hirdetés
snapshot-4.jpg

Egész társadalmakat destabilizálhatnak az álvideók – a világ nincs felkészülve a „deepfake”-re

Már az álhírek (fake news) is alaposan megkérdőjelezték az online média forrásainak megbízhatóságát, a mesterséges intelligenciákkal készült videomanipulációk, „deepfake”-ek terjedésével már valóban nem tudjuk, kinek és minek hihetünk.
G. N. L. - szmo.hu
2019. július 21.


hirdetés

Biztosan képesek vagyunk-e megkülönböztetni egy politikusról vagy más hírességről készült valódi videót egy olyantól, amely utánozza külsejét, beszédét, sőt, még a testbeszédét is? – teszi fel a kérdést Larry Alton, a közösségi média trendekre szakosodott üzleti tanácsadó a NextWeben.

Sokan élünk a gépekkel szembeni felsőbbrendűség illúziójában, ezért azt hisszük, hogy egy számítógépes program nem tud bennünket becsapni. Elvégre a szuperhősökről szóló filmekben is ki tudjuk szúrni, hogy melyek az egyértelműen számítógéppel készült jelenetek.

Csakhogy a „deepfake”-ek egyre inkább olyan hihetetlenül meggyőzővé válnak, hogy még a legélesebb szeműek a legjobb technológiával felszerelve is elbizonytalanodnak, amikor meg kell állapítani a hamis és a valódi közötti különbséget.

hirdetés

Nem túlzás azt állítani, hogy a „deepfake”-ek akár egész társadalmak destabilizálására is képesek, és nagyon messze vagyunk attól, hogy ezt a fenyegetést kezelni tudjuk.

Mi is a „deepfake”?

Egy fabrikált videó, amelynek alapja lehet egy vizuális programozási nyelv, de valóságban létező nyersanyag is, célja, hogy lemásolja egy emberi lény külsejét és hangját, amint olyan dolgokat mond vagy tesz, amelyet egyáltalán vagy normális körülmények között nem tenne. Technológiáját tekintve ugyanaz a gyökere, mint amikor az interneten valóságosnak látszó pornográf jeleneteket kreálnak hírességek szereplésével. Már ez sok gondot okozhat az érintetteknek, de a jövőben ugyanezt meg lehetne csinálni az Egyesült Államok hivatalban lévő elnökével, vagy más politikai vezetővel, és úgy használni őket, mint a hasbeszélő bábuját, azt mondatni velük, amit a gazdájuk akar.

Ezek a videók azért sokkal meggyőzőbbek, mint a photoshopos trükkök, mert létrehozásukban a „generatív ellenséges hálózatokat” (GAN) használják fel. E hálózatokat igen magas fejlettségű, mesterséges intelligenciák által létrehozott algoritmusok működtetik, amelyek két különböző szerepben dolgoznak együtt: az egyik, a „hamisító” igyekszik a lehető legmeggyőzőbb videót készíteni, míg a másik, a detektív, azt vizsgálja, hogy látható-e a csalás. E két különböző perspektívából született adatokból és újszerű videó-eljárásokkal az alkotó előbb-utóbb képes lesz teljes élethűségű videót gyártani.

Több mint egy évvel ezelőtt Jordan Peele készített egy híressé vált hamis videót Barack Obamáról, mintegy jelezve, hogy milyen erő lakozik ebben a technológiában. Azóta már sokkal előbbre tartanak.

A szerző, bár hangsúlyozza, hogy a világ nincs felkészülve a „deepfake” következményeire, azért néhány tényre felhívja a figyelmet. Emlékeztet a 2016-os amerikai elnökválasztás álhíreken alapuló cikkeire, amelyekre egyes tanulmányok szerint a kattintások 60%-a a lakosság 10%-ától jött.

Donald Trump alig 80 000 szavazattal nyert, ami azt jelenti, hogy ha a „fake news”-ok nagyobb körben lettek volna népszerűek, akár megváltoztathatták volna az ország sorsát is.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
farkas-eszter-labor-mikroszkop-1.jpg

Öregedés: apró feledékenységek lehetnek az első jelek – beszélgetés Farkas Eszter neurobiológussal

Késleltethetjük-e valahogy az öregedés hatásait? Miképp lehet az öregedés folyamata egészséges, akár pozitív is? Hogyan öregszik az emberi agy?
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. november 30.


hirdetés

Az emberiséggel egyidős az örök élet utáni vágy, legendák, mesék, versek ezrei szólnak róla Gilgamestől Faustig. Ma is sokakat foglalkoztat, hogy hol lehet az emberélet végső határa, és hogy meddig érdemes élni. Erről is szól majd dr. Farkas Eszter neurobiológus Az örök élet kútja című előadása december 13-án a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő estjén.

-Az utóbbi évtizedekben alaposan megváltozott az „öregkor” fogalma. Emlékszem, amikor gyerekként a 60-as évek elején láttam az akkori hatvanasokat, testileg, szellemileg sokkal öregebbeknek tűntek, mint manapság. Vagy csak a gyerek látta másképpen?

hirdetés

- Nem, statisztikai adatok is bizonyítják, hogy kitolódik az, amit kronológiai szempontból öregkornak nevezünk. Az a korosztály, amely az 50-es, 60-as években öregnek számított, a 2010-es években már inkább a középkorúak közé tartozik. Ezt mutatja a nyugdíjkorhatár változása is. Az én anyukám még 55 évesen nyugdíjba mehetett. Most 65 év a nyugdíjkorhatár a nőknél. Nemrég olvastam egy cikket Angliáról, abban azt sugallták, hogy ez a kor hamarosan akár 70-75 éves korig is kitolódhat, mert ennyivel jobb egészségben éljük meg ezeket az éveket - bár nyilván demográfiai és gazdasági megfontolások is tetten érhetők a folyamat mögött.

- Ez nyilván így van, de azért az sem mindegy, hogy milyen aktív életévek után vonulunk vissza nyugdíjba. Kérdés, hogy azzal a sok stresszel, amit a mostani nemzedékek átélnek, mennyit fognak élvezni a „megérdemelt pihenésből.”

- Hogy mennyire stresszes az életünk, egyénenként változik, de a várható életkorunk jelentősen megnőtt. Ha csak a számokhoz nyúlunk, és nem szeretnénk szubjektívek lenni, azt látjuk, hogy a 60-as években a harmincasok voltak azok, akik a társadalom középrétegét képviselték, most már ezt a feladatot a negyvenesek viszik.

És persze nemcsak az számít, hogy hány évet élünk, hanem az is, hogy azokat az éveket milyen egészségben éljük meg. Ebben sokat segít az életvitelünk és az orvostudomány, hogy azok a betegségek, amelyek az öregkorhoz kapcsolódnak, későbbi éveinkben talán kevésbé súlyos formában bukkanjanak fel.

Nem tudom, hogy a stressz mennyire vetíti elő, hogy mikor volna érdemes az aktív éveinket befejezni, de úgy gondolom, hogy a demográfiai adatok és a társadalom öregedése azt mutatja: jogos a nyugdíjkorhatár kitolódása.

- Az öregedésben sokan a leépülést, a betegségeket, a halál előszelét látják. A legendás konferansziénak, Kellér Dezsőnek mondta egy barátja, hogy „az öregkornak is megvannak a maga szépségei”, mire Kellér azt felelte: „Csak egyet mondj.” Valóban félnünk kell-e az öregkortól, vagy a legnagyobb veszély, ha bezárkózunk e félelembe?

- Akik félnek az öregkortól, azok nyilván hozzá társítanak olyan betegségeket, amelyek az életminőséget erősen rontják. Ilyenek a demenciák, a szellemi leépülés, és ezektől jogosan tart az ember. De ha az öregedés folyamata egészséges, akkor ez akár pozitív is lehet. Hiszen az ember idősebben tisztábban látja az összefüggéseket, kialakul benne egyfajta bölcsesség. Éppen ezért én nem feltétlenül ragasztanék az öregedés mellé egy negatív jelzőt, mert nagyon sok árnyalata, megközelítése van ennek a folyamatnak.

- A test általános öregedésének vannak jól látható-érzékelhető tünetei. Biztosan ismeri azt a kissé morbid mondást, hogy „ha reggel felkelsz, és nem fáj semmid, már nem élsz.” De hogyan érjük tetten agyunk öregedését?

- Igen, amikor az ember az öregedés szót hallja, elsősorban a külső, látható, kozmetikai jelek ugranak be.

Valójában egy élettani folyamatról van szó, amit így fogalmazhatunk meg: a túléléshez és a szaporodáshoz elengedhetetlenül szükséges funkciók romlása és hanyatlása az idő függvényében. Ez igaz az agyunkra is, de először nem feltétlenül azt vesszük észre, hogy a gondolkodásunk lassul, inkább azt, hogy már nem olyan fürge a mozgásunk, mint korábban.

Ha az agy öregedése felé terelődik a szó, akkor az jut eszünkbe, hogy bizonyos dolgok elkezdenek „kiesni”. Például elindulunk valahová, aztán út közben megállunk, mert nem tudjuk, hogy miért is indultunk. Vagy hirtelen nem jut eszünkbe valakinek a neve. Az ilyen apró feledékenységek lehetnek az első jelek. Persze ez nem mindig függ össze az öregedéssel, előfordulhat olyannal is, akit túlterhel a környezetéből áradó információ-rengeteg.

- Vajon megállítható, lassítható esetleg visszafordítható-e ez a folyamat?

hirdetés

- Mindenképpen lassítható, erre számos módszer létezik. Azt szokás mondani, hogy amit az ember karban tart, használ, az kevésbé romlik.

Ha az ember használja az eszét, szellemi tevékenységet folytat, olvas, gondolkodik, rejtvényt fejt, társasjátékot játszik, aktívan beszélget, vitatkozik másokkal, akkor nyilván lassabb a romlási folyamat. Vannak olyan kutatások, amelyek szerint az, aki sportol, mérhetően jobb szellemi funkciókkal rendelkezik idős korában is.

Vannak táplálkozással kapcsolatos stratégiák: kalória-megvonásnak hívják azt, amikor valaki nem eszi telítettségig magát minden alkalommal. Bizonyított az is, hogy a kalória-megvonás éberebbé, frissebbé teszi az ember agyműködését, kognitív funkcióját. Persze az sem mindegy, hogy mit eszik. Az Omega-3 zsírsavakban telített olajok, például a halolaj javítja az emlékező képességet és késlelteti az öregedéssel kapcsolatos romlást. Vannak különböző antioxidáns vegyületek is. Ezek közül leginkább a C-vitamin ismert, de az emlékezetjavítással másfajta polifenolokat hoznak összefüggésbe, mint például a kék szőlő héjában található rezveratrol.

- Hogy az időskori agytornára személyes példát mondjak: 87 éves édesapámmal 55 éve sakkozunk, és a legjobb partikat az utóbbi években játszottuk, 89 éves édesanyám pedig három nyelven olvas és fordít. Én azt is fontosnak tartom, hogy egy idősebb ember ne csak a saját korosztálya társaságát keresse, hanem kommunikáljon a fiatalabbakkal is.

- Ez így van, és nemcsak a szellemi képességeire hat, hanem nyitott marad az új dolog felé. Van egy természetes neurobiológiai folyamat, mely szerint egy tinédzser elsősorban a körülötte lévő világ eseményeire koncentrál, és ezáltal nagyon nyitott lesz az újdonságokra. Ahogy telik-múlik az idő, egyre inkább a befelé figyelésre terelődik a hangsúly. De lehet ellene aktívan tenni, ha felismerjük ezt. Ha viszont valaki elhagyja magát, jobban érvényesül a tendencia, és bezárkózik idősebb korára.

- Napjainkban számos orvosi kutatás foglalkozik az emberélet határainak minél messzebbre való kitolásával. De a meghosszabbodott idő mellett talán a legfontosabb, hogy az embernek legyen egy célja, amiért érdemes élni.

-Ez valóban nagyon fontos tényező. Akinek célja van, aki hasznosnak érzi magát, az nem adja fel, nem várja passzívan, hogy mi fog történni vele. Nem feltétlenül a saját egészségéért kell tennie valamit, de ha valami olyasmit csinál, amiben hisz, amit hasznosnak gondol, ez a pszichológiai beállítottság biztosan tovább viszi az embert.

Milyen irányban folynak az öregedéssel, pontosabban az agy öregedésével kapcsolatos kutatások?

A világon mindenütt, de talán legintenzívebben az Egyesült Államokban folynak az öregedéssel, annak késleltetésével, netán visszafordításával kapcsolatos kutatások. A szegedi kutatócsoportunk is régóta vizsgálja az öregedés és az agy, pontosabban az agyi keringés kapcsolatát, hiszen az agy működése szempontjából kiemelten fontos a folyamatos tápanyagellátás a véráram útján. Kutatásaink rávilágítottak az agyi érhálózat leépülésére az öregedés során, és arra, hogy ez a szellemi képességek gyengülését okozhatja. A világban számos laboratóriumban zajló vizsgálatoknak izgalmas eredményei vannak, de hadd ismerje ezt meg az olvasó, ha meghallgatja a Mesterek és Módszertanok Házának soron következő előadását a témában.

Ha személyesen is találkoznál Farkas Eszterrel, többet hallanál arról, hogyan öregszik az agy, elég-e a génekhez hozzányúlni, hogy kisimúljanak a ráncok és elmúljon a fájó derék, gyere el a MEMO Science&Innovation december 13-i eseményére, ahol az öregedés mellett a félelem neurobiológiájáról is szó lesz.

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. december 13-án, pénteken, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
repulo-auto-1000x647.jpg

2021-ben indulhat útjára a világ első repülő autója, ami 320-szal képes hasítani a levegőben

A kétüléses autó 230 lóerős, benzinnel működik, és kocsira és repülőre szóló jogosítvánnyal lehet csak vezetni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 04.


hirdetés

A jövő egyik meghatározó közlekedési eszköze lehet a repülő autó, amely a levegőben és a szárazföldön is képes közlekedni.

Az utóbbi évtizedben több gyártó is tervezett ilyet, nyilvánosságra is hozták a terveket, ám kedden az Egyesült Államokban már be is mutatták az első modellt.

A Pioneer repülő személyautója (roviden PAL-V) szénszálból, titánból és alumíniumból készül, 600 kg a súlya és olyan propellerekkel van felszerelve, amikkel akár 3800 méteres magasságban is lehet repülni, de "vissza is húzhatóak", ha szárazföldön akar közlekedni vele a sofőr.

Benzinnel működik, 230 lóerős, négyhengeres motorral és három kerékkel rendelkezik. Alig 10 perc alatt képes átalakulni girokopterré, vagyis átállni repülő módra, és 8 másodperc alatt gyorsul fel 96 km/h-ra. 160 méteres "futópályára" van szüksége ahhoz, hogy fel tudjon szállni, és csak 30 méteres útra a leszálláshoz.

hirdetés

Levegőben 320 km/-val is tud hasítani, a földön pedig 160 km/h-s végsebességre képes.

A járművet hasonlóan lehet vezetni, mint egy motort, a sofőrnek egy vezérlőkarral kell irányítani. A vezetéséhez nemcsak autóra, de repülőre szóló jogosítvány is szükséges.

A kétüléses holland autó már a gyártási fázisban van, darabját 600 ezer dollárért (180 millió forint) árulják. Eddig már 70 előrendelést adtak le rá, az első darab pedig 2021-ben indulhat útjára.

Később építenek majd egy olcsóbb modellt is, ami Pal-V Liberty Sport névre hallgat majd, és "csak" 335 ezer dollárba (100 millió forint) kerül.

Robert Dinemanse ügyvezető igazgató korábban elmondta, hogy évekig dolgoztak azon, hogy legyőzzék a műszaki kihívásokat, és olyan innovatív, repülni is képes autót alkossanak, amely megfelel minden biztonsági előírásnak.

"A repülő autók már sok filmben megjelentek, de a következő években már a valóságban is elérhetőek lesznek"

- mondta az Associated Pressnek.

Forrás: Daily Mail


KÖVESS MINKET:






hirdetés

24 órás sötétségben, egy jégbe fagyott hajón dolgoznak az Északi-sarkot vizsgáló tudósok

Már két hónapja tart a világ egyik legnagyobb szabású tudományos expedíciója. A klímaváltozás hatásait vizsgálják.
Fotó: Wikipédia - szmo.hu
2019. december 04.


hirdetés

A Polarstern, amelynek neve „sarkcsillagot” jelent, október eleje óta a jég foglya. Szándékosan fagyasztották be egy óriási mozgó jégtábla közepébe.

A hajó fedélzetén váltásban utazó 100 tudós és a legénység tagjai egy éves küldetésre vállalkoztak a zord körülmények között. A 155 millió dolláros költségvetésű, MOSAiC nevet viselő expedíció célja, hogy jobban megértsék, hogyan hat a klímaváltozás az Északi-sark középső részére.

Ez a régió kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a Föld többi része, de eddig viszonylag kevés figyelmet fordítottak rá, mert szinte lehetetlen megközelíteni.

hirdetés

A német Alfred Wegener Intézet azonban 18 másik ország tudósait bevonva belevágott a projektbe. A Polaster szeptember végén hagyta el Norvégia egyik északi kikötőjét, majd egy úszó jégtábla mellett megállt a szibériai partoktól északra fekvő Laptyev-tengeren, és ott bele is fagyott a jégbe.

A hajó azóta együtt lebeg a jéggel. Arra megy, amerre a szelek és az áramlatok viszik. Naponta legfeljebb 8 km-t tesz meg, jelenleg mintegy 400 km-re lehet az Északi-sarktól. Ha minden a tervek szerint alakul, a hajó jövő nyár végén szabadul ki a jégből valahol a Fram-szorosban, Norvégia és Grönland között.

Thomas Krumpen, a Wegener Intézet egyik vezető kutatója, aki az expedíciót az első hónapban kísérő Akademik Fjodorov orosz jégtörőn utazott, elmondta a New York Times-nak, hogy nem volt könnyű a megfelelő jégtáblát megtalálni, mert alig néhány olyannal találkoztak, amely elég vastag volt ahhoz, hogy kifutópályát építhessenek rajta az utánpótlást biztosító DC3-as repülőgépeknek, és biztonságosan dolgozni lehessen a felszínén.

Márpedig fontos volt, hogy a kutatók kijussanak a szabadba. Jessie Creamean, a Colorado Állami Egyetem kutatója például levegő- és vízcsepp-mintákat gyűjt, amiből reményei szerint jobban megérthetjük majd az Északi-sarki felhők képződését. Ehhez 12 fős csapatával minden hétfőn ki kell mennie a jégtáblára, ahol 60 darab, egyenként 25-50 cm-es jégdarabot gyűjtenek be.

A munkájukat nehezíti, hogy mindezt 24 órás sötétségben kell elvégezniük, mivel a sarki tél néhány nappal azután állt be, hogy Polarstern körül befagyott a jég.

De nemcsak a sötétséggel kell megküzdeniük. A hajó körüli jégtábla ugyanis folyamatosan mozog és töredezik.

Néhány hete egy közel 70 km/órás sebességű széllel érkező és mínusz 21 fokot hozó vihar több hasadékot is vágott bele, így csaknem egy méter széles űr keletkezett a jégtáblán felépített kutatóállomások és a hajó között. A legénység szánkókból és más felszerelésekból próbált hidat építeni a jeges víz felett.

A csapatot többször meglátogatták már jegesmedvék is. Volt, hogy egy anyamedve és a bocsa szaglászták körbe a jégre tett elektromos berendezésekeit. Ilyenkor a kutatókat azonnal biztonságos helyre viszik az expedíciót kísérő fegyveres őrök. Eddig háromszor kellett medvék miatt evakuálni a kutatóállomásokat. Szerencsére mindenki sértetlen maradt, a medvék is.

A MOSAiC expedíció kapcsán a neten külön oldal jött létre, amelyen keresztül bármelyik iskolai osztály belenézhet az expedíció mindennapjaiba. Hétfőként rövid videókat, valós idejű adatokat és tudományos feladatokat kínálnak a kíváncsi diákoknak.

VIDEÓ: a te osztályod is becsatlakozhat a MOSAIC expedícióba

hirdetés

VIDEÓ: képek az expedíció mindennapjairól

MOSAiC Expedition Video by Anika Happe from APECS Webinars on Vimeo.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:






hirdetés

Harc a klímaváltozás ellen: szén-dioxidot faló baktériumot tenyésztettek ki

A kólibaktérium eddig leginkább cukorral táplálkozott, de egy új törzs már a légköri szén-dioxidot fogyasztja.
Képünk illusztráció, fotó: Pixabay - szmo.hu
2019. november 29.


hirdetés

Bár a kólibaktériumok alapvetően cukorral táplálkoznak, izraeli tudósok egy csoportjának sikerült olyan törzset kitenyészteni, ami már inkább szén-dioxidot fogyaszt, írja a New Scientist.

A kólibaktériumokat eddig elsősorban bioüzemanyagok és egyéb vegyi anyagok előállítására használták. A mikroszkópikus élőlények fő tápláléka a cukor, és csak egyfajta táplálék-kiegészítésként fogyasztották az üvegházhatást okozó gázt.

A Weizmann Tudományos Intézet munkatársai most olyan enzimeket adtak a kólibaktérium génállományához, melynek segítségével a táplálkozás során biomasszává alakíthatják a légköri szén-dioxidot. Ezzel párhuzamosan olyan géneket töröltek, amik nélkülözhetetlenek voltak a cukor-anyagcseréhez.

hirdetés

A módosított baktériumokat több hónapra magukra hagyták, majd 200 nap múlva azt figyelték meg, hogy már egyáltalán nincs szükségük cukorra a növekedéshez.

Bár kétségtelenül nagy lépés lehet a felfedezés globális felmelegedés elleni harcban, azért mégsem lehet teljes az öröm: a baktériumok a növekedés során egyelőre több szén-dioxidot bocsátanak ki, mint amennyit felfalnak, de a szakemberek szerint idővel ez megoldható lesz.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!