hirdetés
csillagaszat_ck1.jpg

A tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási sztori 2019-ben

Mivel a tudományos eredményeket igen nehéz (és felesleges is) összehasonlítani, így természetesen mind a lista mezőnye, mind annak sorrendje szubjektív.
Barna Barnabás csillagász cikke a Csillagvizsgáló blogon, Címkép: illusztráció/Pixabay - szmo.hu
2020. január 08.


hirdetés

Egy csillagász ismeretterjesztő blogja csillagászatról, űrutazásról, science fiction-ről és még sok más Földön túli dologról, amik kellően érdekesek ahhoz, hogy többet akarjunk tudni róluk.

2019 utolsó bejegyzésében az év tíz legjelentősebb csillagászati és űrkutatási eredményét, eseményét és hírét szedtem sorba, akárcsak tavaly és tavalyelőtt ilyenkor. A listára nem csak tudományos felfedezések és mérnöki sikerek, de még egy évforduló is felkerült - ha pedig valakinek hiányérzete lenne a tízes mezőnnyel kapcsolatban, ne mulassza el megosztani azt a kommentek között.

10. Az első üstökös a Naprendszeren túlról

Alig több, mint két év telt el azóta, hogy felfedezték az első, bizonyíthatóan a Naprendszeren kívülről érkező objektumot, az Oumuamua aszteroidát. Bár a statisztikai becslések szerint rengeteg extraszoláris eredetű aszteroida szeli keresztül a bolygórendszerünket, jelenleg még nagy mázli szükséges a felfedezésükhöz. Ilyen szerencséje volt Gennadiy Borisov amatőr csillagásznak, aki

augusztus 30-án a Krími Asztrofizikai Obszervatórium 65 cm-es teleszkópjának felvételén szúrta ki az első ránézésre teljesen átlagos üstököst, első nevén a C/2019 Q4 Borisov-ot.

A 2I/Borisov üstökös a Hubble űrtávcső felvételén, december 12-én. (Forrás: NASA/ESA/D. Jewitt)

hirdetés

Hamar kiderült azonban, hogy az objektum hiperbolikus pályán közelít a belső bolygók felé, vagyis

a Naprendszeren kívülről érkezett és jó néhány év múlva távozni is fog tőlünk.

A pályaszámítások megerősítését követően az üstökös meg is kapta a második intersztelláris eredetű objektumot megillető 2I/Borisov nevet. A rendszeres űrtávcsöves és földfelszíni megfigyelések decemberben első felében újra megszaporodtak, amikor az üstökös előbb elérte perihéliumát (2 CSE-re a Naptól), majd földközel pontját (1,9 CSE). Az első eredmények alapján

a 2I/Borisov üstökös magja kb. két km-es, fizikai tulajdonságai alapján pedig nem különbözik a hosszú periódussal keringő Hale-Bopp típusú üstökösöktől.

9. Ismét egy csillagászati vonatkozású Nobel-díj!

Nem lehet panasz a csillagászat és kozmológia Nobel-díjazására a 2010-es évek során. 2013-ban az Univerzum gyorsuló tágulása, 2017-ben pedig a gravitációs hullámok felfedezése hozta el a legmagasabb rangú tudományos elismerést a vonatkozó kutatócsoportok vezető alakjainak.

A három újdonsült fizikai Nobel-díjas. (Forrás: Niklas Elmehed)

Idén pedig két teljesen különböző terület jeles képviselőit díjazta a Svéd Királyi Tudományos Akadémia:

Michel Mayor és Didier Queloz az első, Nap-típusú csillag körül keringő exobolygó felfedezéséért, míg James Peebles a kozmológia, különösen az Ősrobbanást követő első néhány másodpercével kapcsolatos úttörő elméleti munkájáért kapta meg az elismerést.

8. Ötven éves a Holdraszállás

1969. július 20-án landolt az Apollo 11 Sas leszállóegysége a Hold Nyugalom tengere nevű síkságján, majd néhány órával később Neil Armstrong és Edwin "Buzz" Aldrin kiszálltak a holdkompból - ezzel pedig először lépett ember egy idegen égitest felszínére.

Gyakran szokás hivatkozni a Holdraszállásra, mint az emberiség valaha volt legnagyobb technikai/mérnöki teljesítményére, ennek megfelelően pedig szinte az egész világ megemlékezett a félévszázados évfordulóról. A környező napokban a NASA-tól a magyar híroldalakig, a szakértőktől a lelkes amatőrökig jelentették meg az Apollo-programmal kapcsolatos tartalmakat.

A zászló NEM lobog. hanem mozdulatlanul áll - egy rejtéllyel kevesebb. Forrás: NASA

A témába vágó ismeretterjesztő írásoknak és műsoroknak a megemlékezésen túl is fontos feladatuk volt, hiszen mind a mai napig "divat" tagadni a Holdraszállás tényét. Itt, a Csillagvizsgáló blogon Magyarországon első alkalommal próbáltuk felmérni a téma megítélését az online (és ezáltal természetesen nem reprezentatív) kérdőívünkkel, amelyet végül több, mint 5900-an (!) töltötték ki - eszerint pedig hazánkban 16% körül mozog kétkedők aránya. (A kérdőív továbbra is elérhető, kitöltéséhez Google-fiók szükséges. Ugyanitt megtekinthető a felmérés összes eredménye.)

7. Holdra szállás így is - úgy is

Habár mind a mai napig nem is olyan egyszerű irányított leszállást (ún. soft landing-et) végrehajtani a Föld égi kísérőjén.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy a technikai bravúr mindezidáig csak négy nemzetnek sikerült: az USA Oroszországnak/Szovjetuniónak, Japánnak és Kínának.

Ebbe az elit klubba készült bekerülni előbb a legnagyobb izraeli űripari cég, az IAI és egy non-profit vállalkozás, a SpaceIL közös munkájából megszülető Beresheet, valamint az indiai űrügynökség (ISRO) Chandrayaan-2 szondájának Vikram nevű leszállóegységével. Sikertelenül - mindkét egységgel a leszállás utolsó fázisában szakadt meg a kapcsolatot, így irányítatlanul zuhantak le a Hold felszínére.

Tájkép a Hold túlsó oldaláról - középen ott szalad a Jáde Nyúl! (Forrás: CNSA)

Nem úgy a kínai Chang'e 4, amely elődje, a 3-as számú modell 2015-ös bravúrját ismételte meg január 4-i sikeres landolásával. Egyúttal először szállt le űreszköz a Hold sötét Földdel ellentétes oldalán, a kommunikációs problémát pedig egy relé-szondával hidalták át. A déli sarkvidék közelében található Kármán-kráterben a leszállóegység, valamint a belőle kiguruló Yutu 2 (magyarul Jáde Nyúl 2) rover elsősorban a holdi kőzetek kémiai összetételét, valamint a felszínt bombázó nagyenergiájú részecskék jelentette kozmikus sugárzást vizsgálja.

6. Sikeres exobolygóvadászat

A Kepler búcsúja után nem kellett sokáig várnunk a következő exobolygóvadász űrtávcsőre, a NASA által finanszírozott Transiting Exoplanet Survey Satellite (TESS) ugyanis már 2018 nyarán megkezdte működését.

Speciális, a Holddal 2:1-es rezonanciában lévő pályája révén huzamos ideig tudja stabilan megfigyelni ugyanazon az égboltterületen található fényesebb csillagokat,

amelyek elhalványulásai alapján tranzitos exobolygókat keresnek a kutatók (járulékosan pedig szupernóvákat, aszteroidákat és változó csillagokat is megfigyelnek).

A TESS mérési stratégiája. Az űrtávcső négy kamerájával 27 napon keresztül figyeli meg ugyanazt az egy sávot az égbolton, majd továbbáll a következő szektorra. (Forrás: NASA)

A TESS közel két év alatt vizsgálja végig a 26 szektorra osztott égboltot, mindegyik esetében 27 napot töltve folyamatos megfigyeléssel. Jelen bejegyzés írásakor már 1588-nál tart az exobolygó-jelöltek száma, és bár a lassabban haladó spektroszkópiai megerősítések miatt ebből egyelőre csak 37 az elismert felfedezés, ez a szám még jelentősen nőni fog. Főként, hogy

már most kétszeres időre, 2022-ig hosszabbították meg a TESS működési idejét,

így egy adott égboltterületre két év múltán megint vissza fog nézni az űrtávcső.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
applikacion-riaszthatod-a-mentoket-omsz.jpg

Mostantól egy gombnyomással hívhatod a mentőket - itt az ÉletMentő a mobilalkalmazás

Az applikációban elküldheted a pontos helyedet és az előre feltöltött egészségügyi adataidat. Az app megmutatja a hozzád legközelebbi gyógyszertár, kórház, defibrillátor helyét is.
MTI - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Elindult a mentők munkáját segítő ÉletMentő elnevezésű mobilapplikáció, amely gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a mentőhívást a segítségre szorulók számára.

Az alkalmazás megkönnyíti a mentők riasztását, de az ő munkájukat is, mert a diszpécser azonnal látja az előre feltöltött egészségügyi adatokat és a bajban lévő pontos helyzetét.

Az alkalmazás elsősegélynyújtáshoz szükséges információkat is tartalmaz, és megmutatja a hozzád legközelebb eső gyógyszertárt, egészségügyi ellátóhelyet is.

Az OMSZ-nek jelenleg a technológia fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, a következő öt év legfontosabb célja ezért az, hogy a technológia vívmányait használva könnyebbé tegyék a mentők munkáját - mondta Csató Gábor, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

hirdetés

Budai J. Gergő, az applikációt kifejlesztő Vodafone Magyarország vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy az alkalmazás a legkritikusabb pillanatokban nyújt segítséget.

Gyorsabbá és egyszerűbbé teszi a segélyhívást, hiszen egy gombnyomással hívhatók a mentők, és a bajbajutottak gyors, pontos megtalálását is segíti.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
mercedes-benz-stuttgart.jpg

Több német autógyárban már választható a négynapos munkahét – Magyarországon is ez a jövő?

Át lehetne állítani a teljes magyar gazdaságot arra, hogy csak heti négy napot dolgozzunk? Mi következne ebből? Interjú Antal Miklóssal, az MTA kutatójával.
Láng Dávid; a címkép csak illusztráció, forrás: Needpix.com - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Nemrég a sajtó nagy részéhez hasonlóan mi is beszámoltunk róla, hogy Finnország 34 éves miniszterelnöke bevezetné a négynapos munkahetet, hogy az emberek több időt tölthessenek a családjukkal.

Hamarosan aztán kiderült, nincs is szó ilyen komoly tervről, de gondolatkísérletként ettől függetlenül érdemes megvizsgálni: működőképes volna ez akár a finneknél, akár Magyarországon, vagy bárhol a világon?

Antal Miklóst, az MTA Lendület programjának kutatójával beszélgettünk.

– Populista ígéretként jól hangzik, hogy dolgozzunk kevesebbet ugyanannyi pénzért. Gazdaságilag hogy lehetne ezt sikeresen megvalósítani?

– Az elsődleges kérdés az, erről beszélünk-e egyáltalán: mi például az ugyanannyi pénzért kitételt nem tesszük hozzá. Többféle munkaidő-csökkentési modellt vizsgálunk, ezek között vannak könnyebben és nehezebben megvalósíthatók. Az a megoldás, aminél a fizetés ugyanannyi marad, az utóbbi kategóriába tartozik, nyilván főleg azért, mert a munkaadók érthető okból erősen ellenállnak. Tehát legfeljebb rájuk kényszeríteni lehetne, ami bizonyos esetekben nem kizárt, de nagy kérdés, milyen gazdasági környezetben és feltételek mellett férhet bele.

hirdetés

Ha történelmileg nézzük, a szabad szombat bevezetése egyes munkahelyeken ilyen lépés volt, más esetekben viszont fizetéscsökkentéssel is együtt járt a rövidebb munkaidő. Ilyen például azoknak a német autógyáraknak a példája, amit jelenleg kutatunk: itt az eredeti munkahét 35 órás volt, ezt csökkenthetik a dolgozók 28-ra, 20 százalékkal kevesebb bérért cserébe.

– Mik az eddigi tapasztalatok?

– Még nem sokat tudok mondani, hiszen csak decemberben indult a projekt. Annyit tudunk, hogy egyelőre kevés munkavállaló választja ezt az opciót. Az okokkal és a változás lehetőségeivel kapcsolatban 1-2 év múlva már okosabbak leszünk.

– A gyárak közül, ahol ez a kísérlet zajlik, több jelen van Magyarországon is. Mekkora az esélye, hogy az itteni üzemekben is kövessék a példát?

– A kezdeményezést Németország nyugati felében vezették be először, a kezdeményező szakszervezet következő célja pedig az, hogy a keleti országrészbe is átterjedjen a lehetőség.

A folyamatban tehát nem Magyarország a második lépcső, de elképzelhető, hogy a harmadik lépcső lesz. Úgy látom, a törekvés néhány szereplő részéről mindenképp megvan rá.

Antal Miklós

– A japán Microsoftnál is zajlott egy kísérlet tavaly, ahol az jött ki, hogy hiába dolgoztak csak heti négy napot, a termelékenységük állítólag 40 százalékkal nőtt. Mi következik ebből?

– Kutatóként én semmilyen következtetést nem vonnék le, már csak azért se, mert nem világos, pontosan mit értenek 40 százalékos növekedés alatt. Egy olyan területről beszélünk, ahol a hozzáadott érték mérése nem könnyű: szektoronként más módszerek vannak erre, de szellemi munkavégzés esetén különösen nehéz lehet számszerűsíteni.

Azt persze érezhetjük, hogy egy adott napon produktívabbak voltunk, de azt aligha, hogy pont 40 százalékkal.

Viszont már kapcsolatban vagyok egy japán kollégával, aki segíteni fog nekem értelmezni ennek a kísérletnek a részleteit.

– Inkább a fizikai vagy a szellemi munkát végzők profitálhatnának a munkaidő csökkentéséből?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
szoftver.jpg

Előre jelzi a halál valószínűségét az új magyar szoftver

A Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikáján kifejlesztett programmal az orvosok előre láthatják, milyen kezelésekre, beavatkozásokra lehet majd szükség egy betegnél.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 22.


hirdetés

Előre jelzi a halál valószínűségét a Semmelweis Egyetem Városmajori Szívklinikájának új szoftvere a szívelégtelen betegeknél.

A mesterséges intelligencia segítségével működő program egy kockázatbecslést végez, hogy mekkora a beteg túlélési esélye

a pacemaker beültetés után. A programba a beteg egészségügyi adatait veszik fel a testsúlytól a vércukor szintjéig, és például az EKG-adatokat is beviszik a rendszerbe. Ezek alapján számolja ki a szoftver, hogy mikor jelentkezhet a rizikós időszak.

Az orvosok így láthatják, mikor kell újra beavatkozni. A fejlesztést a klinika munkatársai készítették. A programmal több ezer életet is megmenthetnek - mondja Dr. Merkely Béla.

Az újdonságot a klinikán fejlesztette ki munkatársaival dr. Tokodi Márton, aki elmondta, hogy a korábbi betegek adatai alapján, és a megszerzett tudásra alapozva készítették el a szoftvert.

hirdetés

VIDEÓ: Az RTL Híradó beszámolója


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Százmilliók élete kerülhet veszélybe, ha elolvad a hatalmas Thwaites-gleccser

Ez az Antarktisz időzített klímabombája: évente 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. És ez nagyon rossz hír.
Fotó: Flickr - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Eddig alig 50 ember járt a Dél-sark nyugati részének e kietlen vidékén, jóval kevesebben, mint amennyien valaha a világűrben jártak. Az elmúlt és a következő legalább kétszer ennyien érkeznek, hogy megvizsgálják a bolygó egyik legveszélyesebb jégképződményét, a Thwaites-gleccsert, hogy vajon megmenthető-e még.

A műholdas becslések szerint zsugorodása visszafordíthatatlan, de a helyszíni megfigyelések elengedhetetlenek néhány kulcskérdés megválaszolásához: milyen mértékben járul hozzá a jég visszahúzódása a tengerszint emeléséhez és ez mikor következik be?

A gleccser a 90-es évek elején kezdett el olvadni, de a jégveszteség csaknem megkétszereződött az utolsó 20 évben. Jelenleg évi 35 milliárd tonna jég tűnik el róla. Ha végleg összeomlik, képes a tengerek szintjén 65 cm-rel emelni. Hogy érzékeltessük a veszélyt: a tengerek általános szintje az egész 20. században 19 centiméterrel nőtt – emlékeztet a New Scientist.

A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy ennek a gleccsernek  a feltételezések szerint alapvető szerepe van az Antarktisz nyugati felén lévő teljes jégpáncél megtartásában. Ha tehát a Thwaites olvadása tovább gyorsulna és összeomlana, annak következményei iszonyatosak lennének. Egy ilyen nagy jégösszeomlás már akár 3,3 méterrel is megemelné néhány száz év alatt a tengerek szintjét. Márpedig ebben az esetben olyan nagyvárosok kerülnének végveszélybe, mint New York, Miami, London, Hága, Hongkong, Sanghaj, Kalkutta, Dakka vagy Rio de Janeiro.

A gleccser sokáig rejtély volt a kutatók számára. Ez volt 1940-ben az Antarktisz partvidékének utolsó részletesen feltérképezett szakasza. Csak az 1950-es évek végén jelentek itt meg először tudósok, de ezután csak három évtizeddel később érkeztek kutatóhajók.

hirdetés

2004-ben sikerült végre a jégbe behatoló radarokkal ellátott repülőgépekkel fogalmat kapni arról, hogy milyen vastag is itt a jég, amely alapvető annak felmérésére, hogy miként reagál a klímaváltozásra. 2018-ban kezdődött el az 50 millió dolláros költségvetésű öt éves brit-amerikai kezdeményezés, az International Thwaites Glacier Collaboration, amelynek irányítója Joanne Johnson, a British Antarctic Survey (BAS) kutatócsoport munkatársa.

Az ENSZ klímatudományi bizottsága szerint a tengerek 2100-ig 26 cm-1,1 méterig emelkedhetnek, attól függően, hogy mennyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe. Ez elég széles skála, mint ahogyan azt sem tudjuk, hogy a Thwaites összeomlásához évtizedek vagy évszázadok kellenek.

A kormányok számára létfontosságú egy világosabb időkeretet megállapítani a tengerszint-emelkedéssel kapcsolatban ahhoz, hogy tudják: hogyan és mikorra tervezzék meg az alacsonyan fekvő partok védelmét. Ugyancsak csökkenteni kell a bizonytalanságot a grönlandi jégtakaró állapotával kapcsolatban.

Eric Rignot, az irvine-i University of California kutatója a közelmúltban jégradarokkal fedezett fel egy lyukat a Thwaites közepén, amely kb. 14 milliárd tonna jeget tartalmaz. Legújabb, még nem publikált munkájában azt mutatja ki, hogy hasonló üregek vannak az Antarktisz többi visszahúzódóban lévő gleccserében is, és ezek feltehetően az utóbbi idők jégveszteségével függnek össze.

Igazában azonban a helyszínen lehet megérteni a Thwaites drámai változásait. Úgy tűnik, hogy a gleccser vége, ahol a jég elhagyja a szárazföldet és úszó jégzátonnyá változik, alulról olvad a klímaváltozás okozta melegebb tengervíztől. A 3-4 Celsius-fokos víz elég meleg ahhoz, hogy gyorsan olvassza a jeget, ha behatol a gleccser alá.

Erre a tengeralatti olvadásra és a víz hőmérsékletének változásaira keres bizonyítékot Karen Heywood, az East England egyetem kutatója, aki a következő hónapokban tíz elefánt-, illetve Weddel-fókával végez kísérletet. Az állatokra a víz hőmérsékletét és sótartalmát mérő eszközöket köt.

A fókák azért alkalmasak erre, mert különböző mélységekben keresik a táplálékukat a felszíntől a tengerfenékig. Heywood eszköztárához tartoznak azokat a vízalatti siklóhajók, amelyekkel már tavaly megfigyelte, hogy milyen meglepő irányokba mennek az áramlatok a gleccser alatt. 2021-ben újabb 7 siklót telepít, amellyel mérheti az örvényeket is. Mikrofonokat is felszerelnek ezekre, mert hátha elárulnak valamit a repedő jég hangjai. Már a kezdeti mérésekkel is közelebb jutottak a valós adatokhoz, amelyekkel pontosabban lehet modellezni a Thwaites jövőjét.

A gleccserek alatti kőzetek tulajdonságairól is többet kellene tudniuk a kutatóknak, mert annak keménységétől, szárazságától vagy nedvességétől is nagy mértékben függ a gleccser csúszása. A kőzetek és a gleccser közötti súrlódást szeizmikus hullámokat előidéző robbantásokkal vizsgálják.

A gleccser jövőjével kapcsolatos több nagy kérdésre az a zóna ad választ, ahol a jég, leválva a földről, jégzátonyként eljut az Amundsen-tengerig. E választóvonal évente 1-2 kilométerrel húzódik hátrébb. A gleccser ugyanis egy edény formájú sziklamedencében ül, a jég eleje pedig a medence peremén.

Egyes tudósok úgy vélik, hogy ha a választóvonal jóval hátrébb húzódik, a jég pozíciója a lefelé vezető lejtőn bizonytalanná válik, és ez felgyorsítja a jégveszteséget. Vannak, akik azt mondák: ez a visszafordíthatatlan folyamat máris elkezdődött, mások szerint azonban ezt még korai megállapítani.

A víz felmelegedése már korábban is szerepet játszott a gleccser történetben. Egy 2019 októberi oregoni tanácskozáson az Amundsen-tengerből származó olyan fosszíliákat tartalmazó üledékeket mutattak be, amely arra utalnak, hogy a jégzátony alatt a gleccser végéhez áramló melegebb víz annak visszahúzódásához vezetett 10 ezer évvel ezelőtt. Azóta, egészen a múlt századig nem sok minden változott.

Az ilyen kutatások segítik Helene Seroussi, a NASA kaliforniai laboratóriumának munkatársát, aki számítógépes modelleken kísérli meg a múltbeli változásokat újraalkotni, hogy láthassuk, mi fog történni a Thwaitesszel. Seroussi azonban maga is úgy véli, hogy a kulcs az óceán és a jég közötti interakció megfigyelése, amelynek nyomán lehetséges mesterséges intelligencia segítségével megjósolni a Thwaites sorsát.

A fenyegető előrejelzések miatt érthető, hogy a gleccser visszahúzódásának lassítására a geoengineering módszerein gondolkodnak a szakértők. Egy 2018-as cikkben három lehetőségről  esett szó.

Az egyik, hogy kivonják, vagy megfagyasztják a vizet a gleccser alján, hogy lassítsák a csúszását. A másik javaslat egy 300 méter magas sziget építése volt, hogy megtámassza a gleccert, harmadik egy 100 méter magas perem, ami megakadályozná az olvadást okozó melegebb víz beáramlását. Bár a cikk szerzője szerint nem lenne egyelőre bölcs dolog ilyen beavatkozásokba kezdeni a Thwaitesen, ennek nyomán újabb ötletek születtek.

Például Anders Levermann, a potsdami klímakutató intézetből nemrégiben azt javasolta, hogy pumpáljanak nagy mennyiségű tengervizet a nyugat-antarktiszi jégtakaróra, amely meg fog fagyni, és megállítja annak az összeomlást. David Vaughan, a BAS munkatársa szerint azonban mindeddig nem született olyan javaslat, amely ne vinné csődbe a világgazdaságot és nem termelné még több szén-dioxidot.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!