Adózni kell a mikuláscsomag után, a NAV viszont humoránál volt
2019. december 03.
Közeleg a december 6-a, amely során az ország legkülönbözőbb helyszínein bukkanhat fel a Mikulás: sok cég szervez dolgozói számára Mikulás-ünnepséget, de önkormányzatok, iskolák, bevásárlóközpontok és egyéb szervezetek is osztanak ajándékcsomagot. Abba talán eddig kevesen gondoltak bele, hogy ki és hogyan adózik egy mikuláscsomag után, éppen ezért a NAV honlapján egy olyan tájékoztatót osztott meg, amely épp erre vonatkozik.
Ezek alapján adókötelezettség is keletkezhet:
"A munkáltató által a dolgozók gyermekeinek, vagy egy önkormányzat által szervezett Mikulás ünnepségen átadott ajándékcsomagok csekély értékű ajándéknak, juttatásnak minősülnek, amik egyes meghatározott juttatás jogcímén válnak adókötelessé. Csekély értékű juttatást a munkáltató, kifizető évente egyszer adhat ugyanannak a magánszemélynek a minimálbér 10 százalékáig (2019-ben 14 900 forint). A juttatásról nyilvántartást kell vezetni.
Az üzletközpontokban a Mikulás által átadott ajándékok adóköteles üzletpolitikai juttatásnak tekinthetők, amik szintén egyes meghatározott juttatás jogcímén adókötelesek."
A NAV még némi humort is becsempészett a tájékoztatóba: rámutat, hogy
a közterheket nem a Mikulásnak, hanem a „szponzoráló” munkáltatónak, kifizetőnek kell bevallania és megfizetnie.
Az adó alapja a juttatás (például az ajándékcsomag) értékének 1,18 szorosa, amit 15 százalék szja és 17,5 százalék szocho terhel. A közterheket a juttatás hónapját követő hónap 12-éig kell megfizetni és bevallani.
Ez alapján egy mikuláscsomag után 40 százalékos (38,35 százalékos) adót kell fizetni.
Kiakadtak a gárdonyiak, mert lekordonozták a szabadstrandot – a fideszes képviselő se érti
Kiakadtak a gárdonyiak, mert lekordonozták a szabadstrandot – a fideszes képviselő se érti
2020. július 04.
Háborognak a Gárdonyban élők, mert az önkormányzat váratlanul körbekordonozta a város kedvelt szabadstrandját. A Velencei tónál nemrég újították fel a partfalat, a munkával végeztek és a szabadstrandot ezután zárták le. A helyiek attól tartanak, hogy a fideszes polgármester így akarja elérni, hogy a fizetős strandot használják a fürdőzők - hangzott el az RTL híradójában. A kordonozás a Gárdonyban élő fideszes képviselő szerint is érthetetlen.
Tállai: senki nem eshet ki a tb-rendszerből azért, mert nincs belföldi lakcíme
2020. július 04.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek nyilatkozott, és azt mondta, hogy az adóügyi változtatások "a vállalkozások és a magánszemélyek meglehetősen nagy csoportját érintik, és egyszerre szolgálják a versenyképességet, a gazdaság újraindítását és a visszaélések visszaszorítását".
A parlament enyhítéseket fogadott el a tb-szabályok ügyében. Szerdától hatályos az új társadalombiztosítási törvény, amely a módosítás után már nem 3, hanem 6 hónapot követően megtagadja mindazok egészségügyi ellátását, akik nem fizetnek tb-járulékot - a sürgősségi ellátás kivételével.
A Pénzügyminisztérium azzal indokolta a lépést, amely számítások szerint több mint félmillió magyar ember ellátását sodorta veszélybe, hogy ki akarja szűrni a „potyautasokat”. Azoknak is bizonytalanná vált a helyzetük, akik egyéni szerződéssel fizetnek járulékot, illetve azoké is, akiknek nincs állandó lakcímük.
Az Európai Unióban a magyar társadalombiztosítás rendszerén belül kell a legkevesebbet fizetni azért, hogy a polgárok hozzáférhessenek az egészségügyi ellátórendszerhez. Azt viszont a kormány nem találta fairnek, hogy a fizető tagok finanszírozzák a nem fizetők ellátásait is.
Ezek a mostani szabályok igazságosabbak – állította most Tállai András, hozzátéve: a parlament "elvégezte e szabályrendszer finomhangolását". Most már 6 hónapjuk lesz a későknek a hiányzó összegek rendezésére, senki nem eshet ki a rendszerből pusztán azért, mert nincs belföldi lakcíme.
Az állam ezentúl adómentességgel támogatja, ha más (akár az előző munkáltató vagy az önkormányzat) megfizeti a biztosított helyett az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Tállai szerint a szociálisan rászorulóknak, a nyugdíjasoknak, a diákoknak és a kismamáknak a törvény garantálja az ingyenes állami egészségügyi ellátást.
Az orosz titkosszolgálat pénzéből gyilkolhatnak amerikaiakat Afganisztánban
2020. július 04.
Ennek legújabb példáját szolgáltatta egy helyi üzletember rejtélyes meggazdagodása, amelynek amerikai titkosszolgálati jelentések nyomán a New York Times járt utána.
A 40-es éveiben járó Rahmatulla Azizi kisstílű drogkereskedőként kezdte pályafutását, elvégre hazája máig az ópiumszármazékok egyik legfőbb forrásának számít világszerte. A heroin úgy a táliboknál, mint a hivatalos kabuli kormánykörökben régóta jelentős fizetőeszköz a fegyvervásárlásban, de a virágzó állami korrupcióban is jelentős szerepet játszik. Emberünk azonban – állítják rokonai, ismerősei – egy idő után a legális üzleti világban próbált szerencsét, és támogatáshoz jutott az Egyesült Államok vezette koalíció építési projektjeire szánt pénzből. A feltűnő vagyonosodás útján azonban az elmúlt években indult el miután Oroszországban telepedett le, és amikor rendszeresen hazalátogatott Észak-Afganisztánba, mindig a legújabb luxusautókon érkezett testőrök gyűrűjében, házát pedig négy emeletes villává alakította át.
Az amerikai titkosszolgálatoknak végül sikerült kideríteniük, hogy Azizi éveken át a közvetítő szerepét töltötte be az orosz katonai hírszerzés és a tálib harcosok között, akiket Moszkva pénzel az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák ellen. Ő adta át az orosz vérdíjat az elkövetett gyilkosságokért – fejenként 100 ezer dollár volt a tarifa - és vélhetően bőségesen csurrant-cseppent a pénzből neki is.
Miután az amerikai és afgán biztonsági szervek összerakták a pénzmozgások sötét foltjait, egyre közelebb kerültek Azizihoz. Hat hónappal ezelőtt nagyszabású razziákat hajtottak végre Kabulban és az északi Kundut városában, amelyek során több tucat rokonát és üzlettársát tartóztatták le, de maga a közvetítő kicsúszott a kezeik közül. Minden bizonnyal visszaszökött Oroszországba. Ugyanakkor egyik kabuli házában közel fél millió dollárt találtak készpénzben.
Egyelőre nem világos, hogy miként juttatták el a pénzt az egyes harcos csoportokhoz, és milyen szintű volt a koordináció. A hálózat azonban az illetékesek szerint egyre nőtt, és kapcsolatban volt a tálibok magasabb rangú katonai vezetőivel, akikkel egyeztették a kiszemelt célpontokat.
Már évek óta feltételezték washingtoni és kabuli illetékesek, hogy Oroszország titkos akciókat folytat az afganisztáni amerikai misszió aláásására és támogatja a tálibokat. De csak közelmúltban jutottak el arra a következtetésre, hogy egy orosz kémügynökség premizálja azokat, akik megölnek koalíciós katonákat. Ezt a Kreml és a tálibok mindeddig tagadták.
Az amerikaiak szerint a programot az orosz katonai hírszerzés (GRU) „29155. számú egysége” irányítja, amely más országokban is, főleg a Balkánon hajtott végre gyilkosságokat és szabotázsakciókat. Valószínűleg köze volt a 2017. februárjában Montenegróban elvetélt puccskísérlethez is.
Azizi, mint pénzfutár, azért tűnhetett megfelelő választásnak, mert benne volt az amerikai újjáépítési erőfeszítésekben, ugyanakkor drogdíler korából otthonosan mozgott a helyi alvilágban, de annyira nem volt ismert, hogy magára vonja a külvilág figyelmét. Mindez arra utal, hogy az orosz szervek mélyrehatóan tájékozottak az egyre bonyolultabb afganisztáni harci helyzetről, és úgy voltak képesek kihasználni bűnöző és terrorista kapcsolataikat, hogy éveken át nem lehetett akciókat bizonyítani.
E következtetés június végi nyilvánosságra kerülése újabb politikai vihart kavart az amúgy is zaklatott Washingtonban. A fehér házi tisztviselők először azt állították, hogy Donald Trumpot egyáltalán nem tájékoztatták az ügyről, de aztán kiderült, hogy az elnök már február végén írásos titkos szolgálati jelentést kapott, de még az is lehet, hogy már korábban.
Miután demokrata és republikánus képviselők egyaránt számon kérték a kormány tétovázását, azt a választ kapták, hogy a jelentés bizonytalan információkra épít. Holott Azizi szerepét megerősítették azoknak a jelentései, akik részt vettek a razziákban. valamint a gyanúsítottak, a szomszédok és barátok vallomásai. Az ügy aktái várhatóan a jövő héten a Kongresszus elé kerül.
Meghalt egy 8 éves kisfiú, amikor lövöldözés tört ki egy amerikai bevásárlóközpontban
2020. július 04.
Lövöldözés történt egy bevásárlóközpontban helyi idő szerint pénteken délután az Alabama állambeli Hoover városában - közölte a helyi rendőrség.
A rendőrfőnök elmondása szerint
négyen sérültek meg, két felnőtt és két gyerek. A felnőtteket és egy lányt kórházba szállítottak, egy 8 éves kisfiú viszont a helyszínen meghalt.
A rendőrség egyelőre nem közölt információkat arról, ki lövöldözött, hányan és miért. A rendőrfőnök csak annyit mondott, hogy jól haladnak, de azt nem árulta el, hogy azonosították-e már a gyanúsított(ak)at.
Az viszont kiderült, hogy
több lövés is dördült. Egy, a bevásárlóközpont egyik üzletében dolgozó nő azt mondta, folyamatosan voltak a lövések, és úgy hallotta, mintha minden irányból lőttek volna.
A történtek után a bevásárlóközpontot kiürítették. A rendőrség azt kérte, akik a lövöldözéskor ott tartózkodtak és láttak, hallottak valamit, értesítsék a hatóságokat.
Forrás: ABC News
