hirdetés
Agyonszerkesztett fotóval hirdeti Budapestet egy thaiföldi utazási iroda
Hát, így még biztos soha nem láthattuk a magyar fővárost... De talán nem is baj. :D
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 15.


hirdetés

Érdekes hirdetésre bukkant egy thaiföldi utazási iroda oldalán a Bangkok Charlie Facebook-oldal. A plakáton ugyanis eredetileg egy európai körutazását hirdetnek, viszont az egész tulajdonképpen egy Photoshop-katasztrófának tűnik.

Ha ránézünk a fotóra, akkor először a magyar főváros, Budapest ugrik be, igen ám, de közben egy képen igazából minden szerepel, amit egy turista a Magyarország-Csehország-Ausztria körúton láthat.

A másik poén, hogy az utazás igazából 7 nap és 4 éjszaka, tehát körülbelül mondjuk pont ennyi fog megmaradni egy turista fejében a körútról. A Facebook-oldal, ami rátalált a különleges ajánlatra tulajdonképpen csak "szelfikörútnak" nevezi ezeket az ajánlatokat.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Eldőlt: elbontják a Nyugati téri felüljárót
A döntést viszont még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 17.



A Főváros Közfejlesztések Tanácsa 2019. május 14-i ülésén döntött arról, hogy hamarosan elbontják a Nyugati téri felüljárót - írja a pestbuda.hu. A felüljáró bontása már évek óta tervben volt, de úgy tűnik, hamarosan tényleg eltűnik. Tarlós István főpolgármester a szerda reggeli Kossuth Rádiónak adott interjújában azt mondta,

a bontásra azért van szükség, mert a felüljáró városképi szempontból rendkívül csúnya.

A Nyugati téri, kétszer egysávos, 420 méter hosszú felüljárót 1981. november 10-én adtak át, építése az észak-déli metró beruházásához kapcsolódik, ugyanis akkor úgy gondolták, hogy az autós felszíni közlekedésnek kell előnyt adni. A felüljáró bontása viszont az elmúlt években többször is felmerült a portál szerint, de eddig a szakemberek azt mondták, csak akkor lehet elbontani a felüljárót, ha épül helyette egy közúti aluljáró. Ez pedig a portál szerint azért lett volna költséges, mert a "Nagykörút tele van nagy átmérőjű alapközművekkel, így azok alá kellett volna vinni az alagutat".

A főpolgármester viszont azt mondta, hogy a tervezést végző FŐMTERV szerint mégis megoldható a szintbeli keresztezés. A közfejlesztési tanács pedig ezt a javaslatot elfogadta. Ugyan utaltak rá, hogy a megoldás nem lesz egyszerű, hiszen azt is biztosítani kell, hogy az ott közlekedő a 4-es és a 6-os villamosok a jelenlegi gyakorisággal közlekedhessenek.

Tarlós István ugyanakkor azt is elmondta, hogy a felüljáró lebontását még a Fővárosi Közgyűlésnek és a kormánynak is jóvá kell hagynia, de a portál szerint azt is megemlítette, hogy eddig mindkét testület minden esetben jóváhagyta a közfejlesztési tanácsi döntéseket, így most is erre számít.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Váratlanul levette a világörökségi listáról a Hajógyári-szigetet a kormány
A 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 20.



A pénteki Magyar Közlönyben jelent meg a rendelet, ami indoklás és minden előzmény nélkül törölte a világörökségi státuszra javasolt helyszínek közül az Óbudai-szigetet, írja a Népszava.

Hozzáteszik:

2014-ben a kormányzat még amellett kardoskodott, hogy az akkor kaszinóépítésre készülő izraeli befektetőktől visszaszerzett szigeten fel kellene tárni a helytartói palotát és népparkot kellene létrehozni.

Két évvel később döntöttek úgy, hogy a világörökség része legyen az Óbudai-sziget is. 2018-ban be is nyújtották az erről szóló pályázatot. Az ügy külön miniszteri biztost is kapott Visy Zsolt személyében.

Az új rendelet nem indokolja a döntést, a lap eddig hiába érdeklődött a Miniszterelnökségnél és a III. kerületi önkormányzatnál, választ még nem kaptak.

A Népszava megjegyzi:a 32 hektáros sziget területe régészeti védelem alatt áll. Legértékesebb leletként a 1,5-2 méter mélyen lévő, óriási 8-10 ezer négyzetméteres helytartói palotát tartják számon.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Elszálltak a belvárosi lakásárak, emiatt szorulnak ki rengetegen a külső kerületekbe a fővárosban
Nem meglepő, hogy az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 19.



Jókora különbség van a budapesti lakásárak, négyzetméterárak között, derül ki az MNB lakáspiaci jelentéséből, amit a Portfolio szemlézett. Nem nagy meglepetés, hogy

a belvárosban, az V. kerületben a legbrutálisabbak az árak, ahol egy négyzetméterért átlagosan 801 ezer forint is elkérnek.

A legolcsóbb átlagos négyzetméterár főváros-szerte 289 ezer forint volt tavaly.

Sajnos a fővárosi bérek emelkedése nem követte le a lakásáremelkedést. Bár évekkel korábban, 2013-ban még több kerületben az átlagos négyzetméterár a havi nettó átlagkereset alatt volt, 2018-ban ez már egyetlen kerületben sem teljesült.

A történelmi belvárosban, így az I. és V. kerületben az átlagos négyzetméterárak elérték a 770 ezer forintot, ami

53 százalékkal magasabb az egész főváros átlagánál.

A legolcsóbb Budapest déli része, a XVII.-XXIII. kerület, ahol 390 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár tavaly, ez megegyezik a vidéki megyeszékhelyeken tapasztalttal.

A budapesti lakáspiaci folyamatokat vizsgálva kiderül, hogy Budapest minden részén jelentősen emelkedtek a lakásárak. Először a drágább, belső kerületekben kezdődött el és gyorsult be ez a folyamat, de a megemelkedett árszint miatt kiszoruló kereslet a külső kerületekben is felhajtotta a lakásárakat.

Címkép: Mervai Márk


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Isten betongarázsának csúfolták Budapest első modern templomát
Pedig a városmajori Jézus Szíve templom harmonikus és gyönyörű alkotás.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. május 14.



„Rejlenek benne régi forma gondolatok is, de egészében és lényegében mégis új.

Ezért érthető, hogy a kritikák pergőtüzében áll, sokakra nagy vonzerőt gyakorol, mások nem értik még, de az általános érdeklődést felkelti.

Megmozgatja a lelkeket, van nagy, erőteljes mondanivalója, tud elementáris erővel hatni, mert a folyton megújuló emberi szellemmel lépést tartó művészi alkotás” – írta Kriegsau Emil plébános a magyar Bauhaus építészek által alapított Tér és Forma című folyóiratban az 1933-ban felszentelt városmajori katolikus templomról. Majd így folytatja:

„Benn a térhatás fönséges.

A csodálatos vékony, magasba törő pillérek, a nyugodt színharmónia, a felmagasított szentély a drágakövekként ragyogó nagy, színes ablakokkal térdre kényszerítik az embert.

Venite adoremus et procidemus, ante Deum! Jöjjetek, imádjuk Istent és boruljunk le Előtte!”

Nem mindenki fogadta akkor ilyen kitörő örömmel a modern épületet megszületését.

Sokan Isten betongarázsának csúfolták.

Pedig az 1933-ra elkészült városmajori Jézus Szíve plébániatemplom mai szemmel is szép alkotás.

Felépítését a hívek egyre gyarapodó száma indokolta. Miután a Városmajor környékére egyre többen költöztek a 19. században, és egyre több lakóház állt, felmerült az igény arra, hogy katolikus templom nyíljon a közelben. Végül a XX. század elején kezdtek gyűjteni arra, hogy a Csaba utca és a Maros utca sarkán legalább egy kisegítő kápolna működjön. Az újonnan alapított plébánia vezetője Kriegsau Emil lett, aki Árkay Aladárt (a Budai Vigadó egyik építészét) kérte fel a tervezésre. 1925 őszén szentelték fel a templomot. Mivel azonban annyian kezdtek eljárni az istentiszteletekre, néhány év alatt kinőtték a hívek a templomot. Szerencsénkre nem a meglévő épülethez csatoltak új szárnyat, és nem azt kezdték bővíteni, hanem új, nagyobb templom felépítését kezdeményezték.

Árkay Aladár a fiával, Bertalannal tervezte meg a tágasabb, 1400 fő befogadásra alkalmas, haladó szellemiségű épületet. Árkay Bertalan külföldön, Nyugat-Európában járt az 1920-as években tanulmányúton, onnan hozta a korszerű és funkcionalista szemléletmódot. S bár az új templom építése alatt 1932-ben meghalt Árkay Aladár, fia átvette tőle a munkákat és ő fejezte be a projektet.

Már felépülése előtt felhördülés fogadta a modern épületet.A plébános, Kriegsau Emil ezért merész lépésre szánta el magát.

Rómába utazott, és a pápával hagyatta jóvá a terveket.

1933-ban készült el a Jézus Szíve Plébániatemplom épülete. Az árkádsora csak 1936-ban. A harangtornyot is csak később húzták fel, és a főépülettől távolabb, önállóan, mivel a telken át húzódik az Ördög-árok föld alá vezetett szakasza – erről egy régebbi cikkünkben már írtunk.

Bár többen is fanyalogtak a templomra, a Bauhaus és a modernista irányzatok követői üdvözölték az új épületet. Rimanóczy Gyula, akinek a pasaréti Páduai Szent Antal templomot és a Pasaréti téren álló buszvégállomást köszönhetjük, ezt írta a Tér és Forma című folyóiratban:

„Amíg hazánkban a profán építészet terén, rövidesen 10 évi küzdelemteljes, de eredményes harcok után a korszerű, a ma emberének szánt építészet diadalmasan tör előre, addig az egyházi építészetben csekély kivétellel az elmúlt idők stílusainak sokszor szolgai, de legtöbbször meg nem értett és sikerületlen utánzásai domináltak. Midőn külföldön megjelentek az első korszerű egyházművészeti alkotások, az új idők parancsszavát megérteni nem tudók elnevezték bolsevista-, kommunista-stílusnak ezt az új építészeti formanyelvet,

valami szörnyű megszentségtelenítést láttak abban, hogy Isten hajlékául egyszerű, cirádáktól, gipsz- és egyéb olcsó, talmi dekorációktól mentes, pusztán a nagy, sima formákra törekvő templomok épüljenek.

Az elmúlt 10 esztendő, mely a templomépítészet terén hazánkban, de különösen Budapesten igen termékeny időszak volt, csekély kivétellel a kontár eklekticizmusnak biztosította a teret.”

A csodaszép üvegablakokat a mások oldalra lapozva láthatod:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x