hirdetés
Eger-patak-forras2.jpg

Ahol az Eger-patak ered

Akár csak az egriek, az Egerben járó turisták is éppúgy felteszik a kérdést, hogy vajon hol ered az Eger patak? A Part Magazin tudósítója nem csak feltette ezt a kérdést, hanem szó szerint utána is járt a témának. Kis kirándulás és további érdekességek a tovább mögött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2011. február 09.


hirdetés

Akár csak az egriek, az Egerben járó turisták is éppúgy felteszik a kérdést, hogy vajon hol ered az Eger patak? A Part Magazin tudósítója nem csak feltette ezt a kérdést, hanem szó szerint utána is járt a témának. Kis kirándulás és további érdekességek a tovább mögött.

Barna Béla írása a Part Magazin oldalon

Nagyobb folyóink eredése jeles hely mindenütt; sok ember zarándokol el a Duna forrásához, de a Maros, a Száva a Garam kibukkanása is ismert a turisták körében. A www.partmagazin.hu tudósítója kávézni menvén épp ezen gondolkodott, mikor a Dobó térről ment a Kisdobó tér felé, a hídon át, egyik partról a másikra. S akkor jött a villámcsapás: hol is ered az Eger-patak? Gyors közvélemény-kutatás: nagyon kevesen tudták, a válasz leginkább a "valahol a Bükkben" volt.

Elindultam hát forrás-kutatóba. Egy kis könyvtárazás után, részletes térképekkel felszerelkezve Heves megye északi részébe, Balaton község határába vezetett az utam. A Kossuth utcában az Újtelepen még nyomon követhető volt a patak folyása, a Borsodnádasd felé vezető műút mellett is jól látszottak a sásos területek. Hosszas keresgélés után végül is egy nyájait terelő juhász igazított útba: az egyik szerpentinkanyarban egy kis földút visz be néhány házhoz, majd egy füves placcról egy kis ösvény vezet a forráshoz. És valóban a Vajda-kút nevet viselő nádtetős kis építményből szépen folyt ki a friss víz.


Nagyobb térképre váltás

Balaton községtől északnyugatra ered hát az Eger-patak, amely innen a forrástól a Tiszába torkollásáig 68 km hosszú, esése 207 méter, vízgyűjtő területének nagysága pedig 892 km². Az Eger-patak esése Egertől északra a legnagyobb, a városig tartó 25 kilométeren kb. 160 méter. Az Eger-patakot több mellékvíz is táplálja, így Mikófalvától északra a Bekölcei-patak ömlik bele, a Bélapátfalva környéki vizeket pedig a Recska-patak szállítja belé. Egercsehi környéke is a vízgyűjtőhöz tartozik, erről a területről a Villói-patak szállítja a vizét. Szarvaskõnél a Gilitka-patakkal, az Almári vasúti megállónál pedig az Almár-patakkal gazdagodik az Eger vize, Felnémeten pedig a Tárkányi-patak „siet beléje...” S még néhány számadat: a patak folyási sebessége közepes vízállás mellett 1, 1,5 m/s, hőmérséklete 0-25 ºC között változik.

Az év nagy részében általában kis vízállású, áradáskor átlagos vízhozamának többszörösét szállítja. A forrásnál állva volt különösen érdekes elgondolkodni azon is, hogy ez a kis víz a városba összegyűlve micsoda pusztításokat tud végezni...

Folytatása következik...

Tovább a Part Magazin oldalra >>>


Tovább a főoldalra >>>

Tovább a többi egri cikkhez >>>

Tovább a Facebook-térképhez >>>

Tovább Eger Facebook-oldalára >>>

Tovább a Városkép rovat többi cikkéhez >>>


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-11.jpg

A 700 lelkes falu, amit a pékség, a gyógyvizű fürdő, és a Holt-Duna tett híressé

Lipót vadregényes vidékén a természet szerelmesei, a gyógyulni vágyók, a finom falatokat kedvelők és a sportos, aktív pihenést keresők is remekül érzik magukat.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. július 21.



A vadregényes Lipót, ez a 700 fős kis falu számtalan vonzó programmal várja a látogatóit. Az ország a pékségéről ismerte meg, de a természetimádók, a Szigetköz szerelmesei már korábban is felfedezték ezt a barátságos, virágos települést, ahol a családias vendéglátás mellett sportolni, fürdőzni, lovaskocsikázni is lehet.

A régi lipótiak a vízből éltek

A Duna jobb partján, Győr-Moson-Sopron megyében található Lipót, a település egy Lipót nevű emberről kapta a nevét, aki egykor a hely birtokosa volt. Már a 13. században is okleveleken szerepelt a neve, Lypoldt-ként, később Lypolthfalva néven a Héderváry-család birtokaként említik.

A vidék sok vészt megélt, a Duna áradása miatt az itt élőknek gyakran kellett a közeli szigetekre menekülniük. A falut többször is újjáépítették más-más területen, míg a mai helyén is szükség volt az ár miatti újjáépítésre 1954-ben.

A régi falusiak a vízből éltek, halásztak, és a zsákmányt – a legkeresettebb a viza volt – Bécsben és Pozsonyban adták el.

A vidék híres volt az aranymosásról, a vízimalmokról, többeknek adott megélhetést a révészkedés, hajóvontatás, hajózás.

A Duna szabályozás után azonban már leginkább a földművelés, állattartás volt a fő megélhetési forrásuk.

1968-ban az első fúrások után tört a felszínre a termálvíz, amelyhez fürdő épült, és a mai napig fontos vonzerőt jelent.

Innen indult a ma már országosan is ismert Lipóti pékség hálózata is, amely egyre több embernek ad munkalehetőséget is.

Híres vadgesztenye fasor és díjazott virágos falu

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
gyula009.jpg

10 gyönyörű és romantikus dolog Gyulán a Váron és a fürdőn kívül

Adunk pár tippet a sétákhoz, mert ezeket muszáj látnod.
Szöveg és fotó: Helló, Gyula - szmo.hu
2019. június 23.



Tényleg lenyűgöző a gyulai vár, izgalmas a története. A fürdő is kihagyhatatlan program, és a Százéves Cukrászdába is érdemes beülni.

Ám Gyula ennél jóval több érdekességet kínál neked. Ha egy teljes hetet töltesz el itt, akkor is lesz, ami kimarad. Adunk néhány tippet a szokásos, jól ismert látnivalókon kívül.

Kóborolj a Németvárosban

Gyula évszázadok óta több nemzetiségű város, magyarok, németek, románok és szerbek (rácok) éltek a városban, és a várban katonaként szolgáló szerbeket kivéve mindegyik nagyobb népcsoportnak megvolt a maga negyede. Ezt a városrészek elnevezése (Magyarváros, Románváros, Németváros) is őrzi.

Németváros vagy Józsefváros központja az Apor tér. Itt áll a klasszicista-romantikus stílusban, 1863-ban épült római katolikus Szent József templom, mellette egy-egy fülkében Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobra. A templom mögött áll Erkel Ferenc szülőháza, az Ajtósy utca felőli oldalon a legendás Máriás ház, Gyula legrégebbi műemlék lakóépülete. Az 1770-es években épült, túlélte az 1801-es tűzvészt, és hálából került falára a szűzanya szobra.

Sétálj végig az Élővíz-csatorna partján

A Fehér-Körös egyik ága évszázadokon át végighúzódott a városon. Sőt: a 19. századig számos ág és csatorna folyt keresztül a városon, ezek nyoma ma is látszik. Az 1850-es években biztonsági okokból egy Gyulát elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi mederből lett az Élővíz-csatorna gyulai szakasza, amelyik mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből. A partot szépen kiépítették, érdemes végigsétálni a Németvárostól a Várfürdőig. Nyaranta csónakázni is lehet a vízben.

Ülj be Gyula legkisebb kávézójába

Az 1810-es években épült belvárosi Kapus híd egyik hídfőjében létesült az aprócska kávézó. A híd tervezőjéről, Bodoky Mihályról kapta a nevét. Ha éppen nincsen teltház, érdemes beülni egy kávéra vagy kiülni a kis teraszra.

Nézd meg híres búcsújáró templomot!

A Nádi Boldogasszony plébánia helyén már a török idők előtt is templom állt, itt őrizték a "Nádi Szűz Mária" képet. A török hódoltság alatt a kép és a templom is megsemmisült. 1775-ben Harruckern Ferenc kezdeményezésére kezdték el építeni az új templomot, két évvel később fel is szentelték. A plébániát a XVIII. században klasszicista elemekkel alakították át. Ma híres búcsújáróhely.

A gyönyörű Petőfi téren az ország legjobb Petőfi-szobra áll

A gyulai Petőfi téren álló oroszlános díszkutat 1927-ben állították fel Heilinger Antal tervei szerint, egy korábban itt álló, tönkrement építmény helyére. A Petőfi-szobor Ferenczy Béni munkája, 1960-ban állították fel, és ez az egyik legjobb és legvagányabb magyarországi Petőfi-szobor.

A téren áll ódon, romantikus kerttel övezve a református templom. Copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben a nagy gyulai tűzvészben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. A 19. században többször átalakították, bővítették.

A tér díszkút mögötti oldalán, az Erkel-szobor közelében általános iskolai épületet láthattok - ez egykor a törökök fürdője volt. (És ha ragaszkodtok a Százéves Cukrászdához, az is ttt van, nem messze.)

Vadássz szecessziós épületekre!

Gyermekkorom óta az egyik kedvencem az 1916 és 1919 közt tervezett Krész-ház. A napraforgó mintákkal díszített szecessziós épület Benkő János építész munkája.

A németvárosi temető közelében álló polgárház, az 1912 és 14 között épült Marosán-ház (a Vár utca sarkán), Stéberl-ház és a Komló Hotel a Béke sugárúton, és a Vár utca és az Eminescu utca sarkán álló Miskucza-ház (jelenleg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának épülete) is megér egy kiadós sétát.

És ha már végigsétálsz a városon, az egyik legszebbet, a most csak szellemházként vegetáló egykori általános iskolát se hagyd ki! A gyönyörű, "mézeskalács" stílusú, népies szecessziós sgraffitókkal díszített épület a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt látható.

A román katedrálist se hagyd ki!

A görögkeleti román templom az 1801-es tűzvészben leégett korábbi templom helyére épült, a talaj miatt cölöpökre. (Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából.)

A Szent Miklóst 1812-ben fejezték be, részben a a Nicoresti család adományából. Ikonosztáza Asza Teodorovics szerb ikonfestő munkája, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A mennyezet freskóit 1928-ban Predmerszky Béla festő újította fel. A katedrális - Catedrala San Nicoara - Magyaroország egyetlen román ortodox műemléki temploma.

Itt áll az Alföld egyetlen római szobra

Békés megye egyetlen római kori szobra az 1870-es években került múzeumi tulajdonba. A tógát viselő márvány férfialakot Déva környékén találták. Korábban a már lebontott Dürer-terem előtt állt, most az Almásy-kastély mellett találod.

Sétálj el Sisi (Sissi) szobráig

A romantikus Csiga-kertben található gyönyörű Erzsébet királyné-szoborról már írtuk, az egész történetet nem idézzük fel újra.

Keresd meg a ferences-rendi romkertet

1410-ben települtek a gyulai uradalomba a ferences rendi szerzetesek, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A ferences rend többször tartotta itt tartományi gyűlését, és a szentélybe temették 1508-ban Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak feleségét, Frangepán Beatrixot és a kislányát, Corvin Erzsébetet, a Hunyadi család utolsó sarját. Amikor a törökök 1566-ban lerohanták a várost, a szerzetesek elmenekültek, a templom és a kolostor pedig lassan az enyészetté lett. 1931-ben tárták fel és 1960-ban restaurálták a romok egy részét.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
bujtosito_nyirdron-2-1.jpg

40 évig hulladéklerakónak használták, mostanra kedvelt horgászparadicsommá váltak a Bujtosi-tavak

A Nyíregyháza belterületén található tórendszernél már sokféle halat lehet fogni.
Fotók: Nyírdrón, szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. június 09.



Kedvelt horgászhelye a nyíregyháziaknak és a környéken élőknek a Bujtosi-tavak. A 11,5 hektáros vízfelületű tavakat mesterségesen alakították ki, a Barzó-féle téglagyár agyagnyerő gödreinek helyén.

1995-ben döntöttek egy városliget kialakításáról, ekkor kotorták ki a medret, és a vízutánpótlás megoldására két kutat fúrtak. A tórendszer környékét parkosították és sétányokat csináltak.

Korábban - mintegy negyven évig - a tórendszer elhanyagolt volt, a lakók hulladéklerakónak használták. A víz rossz minőségű volt, hal is alig volt a tóban.

A Bujtosi-tavak Nyíregyháza belterületén található, és ma egy egyesület gondozása alatt áll. Halakat telepítenek, vigyáznak a környezetre, hogy megóvják a ma már igen kedvelt helyet.

Sokféle halat lehet itt fogni, van például compó, aranykárász, ezüstkárász, dévérkeszeg, karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorka, szélhajtó küsz, ponty, amúr, fehér busa, fogassüllő, csapósügér, csuka, vágódurbincs, lesőharcsa.

Bővebben ITT.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
csaj-1.jpg

Napi 10 eurót költ ez a világutazó, elmondja, hogyan csinálja

Néha fél, de alapvetően imádja ezt az életformát a fiatal nő.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 23.



A világutazás nem feltétlenül költséges hobbi - állítja a blogger Imogen Blow, aki naponta csak 10 eurót költ utazásai során. A Mirrorban megjelent története és Instagram-képei tanúsága szerint az alacsony költségvetés ellenére elég menő helyeken jár és egy rakás izgalmas programon vesz részt.

A takarékos utazóblogger tíz hónap alatt 65 városban járt,

köztük Lisszabonban, Velencében és Párizsban - utóbbi a közelmúltban a világ legdrágább városainak listájára került.

A nő azt mondja, habár úgy tűnik, hogy luxuséletet él, az egész bárki számára megvalósítható alapos tervezéssel és sok mosollyal.

Szerencsére azt is elárulta, hogy érti ezt.

"A pénz egy eszköz, hogy megszerezz dolgokat, de ne felejtsd el, hogy a kedvesség is az" - kezdte tanácsait a fiatal nő. Kiemelte: először is a szállások megtalálásához egy applikációt használ, aminek lényege, hogy az emberek ingyen biztosítanak egymásnak szállást a világ minden pontján.

Lapozz a további érdekességekért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x