hirdetés
IMG_2259k.jpg

A világ legszebb mozija Budapesten áll, a Rákóczi úton

Az Uránia eredetileg mulatónak épült, és ugyanaz tervezte, aki a tündöklő szépségű Párisi Udvart.
My Secret Budapest, Fotó: Mervai Márk - szmo.hu
2019. szeptember 28.


hirdetés

Emlékeztek, hogy néhány éve a világ 3. legszebb mozijának választották az Urániát?

A Bored Panda olvasói lelkesen szavaztak a budapesti épületre, ami olyan filmszínházakat előzött meg, mint a párizsi Louxor vagy a Detroitban álló, pazar díszítésű Fox Theatre.

Mi úgy gondoljuk, az Uránia Nemzeti Filmszínház nem érheti be a harmadik hellyel, szerintünk a legszebb az egész világon.

hirdetés

Az impozáns, kívülről jóval szerényebbnek látszó épület

belső tere olyan gazdag díszítést rejt, ami ámulatba ejtő, és ami miatt az ember legszívesebben egy egész napot töltene bent, hogy minden apró részletet megfigyelhessen.

Tervezője ugyanaz a személy, Schmahl Henrik volt, akinek a nemrég teljes pompájában felújított Párisi Udvart köszönhetjük. Az építész itt is zseniálisan ötvözte a mór, a velencei, a gótikus és a reneszánsz építészet jegyeit – az alkotás csúcspontja a Díszterem. A mediterrán hangulatú épületen olyannyira érződik a mór hatás, hogy – mint azt az Uránia kommunikációs munkatársa, Csordás Lajos elmondta –, Isztambulban az Alhambra európai hatásáról szóló kiállításon az Uránia dísztermének egy részlete is szerepelt fotón.

A mai mozi és kulturális-művészeti központ az 1890-es évek közepén az akkori Kerepesi, a mai Rákóczi úton eredetileg szórakozóhelynek épült,

és először Oroszi Caprice Mulató, majd Alhambra néven működött, és már ekkor tartottak benne mozgóképes vetítéseket. A vállalkozás veszteséges lett, üzemeltetője, Oroszi Antal tönkrement.

1899-ben a volt mulatót felszerelték vetítőgépekkel, és megnyitották az Uránia Tudományos Színházat, amelyben korabeli filmeket vetítettek. Sőt, az első magyar filmet is itt forgatták, pontosabban az Uránia tetőteraszán. Rendezője és operatőre Zsitkovszky Béla volt, aki saját készítésű filmfelvevő gépével forgatott. A táncz című alkotás sajnos elveszett, és csak az előadás nyomtatott szövege, a színlap, és néhány, a forgatáson készült képkocka maradt fenn, pedig olyan hírességek táncoltak benne, mint Fedák Sári és Márkus Emília.

1916-tól klasszikus filmszínházi műsorokra tért át Uránia. 1930-ban megvásárolta német UFA Filmgyár (az övé volt a Nagykörúton az UFA Színház, a későbbi Scala-Metro majd Szikra mozi is), ettől kezdve főleg UFA filmjeit játszotta. A második világháború után a Szovexport mozija lett, 1945 februárjában itt tartották az első háború utáni filmelőadást, az az 1950-es években pedig premiermozi lett. Teljes körű felújítása a 2000-es években történt.

A ruhatár

A magyar filmes, mozis hírességek fala a tenyerük lenyomatával

Az előtér

A Díszterem

Schmahl Henrik a Párisi Udvarhoz hasonló tündöklő csodát tervezett

A nézőtér két oldalán elhelyezett tükrök fokozzák a hatást és szinte tágítják a teret

A mozinak a színházzal is szoros a kapcsolata,

a felső emeletekre már 1905-ben beköltözött az akkori színészakadémia, és ma is itt működik a Színház- és Filmművészeti Egyetem. Ezek után természetesen nem meglepő, hogy színházi előadásokat is rendeztek/rendeznek az Urániában, Strindberg Júlia kisasszony című darabját itt mutatták be először Magyarországon, 1910-ben.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház népszerű hely. Évente több mint 100 ezer nézője van, sokan érkeznek a társművészeti előadásokra , az operák, színházi előadások vagy a moszkvai Bolsoj balett előadásainak közvetítésére, de akár a koncertfilmekre is. Van, akit kifejezetten az emeleti kávézó vonz a különleges atmoszférája miatt. De a fesztiválok és filmnapok is sokakat vonzanak, szilveszterkor pedig a nézők egyik kedvelt, visszatérő programja a Berlini Filharmonikusok december 31-i koncertjének közvetítése.

Az Urániától rendszeresen kérnek engedélyt külföldi produkciók is a forgatáshoz, egy Picassóról szóló HBO produkcióban például a párizsi avandtgard balett helyszínét „játszotta”.

A vendégkönyvben pedig olyan sztárok szerepelnek, mint Pierre Richard (nemrég járt Budapesten), Claudia Cardinale vagy Klaus-Maria Brandauer.

Arra is felfigyeltek a hírességek, milyen gyönyörű az épület: Terry Gilliam Európa legszebb mozijának nevezte.

A mozi emeleti kávézója szépségében vetekszik a régi, budapesti irodalmi kávéházakéval


KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
obuda-gazgyari-lakotelep-mysecretbudapest-2019.jpg

Tündéri mézeskalácsházakból áll Óbuda eldugott mini negyede

Az gázgyári munkásoknak építették a telepet, ahol mintha megállt volna az idő.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. október 26.


hirdetés

Óbuda nem mindig kapja meg azt a figyelmet, amit megérdemelne - valószínűleg azért, mert más, nagyobb területű kerületekhez hasonlóan széttagolt, és apró, finom részleteiről, érdekes építészeti emlékeiről a lakótelepek, a forgalmas utak és a Római part büféi gyakran elterelik a figyelmet.

Pedig elég sok felfedezni való akad még a kerületben.

Itt van például a volt Óbudai Gázgyár munkástelepe, ahol a séta felér egy időutazással.

hirdetés

A gyár dolgozóinak házait olyan gondosan és egységes koncepció mentén tervezték, mint Kispesten a Wekerle-telepet.

Az egykori gázgyárhoz két mini lakónegyedet építettek: egyet a munkásoknak, egyet a tisztviselőknek. A munkásokét Almási Balogh Lóránd tervezte, a gázgyárat és a tisztviselők telepét Reichl Kálmán.

Előbbit, a munkásnegyedet U-alakban rendezték el, középen egy park található, annak egyik végén áll az iskola és az óvoda. A földszintes és emeletes mézeskalács házak az U két szárán szimmetrikusan tükrözik egymást, és az U görbületében is látható egy-egy oszlopos, egymásnak megfelelő épület. A házakhoz kertek is tartoznak.

A telepet 1911 és 1914 között húzták fel, és sokan szecessziós negyedként tartják számon. Én inkább azt mondanám, hogy néhol a magyaros szecesszió egy-egy elemét felhasználó, hangulatában a kisvárosokat és a tradicionális erdélyi építészetet idéző kis negyed ez.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
colin-farrell.jpg

Colin Farrell Budapesten forgat, és egy hetedik kerületi kebabos lett a kedvenc helye

A hely dolgozói csak több nap után ismerték fel, amikor kártyával fizetett. Ráadásul egy nem mindennapi bókot is kaptak tőle.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Budapesti kebaboshoz jár ebédelni a hollywoodi világsztár, Colin Farrell – szúrta ki a Ripost.

A színész a lap szerint épp egy sarkvidéki expedíció alatt játszódó sorozatot forgat North Water címmel, aminek munkálatait Norvégia után nálunk folytatják.

És úgy tűnik, nagyon megtetszett neki a Hari Kebab nevű hely a Városligethez közel eső István utcában: maga az étterem posztolta a Facebookra, hogy napok óta rendszeresen náluk ebédelt, de akkora a szakálla, hogy sokáig nem ismerték fel.

Végül egy kártyás fizetés buktatta le, ezután viszont egy közös képet is bevállalt a dolgozókkal. Sőt, állítólag azt is megosztotta velük, hogy itt ette élete legjobb kebabját, ami nem kis elismerés.

hirdetés

Íme a poszt:

Hari Kebab

Megunhatatlan az érzés, ami elfog minket a nevünket hallván, évről é... vre a díjátadón. Természetesen Nektek köszönhetjük Drága Hari fanok, hogy ismét a Hari Kebab lett Az Év Kutyabarát Budapesti Étterme!! Juhuuuu!! Köszönjük mindenkinek a szavazatokat azt, hogy mellettünk álltok és hogy VAGYTOK NEKÜNK!!! CSAK A HARI!!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
DSC_4906-1.jpg

Még a halálfélelmemről is megfeledkeztem, miközben a Boráros tér szépségeit néztem

Ez a bika most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér?
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 09.


hirdetés

Utálom a Boráros teret. Nem vagyok egy ijedős csaj, de szó szerint félek, ha egyedül kell átmennem a villamostól a hévig, pláne sötétedés után. Jó pár rémtörténetet hallani, és a hírek is rendszeresen beszámolnak ott történt atrocitásokról. Legutóbb például gyerekeket raboltak ki fényes nappal az ottani gördeszkapályán.

A cím ezzel szemben nem elírás. A szemét és gyanús figurák fölött elnézve a Boráros térnek igenis vannak szépségei. Lampert Benedekkel ezúttal a Boráros tér mocskában keresgéltünk kincseket.

hirdetés

A Boráros tér közepén áll Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművészt 1983-ban felállított Borárus-szoborkompozíciója. Jól látszik a hídról, és tulajdonképpen uralja a hídfeljáró déli oldalának kerengőjét is. A kőhordók homloklapját egykor bronzdíszek ékesítették. Sajnos nem igazán csodálkoztunk azon, hogy ezeknek az évek során lába kélt.

A borárus szobor miatt joggal feltételezhetnénk, hogy a tér egykor borpiacnak adott otthont. Ez azonban csak urbán legenda, amiért a jó humorú szobrászművész a felelős.

A tér valójában Boráros Jánosról (1756-1834), Pest egykori főbírójáról és ügyvezető helyettes polgármesteréről, a Városliget megteremtőjéről kapta a nevét. A Ráday utca és a tér találkozásánál álló Boráros tér 4. számú ház térre néző homlokzatán impozáns emléktábla őrzi az ő emlékét is.

Kiskoromban autóval sokszor hajtottunk át a Petőfi hídon, én pedig már egész korán kiszúrtam a különös “kecskefejű tálat”, amit gyerekként sehogy sem értettem. Ezt most a hídon áll vagy lebeg? Miért van ennyire kitekeredve a feje? A teste tényleg egy mélytányér? És mielőtt jól szemügyre vehettem volna, rendszerint már el is suhantunk mellette.

Ma már tudom, hogy a “kecskefejű tál” igazából a nagyszentmiklósi aranykincs legismertebb darabjának, a bikafejes ivócsanaknak sokszorosára nagyított, hegesztett rézből és krómacélból készített mása.

Az ivócsanak különben szintén Boráros Jánosnak állít emléket. Az egykori avar fejedelmi kincstár részét képező, 23 aranyedényből álló nagyszentmiklósi aranykincset ugyanis egy szerb szőlősgazda a saját udvarán találta meg 1799-ben, miközben épp árkot ásott. A gazda felesége a kincseket eladogatta, illetve beolvasztatta. A túlélő darabok különböző kereskedőkön át Pestre jutottak, ahol Boráros János gyűjtötte össze, és küldte tovább őket a bécsi Császári és Királyi Régiségtárba.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
DSC_4026.jpg

A Déli pályaudvar mocskában egy világhírű művész alkotása áll

A várnegyed tükörképét, absztrakt műalkotásokat és több érdekességet is találtunk a lepukkant Déli pályaudvaron. Megmutatjuk, hol keresd őket!
Orosz Emese cikke, fotók: Lampert Benedek - szmo.hu
2019. november 03.


hirdetés

A Déli pályaudvar nekem mindig egy nagy rohanás volt: buszról le, lepukkant lépcső, még lepukkantabb aluljáró, elsasszézni a középen napozó gyanús alakok között, lépcsőn fel, pénztár és végre elérni az épp induló vonatot Balaton felé. A nagy rohanásban általában nincs időnk megcsodálni a Déli környékét.

De most őszintén, kinek is jutna eszébe szétnézni ezen a leharcolt pályaudvaron? Hát nekünk! Lampert Benedek barátommal ez alkalommal itt keresgéltünk szép és érdekes részleteket.

hirdetés

A Déli pályaudvar egy része jelenleg felújítás alatt áll. Az építkezés pókhálói, rácsai és az elbontott álmennyezet csúfítja az amúgy is ütött-kopott belső tereket. Az egész épületben átható gyros-szag terjeng, amitől hamar felfordult a gyomrunk. Az alsó szint kevésbé forgalmas részeit pedig olyan kényelmesen belakták a hajléktalanok, hogy szinte pofátlanságnak tartottuk volna, ha átsétálunk a “nappalijukon”. Ettől függetlenül vannak olyan részletei a környéknek, amit érdemes közelebbről is megnézned, pláne ha te is nap mint nap erre jársz.

Ha ránézel a Déli épületére, egy szocreál tömböt látsz. Azonban jó ha tudod, hogy ez a 70-es évek egyik építészeti bravúrja, ami már önmagában is rejt érdekes megoldásokat, meglepetéseket. Kővári György és munkatársai úgy tervezték meg az épületet, hogy a sötét üveg a Várnegyed panorámáját tükrözi, illetve belülről is óriási, szélesvásznú panorámát nyújt.

Az épület ezen kívül a sík terület és a hegyvidék találkozását is szimbolizálja: az aluljáróval, és a felette végighúzódó épülettömeggel a völgy-hegyvidék találkozását idézték meg.

A buszról leszállva átvágtunk az Alkotás utcát és a pályaudvart összekötő aluljárón. Ebben az árusoktól és részegektől zajos földalatti sikátorban máris találtunk egy megbújó absztrakt különlegességet. Az aluljáró Alkotás utca felé eső falfelületét Józsa Bálint és Kovács Ferenc 1974-es márványból készült Dinamikus domborműve díszíti.

Absztrakt minták Budapest közterein

Magyarországon Aczél György kultúrpolitikája alatt az absztrakt művészet tiltott jelenség volt. Később a 70-es években lazult a helyzet, és középületeken, köztereken esetenként megjelentek absztrakt alkotások díszítőelemként.

Manapság egyre gyakoribb, hogy az elavultnak ítélt épületeket lebontják, a "szocialistának" bélyegzett műveket értéktelennek ítélve kidobják, és az absztrakt domborművek is sok esetben a nemtörődömség áldozatává válnak.

A hullámra hasonlító mintán is észrevettük, hogy megrongálódott. A felület középső részén tenyérnyi darabok törtek ki, ami nagy eséllyel helyrehozhatatlan.

A sötétségből kilépve a Déli előtti napos kis aluljáró térre értünk. Kevesen tudják, de itt áll egy világhírű művész alkotása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!