tolnay_marai_romanc
A világháború utáni Budapesten folytatott titkos viszonyt a híres író és az ünnepelt színésznő
Budapest romjain borult virágba Márai Sándor és Tolnay Klári románca, amelynek gyümölcse egy szenvedélyes verssorozat lett.
SzE
2017. augusztus 01.

"Emlékszik még a Múzeum Kávéházra, a Sándor utca sarkán? Holnap, kedden délután 4-kor ott leszek, mert ez közel van most Magához. Ha nem jöhet, hagyjon hírt a házmesternél, mikor és hol láthatom? Rosszkedvű vagyok, ne haragudjin, előre is bocsánatot kérek. Viszontlátásra."

A fenti sorokat Márai Sándor írta Tolnay Klárinak. A 45 éves Márai akkor már több mint 20 éve házas volt, Tolnay Klári is még Ráthonyi Ákos rendező felesége, aki a háború után elhagyta Magyarországot. A véres ostrom után Budapest romjain virágzott ki az író és a színésznő szerelme.

A kapcsolat nem tartott hosszú ideig,

a színésznő 1946-ban már az akkor 21 éves Darvas Ivánnal járt. Márai Sándornak egyébként nem ez volt az első házasságon kívüli kapcsolata: az 1940-es években szenvedélyes viszony fűzte Mezei Mária színésznőhöz. A kapcsolat végét Mezei Mária nehezen élte meg, és még sokáig őrizte az emlékét.

82211

A Múzeum Kávéház a XIX. század végén a mai Bródy Sándor utca (korábban Főherceg Sándor, illetve Sándor utca) és a Múzeum körút sarkán, a Nemzeti Múzeum mellett. Fotó: Fortepan/Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.05.156

5847

Márai Sándor utolsó magyarországi lakhelye a mai Rómer Flóris utcában volt 1945 és 1948 között, ezt emléktábla is jelzi. Tonay Klári életrajzi könyvében azonban az áll, hogy 1945-ben az író és felesége ideiglenesen Leányfalun élt, mivel Mikó utcai lakásukat szétbombázták. 1945-ben, az ostrom után a Zárda - Rómes Flóris - utcából a Margit körút felé nézve ez a látvány fogadta az embert. Fotó: Fortepan.hu

Tolnay Klári Mohorán született 1914. július 17-én, Tolnay Rózsiként, birtokos családban. Miután édesapja vállalkozásai sorra tönkrementek, a család elszegényedett. A lány apácáknál tanult, majd a rokonok Budapestre hívták, hogy színházba, kulturális rendezvényekre, társaságba, bálokba járjon, ismerkedjen.

Tolnay Rózsi szeretett volna színésznő lenni, meghallgatásokra ment, és a Hunnia Filmgyárban jelentkezett statisztának. 1934 tavaszán karikadobáló lányt játszott a Lila akác című filmben.

Ott hallott róla, hogy a Vígszínház felvételt hirdetett kezdőknek. Az esélytelenek nyugalmával jelentkezett, mégis azok közt volt, akiket felvettek. Gaál Béla tanácsára Rózsiról Klárira változtatta a keresztnevét.

Tehetsége korán megmutatkozott. Egymás után kapta a filmes és színpadi szerepeket. A filmezésnek köszönheti első házasságát. Ráthonyi Ákos rendező hevesen udvarolni kezdett neki, és egy forgatás után megkérte a kezét, amit a színésznő nem vett komolyan. Ráthonyi azonban tovább ostromolta. 1936. szeptember 26-án házasodtak össze.

1940-ben született a lányuk, Zsuzsanna. Közben Tolnay Klári folytatta a munkát, az egyik legtöbbet foglalkoztatott színésznő lett. A II. világháború alatt született meg Tolnay Klári és Ráthonyi Ákos második gyermeke, egy kisfiú, azonban koraszülött volt, és nem tudták megmenteni.

Miután véget ért a háború, Ráthonyi Ákos külföldre ment. A színésznő nem követte.

24761

Tolnay Klári egy 1938-as forgatás szünetében. Fotó: Fortepan.hu

Márai Sándor 1900. április 11-én született, Kassán, Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Később vette fel a Márai nevet. Kamaszként az iskolai szigort nehezen tűrte, vagy inkább sehogyan sem... Többszöri iskolaváltás után végül az Eperjesi Katolikus Főgimnázimban érettségizett.

Végtelenül tehetséges volt, de a családja nem nézte jó szemmel, hogy írni akar. Sándor Budapestre költözött 18 évesen, és nem sokkal később megjelent az első verseskötete. 1919-ben újságíróként dolgozott, a Tanácsköztársaság után pedig Németországban kezdett tanulni. Onnan 1923-ban költözött Budapestre. Feleségül vette szerelmét, Matzner Ilonát, vagyis Lolát, azt a nőt, akinek a Gundel-palacsintát köszönhetjük.

Márai Sándor és Metzner Lola nem sokkal ezután Párizsba költözött, öt évig éltek ott, majd visszatértek Budapestre. Ekkorra Márai már ismert és elismert író lett.

A két háború között pedig hihetetlenül termékeny volt, ekkor jelent meg többek között az Egy polgár vallomásai és a Szindbád hazamegy.

Később, az 1950-es években, amikor már az Egyesült Államokban élt, panaszkodott is, hogy nem meg úgy az írás, neki, aki még Budapest ostroma alatt is képes volt írni.

1936-ban Márai arra kérte zsidó származású feleségét, hogy térjen át a katolikus vallásra, és kérjék az egyház áldását frigyükre. Az író ugyanis előre látta, hogy csak így fogja tudni megmenteni a feleségét a később valóban bekövetkező borzalmaktól.

marai1

Budapest ostroma és a (szovjet megszállással járó) felszabadulás után, 1945-ben

a Vígszínház műsorra tűzte Márai Sándor Varázs című darabját. A Víg sztárszínésze, Tolnay Klári kapta a női főszerepet.

Így ismerkedett meg egymással, találkozott és jött össze az író és a színésznő. Kapcsolatukat annyira sikerült titokban tartani, hogy csupán 1988-ban, Párkány László Tolnay Kláriról írt életrajzi könyvéből derült ki.

A színésznő nagyon finoman, szemérmesen és óvatosan fogalmazott, amikor kettejük viszonyáról beszélt.

"Sétáink színtere leginkább a huzatos-szeles Duna-part volt. Nagyokat beszélgettünk, szavait szerelmesen ittam, felnéztem rá. Sok mindent tanultam tőle: logikus gondolkodást, választékos stílust, beszédkészséget. Márai mint kitűnő előadó állandóan láttatta a dolgokat, történetei szemléletesek voltak." (Forrás: Párkány László: Tolnay Klári egyes szám első személyben, Minerva, 1988.)

5804

A Kálvin tér és a Múzeum körút háttérben a Nemzeti Múzeummal, 1945-ben, Budapest ostroma után. Fotó: Fortepan.hu

A románcnak irodalmi gyümölcse lett. Márai Sándor az Ismeretlen kínai költő elnevezés mögé bújva írt költemény-füzért. A fiktív történet szerint egy jelentéktelen és szegény kínai költő a fővárostól távol tengette sanyarú napjait, mert "az irodalmi életből feltehetően politikai ellenfelei és irodalmi vetélytársai száműzték". Ez a költő verseit "egy távollévő nőhöz írja, aki a fővárosban táncol, fintorog és énekel, hasonlít valószínűleg egy volt császári táncosnőhöz vagy színésznőhöz."

1945. december 21-én csöngetett be a postás Tolnay Klárihoz a tíz költeményből álló művel. Ennek egyik darabja ez volt:

"Negyvenhat éves vagyok és sovány,

Már sok éve tengek így ostobán.

A falu végén élek és lomha

Csendben a tücskök szólnak csal dalomba,

Fejem fölött a felhők és vadludak

Húznak. Mutatjuk hozzád az utat."

A kapcsolat nem tartott sokáig. És 1946-ban már Darvas Ivánba volt szerelmes Tolnay Klári. De az már egy másik történet.


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!