hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Ahol az Eger-patak ered
Akár csak az egriek, az Egerben járó turisták is éppúgy felteszik a kérdést, hogy vajon hol ered az Eger patak? A Part Magazin tudósítója nem csak feltette ezt a kérdést, hanem szó szerint utána is járt a témának. Kis kirándulás és további érdekességek a tovább mögött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2011. február 09.


hirdetés

Akár csak az egriek, az Egerben járó turisták is éppúgy felteszik a kérdést, hogy vajon hol ered az Eger patak? A Part Magazin tudósítója nem csak feltette ezt a kérdést, hanem szó szerint utána is járt a témának. Kis kirándulás és további érdekességek a tovább mögött.

Barna Béla írása a Part Magazin oldalon

Nagyobb folyóink eredése jeles hely mindenütt; sok ember zarándokol el a Duna forrásához, de a Maros, a Száva a Garam kibukkanása is ismert a turisták körében. A www.partmagazin.hu tudósítója kávézni menvén épp ezen gondolkodott, mikor a Dobó térről ment a Kisdobó tér felé, a hídon át, egyik partról a másikra. S akkor jött a villámcsapás: hol is ered az Eger-patak? Gyors közvélemény-kutatás: nagyon kevesen tudták, a válasz leginkább a "valahol a Bükkben" volt.

Elindultam hát forrás-kutatóba. Egy kis könyvtárazás után, részletes térképekkel felszerelkezve Heves megye északi részébe, Balaton község határába vezetett az utam. A Kossuth utcában az Újtelepen még nyomon követhető volt a patak folyása, a Borsodnádasd felé vezető műút mellett is jól látszottak a sásos területek. Hosszas keresgélés után végül is egy nyájait terelő juhász igazított útba: az egyik szerpentinkanyarban egy kis földút visz be néhány házhoz, majd egy füves placcról egy kis ösvény vezet a forráshoz. És valóban a Vajda-kút nevet viselő nádtetős kis építményből szépen folyt ki a friss víz.


Nagyobb térképre váltás

Balaton községtől északnyugatra ered hát az Eger-patak, amely innen a forrástól a Tiszába torkollásáig 68 km hosszú, esése 207 méter, vízgyűjtő területének nagysága pedig 892 km². Az Eger-patak esése Egertől északra a legnagyobb, a városig tartó 25 kilométeren kb. 160 méter. Az Eger-patakot több mellékvíz is táplálja, így Mikófalvától északra a Bekölcei-patak ömlik bele, a Bélapátfalva környéki vizeket pedig a Recska-patak szállítja belé. Egercsehi környéke is a vízgyűjtőhöz tartozik, erről a területről a Villói-patak szállítja a vizét. Szarvaskõnél a Gilitka-patakkal, az Almári vasúti megállónál pedig az Almár-patakkal gazdagodik az Eger vize, Felnémeten pedig a Tárkányi-patak „siet beléje...” S még néhány számadat: a patak folyási sebessége közepes vízállás mellett 1, 1,5 m/s, hőmérséklete 0-25 ºC között változik.

Az év nagy részében általában kis vízállású, áradáskor átlagos vízhozamának többszörösét szállítja. A forrásnál állva volt különösen érdekes elgondolkodni azon is, hogy ez a kis víz a városba összegyűlve micsoda pusztításokat tud végezni...

Folytatása következik...

Tovább a Part Magazin oldalra >>>


Tovább a főoldalra >>>

Tovább a többi egri cikkhez >>>

Tovább a Facebook-térképhez >>>

Tovább Eger Facebook-oldalára >>>

Tovább a Városkép rovat többi cikkéhez >>>


KÖVESS MINKET:




5 kevésbé ismert, de bakancslistára való magyar kastély
Fedezd fel a rózsakertjéről, a vadászati kiállításáról, a különleges interaktív életképekkel berendezett, vagy a világhírű vendégéről híres kastélyokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 01.


hirdetés

Magyarországon egyre több gyönyörű kastély nyílik meg a látogatók előtt is. A történelem során legtöbbjük megsérült, a berendezésüket széthordták, de folyamatosan nyerik vissza eredeti szépségüket és új funkciót kapva a közönség is megcsodálhatja őket.

Most néhány kevéssé ismert, de kihagyhatatlan kastélyba invitálunk benneteket.

1. Luby-kastély - Nagyar

A Luby-kastély körül található Magyarország legnagyobb tematikus, zenélő rózsakertje. A kastélyt Luby Géza, a Rózsakirály építtette, ma interaktív múzeum működik benne.

A kastélyt a Rózsakirálynak is hívott Luby Géza építtette 1879-ben klasszicista stílusban és gyönyörű parkot létesített, amelyet betelepített rózsákkal és Magyarországon is egyedülálló rózsaligetet alakított ki.

A család viszontagságos úton tudta később visszaszerezni a kastélyt, amit 1946-ban államosítottak, és 1977-ig iskola működött benne. A leromlott, romos kastély 2013-ban nyílt meg újra. Ma kert, pálmaház, kiállítás, étterem várja a látogatókat, és rendezvényeket is tartanak a pompázatos környezetben.

A rózsákból különlegességeket is készítenek, például a rózsás limonádé remek frissítő. De ajándékként is lehet vásárolni sokféle rózsás érdekességet, a porcelántól a szappanig, a rózsavíztől az illatosítóig.

Mit rejtenek a falak, és milyen különlegességek várnak a pálmaházban? Még sok érdekesség a Luby-kastélyról ITT.

2. Almásy-kastély - Gyula

A kastély egyik nevezetessége, hogy itt írta Erkel a Bánk bánt, és itt volt festőinas Munkácsy.

A kastély elődje a régi huszárvár helyén kezdett épülni 1725 körül, de 1795-ben leégett. A mai épületet Wenckheim Ferenc építtette újjá. A kastély utolsó tulajdonos az Almásy-család volt, ők is tovább bővítették az épületet.

A szép kastélyhoz számos fontos esemény is kapcsolódott. 1849-ben itt élt Damjanich János, Anrep tábornok foglyaként, miután ezen az udvaron fegyverezték le a Világosnál kapitulált honvédtiszteket.

Erkel nagyapja kulturális udvarmesterként és házi muzsikusként élt a kastélyban. Erkel Ferenc is sokszor tartózkodott itt az 1850-es évektől. Úgy tartják, hogy itt írta a Bánk bánt és a Brankovics György című operát.

Az ifjú Munkácsy Mihály is dolgozott a kastélyban a földszinti képeket restauráló Szamossy Elek festő mellett festőinasként.

A Wenckheim-család idején járt itt I. Ferenc, I. Ferenc József a feleségével Sisivel is.

Az épület 2016-tól fogadja a látogatókat. A kiállításon kiderül, hogy milyen volt az élete a kastélyban élő személyzetnek, mit hordtak a gazdag hölgyek, vagy mi volt a dolga a kulcsárnőnek.

Még több érdekesség az érdekes interaktív kiállításról és az Almásy-kastély történetéről ITT.

3. Brunszvik-kastély - Martonvásár

A romantikus Brunszvik-kastély parkjában Beethoven is megfordult. A különleges növényekkel teli kert minden fája egy-egy izgalmas történetet rejt.

Martonvásár felvirágzása az 1770-es évektől indult, amikor a Brunszvik-család kezébe került. 1776-ban készült el a római katolikus templom, majd a barokk kastély. A család többször is vendégül láthatta Ludwig van Beethovent, aki a család egyik lányába volt szerelmes.

A 2. világháború után a Brunszvik-birtokot szétosztották, és mezőgazdasági művelésbe fogták a földeket. 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll, ez az intézmény a legismertebb és legjelentősebb ilyen kutatási hely Magyarországon.

Az épület körül található újra csodaszép angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki, és sokféle különleges növényt ültettek bele. Bár ma már csak pár ősi fa található benne, az azóta ültetett közel 400 féle fásszárú növényféleség között van éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett.

Még több érdekesség a családról, a kertről és Brunszvik-kastélyról ITT.

4. Hajósi Barokk Kastély - Hajós

A legendákat őrző kastély az Európában egyedülálló pincefalu mellett található.

Az érseki vadászkastély önmagában is igen érdekes és szép, felfedezésre csábító, de a közelében lévő, egyedülálló pincefaluval együtt megér egy egész napos kirándulást.

Az 1739-ben épült barokk érseki kastélyt gróf Patachich Gábor kalocsai érsek építtette. Korábban vadaspark is volt körülötte, és vadászkastélyként, nyári lakként is használták.

2010-ben készült el a felújítása, ekkor nyílt meg benne a Hajósi Érseki Kastély Látogatóközpont és több állandó kiállítás.

A kastélyhoz több legenda is kapcsolódik. Egyik szerint Mária Terézia részére építette annak idején a kalocsai érsek. Sőt, mivel a királyné szánon szeretett volna megérkezni, az ide vezető utat sóval szórták fel. A látogatás elmaradt, de a helyi idősek még sokszor Mária Terézia-kastélyként emlegetik.

A másik legenda egy titkos alagútról szól. De erről és a Hajósi Kastély más tudnivalóiról ITT olvashatsz.

5. Grassalkovich-kastély - Hatvan

Titokzatos nyomokat követhetsz, lézerrel vadászhatsz, óriáscsúszdán csúszhatsz, és a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeumban az alföldi erdőktől a hegycsúcsokig juthatsz, miközben megismerheted az élővilágukat.

Hatvan fő nevezetessége a Grassalkovich-kastély, a Szent Adalbert plébániatemplom és a Sörház. Mindegyiket a 18. században Grassalkovich I. Antal anyagi támogatásával építették fel.

A kastély régen uradalmi székhely volt, irodákkal, lakótérrel. A kertet leginkább vadászati célokra alakították ki. A későbbi tulajdonosok is változtattak az épületen és a kerten is, amelybe 35 szobor, 13 faragott kőpad és szökőkút is került.

A II. világháború idején a németek Gestapo-központot rendeztek be az épületben, és a még itt talált értékes tárgyakat elrabolták. Később volt benne iskola és kórház is, végül 2005-ben tudták nagy részében renoválni és ma a Széchenyi Zsigmond Vadászati Múzeum működik benne. Gyerekes családoknak, természetet, vadászatot kedvelő felnőtteknek is nagyon ajánlott. Vadászati, halászati, horgászati és kultúrtörténeti témájú kiállítások mellett a névadó gróf Széchenyi Zsigmondot és munkásságát is bemutatják. A kertben lévő Élménytérben kipróbálhatod a nyomkövetést, és vadászhatsz is.

A kiállításokról, a lézeres vadászatról, az óráiscsúszdáról és labirintusról, valamint a Hatvani kastélyról is többet megtudhatsz ITT.


KÖVESS MINKET:




8 magyar falu a bakancslistádra: az Alföld legszebb kertjét és a legérdekesebb középkori templomot is felfedezheted
Kastélyt, csónakos kopjafát, tufába vájt lakásokat és művésztelepet, mosolygó szentet is láthatsz, hozzá pedig csodás környezetben élvezheted a vidék nyugalmát.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 09.


hirdetés

Az országot járva érdemes letérni a főutakról és csavarogni egyet a kisebb településekre is. A falvak a csend és nyugalom mellett sokféle izgalmas látnivalót rejtenek, így a pihenés mellett felfedezheted a múltat, eljuthatsz hírességek lakóhelyére, vagy megismerhetsz még ma is rejtélyes szokásokat.

Tarts velünk, nézz szét néhány kihagyhatatlan magyar faluban.

1. Cégénydányád

A Cégénydányádon álló Kölcsey-Kende Kastély kertje különleges fákat és virágokat rejt. A kiállításon egy 19. századi szakácskönyvet is átlapozhatsz, és kiderül az is, hogy mire való a sötétszoba.

A Szamos partján fekvő Cégénydányád és környéke ősidők óta lakott volt, monostoráról pedig már 1180-ben írtak. A helyet híressé a Kölcsey és a Kende család tette, hiszen ez az ő birtokuk volt. A Kende-kúriát 1833-ban építtette Kende Zsigmond, klasszicista stílusban, a mai alakját végül a későbbi bővítésekkel nyerte el. A homlokzatán látható verset Kölcsey Ferenc írta, kifejezetten ide. A kastély 1958 óta műemlék.

A leromlott állagú kastélyt a Hortobágyi Nemzeti Park 2003-ban vásárolta meg, és 2015-ben teljesen felújítva nyitották meg, benne pedig egy múzeumot hoztak létre. Az állandó kiállításon a nemesi életet, a gasztronómiát, a környező vidék természeti értékeit mutatják be. Van benne a Kölcsey és a Kende család történetét bemutató rész, sőt a belépőt Kölcsey fogadja, és még szelfizni is lehet vele.

A gasztronómiai kiállításon a nemesi és a paraszti konyhával is megismerkedhetünk, konyhai berendezéseket, bútorokat, edényeket láthatunk. Ráadásnak pedig egy 1867-ből származó szakácskönyvbe is belelapozhatunk a technika segítségével.

A kiállítás egyik izgalmas tere a sötétszoba, ami valami különlegességet rejt.

A 100 holdas parkot Kende Zsigmond báró hozta létre, aki maga is lelkes növénygyűjtő volt. A kertnek különleges az állatvilága is. A kastélyt körülölelő parkot az Alföld legszebb kastélyparkjaként emlegetik. A páratlan értékű növény- és állatvilág megóvása miatt kapott védettséget a hely 1959-ben.

A látnivalókról és programokról bővebben ITT olvashatsz

2. Csaroda

Csarodán áll az egyik legszebb középkori templomunk, a mosolygó szentek temploma. Az épület restaurálásakor bukkantak elő a különös falfestmények.

Meghatóan kedves, mosolygós arcok, békességet sugalló alakok, nagyon is emberi ábrázolások – ők a „mosolygó szentek”. Ez a 13. században épült különleges középkori templomunk a keleti országrészben várja a hívőket és a látogatókat. A késő román stílusban készült épülethez egy körerkélyes, zsindelyes torony is tartozik, a fa harangláb a templom mellett áll.

A csarodai templom a Középkori templomok útjának egyik leghíresebb állomása. A karcsú tornyú épület pedig a Bereg egyik jelképévé vált.

A bizánci freskón többek között Péter, Pál, és János apostolok, Szent Anna és Mária, ölében a kis Jézussal, valamint az orvosszentek, Kozma és Damján láthatók. Az arcukon lévő rejtélyes kis mosolyról kapták a „mosolygó szentek” nevet.

A falakon található mintákról, a szőttesekről, a templom történetéről még többet ITT olvashatsz.

3. Egerszalók

Egerszalóki barlanglakások: egy letűnt kor elevenedik meg, és még a kívánságod is teljesül. A bátrak legyőzhetik Burgonyát, az érdeklődők 3D-s moziban nézhetik meg a múltat, a Sáfránykertben pedig hasznos dolgokat lehet megismerni.

A tufába vájt lakóhelyek – valószínűleg – a 17-18. századtól kezdve készültek itt. Volt köztük lakás, istálló, és pince is. A 19. század közepén 33 barlanglakás volt itt, mára 18 maradt meg épségben. A lakásokat még a 20. században is lakták.

A megmaradt barlanglakásokban most múzeum működik, ahol – a 2. világháborút megelőző időszakot megidézve - korhűen berendezett bútorokkal, eszközökkel mutatják meg a valaha itt élt emberek hétköznapjait.

Egy 3D-s moziban a terület földtörténetét mutatják be a magyar kötődésű dinóktól napjainkig. Gyakran tartanak előadásokat, koncerteket, ilyenkor kemencében sült finomságokat is kínálnak.

A házakba betérve érdemes óvatosan szétnézni, hiszen az egyikben ül Róza néni, és fogadja a vendégeket. A fejkendős asszonyságról azt tartják, hogy a fülébe súgott kívánságot teljesíti.

A tufába vájt lakások történetéről, az itt élők életéről még több érdekességet ITT találsz.

4. Noszvaj

A Bükk egy csodás részén, Noszvajon az elhagyott barlanglakásokból művésztelepet hoztak létre. A szegények helyét a gazdag fantáziájú, kreatív elmék vették birtokba, és egy romantikus, különös hangulatú helyet varázsoltak belőle. Ez lett a Pocem.

A 19. század óta lakták ezeket a barlanglakásokat, melyek még a múlt század második feléig otthonok voltak. Az üressé vált helyet 1997-ben a Farkaskő Noszvaji Barlang Művésztelep Egyesület vette birtokba, és a Pécsett végzett szobrászok és képzőművészek megtisztították, átalakították úgy, hogy ma már egy romantikus, érdekes hellyé vált a korábban elkoszosodott, sokszor sötét tér. A belső terek megváltoztatásával egy izgalmas alkotóhely jött létre.

A táborban sokféle művész megfordult már, dolgozott itt szobrász, zenész, festő, iparművész, kézművesek is, és ők mind hozzátettek valamit a térhez.

A hely egyik különlegessége az akusztikus terem, egy különös fülkékkel teli tér, melyekben egészen furcsa élményben lehet része az embernek. A terem szabályosan „zeng”, ha megfelelő hangot adnak ki benne, így speciális hanghatásokat lehet létrehozni és persze élvezni is az éneklés, „morgás”, a különféle magasságú hangok rezgését.

A Pocem-ról, programjaikról, a különösen zengő teremről, vagy a művészeti sokszínűségről ITT olvashatsz.

5. Palóznak

A Balaton-felvidéki hagyományos falusi hangulat sok pihenni vágyót vonz. A régi épületek mellett a borok és a rendezvények is igen népszerűek.

A Veszprém megyei Palóznakot először egy 970-es évekből származó adománylevélben említik. A hangulatos településén manapság pár százan élnek, de óvják, védik régi faluképüket.

A Bakony lábánál fekvő falu borászattal és turizmussal foglalkozik. A hegynek köszönhetően klímája védett, enyhe az időjárása. A gyümölcsök közül a barackok, a füge és a szőlő mellett a mandula az egyik jellemző, és a vidék élővilága is igen gazdag.

A hely fő vonzereje a hagyományos falusi hangulat, a szép környezet, a csend és nyugalom. A régi épületek közül az Árpád-kori katolikus templom gótikus részletei, a református harangláb, a népi építészet hagyományos stílusjegyeit őrző egykori Diószegi-ház, a Pongrácz-kastély is érdekes látnivalót kínál.

A helyiek különféle rendezvényekkel is készülnek, ezekről és a falu érdekességeiről bővebben ITT olvashatsz

6. Szatmárcseke

Rejtélyes csónakos fejfák között áll Kölcsey síremléke a szatmárcsekei temetőben. A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering.

Különös hely a szokatlan csónakos fejfákkal teli temető, melyet 1973-ban műemlékké nyilvánították. Még ma is kerülnek új fejfák a temetőbe, ahol Kölcsey síremléke is áll.

A legrégebbi fejfa 1820-ból való, azt a szentendrei Skanzenben őrzik. A szatmárcsekei temetőben a legrégebbi fejfák az 1880-as években készültek.

A rejtélyes múltú temetőbe még napjainkban is temetnek, és a hely nemzeti zarándokhely is.

A nyugatra tekintő fejfák eredetéről sokféle elképzelés kering. Az egyik szerint a település régen halászfalu volt, innen eredt a csónak forma. A fákat régen kettévágták, az egyik részéből készült a koporsó, a másikból a fejfa.

A fejfák formáját is sokféle módon magyarázták: hátulról csónakot, oldalról fejkendős nénit, elfektetve pedig egy csónakban fekvő embert láttak bele. Bár még mindig vizsgálják a fejfák múltját, pontos magyarázatot eddig nem találtak kialakulásukra.

A temető másik nevezetessége, a legmagasabb helyre épített, oszlopos csarnokban álló Kölcsey Ferenc síremlék, mely egy feliratos, címeres urnát vesz körül. Petőfi 1847-ben látogatott el a faluba, és ekkor kereste fel Kölcsey sírját. Megemlékezésében azt írta, hogy még csak fejfa sem jelezte, hol nyugszik a költő. De mint írta: „nincs is rá szükség mert az odalépő vándornak szívdobogása megmondja, ki van ott eltemetve”.

A Kölcsey síremlékről, a kopjafék készítéséről és történetéről sok érdekességet ITT találsz.

7. Vácrátót

13 000 növényfajt bemutató Vácrátóti Botanikus Kertben a növényeket kedvelők egyben felfedezők is lehetnek. Magyarország legkülönlegesebb botanikus kertjében minden hónapban más-más helyre kalauzolnak el.

Az országban itt található meg a legnagyobb növényrendszertani gyűjtemény. A 27 hektáros kertben közel 13 000 növényfajt, illetve -fajtát mutatnak be. Ezzel a vácrátóti az ország legnagyobb botanikus kertje és egyben az élő növények leggazdagabb hazai gyűjteménye.

A kert története csupa kaland, csupa fordulat és sokszor bizony szomorú történet. A kert igazi felvirágzását egy jómódú, hazáját szerető és hitvesét imádó grófnak köszönheti. Vigyázó Sándort ugyanis többek között felesége, Podmaniczky Zsuzsanna betegsége vette rá arra, hogy a kertet megvegye.

Vácrátót igazi családi kikapcsolódás, hétvégenként pedig programokat is szerveznek.

A különleges növényekről, a kert megható történetéről bővebben ITT olvashatsz

8. Vérteskozma

Vérteskozma, a meseszép zsákfalu élő skanzenként működik. A szinte kihalt település mára új életre kelt, az üdülőfalu meseszép fehér házsora, a csend és béke vonzza a kirándulókat, turistákat.

Az egyutcás kis település nevezetessége a 19. századi, hófehér német parasztházak sora, melyekhez szépen ápolt kertek is tartoznak. Elsősorban a pihenni vágyók keresik fel a falut, ami ma természetvédelmi területen fekszik, és élő skanzenként működik.

A környék, a Vértes sokféle utat, élményt kínál. A látványos, hófehér dolomittömbökkel teli déli oldalon szubmediterrán a klíma, az északi felén azonban inkább alhavasi. Változatos domborzata, klímája miatt sok ritkaság él meg. Ősszel pedig még szebb a látvány, mert az itt elterjedt cserszömörce ezer színben pompázik. A környék állatvilága Európa-hírű.

A környékről, a faluról bővebbem ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:




4 ritkábban emlegetett, de annál érdekesebb magyar vár
A királynék jegyajándéka, a Botticelli freskót rejtő, a legendás korokat megélő, és egy híres vitéz által védett vár – csupa érdekes történet, amiért érdemes útra kelni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 06.


hirdetés

Magyarországon sok ismert, híres vár vonzza a történelem, a múlt, a híres személyiségek iránt érdeklődőket. Az utóbbi időszak várfelújításai nyomán egyre több régi építményt rekonstruálnak, és mutatják be a várak, és lakóik történetét.

Most négy érdekes helyre hívunk el.

1. Diósgyőr

Királynék jegyajándéka is volt a diósgyőri vár, ahol Európa legnagyobb lovagterme áll. Nagy Lajos király idején élte fénykorát, majd évszázadokig csak pusztult. Ám felújították, és most te is megismerheted a sok száz éves falak történetét.

Valaha egy földvár állhatott a helyén, a kővár csak a tatárjárás után épült ide. Fénykorát Nagy Lajos uralkodása alatt élte, lovagterme akkoriban a legnagyobb volt Európában.

Habsburg Mária (II. Lajos felesége) volt az utolsó királyné, aki itt lakott. Miután lemondott a várról, az erdélyi vajda foglalta el. A török időkben az egri pasa lakta. A 17. századtól lakatlanná vált, a falait széthordták.

Az 1960-as években kezdték el a régészeti feltárását, majd 2010-es években rekonstruálták és egy részét újra felépítették. A palotaszárnyban helyreállították a híres lovagtermet is, valamint a várkápolnát és a királynék lakótermét is meg lehet nézni.

A megújult várban várjátékokat is tartanak, ahol Nagy Lajos korát elevenítik fel, előadásokat és lovagi tornát is rendeznek.

A vár kalandos történetéről és a jelenlegi állapotáról bővebben ITT olvashatsz

2. Esztergom

A káprázatos helyen épült magyar vár évszázadok történelmének tanúja. A toronyból fantasztikus a körpanoráma, és van egy szoba, ahová Botticelli festett női alakot.

Kiváló adottságainak köszönhetően már a római kortól kiemelt terület volt a hely, amely később királyainkat is megfogta. Esztergomban szinte összesűrűsödik a magyar történelem. Élt itt Géza király, és itt született István király, akinek a vár volt az egyik legfontosabb székhelye.

De a magyar egyházszervezet kialakításakor az érsek is a várat választotta székhelyéül.

A várat többször átalakították, a középkori épületből így vált reneszánsz palotává. A kornak megfelelően ebédlőterem, hideg-meleg fürdő, kertek, tornácok és torony is épült hozzá. A törökök erődítményként használták, majd ez a vár is mostoha sorsra jutott.

A mára szépen felújított várban időutazáson vehetsz részt. A berendezett termek, a konyha, a harci eszközök élethűen mesélnek a régmúltról. A kiállításon a vár történetén kívül kiderül, hogy honnan kapott vizet az épület, milyen fürdők voltak benne, hogy működött a királyi konyha, milyen volt egy lakószoba.

A vár egyik különösen értékes része a „Szent István-terem”, a királyi palota egyetlen, teljes épségben megmaradt 12. századi lakószobája. Szintén igen különlegesek a feltáráskor előkerült „Dolgozószoba” freskói is, az egyikről azt tartják, hogy Sandro Botticelli festette.

A vár történetéről, a királyok itteni életéről még többet megtudhatsz ITT.

3. Veszprém

Legendás történelmi események színhelye volt a hét dombra épült Királynék városa. Veszprém volt az első püspöki székhely az országban, évszázadokon át az itteni püspök koronázta meg a magyar királynékat, és Szent Imre is itt tett szüzességi fogadalmat.

A veszprémi vár az egyik legősibb várunk. Kutatások szerint már a honfoglaláskor is kiemelt szerepe volt a területnek, majd Géza idején épült ide erődítmény. A meredek hegyoldalhoz épült veszprémi várnak kalandos története volt.

A virágkorát a 15. században élte, majd a 16. században a törökkel vívott harcokban tízszer is gazdát cserélt. A Rákóczi-szabadságharcban a császári csapatok feldúlták.

A 18-19. században konszolidálódott a helyzete, gabonapiaca révén kereskedelmi központtá vált, ekkor épült fel a vár épületeinek jelentős része. A 2. világháborúban többször is bombázták. A várnegyed épületeit később felújították, és hangulatos, szép városrésszé vált, palotákkal, egyházi, tudományos és művészeti intézményekkel, kedves utcákkal és emlékhelyekkel.

A barokk korban újjáépített, macskaköves burkolatú, egy utcás, vár ma Magyarországon egyedülálló.

A várnegyedben sétálva megcsodálhatod az érsekség főszékesegyházát, a Gizella-kápolnát, ami Veszprém legrégibb középkori épülete, a Várkutat, a késő barokk Püspöki (ma Érseki) palotát, vagy a barokk stílusú Szentháromság-oszlopot. Itt áll a Szent György-kápolna, a Várkapu (Hősi kapu), a Tűztorony és több gyönyörű épület, múzeum és galéria.

A várról és a Várnegyedről még több érdekességet megtudhatsz ITT

4. Várpalota

A monda szerint Mátyás király is járt a véres ostromokat megélt Thury-várban, ahol manapság a Diadal Napján megelevenedik a történelem.

A Várpalota központjában álló Palota vár, vagy más néven Thury-vár elődje a Bakony erdejében omladozó - a Csák nemzettség által a 13. században emelt - Pusztapalota, Bátorkő vára lehetett. A 14. században még mocsaras vidék volt a hely, ahová a mai épület elődje épült. A várat a 16. század elejéig a kor egyik legjelentősebb családja, az Újlakiak lakták.

Az utolsó Újlaki özvegye feleségül ment Móré Lászlóhoz, a kor hírhedt rablólovagjához, akit végül elűztek a birtokáról, ám a törökök elfogták és gyerekeivel együtt az isztambuli Héttoronyba zárták, ott is halt meg.

A várba 1558-ban Thury Györgyöt nevezte ki a király várkapitánynak. A messze földön híres vitéz hősien védte a várat, és egy félreértésnek köszönhetően a törökök végül fel is adták a harcot. Utána még több kapitánya is volt a várnak, ami végül szinte rommá vált.

A 17. században került a Zichy-család tulajdonába, akik barokk kastéllyá alakíttatták. A később lepusztult épületet mára felújították, és múzeumként látogatható.

A vár kalandos történetéről és a benne látható mai kiállításokról bővebben ITT olvashatsz


KÖVESS MINKET:




6 magyar természeti csoda, amit feltétlenül látnod kell
Örök élmények várnak a buborékoló láperdő felett vezető fasétányon, a különleges ciprusok közt álló kilátón, az ősi magyar állatokat bemutató pusztán, és a legszebb gímszarvasokat rejtő erdőben is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 03.


hirdetés

Magyarország földrajzi adottságának köszönhetően sokféle különleges, sőt ritka természeti látványosságot nyújt a kirándulóknak. Például a puszták ma már ritka, védett állatait is megismerheted, vagy sok évtizede eltűnt, majd újjáéledt láperdő vize felett sétálva csodálhatod meg e nem mindennapi világ titkait. A Balaton is rejt olyan kertet, ami kihagyhatatlan, és van olyan arborétumunk is, amelyben szó szerint hatalmas fák nyűgöznek majd le.

Fedezd fel te is ezeket a fantasztikus helyeket.

1. Folly Arborétum - Badacsonyörs

Az ükunoka viszi tovább a családi örökséget, ahol a ritka növényekkel teli Folly Arborétumban különleges cédrusok, ciprusok, fenyőtobozt formázó kilátó, csodálatos panoráma, fenyőrügyszörp, saját borok, gyerekfoglalkozások is várnak a Balaton partján.

Badacsonyörsön érdemes a főútról letérni és ellátogatni a ma már nemzetközi hírre szert tett arborétumba, ahol öt világtáj fenyőivel, 400 fenyőfélével és 200 lombos fával és cserjével ismerkedhetsz meg. A világ mind a 25 ciprus faja és három változata is otthonra lelt itt. Van mediterrán ciprus, arizónai ciprus is. Ritkábban látható fajok közül bemutatnak néhányat, így az amerikai MacNab, Gowen, Kuyamaka ciprus, az ázsiai Kashmir és Himalájai ciprus is, sőt egy fél évszázados könnyező ciprus is van a kertben.

A sok nővény között, a csúcson áll a fenyőtobozok tengelyét és pikkelyei csavarvonalas felépítését jelképező, lombozat fölé emelkedő kilátó, amely az új jelképük is. Mindenképpen ki kell próbálni, mert csodás panorámában lesz részed.

A családról, a kertről és a sokféle különlegességről még többet ITT olvashatsz.

2. Körös-Maros Nemzeti Park túzokrezervátum – Dévaványa, Réhely

A ma már csak védett helyen előforduló madarak nyugodt életterének kialakítása céljából hozták létre a Körös-Maros Nemzeti Parkban a Sterbetz István Túzokvédelmi Látogatóközpontot. Itt biztonságban élhetnek, szaporodhatnak és még a látogatók is megcsodálhatják különös párzási táncukat.

A parkban láthatsz még különböző magyar őshonos állatfajokat is, élnek itt, többek között magyar szürke marha, bivaly, rackajuh, mangalica sertés és különböző baromfifajták is.

A tanösvény bemutatja az itteni növény- és állatvilágot, de séta helyett a bérelhető kerékpárral szintén bejárható a vidék, melyhez túraútvonalakat is ajánlanak. Sokféle programot szerveznek, a madárlestől az éjszakai túráig. A központban egy múzeum működik, ahol a terület érdekességeit, a túzokokat és a túzokvédelmi munkát is megismerheted.

A túzokok viselkedéséről, a látogatóközpont szolgáltatásairól még többet ITT olvashatsz

3. Gemenci-erdő - Pörböly

Ez Magyarország, sőt Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű ártéri erdeje, melyben a különleges növény- és állatvilágot kisvasúton, bakancsos, kerékpáros és vízi úton is megcsodálhatod.

Az erdő a Duna mentén fekszik, hossza 30, szélessége 7 kilométer, összesen 180 négyzetkilométernyi terület, amely természetvédelmi oltalom alatt áll, és a Duna–Dráva Nemzeti Park része. A Duna itt lelassul, több holtág és sziget alakult ki benne. A Duna menti erdőben élnek a legértékesebb trófeát növesztő gímszarvasok.

A Gemenci-erdőt célszerű Pörböly felől felfedezni, hiszen itt található az Ökoturisztikai Központ, és innen indul a kisvasút, több túraútvonal és számos látnivalóval is vár.

A Gemenci-erdő érdekességeiről, a túrázási lehetőségekről bővebben ITT olvashatsz

4. Bugaci puszta - Bugac

Bugac az ősi puszta, a magyar szürke marha, a ménes és az Aranymonostor hazája. Valaha a térség gazdag központja volt, manapság kétévente itt tartják Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvényét.

Az Alföldön, a Duna és Tisza között, a Kiskunsági Nemzeti Park területén található Bugac. A fokozottan védett területen egyedülálló természeti kincsek vannak, köztük az ősborókás, a homoki erdők, a homokpuszták, lápok, mocsarak, szikes puszták. A vidék a mai napig az őshonos magyar háziállattartás egyik fő területe, lovakat, magyar szürke marhákat, rackákat tenyésztenek.

A Pásztormúzeumban a puszta történetét, a pásztorok életét, hétköznapi eszközeiket ismerhetitek meg.

A manapság egyre nagyobb tömegeket vonzó rendezvényekről, a puszta múltjáról bővebben ITT olvashatsz.

5. Szarvasi Arborétum - Szarvas

Szarvas arborétuma, a Pepi-kert, a Holt-Kőrös partja és a makettparkja is egyedülálló.

A gróf Bolza család nevéhez fűződik a kastély, a szárazmalom megépítése, és ők hozták létre az Anna-ligetet, a Hármas-Körös egyik holtága mentén kialakított Pepi-kertet (a mai Szarvasi Arborétumot). A kert az egyik legnagyobb és legjelentősebb élő fagyűjteménnyel rendelkező arborétum Magyarországon.

A 82 hektáros terület leghíresebb fái a több mint száz éves mocsáricprusok és mamutfenyők.

Az országos védettségű természetvédelmi területen lévő kertben 5 fás növénygyűjtemény található: a "Pepi-kert",a Törzsültetvény és faiskola, a Parkerdő, a Mitrowssky-kert és az ún. Konyhakert. A kert igen gazdag állatvilággal is rendelkezik, 415 feltárt rovarfaj és több mint 100 körüli madárfaj él itt.

Honnan kapta a kert a Pepi nevet, milyen különleges növények élnek az arborétumban? Ezek és még sok más érdekesség olvasható ITT

6. Fényes tanösvény - Tata

Egyedülálló ökoturisztikai tanösvényen sétálhatsz a Fényesen, ahol a bányászat nyomán majdnem elpusztult láperdőbe nemrég visszatért a víz és vele együtt a különleges lápi élet is.

Tata mindig is híres volt a vizeiről, és az Öreg-tó mellett a Fényes forrásai is messze földről vonzották a fürdőzőket. A ma újra életre kelt láperdőben kialakított tanösvény a víz felett vezet végig, és csodákat mutat be.

A hídon sétálva meghallhatod, ahogy a föld mélyéből előtörő víz „bugyborékol”, és látványnak is különleges a buborékok gyöngyözése. Újra benépesült a hely, számos növény újra megtelepedett és burjánzani kezdett. Ahogy az élővilág, a halak, lepkék, madarak is újra birtokba vették a vizes élőhelyet.

Számos különlegesség él a láperdőben, melyekről a tansövény képes tábláin sok-sok érdekes információt lehet megtudni. A vezetett sétákon pedig az éppen előbukkanó, vagy hallható állatokkal is meg lehet ismerkedni. A kalandvágyóknak még éjszakai túrát is szerveznek.

Mi mindent látni, hallani a Fényes-tanösvényen? Mitől különleges a hely? Ezekről is olvashatsz ITT.

Fotók: Okolicsányi Zoltán, Simon László, Söptei Zsuzsanna


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x