a segédeszközt. Szerintük rendkívül hasznos, sőt akár életmentő is lehet a komoly műtétek utáni komplikációk elkerülésében, például a gyomorműtét utáni szivárgások megelőzéséhez, ami vérmérgezéshez és más halálos szövődményekhez vezethet.

Forrás: Daily Mail, fotó: Massachusetts Institute of Technology


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
szoftver.jpg

Előre jelzi a halál valószínűségét az új magyar szoftver

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikáján kifejlesztett programmal az orvosok előre láthatják, milyen kezelésekre, beavatkozásokra lehet majd szükség egy betegnél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Előre jelzi a halál valószínűségét a Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikájának új szoftvere a szívelégtelen betegeknél.

A mesterséges intelligencia segítségével működő program egy kockázatbecslést végez, hogy mekkora a beteg túlélési esélye

a pacemaker beültetés után. A programba a beteg egészségügyi adatait veszik fel a testsúlytól a vércukor szintjéig, és például az EKG-adatokat is beviszik a rendszerbe. Ezek alapján számolja ki a szoftver, hogy mikor jelentkezhet a rizikós időszak.

Az orvosok így láthatják, mikor kell újra beavatkozni. A fejlesztést a klinika munkatársai készítették. A programmal több ezer életet is megmenthetnek - mondja Dr. Merkely Béla.

Az újdonságot a klinikán fejlesztette ki munkatársaival dr. Tokodi Márton, aki elmondta, hogy a korábbi betegek adatai alapján, és a megszerzett tudásra alapozva készítették el a szoftvert.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
dan-meyers-xXbQIrWH2_A-unsplash.jpg

Nukleáris hulladék működtetheti a jövő „végtelen energiájú” akkumulátorait

Angliában fejlesztik az új technológiát, ami már kísérleti fázisban van.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 26.


hirdetés

Azzal kísérleteznek a tudósok, hogy a nukleáris hulladékot olyan akkumulátorokká alakítsák, amik akár évtizedekig se merülnek ki.

A következő generációs gyémánt akkumulátorokat, amelyek radioaktív anyagokból származó energiát használnak fel, már kifejlesztették, és tesztelték is a Bristoli Egyetem kutatói. Abban reménykednek, hogy az Egyesült Királyság környékén nyugdíjazott atomerőművek hulladékát ezekben az akkumulátorokban tudják újrahasznosítani.

A hónap elején kezdték meg a radioaktív hulladék eltávolítását a gloucestershire-i Berkeleyben található erőműből, amit 1989-ben állítottak le, de csak most vált biztonságossá a munkálatok megkezdése.

A grafitrudakból kivont 14-es szénizotópot, más néven radiokarbont beleinjektálják a papírvékony gyémántokba, hogy egy olyan energiaforrást hozzanak létre, ami a kutatók szerint „szinte végtelen energiát” biztosít.

Az akkumulátorokat a hallókészülékektől kezdve a szívritmusszabályzókon át egészen az űrhajókutatásig szinte bármilyen területen lehet alkalmazni.

hirdetés

Az elemeket már tesztelik extrém környezeti körülmények között, ahol nagyon bonyolult az energiaforrások cseréje, például a vulkánok tetején található szenzoroknál.

„Végülis egy nagyobb teljesítményű gyémánt akkumulátor egy telefont is képes működtetni” – mondta el az Independentnek James Barker a Bristoli Egyetem Műszaki karának kutatója.

„Elsődlegesen azonban azoknak a készülékeknek a működtetésére alkalmas, amelyek hosszú élettartalmúak, kis energiaigényük van, és nehéz a cseréjük.”

A gyémánt akkumulátorokat egy nem radioaktív gyémánt réteg borítja, amely elnyeli a radiokarbon sugárzását, és biztonságossá teszi orvosi és más fogyasztói eszközökben való alkalmazáshoz.

Csak az Egyesült Királyságban közel 100 ezer tonna grafitrúd formájában termelődött nukleáris hulladék található, és további üzemeket zárnak be. A becslések szerint 2030-ra szinte az összeset felszámolják. A tudósok abban reménykednek, hogy öt éven belül egy kísérleti gyárat tudnak alapítani az akkumulátorok gyártására Berkeley erőmű telephelyén.

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Százmilliók élete kerülhet veszélybe, ha elolvad a hatalmas Thwaites-gleccser

Ez az Antarktisz időzített klímabombája: évente 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. És ez nagyon rossz hír.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Eddig alig 50 ember járt a Dél-sark nyugati részének e kietlen vidékén, jóval kevesebben, mint amennyien valaha a világűrben jártak. Az elmúlt és a következő legalább kétszer ennyien érkeznek, hogy megvizsgálják a bolygó egyik legveszélyesebb jégképződményét, a Thwaites-gleccsert, hogy vajon megmenthető-e még.

A műholdas becslések szerint zsugorodása visszafordíthatatlan, de a helyszíni megfigyelések elengedhetetlenek néhány kulcskérdés megválaszolásához: milyen mértékben járul hozzá a jég visszahúzódása a tengerszint emeléséhez és ez mikor következik be?

A gleccser a 90-es évek elején kezdett el olvadni, de a jégveszteség csaknem megkétszereződött az utolsó 20 évben. Jelenleg évi 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. Ha végleg összeomlik, képes a tengerek szintjén 65 cm-rel emelni. Hogy érzékeltessük a veszélyt: a tengerek általános szintje az egész 20. században 19 centiméterrel nőtt – emlékeztet a New Scientist.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek a gleccsernek  a feltételezések szerint alapvető szerepe van az Antarktisz nyugati felén lévő teljes jégpáncél megtartásában. Ha tehát a Thwaites olvadása tovább gyorsulna és összeomlana, annak következményei iszonyatosak lennének. Egy ilyen nagy jégösszeomlás már akár 3,3 méterrel is megemelné néhány száz év alatt a tengerek szintjét. Márpedig ebben az esetben olyan nagyvárosok kerülnének végveszélybe, mint New York, Miami, London, Hága, Hongkong, Sanghaj, Kalkutta, Dakka vagy Rio de Janeiro.

A gleccser sokáig rejtély volt a kutatók számára. Ez volt 1940-ben az Antarktisz partvidékének utolsó részletesen feltérképezett szakasza. Csak az 1950-es évek végén jelentek itt meg először tudósok, de ezután csak három évtizeddel később érkeztek kutatóhajók.

hirdetés

2004-ben sikerült végre a jégbe behatoló radarokkal ellátott repülőgépekkel fogalmat kapni arról, hogy milyen vastag is itt a jég, amely alapvető annak felmérésére, hogy miként reagál a klímaváltozásra. 2018-ban kezdődött el az 50 millió dolláros költségvetésű öt éves brit-amerikai kezdeményezés, az International Thwaites Glacier Collaboration, amelynek irányítója Joanne Johnson, a British Antarctic Survey (BAS) kutatócsoport munkatársa.

Az ENSZ klímatudományi bizottsága szerint a tengerek 2100-ig 26 cm-1,1 méterig emelkedhetnek, attól függően, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe. Ez elég széles skála, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy a Thwaites összeomlásához évtizedek vagy évszázadok kellenek.

A kormányok számára létfontosságú egy világosabb időkeretet megállapítani a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban ahhoz, hogy tudják: hogyan és mikorra tervezzék meg az alacsonyan fekvő partok védelmét. Ugyancsak csökkenteni kell a bizonytalanságot a grönlandi jégtakaró állapotával kapcsolatban.

Eric Rignot, az irvine-i University of California kutatója a közelmúltban jégradarokkal fedezett fel egy lyukat a Thwaites közepén, amely kb. 14 milliárd tonna jeget tartalmaz. Legújabb, még nem publikált munkájában azt mutatja ki, hogy hasonló üregek vannak az Antarktisz többi visszahúzódóban lévő gleccserében is, és ezek feltehetően az utóbbi idők jégveszteségével függnek össze.

Igazában azonban a helyszínen lehet megérteni a Thwaites drámai változásait. Úgy tűnik, hogy a gleccser vége, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó jégzátonnyá változik, alulról olvad a klímaváltozás okozta melegebb tengervíztől. A 3-4 Celsius-fokos víz elég meleg ahhoz, hogy gyorsan olvassza a jeget, ha behatol a gleccser alá.

Erre a tengeralatti olvadásra és a víz hőmérsékletének változásaira keres bizonyítékot Karen Heywood, az East England egyetem kutatója, aki a következő hónapokban tíz elefánt-, illetve Weddel-fókával végez kísérletet. Az állatokra a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérő eszközöket köt.

A fókák azért alkalmasak erre, mert különböző mélységekben keresik a táplálékukat a felszíntől a tengerfenékig. Heywood eszköztárához tartoznak azokat a vízalatti siklóhajók, amelyekkel már tavaly megfigyelte, hogy milyen meglepő irányokba mennek az áramlatok a gleccser alatt. 2021-ben újabb 7 siklót telepít, amellyel mérheti az örvényeket is. Mikrofonokat is felszerelnek ezekre, mert hátha elárulnak valamit a repedő jég hangjai. Már a kezdeti mérésekkel is közelebb jutottak a valós adatokhoz, amelyekkel pontosabban lehet modellezni a Thwaites jövőjét.

A gleccserek alatti kőzetek tulajdonságairól is többet kellene tudniuk a kutatóknak, mert annak keménységétől, szárazságától vagy nedvességétől is nagy mértékben függ a gleccser csúszása. A kőzetek és a gleccser közötti súrlódást szeizmikus hullámokat előidéző robbantásokkal vizsgálják.

A gleccser jövőjével kapcsolatos több nagy kérdésre az a zóna ad választ, ahol a jég, leválva a földről, jégzátonyként eljut az Amundsen-tengerig. E választóvonal évente 1-2 kilométerrel húzódik hátrébb. A gleccser ugyanis egy edény formájú sziklamedencében ül, a jég eleje pedig a medence peremén.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy ha a választóvonal jóval hátrébb húzódik, a jég pozíciója a lefelé vezető lejtőn bizonytalanná válik, és ez felgyorsítja a jégveszteséget. Vannak, akik azt mondák: ez a visszafordíthatatlan folyamat máris elkezdődött, mások szerint azonban ezt még korai megállapítani.

A víz felmelegedése már korábban is szerepet játszott a gleccser történetben. Egy 2019 októberi oregoni tanácskozáson az Amundsen-tengerből származó olyan fosszíliákat tartalmazó üledékeket mutattak be, amely arra utalnak, hogy a jégzátony alatt a gleccser végéhez áramló melegebb víz annak visszahúzódásához vezetett 10 ezer évvel ezelőtt. Azóta, egészen a múlt századig nem sok minden változott.

Az ilyen kutatások segítik Helene Seroussi, a NASA kaliforniai laboratóriumának munkatársát, aki számítógépes modelleken kísérli meg a múltbeli változásokat újraalkotni, hogy láthassuk, mi fog történni a Thwaitesszel. Seroussi azonban maga is úgy véli, hogy a kulcs az óceán és a jég közötti interakció megfigyelése, amelynek nyomán lehetséges mesterséges intelligencia segítségével megjósolni a Thwaites sorsát.

A fenyegető előrejelzések miatt érthető, hogy a gleccser visszahúzódásának lassítására a geoengineering módszerein gondolkodnak a szakértők. Egy 2018-as cikkben három lehetőségről  esett szó.

Az egyik, hogy kivonják, vagy megfagyasztják a vizet a gleccser alján, hogy lassítsák a csúszását. A másik javaslat egy 300 méter magas sziget építése volt, hogy megtámassza a gleccert, harmadik egy 100 méter magas perem, ami megakadályozná az olvadást okozó melegebb víz beáramlását. Bár a cikk szerzője szerint nem lenne egyelőre bölcs dolog ilyen beavatkozásokba kezdeni a Thwaitesen, ennek nyomán újabb ötletek születtek.

Például Anders Levermann, a potsdami klímakutató intézetből nemrégiben azt javasolta, hogy pumpáljanak nagy mennyiségű tengervizet a nyugat-antarktiszi jégtakaróra, amely meg fog fagyni, és megállítja annak az összeomlást. David Vaughan, a BAS munkatársa szerint azonban mindeddig nem született olyan javaslat, amely ne vinné csődbe a világgazdaságot és nem termelné még több szén-dioxidot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!