hirdetés
gg
A tündöklő Karácsonyi-palota szomorú története
Valaha páratlan szépségű palota állt a Krisztina körúton, ahol a főúri világ legpompásabb báljait rendezték.
Horváth Emese cikke, fotók: Fortepan - szmo.hu
2015. december 22.


hirdetés

Budán, a Tabán és a Vár közötti keskeny vonalon sok otromba épület fekszik. Ilyen a nyomasztó dísztelenségével kiemelkedő Krisztina körút 55. szám alatti irodaház is. Talán nem is gondolnátok, hogy valaha egy páratlan értékű műemlék állt itt. A Karácsonyi-palota nem csak Krisztinaváros, hanem a főváros legelőkelőbb és legdíszesebb magánépülete is volt.

A Karácsonyiak (vagy Karátsonyiak) Vérmezőre néző, romantikus stílusú palotája Karácsonyi Guido gróf megbízásából, Pan József tervei alapján épült, akit kortársai csak Pán Pepinek becéztek. Az 1853-ban kezdődő építkezés három évig tartott. Először el kellett bontani a korábban itt álló barokk Kalmárffy-kastélyt, aminek utcai frontját azonban meghagyták kiszolgáló melléképületként.

83162

A Karácsonyi-palota főhomlokzata

83163

A Karácsonyi-palota lépcsőháza

A Karácsonyi palota homlokzatát rizalitok osztották arányosan tagolt szakaszokra. Az épület külsejét erkélyekkel, a földszinten kocsifelhajtóval, széles lépcsőfeljáróval és árkádokkal is kiegészítették.

Belső kialakítása sokáig húzódott, ám az egykori fényképek tanulsága szerint nem hiába. A neobarokk berendezésű Karácsonyi-palota mutatós belső terei, a belépő hall, lépcsőház és díszterem különösen gazdag kiképzéssel készült. Télikertjével, tekintélyes könyvtárával, színháztermével illetve képtárával a régi főúri kastélyok hangulatával vetekedett.

83172

A Karácsonyi-palota ebédlője

83169

A Karátcsonyi-palota gobelin szalonja

Nem csoda, hogy a Karácsonyi-palota a maga korában a főváros egyik nevezetességének számított. Számos kulturális eseménynek is otthont adott. Itt rendezték meg a Budapesten vendégeskedő Ferenc Ferdinánd trónörökös tiszteletére a főúri világ legpompásabb bálját, ahonnan minden résztvevő aranyveretes ajándékkal térhetett haza. Az emlékezetes 1898-as farsangi bálról Mikszáth Kálmán is beszámolt az Országos Hírlapban:

„A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”

83533

A Karácsonyi-palota táncterme

83451

A Karácsonyi-palota könyvtára

A Karácsonyi család tagjai egyébként gyakran szerepeltek a korabeli újságok bulvárhíreiben. Különösen Guido gróf volt népszerű az olvasók között.

image003

Karácsonyi Guido, Vörösvár egykori földesura 1817-ben született, és alig múlt negyven éves, amikor jótékony és hazafias nagyszerű áldozatai elismeréséül ausztria birodalmi grófi címet ajándékozott neki. 1866-ban országgyűlési követnek választották, 1874-ben pedig magyar grófi címet is kapott. Guido gróf a 19. század egyik legnagyobb művészetpártolója, mecénása volt. Értékes gyűjteménye a palota dísztermében kapott helyet.

83165

A Karácsonyi-palota képtára

A fényűző palota sorsát a világháborúk pecsételték meg. Az első világégés utáni pénzügyi válság ugyanis a csőd szélére juttatta a nagyvonalú grófot. A korabeli bulvárlapok arról cikkeztek, hogy Guido gróf kénytelen volt nyolcmillió forintért eladni a Krisztina körúti palotát. Csak hogy el tudjátok képzelni, milyen nyomott ár ez: a fent említett bál költségei elérték az egymillió forintot. Bár a hír kacsának bizonyult, a család pénzügyi nehézségei idővel sem oldódtak meg.

83167

A Karácsonyi-palota parkja

Karácsonyi Guido utódai 1937 nyarán elárverezték mecénás felmenőjük minden kincsét. A palota lecsupaszított belső tereiben egy ideig tejkimérés és kávézó működött. Sajnos azonban az örökösök úgy látták, egy üres telek több haszonnal jár, mint egy üres főúri palota, ezért a lebontás mellett döntöttek. A gyönyörű Karácsonyi-palotát 1938-ban lebontották le. A második világháború előestéjén viszont nem akadt vevő a területre.

A telket végül a németek szerezték meg, akik német birodalmi iskolát kívántak építeni itt, ám ez végül nem készült el. A telekre 1951-ben unalmas külsejű, szocreál irodaházat építettek a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodái számára. Ez az épület jelenleg az egyik legnagyobb magyar telefontársaság székházaként működik. Az eltűnt Karácsonyi-palotából ma már semmi sem maradt. Egykori pompáját csak fényképeken csodálhatjátok meg.

Források: mno.hu, egykor.hu, budapest-anno blog, artmagazin

Képek forrása: Fortepan

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
13-14 éves korukban elkezdtek szexuális életet élni a honfoglaló magyarok
Őseink számára a szerelmeskedés egyáltalán nem számított tabunak: a világ legtermészetesebb dolgának tartották, a gyerekek gyakorlatilag belenőttek.
Jánosi Vali írása az Emelt töri érettségi blogon, Címkép: László Gyula rajza - szmo.hu
2019. március 27.



A történelemkönyvek mindig csak a nagy csatákról, háborúkról és a híres emberek tetteiről szólnak. Pedig az elmúlt korok hétköznapi élete legalább ilyen érdekes. Ez a blog arról szól, ami a történelemkönyvekből kimaradt.

A meztelen test látványa természetes

Köztudott, hogy a honfoglaló magyarok jurtákban vagy félig földbe ásott házakban éltek. A fekvőhelyük 2-2,5 méter hosszú és ugyanilyen széles ágy volt, ezen aludt a férj, a feleség valamint a kicsi gyerekek 6-8 éves korukig. Éjjelre az ágyat függönnyel választották el a jurta többi részétől, ahol a család többi tagja és a szolgák aludtak. Így tehát

a legintimebb kapcsolat is hallótávolságon belül zajlott. A gyerekek egészen kicsi koruktól kezdve megszokták, hogy a szüleik és más felnőttek a fülük hallatára szeretkeznek, olykor látták is őket.

Így aztán a világ legtermészetesebb dolgának tartották, és semmi szükség nem volt arra, hogy serdülő korukban bárki is felvilágosítsa őket.

Hasonlóképpen természetes volt a meztelen emberi test látványa is. A honfoglalók rendszeresen tisztálkodtak,

gyakran használták a feltehetően magyar találmánynak számító bőrből készült, összecsukható, könnyen szállítható fürdőkádjukat.

Valószínű tehát, hogy a fürdő révén a gyerekek megszokták a meztelenséget, és már kisgyermekként is ismerős volt számukra a másik nem testének látványa.

Ha kíváncsi vagy, milyen volt a szex ezer éve, lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Ezek voltak Adolf Hitler utolsó szavai - magánpilótája a naplójában fedte fel a titkot
Hans Baur beszélt a náci vezérrel percekkel annak öngyilkossága előtt.
Daily Mail - szmo.hu
2019. április 03.



Hans Baur altábornagy (alsó kép) évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította. A Sasfészekben - Hitler magánrezidenciáján - többször is együtt ebédelt és vacsorázott vele, saját bevallása szerint is baráti kapcsolatban voltak.

Baur ott volt a náci vezér utolsó napján is, 1945. április 30-án, abban a berlini, föld alatti bunkerben, ahol Hitler a vezérkar néhány tisztjével együtt meghúzta magát. A pilóta naplója, amely élettörténetét és Hitler utolsó heteit örökíti meg, egyszer, 1956-ban már megjelent, de most újra kiadták, Hitler pilótája voltam címmel.

Öngyilkosságának napján a náci vezér őszintén elbeszélgetett Baurral. Tudta, hogy nincs tovább, úgy érezte, tábornokai elárulták őt, az oroszok pedig mindenképp megkeresik, és elgázosítják a bunkerben. Tisztában volt vele, hogy Berlin elestével az ő utolsó órája is ütött.

Baur ugyan felajánlotta neki, hogy egy magángépen szökjön el Japánba vagy Argentínába, de Hitler azt mondta, szembe kell néznie a következményekkel, nem menekül. Utolsó szavai pilótájához és barátjához állítólag ezek voltak: "Ma befejezem. Tudom, hogy holnap már milliók fogják átkozni a nevemet."

Röviddel ezután feleségével, Eva Braunnal együtt öngyilkos lett. Baur a háború után tíz évig volt egy szovjet börtönben, állítása szerint sokszor megkínozták, hogy kiszedjék belőle Hitler titkait. Egyébként végig azt állította, semmit nem tudott a nácik bűneiről, mert "ő csak egy pilóta volt, nem politikus." Baur 1993-ban halt meg, 96 éves korában.

DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - - #rohrbachroland #hansbaur #lufthansa #lufthansapilot #lufthansavintage #rohrbachroVIIIroland

259 Likes, 3 Comments - Lufthansa Vintage (@lufthansavintage) on Instagram: "DLH pilot Hans Baur standing in front of Rohrbach Roland 1935s Photo: Luft Hansa - -..."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Mátyás király tizenéves lányokkal jegyezte el magát
Első felesége csupán 14 éves volt, amikor belehalt a szülésbe.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. április 03.



Az elrendezett házasságok teljesen természetesek voltak az elmúlt századokban. Illetve azt is jól tudjuk, hogy jóval fiatalabb korban keltek egybe a párok. Ritkán gondolunk bele azonban úgy igazán, hogy a fiatal tulajdonképpen gyereket jelentett. Mátyás király első menyasszonya csupán 10 éves volt, amikor elígérték.

Mátyás király fiatalkori eszményesített dombormű-képmása a milánói Castello Sforzesco múzeumában

Az elrendezett házasság nem valamiféle kegyetlen önkény volt a szülők részéről. Praktikus okai voltak: a tehetősebb réteg a házasságot eszköznek tekintette, ami által szövetségesekre tehettek szert, és gondoskodhattak családjuk hatalmának és vagyonának fenntartásáról, növeléséről.

Az átlagéletkor akkoriban jóval alacsonyabb volt mint manapság. Egy 30 éves nő már öregasszonynak számított. Így tulajdonképpen nem is meglepő, hogy jóval fiatalabban házasodtak. Ha pedig belegondolunk, hogy mi tizenéves fejjel mennyire voltunk érettek, és milyen döntéseket hoztunk, nem is meglepő hogy az akkori tinik helyett is a bölcs öreg harmincas szüleik döntöttek. Nem volt ez másképp Hunyadi Mátyás esetében sem.

Mátyást 12 éves sem volt, amikor 1445-ben eltervezték házasságát a szintén gyermek Cillei Erzsébettel.

A rekorder

A fiatalkori eljegyzések tekintetében II. Lajos királyunk a magyar csúcstartó, ő ugyanis még meg sem született, amikor eljegyezték Habsburg Máriával.

Természetesen szó sem volt szerelemről. A Cillei-család hatalmas vagyonának Erzsébet volt az egyetlen örököse. Hunyadi János és Brankovics György szerb fejedelem közti békeszerződés értelmében Brankovics hozzájárult, hogy a kis Mátyás eljegyezze unokáját.

A kor szokásaihoz híven a 10 éves kislány a Hunyadi-családhoz költözött. Az eljegyzésre 3 évvel később került sor. Az esküvő azonban elmaradt. Alig három hónapos jegyesség után a 13 éves Erzsébet 1455 év végén elhunyt.

Mátyás második menyasszonya sem volt sokkal idősebb. Podjebrád Katalin 11 éves volt, amikor 1461 májusában Magyarországra hozták. Az eljegyzésről Vitéz János váradi püspök és Podjebrád György cseh király egyeztek meg. Mátyásnak ebben az esetben sem volt sok beleszólása, ugyanis a szerződéskötés pillanatában fogoly volt Podjebrád György udvarában.

Věnceslav Černý: Podjebrád Katalin elutazása hazájából Magyarországra

Miután a Hunyadi-család kifizette a tetemes váltságdíjat, Mátyás hű maradt az egyezséghez, és a családja javaslata ellenére is feleségül vette az akkor 13 éves kislányt, aki hamarosan teherbe is esett.

Itt akkor álljunk is meg egy pillanatra, és mindenki gondolkozzon el azon, hogy milyen szerelmi élete volt 13 évesen. Nekem nagyjából semmilyen, és jobban lekötötte az érdeklődésemet a barbizás, mint a házasság.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Megoldódott a rejtély, hogyan maradtak meg tökéletesen az agyaghadsereg fegyverei
A föld összetétele lehetett az oka, hogy a fegyverek páratlan minőségben maradtak meg.
MTI, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. április 05.



Kínai és brit kutatók több mint tíz éven át tartó kutatással kiderítették, hogy a körülötte lévő föld összetétele és nem a fegyvereken talált krómbevonat az oka annak, hogy a több mint 2200 éves kínai agyaghadsereg katonáinak fegyverei páratlan minőségben maradtak fenn.

A legkorábbi rozsdamentesítő technológiának tartott krómbevonat a terrakotta hadsereg bronzfegyverein inkább dekorációs lakkozási célokat szolgált, nem pedig állagmegóvást - állapították meg a University College of London és a kínai Agyaghadsereg Múzeum kutatói a Scientific Reports című tudományos folyóiratban bemutatott tanulmányukban.

"Az agyagkatonákat és a mauzóleumban talált szerves anyagokból készült tárgyakat lakkbevonattal vonták be még az előtt, hogy felvitték volna rájuk a színezőanyagokat, a bronzfegyvereket azonban nem. Jelentős mennyiségű krómot találtunk a lakkban, de a színezőanyagokban és a földben alig bukkantunk króm nyomára - amit találtunk az inkább szennyeződésből ered. A fegyverek bronzból készült részein találtuk a legnagyobb mennyiségű krómot"

- idézte Marcos Martinón-Torres professzort, a tanulmány vezető szerzőjét a londoni egyetem közleménye.

Az agyaghadsereget az első kínai császár, Csin Si Huang-ti, a Csin-dinaszita (Kr.e. 259-210) alapítójával együtt temették el Kr.e. 209-210-ben, három nagy egységre tagolt árok- és gödörrendszerben helyezték el őket. A földalatti mauzóleum 1974-es felfedezése óta több mint 7000 életnagyságú, bronzfegyverzettel - köztük 40 ezer nyílheggyel - ellátott katona, ló és egyéb hadi felszerelés nyomára bukkantak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x