hirdetés
gg2.jpg

A tündöklő Karácsonyi-palota szomorú története

Valaha páratlan szépségű palota állt a Krisztina körúton, ahol a főúri világ legpompásabb báljait rendezték.
Horváth Emese cikke, fotók: Fortepan - szmo.hu
2015. december 22.


hirdetés

Budán, a Tabán és a Vár közötti keskeny vonalon sok otromba épület fekszik. Ilyen a nyomasztó dísztelenségével kiemelkedő Krisztina körút 55. szám alatti irodaház is. Talán nem is gondolnátok, hogy valaha egy páratlan értékű műemlék állt itt. A Karácsonyi-palota nem csak Krisztinaváros, hanem a főváros legelőkelőbb és legdíszesebb magánépülete is volt.

A Karácsonyiak (vagy Karátsonyiak) Vérmezőre néző, romantikus stílusú palotája Karácsonyi Guido gróf megbízásából, Pan József tervei alapján épült, akit kortársai csak Pán Pepinek becéztek. Az 1853-ban kezdődő építkezés három évig tartott. Először el kellett bontani a korábban itt álló barokk Kalmárffy-kastélyt, aminek utcai frontját azonban meghagyták kiszolgáló melléképületként.

83162

A Karácsonyi-palota főhomlokzata

83163

A Karácsonyi-palota lépcsőháza

A Karácsonyi palota homlokzatát rizalitok osztották arányosan tagolt szakaszokra. Az épület külsejét erkélyekkel, a földszinten kocsifelhajtóval, széles lépcsőfeljáróval és árkádokkal is kiegészítették.

Belső kialakítása sokáig húzódott, ám az egykori fényképek tanulsága szerint nem hiába. A neobarokk berendezésű Karácsonyi-palota mutatós belső terei, a belépő hall, lépcsőház és díszterem különösen gazdag kiképzéssel készült. Télikertjével, tekintélyes könyvtárával, színháztermével illetve képtárával a régi főúri kastélyok hangulatával vetekedett.

83172

A Karácsonyi-palota ebédlője

83169

A Karátcsonyi-palota gobelin szalonja

Nem csoda, hogy a Karácsonyi-palota a maga korában a főváros egyik nevezetességének számított. Számos kulturális eseménynek is otthont adott. Itt rendezték meg a Budapesten vendégeskedő Ferenc Ferdinánd trónörökös tiszteletére a főúri világ legpompásabb bálját, ahonnan minden résztvevő aranyveretes ajándékkal térhetett haza. Az emlékezetes 1898-as farsangi bálról Mikszáth Kálmán is beszámolt az Országos Hírlapban:

„A főúri körökben még mindig nem beszélnek egyébről, mint a tündérfényű Karátsonyi bálról. Igazi clou-ja volt ez az idei farsangnak és históriai momentummá vált azáltal, hogy a király is megtisztelte jelenlétével egyik hűséges alattvalójának a mulatságát.”

83533

A Karácsonyi-palota táncterme

83451

A Karácsonyi-palota könyvtára

A Karácsonyi család tagjai egyébként gyakran szerepeltek a korabeli újságok bulvárhíreiben. Különösen Guido gróf volt népszerű az olvasók között.

image003

Karácsonyi Guido, Vörösvár egykori földesura 1817-ben született, és alig múlt negyven éves, amikor jótékony és hazafias nagyszerű áldozatai elismeréséül ausztria birodalmi grófi címet ajándékozott neki. 1866-ban országgyűlési követnek választották, 1874-ben pedig magyar grófi címet is kapott. Guido gróf a 19. század egyik legnagyobb művészetpártolója, mecénása volt. Értékes gyűjteménye a palota dísztermében kapott helyet.

83165

A Karácsonyi-palota képtára

A fényűző palota sorsát a világháborúk pecsételték meg. Az első világégés utáni pénzügyi válság ugyanis a csőd szélére juttatta a nagyvonalú grófot. A korabeli bulvárlapok arról cikkeztek, hogy Guido gróf kénytelen volt nyolcmillió forintért eladni a Krisztina körúti palotát. Csak hogy el tudjátok képzelni, milyen nyomott ár ez: a fent említett bál költségei elérték az egymillió forintot. Bár a hír kacsának bizonyult, a család pénzügyi nehézségei idővel sem oldódtak meg.

83167

A Karácsonyi-palota parkja

Karácsonyi Guido utódai 1937 nyarán elárverezték mecénás felmenőjük minden kincsét. A palota lecsupaszított belső tereiben egy ideig tejkimérés és kávézó működött. Sajnos azonban az örökösök úgy látták, egy üres telek több haszonnal jár, mint egy üres főúri palota, ezért a lebontás mellett döntöttek. A gyönyörű Karácsonyi-palotát 1938-ban lebontották le. A második világháború előestéjén viszont nem akadt vevő a területre.

A telket végül a németek szerezték meg, akik német birodalmi iskolát kívántak építeni itt, ám ez végül nem készült el. A telekre 1951-ben unalmas külsejű, szocreál irodaházat építettek a Kohó- és Gépipari Minisztérium tervező irodái számára. Ez az épület jelenleg az egyik legnagyobb magyar telefontársaság székházaként működik. Az eltűnt Karácsonyi-palotából ma már semmi sem maradt. Egykori pompáját csak fényképeken csodálhatjátok meg.

Források: mno.hu, egykor.hu, budapest-anno blog, artmagazin

Képek forrása: Fortepan

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:




hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x