hirdetés
montypythonlifeofbrian_-_h_-_1979.jpg

A történelem legdrágább mozijegye – 40 érdekesség a 40 éves Brian életéről

Idén 40 éves minden idők egyik legnépszerűbb, legmegosztóbb és legismertebb vígjátéka, a Brian élete. Mi összeszedtünk 40 érdekességet a Monty Python csapat filmjéről.
Kövesdi Miklós Gábor - szmo.hu
2019. augusztus 08.


hirdetés

1979. augusztus 17-én mutatták be a Brian életét Amerikában, amely azóta is sok vitát kavar, de ma már talán elmondható, hogy sokkal több rajongója van, mint bírálója. Azt valószínűleg mindenki tudja, hogy a filmet eredetileg támogató EMI az utolsó pillanatban, napokkal forgatás előtt közölte, mégsem adnak pénzt, mert a forgatókönyvet istenkáromlónak tartják. Amikor a csoport barátja, George Harrison ezt megtudta, megalakította a Handmade Films stúdiót, és biztosította a film elkészítéséhez szükséges pénzt, egyszerűen azért, mert azt mondta, ő ezt a filmet látni akarja.

Eric Idle meg is jegyezte, hogy még soha senki nem fizetett ennyit egy mozijegyért.

(A Handmade Films később a Monty Python tagok több filmjét is finanszírozta, például a Terry Gilliam által rendezett Időbanditákat, a Michael Palin főszereplésével készült Magánpraxist és az Eric Idle nevével fémjelzett Apócák a pácbant.) A 40. évforduló alkalmából megpróbáltunk összeszedni néhány ismer és kevésbé ismert tényt a filmről.

1. A korai koncepciók egyike szerint Brian a 13. apostol lett volna, aki lemarad Jézus életének összes fontos eseményéről.

2. Volt olyan elképzelés is, hogy Jézus, aki ugyebár egy ács fia, elégedetlen a kereszt minőségével, amire felfeszítik.

3. A fiúknak igazán jó dolguk volt: a Karib-tengerhez utaztak megírni a forgatókönyvet.

4. Nem sokkal a Brian élete forgatása előtt fejezte be Tunéziában Franco Zeffirelli A Názáreti Jézus című sorozat forgatását, így a Monty Pythont lényegében kész díszletek várták.

5. Az olasz mester a díszleteken kívül statisztákat is „átörökített” a Brian életére. Az egyikük meg is mondta a rendező Terry Jonesnak: „Franco Zeffirelli nem így csinálná!”

6. A film egyik legendás jelenete, amikor Pontius Pilatus színe előtt a katonák mindent elkövetnek, nehogy elnevessék magukat, amikor kimondja a barátja „Fikusz Kukisz” (eredetileg Biggus Dickus) nevét. A statiszták nem színleltek: azt mondták nekik, bármit is csinál Palin, nem szabad nevetniük, különben nem kapnak fizetést.

7. Pontius Pilatus figurája a brit arisztokrácia paródiája, akik között a rokonok közti házasságok miatt sok volt a „terhelt” utód, például igen gyakori volt az arisztokraták között a beszédhiba. Ezért raccsolt Pilatus.

8. John Cleese szerette volna eljátszani Briant, nagyon prózai okból: 38 éves volt, és még sosem játszhatott filmfőszerepet. De a többiek azt akarták, hogy a Gyalog galopphoz hasonlóan most is Graham legyen a főszereplő. Annál is inkább, mert akkor John nem játszhatta volna el Reg, a Júdea Népe Front vezetőjét, vagy a centuriót. A főszerepnek ára van. Graham összesen három karaktert játszott a filmben: Briant, Fikusz Kukiszt és egy bölcset. John hamar belátta, hogy jól döntöttek.

9. Terry Jones és Terry Gilliam nagyon sokat vitatkozott a Gyalog galopp forgatása alatt, amit közösen rendeztek. Ezért úgy döntöttek, hogy az új filmnek Jones lesz a rendezője, Gilliam pedig a látványtervező. Két részletet azért így is ő rendezett: a nyitó jelenetet, amikor a bölcsek rossz ajtón mennek be, és azt, amikor az űrlények elrabolják Briant.

10. Terry Gilliam egy interjúban azt mondta, a sci-fi jelenetet a Csillagok háborúja ihlette.

11. A történet szerint az űrhajó végül lezuhan. Ehhez a jelenethez a falakat bekenték fekete festékkel, hogy imitálják a robbanás nyomait. Gilliam azt hitte, a felvétel után a sötét foltokat könnyen lemossák, de tévedett. Végül az éj leple alatt lefestették a kövek eredeti színére hasonlító festékkel, és reménykedtek, hogy senki nem jön rá.

12. Ha már Csillagok háborúja: a Jézust alakító Kenneth Colley nem más, mint a Birodalom visszavág és a Jedi visszatér Piett admirálisa.

13. Eredetileg azt szerették volna, ha Jézust a James Bond szerepében ismertté vált George Lazenby játssza, hogy a filmet így reklámozhassák: „George Lazenby maga Jézus Krisztus!” Sajnos az ausztrál színész épp másutt forgatott.

14. A 40 éves filmben a Monty Python 6 tagja összesen 40 karaktert játszott.

15. A filmben egy rövid cameo erejéig feltűnt a fiúk nagy példaképe, Spike Milligan író-komikus, aki véletlenül épp Tunéziában nyaralt.

16. Egy rövid villanásra feltűnt a mecénás, George Harrison is. A karakterét úgy hívták, Mr. Papadopolous.

17. A filmben szerepelt volna a The Who dobosa, Keith Moon is, egy prófétát játszott volna. Sajnos azonban még a forgatás előtt meghalt. Terry Gilliam vette át a karakterét.

18. Emlékezetes jelent, amelyben Graham Chapman és Eric Idle egy állszakállra alkuszik. Idle igazán profi lett az alkudozásban. „A legemlékezetesebb, amikor nagyon szerettem volna megvásárolni egy szőnyeget. Két órán át alkudtam, azután elmentem ebédelni, majd visszatértem. Az árus megint más árat mondott. megmondtam, hogy annyit fizetek, amennyit ebéd előtt ajánlottam, plusz meghívom egy kávéra. Beleegyezett.”

19. Graham Chapman orvosi egyetemet végzett, ezért a forgatási szünetekben „rendelést” kellett tartania, a stábból mindenki hozzá fordult a panaszaival.

20. Az egyik legtöbb nehézséggel járó jelenet az volt, amikor Graham Chapman, mint Brian meztelenül kitárja az ablakot, és ott találja a tömeget. Majdnem botrány tört ki, mivel a statiszták között sok muszlim volt, és a muszlim nőknek tiltja a vallása, hogy idegen férfit meztelenül lássanak. Apropó statiszták. Emlékezetes pillanat a filmben, hogy amikor a tömeg azt kiabálja "Mind egyéniségek vagyunk", az egyik szereplő megjegyzi: "Én nem!" Ezt a mondatot állítólag a statiszta rögtönözte, és annyira tetszett a stábnak, hogy felemelték a fizetését.

21. Más nehézség is adott ennél a jelenetnél. Alig kezdték el a felvétel, amikor Terry Jones leállította, és közölte a meztelen Chapmannel:

– Baj van, látjuk rajtad, hogy nem vagy zsidó.

Mivel mohel nem volt kéznél, végül egy gumipánttal oldották meg a problémát.

22. A filmben lett volna egy fanatikus csoport, akit a pszichopata Otto (Eric Idle) vezet, akinek a szimbóluma egy horogkereszttel kombinált Dávid csillag volt. Végül kivágták a jeleneteiket, mert féltek, az amúgy is megosztó filmben a nácik és a szélsőséges cionisták összemosása már túlzás lenne.

23. Az egyetlen karakter, aki mind a négy Monty Python-mozifilmben feltűnik, Isten.

24. A film vezető operatőre, Peter Biziou olyan nagy sikerű kultuszfilmeken dolgozott, mint A fal, a Lángoló Mississippi, a 9 és fél éhét, az Időbanditák vagy a Truman Show.

25. A film végén hallható „Always Look on the Bright Side of Life” dal az egyik legnépszerűbb temetési zene Nagy-Britanniában.

26. John Cleese-nek először nem tetszett a dal, de elismerte, hogy remekül működött a filmben. „A tanulság: nem velem kell meghallgattatni a dalokat.” Michael Palin szerint viszont a dal nagyon jól megragadja a brit szellemiséget: történjen bármi baj, te csak mosolyogj.

27. A dal éneklése közben Eric Idle megjegyzi: „Bernie, én mondtam, hogy sosem hozza vissza a pénzt.” Ez Bernard Delfontra utal, ő volt az az úriember, aki az utolsó pillanatban visszavonta a film finanszírozását.

28. 1982-ben, a falklandi háború a brit HMS Sheffield hajót súlyos rakétatalálat élte. A legénység, miközben a megmentésre várt, az Allways Look on the Bright Side”-ot énekelte.

29. A dal annyira sikeres volt, hogy Eric Idle úgy érezte, nem hagyhatja ki a Gyalog galoppból írt musicaljéből sem, így a Spamalotban is felcsendül.

30. A filmet nem véletlenül Amerikában mutatták be először. Bár a Monty Pythonnak akkoriban sokkal több rajongója volt Nagy-Britanniában, a fiúk sejtették, hogy a film sok kritikát kap majd, az USA-ban viszont – hazájukkal ellentétben – nem volt blaszfémia törvény.

31. Sokan azzal vádolták a csapatot, hogy Brian Jézust testesíti meg – hiába mutattak rá a fiúk, hogy Jézus maga is megjelenik a filmben. Ahogy John Cleese mondta: „...annak a jó kis jelenetnek a film elején, amelyben a három napkeleti bölcs rossz istállóba megy be, az a célja, hogy tisztázzuk: Brian nem Krisztus, őt csak messiásnak nézik.”)

32. Az első vallási alapú kritikákat mégsem keresztényektől kapták, hanem rabbiktól. A kövezés jelentet kifogásolták, egyrészt amiért gúnyt űz abból, hogy a zsidók nem ejtik ki Isten nevét, másrészt mert John Cleese a jelenetben szent imasálat visel. Azt a jelenetet egyébként John Cleese és Graham Chapman írta, és kikérték egy plébános tanácsait is Jehova nevének használatával kapcsolatban.

33. Nagy-Britanniában több helyhatóság megtiltotta a filmvetítését, köztük egy olyan is, amelyiknek a fennhatósági területén nem is működött mozi.

34. Írországban 1987-ig tiltólistán volt a film blaszfémia miatt. A devoni Torbay területén 2008 szeptemberéig nem mutathatták be. A walesi Aberystwythben 2009-ben oldották fel a tiltást, amikor a film egyik szereplőjét, Sue Jones-Daviest polgármesterré választották. Bornemouth volt a legkitartóbb: ott 2015-ben vetíthették le először legálisan a filmet.

35. John Cleese elmondása szerint, miután a film akkora felháborodást keltett a keresztények között, Michael Palinnel gyakran vicceltek azzal, hogy 2000 év után nekik végre sikerült egyesíteniük őket.

36. Miután Norvégiában betiltották a filmet, Svédországban így reklámozták: „Ez a film annyira vicces, hogy Norvégiában be is tiltották”

37. Terry Jones így jellemezte a filmet: „Eretnek, de nem istenkáromló!” John Cleese viszont nem ért egyet vele. „Mi nyilvánvalóan azt figurázzuk ki, ahogy az emberek követik a vallást, nem magát a vallást.”

38. A Rowan Atkinson nevével fémjelzett Not the Nine O’clock News című sorozatban a „Monty Python Worshippers” (Monty Python-hívők) című jelenetben tisztelegtek, amelyben a Brian életével kapcsolatos vitákat figurázták ki. A jelenetben a Monty Python-hívők vezetője kikéri magának, hogy a „Krisztus élete” című film gúnyt űz a Monty Pythonból, hiszen a központi figura, „Jesus Christ” egyértelműen a komikus messiást, John Cleese-t parodizálja.

39. A Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon 2006 óta a film tiszteletére Brian-díjjal jutalmazzák azokat a filmeket, amelyek a racionális gondolkozás, demokrácia, az emberi jogok és az emberek közti egyenlőség értékeit képviselik.

40. A Spamalot sikerén felbuzdulva Eric Idle és John DuPrez 2007-ben a Brian életét is feldolgozta zenés formában. A Nem a messiás – Csak egy nagyon haszontalan fiú oratóriumot Kanadában mutatták be. A Monty Python sorozat 40. születésnapjára emlékezve a londoni Royal Albert Hallban Eric Idle mellett Michael Palin, Terry Jones és Terry Gilliam is szerepelt az előadásban. A darabot 2015-en Magyarországon is bemutatták, Eric Idle és John DuPrez is színpadra lépett.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
hiperkarmaakusztik.jpg

Bérczesi Robi: Szeretek egy szál gitárral játszani

A hiperkarma különleges, akusztikus koncerttel készül a Városmajori Szabadtéri Színpadon. Erről kérdeztük Bérczesi Robit, a zenekar frontemberét.
Szponzorált tartalom (X) - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A hiperkarma igen sűrű évet tudhat maga mögött: év elején jelentette meg ötödik, Napsütötte rész című lemezét, végig turnézták a tavaszt és a fesztiválokat, Bérczesi Robi Artisjus-díjat kapott dalszövegeiért és kiadta az Én meg az Ének című életrajzi regényét is. Most pedig augusztus 24-én egy különleges, akusztikus koncertre is készülnek a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

- Idén az ötödik lemezetek, a Napsütötte rész mellett megjelent az életrajzi könyved is, amiben nagyon őszintén meséltél az elmúlt tíz évről. Milyen érzés most, hogy a könyv megírásakor kibeszélted magadból ezeket a dolgokat és kitártad azokat olvasók elé?

- Jó érzés volt kiadni magamból ezeket a dolgokat, így olyan, mintha tiszta lappal új életet kezdenék. Persze, így is maradtak árnyékos részek a történetben, de korántsem annyi, mint régen.

- A Napsütötte rész sokkal éneklősebb, vidámabb, mint az előző lemezek. Te is most már inkább így tekintesz az életre?

- Azért ezek a "vidám" dalok is csak a hiperkarma eddigi stílusához képest vidámak, amúgy komoly témákat feszegetnek ezek is, de valóban jóval felszabadultabban, mint az eddigiek.

- Könnyebben megszólalnak ezek a dalok akusztikus változatban? Hogyan alakítjátok ilyenkor a repertoárt?

- Igen, az új dalok akusztikus változatait jóval könnyebb kidolgozni, mint pl. az Amondóét, amit nem is fogunk előadni ezen a koncerten. Általánosságban véve a 2. és a 3. albumunk az, amelynek a dalai kevésbé adják meg magukat akusztikusban.

- Az utóbbi időben egyre többször hallani téged akusztikus felállásban, az Én meg az Ének 2. kapcsán is. Miben másak számodra ezek a koncertek, mint a megszokott, „hangos” koncertek?

- Szeretek egy szál gitárral játszani, nagyobb szabadságot ad, mint a zenekari felállás, és amióta egy vokálpedált is bevetettem, olyan, mintha külön vokálénekesek is kísérnének.

- Csak hiperkarma számok lesznek, vagy az Én meg az Ének dalaiból is játszotok majd?

- Kizárólag hiperkarma számokból áll a repertoár.

- A hiperkarma 20-ig ez lesz az utolsó budapesti koncertetek. Mivel telik majd számodra az év hátralévő része?

- Új dalokat jelentetünk meg a készülő 6. stúdiólemezünkről, én személy szerint továbbra is egy szál gitározom, és a hiperkarmával is vállaltunk néhány vidéki koncertet. Ezen kívül próbálunk ezerrel az Arénára, ritkán, vagy még soha nem játszott dalokkal, érdekességekkel készülünk.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ZAGAR-Live-2019-2..jpg

Zságer Balázs: A civilizációra már csak egy elveszett törzsként tekintek

A Žagar nemrég jelentette meg új lemezét, most pedig egy izgalmas pszichedelikus utazásra invitál, különleges vizuállal a Margitsziget fái közé. Electric Rituals a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.
Szponzorált tartalom (X) interjú: Nagy Kátya, fotó: Dobos Tamás - szmo.hu
2019. augusztus 21.



A természet jelentette a legfőbb inspirációt a Žagar új lemezéhez, amely olyan, mint egy pszichedelikus erdei túra. A Woods, Spirits & Sorcery zenéjével szinte teljesen elhagyták a megszokott dalformát, koncertjeik is izgalmas, az improvizációt sem nélkülöző zenefolyammá váltak. Zságer Balázzsal az új lemezről és az augusztus 23-i Electric Rituals című koncertről beszélgettünk, ahol különleges vendégekkel és vizuállal lépnek fel a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

- Hat év telt el a legutóbbi lemezetek óta. Mi minden történt közben a zenekar életében?

- Nagyrészt koncertezéssel teltek az elmúlt évek. Úgy döntöttünk, hogy előbb színpadra állítunk egy új koncertrepertoárt és csak utána adunk ki albumot. Közben csináltam egy filmzenét is, az Éjszakám a nappalod c. nagyjátékfilmhez, meg igazából különböző iránykeresésekkel foglalkoztunk, hogy mit is szeretnénk a könnyűzenei piacon továbbra folytatni.

A popzene klisés formulái már nem nagyon izgattak minket, megpróbáltunk új utakat keresni, amik főképp nekünk jelentenek valamit.

Másrészről pedig nem szeretek úgy lemezt kiadni, hogy nincs mit mondanom, ahhoz mindig kell egy olyan élmény anyag, egy olyan hiteles inspiráció, amit érdemes egy korongra rögzíteni.

- Hogyan fordultatok most ebbe a folyamatzenés irányba?

- Már a kezdetekkor, a négy tagú Žagar is instrumentális zenekar volt. Lehet, hogy nem voltak ennyire összefésülve a számok, de már akkor is a kötetlen szerkezetekkel való játszadozás izgatott minket. Aztán jött az Eastern Sugar meg a Wings of Love, amik szélesebb ismertségre tettek szert és ezáltal kicsit elsodródtunk a kezdeti iránytól. Úgyhogy mondhatjuk azt is, hogy most találunk vissza oda, de talán már egy sokkal tapasztaltabb és érettebb zenei megközelítéssel.

- Akkor tulajdonképpen leróttatok egy kört, visszatérve a gyökerekhez.

- Igen, sokan mondják, hogy az új lemez inkább hasonlít az korai Žagarhoz, annak ellenére, hogy hangszerelésében sokkal szerteágazóbb és néha akár a world musicot és a tribalt érinti hangzásában, viszont a filozófia és az attitűd inkább ahhoz hasonlít, ahogy indult ez a zenekar.

- Hogyan találtál most vissza ezekhez a természet inspirálta témákhoz, amik a lemezen többfele is előfordulnak?

- Kicsit meguntam a létezés városi formáját. Egyre többet jártam ki a természetbe, az erdőbe, utaztam a tengerhez. Például amikor külföldön nyaraltunk a barátnőmmel, végig néztük az apály-dagályt vagy csak kimentünk egy erdőbe éjszaka és figyeltük hogyan jön fel a Hold, hogy lesz a közelgő szélből vihar, hogyan hallgatnak el a madarak és adják át a helyett a rovaroknak a ’hangversenytermet’.

Azt vettem észre, hogy a természet sokkal komplexebb és tökéletesebb egység, mint amit az ember valaha létre tud hozni.

A városi ember azt hiszi, hogy mindent kontrollálhat, de sokkal több alázatot kéne mutatnia a természet felé, de ezzel is már rég elkésett. A civilizációra már csak egy elveszett törzsként tekintek.

- Ezeket az inspirációkat hogyan kezdtétek végül dallá formálni?

- Egyrészt elkezdtem rengeteg vázlatot készíteni, és egyre több olyan organikus hangszert használni, mint az afrikai balafon, az indiai szitár vagy az arab Ney. Másrészt ahogy említettem is, elkezdtünk egyszerűen új számokat játszani a koncerteken. Ezek a közönség előtt formálódtak és mi is koncertről-koncertre, a visszajelzések és az érzéseink alapján változtattunk szerkezeteken és a hangzáson, így mire rögzítettük őket, addigra már sokadik életüket élték ezek a számok.

- Melyik változott a legtöbbet az idők során?

- A Mind Awake Body Asleep és az Anata Wa Watashi c. trekkeket elég sok verzióban játszottuk már a fellépéseken és végül egy ikszedik változatban kerültek fel a lemezre. De már a lemezbemutató óta is újabb köntöst kapott élőben egy-egy szám. Izgalmas mikor egy zenéről újabb és újabb rétegek válnak le, mégis a lényege, a magja nem változik. Emellett nálunk mindig fontos volt az improvizáció és hogy adjunk esélyt a véletlennek.

A közönség is érzi, hogyha valami a mostban történik és annak ő is a részese.

- Több vendégművész és különleges hangszer is szerepel a lemezen. Kik ők és hogyan jöttek létre ezek a kapcsolódások?

- Gozlán Fatima darbukán, djembén és különböző egzotikus fúvós hangszereken játszik, mint pléldaul az arab ney. Ő volt talán az első olyan zenész, akivel kicsit tágítottuk ezt a zenei horizontot. Az énekesnőnk, aki már állandó vendég a koncerteken a nigériai származású Bukky, illetve a New York-i Brooklyn Gypsies énekese Carmen Estevez két számban is énekel az új albumon. Nekik is köszönhetjük, hogy lett egy kicsit egzotikusabb, orientális hangzása a lemeznek. Emellett Tóth Szabolcs szitáron játszik és Barabás Lőrinc is trombitál egy-egy dalban.

- Hamarosan a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon adtok különleges koncertet. Mesélnél kicsit arról, mit várhatunk az Electric Ritualstól?

- Megpróbáltuk úgy összerakni a hangszerelést, hogy igazán érdekes és színes legyen a műsor. Az említett zenészeken túl ott lesz még velünk Bakai Márton, aki öthúros hegedűn játszik majd illetve a szenegáli Ibro Fall aki a balafon és a djembe mestere. Főleg az utóbbi lemez anyaga, de régebbi áthangszerelt zenék is várhatóak és lesznek olyan új, kicsit improvizatív részek is ebben a műsorban, amik még sehol nem jelentek meg. Látványban is próbálunk egy rendhagyó vizuált mögénk rakni, ennek Biljárszki Maxim lesz a felelőse. Megpróbáljuk belekomponálni a margitsziget fáit is a látványba.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
baratok-kozt-epulet-matyas-kiraly-ter.jpg

Egy korszak lezárul: a Barátok közt 20 év után már késő délután képernyőre kerül

Jó hír viszont, hogy az új részeket a korán és későn tévézők is elcsíphetik.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. augusztus 21.



Sokak esti rutinja változhat meg némiképp szeptembertől, ugyanis a hamarosan 21 éves születésnapját ünneplő Barátok közt ősztől új időpontokba kerül.

Az 1998. október 16-a óta futó széria az RTL Klub egyik legrégebbi és legnépszerűbb sorozata és indulása óta a főműsoridőben láthatták a nézők, aki pedig lemaradt az aktuális részről, az RTL Magyarország egy másik csatornáján visszanézhette.

Jelenleg 21:10-től látható, azonban az őszi műsorrend nyomán ezentúl más időpontokban találkozhatunk a Mátyás király tér lakóival - adta hírül a SorozatWiki, akik számára az RTL Magyarország Marketing és Kommunikációs Igazgatósága is megerősítette a változás hírét.

Szeptember 2-től késő délután és késő este vár a Barátok közt: a friss részek hétköznap negyed 6 körül, a Híradó előtt kerülnek adásba és negyed 11 körül újra levetítik őket.

A főműsoridőben a Híradó mellett a Fókusz és a Drága örökösök megy majd, a 9-es sávot pedig a csatorna 1-én induló új realityje, a Love Island kapta.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
hetret0.jpg

A fesztivál, amiért érdemes elutazni az ország egyik legeldugottabb sarkába is

A Hétrétország a koncertek, színházi előadások és filmvetítések mellett az Őrség lakóinak és különleges atmoszférájának megismeréséről is szól.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. augusztus 19.



Nagyon régóta szerettem volna már eljutni az Őrségbe, annyi jót hallottam róla: a különlegesen tiszta levegőről, a zöld fűről, a takaros házakról és a szinte csak itt jellemző szeres településformáról.

A nagy távolság eddig elriasztott, most azonban elhatároztam, hogy az itt zajló Hétrétország három napján való részvétellel összekötve felfedezem a vidéket. Nem bántam meg, tényleg azonnal megfogott a kis falvak hangulata, a réteken szabadon legelésző állatok, és hogy majdnem minden porta, de még a buszmegállók is tele vannak virággal.

Szerencsére nem voltam ezzel egyedül: mint megtudtam, az egész kezdeményezés gyökerei nagyon hasonlóak.

"Majdnem 30 éve jártam itt először a családommal, és első látásra beleszerettem a környékbe" – meséli a fesztivált megálmodó és a mai napig igazgató Sülyi Péter, akinek a neve leginkább az Omega szövegírójaként lehet ismerős.

Az 1970-es évek eleje óta dolgozott együtt a zenekarral, olyan slágerek fűződnek a nevéhez, mint a Fekete pillangó, a Nem tudom a neved, a 200 évvel az utolsó háború után, vagy a Mozgó világ. Emellett Kovács Kati több dalszövegét is ő jegyzi.

Vas megyében korábban is kirándultak már, de elhatározták, hogy megnézik, hová jutnak, ha az addiginál nyugatabbra veszik az irányt. Így lyukadtak ki először Őriszentpéteren, majd a szomszédos Szalafőn. Hamarosan elkezdtek célzottan idejárni pihenni, de arról sokáig szó sem volt, hogy ide is költözzön. Azt viszont szerette volna, hogy ő is hozzátegyen valamit ehhez a gyönyörű vidékhez, ami így megszólította.

Sülyi Péter

"Arra jutottam, hogy kulturális programokat kellene idehozni, mert sok mindenben nagyon gazdag volt a környék, ezen a téren viszont légüres teret tapasztaltam"

– magyarázza. Így született meg a Virágzás napjai nevű fesztivál, amit 1994-től 25 éven át minden pünkösdi hétvégén megrendeztek, komolyzenével, színházzal, irodalommal.

Bár rendkívül nívós művészi értéket képviselt, a helyi köztudatba talán pont emiatt nem tudott soha beivódni, nem gyakorolt számottevő hatást a lakosságra. Ennek ellenére Sülyiék egészen tavalyig kitartottak mellette, 2002 körül azonban elkezdtek gondolkodni rajta, mi lenne, ha ezzel párhuzamosan valami olyan dolgot is csinálnának, ami jobban bevonja a helyieket, és tényleg a magukénak érzik.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x