hirdetés
tienanmen.jpg

A tank és a tüntető – 30 éve gyilkolták le a diákokat a pekingi Tienanmen téren

1989-ben felbolydult az egész világ, falak omlottak le, rendszerek dőltek meg. Kínában azonban csírájában fojtották el a diákok lázadását. 30 éve zajlott le a Tienanmen téri vérengzés.
Göbölyös N. László - szmo.hu
2019. június 03.


hirdetés

A pekingi események megértéséhez azonban vissza kell mennünk több mint két évtizedet a kínai történelemben.

Meglehetősen dicstelen szerepet játszott a diákság az 1960-as évek második felében, amikor a Mao Ce-tung elnök személyi kultuszának, és a "Nagy Kormányos" negyedik felesége, a volt színésznőbôl lett politikus, Csiang Csing, valamint a párt alelnöke, a hadügyminiszter Lin Piao által irányított "nagy proletár kulturális forradalom" eszközévé vált. Ez utóbbi lényegében nem szolgált mást, mint Mao párton belüli ellenzékével való, a "néptömegekre hivatkozó" leszámolást.

Sokan közülük "forradalmi vörösgárdistaként" nem csupán a párt- és az állami apparátus elleni, felülről irányított lázadásban vettek részt, és Mao "kis piros könyvének" tanításait harsogták, (ez az idézetgyűjtemény lett legfőbb tananyaguk), hanem a hagyományos kínai kultúra pusztításában és a kínai értelmiség egy részének fizikai megsemmisítésében, tönkretételében is aktívan tevékenykedtek.

Ideológiájuk persze csak áttételesen jutott el a nyugat-európai diákokhoz, akik közül sokan hirdették 68 barikádjain és tömeggyűlésein a maoista eszméket., Mao neve része lett a "három M"-ből álló új szentháromságnak: Marx, Mao, Marcuse. A lázadókra gyakorolt hatása teljesen érthető, mivel fiatal oktatók a pekingi egyetem aulájában kifüggesztett első "tacepaón" (falragaszon) már 1966. május 16-án elítélték az egyetemi hatóságok diktatúráját, az oktatás "reakciós jellegét". Ez annyira tetszett Maónak, hogy a rádión keresztül az egész országban terjesztette. A másik, legendássá vált tacepaót, amely "össztüzet" hirdetett a párt vezérkarára, azonban már maga Mao Ce-tung írta. Ennek szellemében a "forradalmi diákok" kritizálták a kiválasztási mechanizmust, elutasították a tudás "semlegességét", támadták a tanulás és a munka szétválasztását, el akarták törölni a "három különbséget": a város és a falu, a kétkezi és a szellemi munka, valamint a kormányzók és a kormányzottak között. Melyik egészséges fiatalnak ne tetszettek volna az olyan jelszavak, hogy "nincs építés rombolás nélkül", a "forradalom nem ünnepi bankett", vagy különösen "az iskolarendszer megfoszt minket a szabadságtól"?

Ugyancsak rokonszenvet keltettek Mao azon eszméi, amelyek a paraszti-forradalmi "harmadik világ" harcát hirdette meg az imperializmus "papírtigrise" ellen, és a fejlett ipari országok fogyasztói társadalmát ostorozták. Akkor még nem lehetett sejteni, hogy a "vörösgárdisták" tevékenysége hová vezet Kínában, és milyen alapot szolgáltat a szintén Pekingben tanult kambodzsai Pol Potnak és a "vörös khmereknek" a 20. század egyik legszörnyűbb népirtásához 1975 és 1978 között. Eszméiket később számos szélsőséges gerillaszervezet is átvette, Latin-Amerikától Nepálig.

A "kulturális forradalom" áldozatainak rehabilitása csak 1976, Mao Ce-tung halála után kezdődött meg, a Csiang Csing vezette "négyek bandája" perével és elítélésével.

A kínai diákok igazi "68-a" 1989-ben jött el. Ennek előszele volt 1976 április 5-én, Csou En-laj miniszterelnök halálakor tartott pekingi kormányellenes tüntetés, amelynek szétverésére a már haldokló Mao helyett kormányzó Csiang Csing adott parancsot.

Tizenhárom évvel később a pekingi hatóságok valóságos vérfürdőt rendeztek a bürokratikus kommunista-maoista rendszer ellen tüntető fiatalok között a Tienanmen (Mennyei Béke Kapuja) -téren, a forradalom kikiáltása, a kulturális forradalom legnagyobb tömeggyűléseinek és Mao Ce-tung mauzóleumának színhelyén, illetve más városokban.

A vezetők nagy többségét bebörtönözték, többen az Egyesült Államokba és Nyugat-Európába emigráltak, több mint 1500 embert ítéltek el. A felkelőkkel rokonszenvező, a radikális gazdasági reformok pártján álló Csao Ce-jang pártfőtitkárt két héttel a vérfürdő után leváltották "az ellenforradalmi lázadás támogatása" és "a párt megosztása" címén és házi őrizetre ítélték.

Az 1989-es pekingi diákmozgalom, amely kezdetben kifejezetten reformellenes, maoista színezetû volt, Hu Jao-pang korábbi pártvezető halála után indult el. Az ô bukását 1987. januárjában éppen egy másik egyetemi zavargás idézte elô. Április 17 és 20 között diákok ezrei vonultak a Tienanmen térre. Április 21-én a tüntetők megpróbáltak behatolni az Országos Népi Gyűlés épületébe. Másnap, Hu Jao-pang temetésének napján - a tüntetési tilalom ellenére - több ezren maradtak a téren, közben Csangsában, Sanghajban, és Csengtuban összecsapások zajlottak le. Április 24-én sztrájkba léptek a pekingi egyetem diákjai, és az ország vezetőinek lemondását követelték. 27-én félmillió diák gyűlt össze a Tienanmen-téren: ez volt a legnagyobb tömegmegmozdulás Pekingben a kulturális forradalom óta.

Május 1-én - 1949 óta először - Marx, Engels, Lenin és Sztálin arcképei nélkül tartották meg a hagyományos felvonulást, három nappal később Pekingben 300 ezren követelték, hogy kezdődjék párbeszéd a demokratizálásról. Május 5-én Csao Ce-jang pártfőtitkár elkötelezte magát a párbeszéd mellett. Május 13-án 3000 diák éhségsztrájkot kezdett a téren, május 15-én - Mihail Gorbacsov szovjet elnök és Teng Hsziao-ping kínai vezető történelmi csúcstalálkozójának napján már ismét félmillióra nőtt a tüntetők száma.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
pearl.jpg

A világ legöregebb igazgyöngyét találták meg Abu Dhabiban, 8000 éves darab

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 21.



A világ ma ismert legöregebb igazgyöngyére bukkant egy régészcsoport, miközben az Egyesült Arab Emírségek partjaihoz közel eső Marawah szigeten ástak - írja a BBC. A portál úgy tudja: a 8000 éves gyöngyöt egy épület maradványainak feltárása közben találták.

Az Emírségek kulturális örökségvédelmi hatósága szerint a felfedezés bebizonyítja, hogy a térségben már az újkőkorban is ismerték az igazgyöngyöket és jó eséllyel kereskedtek is velük és ékszerként viselték.

Az időszámításunk előtt 5600-5800 tájáról származó gyöngyöt a hónap végétől Abu Dhabiban állítják majd ki.

Itt tudod megnézni a több ezer éves darabot.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
regesz.jpg

Magyar vonatkozású régészeti leletek kerülhettek elő a Kaukázusból

A magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat találtak.
MTI - szmo.hu
2019. október 18.



Valószínűleg a keleti magyar őstörténelemhez kapcsolható sírokat tárt fel egy magyar és orosz régészekből álló kutatócsoport Oroszországban, a Kaukázus észak-nyugati előteréhez tartozó Anapa város melletti Andrejevszkaja Scsel lelőhelyen végzett ásatás eredményeképpen - közölte M. Lezsák Gabriella és Gáll Erwin régész.

A közlemény szerint a Magyarságkutató Intézet finanszírozásával megvalósult ásatás M. Lezsák Gabriella szervezésében, Gáll Erwin, Andrej Novicsihin, Andrej Baranjuk, Ruszlan Szhatum, Roman Prokofjev és Konstantin Krutogolovenko régészek együttműködésében zajlott októberben.

A lelőhelyről korábban már néhány, a Kárpát-medencéhez köthető szórványleletet, például palmetta-mintás lemezes hajfonatkorongot, tarsolylemez-töredéket, aranyozott bronz keresztvasú szablyát, hasított palmetta-díszes övdíszeket közöltek az ásatást vezető régészek.

"A temetkezési szokások és anyagi kultúra (Ny-K tájolás, edények, fegyverek, köztük szablya, nyílcsúcsok), szoros kapcsolatot mutatnak az Etelközből ismert, 9. századi magyarnak meghatározott Subbotyici-régészeti temetkezési horizonttal. A kutatók a feltárt temetkezéseket sokrétű elemzésnek fogják alávetni (genetikai vizsgálatok, stronciumizotóp-elemzések, radiokarbon kormeghatározás), és a következő években a kutatást tovább kívánják folytatni a lelőhelyen. A genetikai kutatásokat a Magyarságkutató Intézet Genetikai Kutatóközpontja végzi. Az ásatás jelentőségét az adja, hogy a jelenlegi magyar régészeti kutatás számára többnyire fehér foltnak számító területen elsőként valósult meg közös magyar-orosz régészeti feltárás" - áll a közleményben.

Fotó: illusztráció


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
szemet.jpg

A műanyag szatyrok feltalálójának fia azt nyilatkozta: apja környezetvédő volt

Az volt a célja, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. október 20.



A BBC készített egy összeállítást a manapság talán leggyűlöltebb tárgyakról: a műanyag zacskókról. Az egész azért érdekes, mert két ritkán hallott információ is szerepel a videóban. Az egyik, hogy a papírzacskók sem éppen "bolygóbarát" döntések, és az, hogy a műanyag zacskók feltalálója annak idején éppen azért alkotta meg a plasztiktáskákat, hogy megmentse a Földet.

A riportban Isabele Key, a klímaváltozás egyik szakértője is megszólal, aki azt mondja: amikor a műanyagok kerülnek szóba, akkor egy adott folyamat végére, a nehezen lebomló szemétre fókuszálunk.

Ám amikor a papírzacskók kérdést vizsgáljuk, érdemes a folyamatok elejét figyelembe venni, így kiderül, hogy a könnyen lebomló papírszatyrok ára rengeteg fa kivágása.

Így lesz a papírzacskó vásárlása egy kevéssé klímatudatos döntés.

Raoul Thulin, akinek édesapja találta fel a műanyag zacskókat, úgy fogalmazott: apja nagyon bizarrnak tartaná, ha megtudná, hogy manapság az emberek csak úgy eldobják a műanyag zacskókat, hiszen ő éppen a papírnál strapabíróbb, környezetbarát megoldásokat keresett. Célja az volt, hogy ne vágjanak ki annyit fát, és hogy az emberek viszonylag tartós, többször használható táskákkal járják a boltokat.

Gustaf Thulin tehát környezetvédő volt, akinek meg sem fordult a fejében, hogy egy-egy zacskót csak egy alkalommal használnak majd az utána következő nemzedékek.

Hiába találták már fel a műanyag zacskókat az ötvenes években, a vásárlók körében még jó ideig a papír volt kedveltebb, az 1980-as években az amerikai szatyorpiacon 25-75 százalék arányban osztozott a műanyag és a papír, de az 1990-es évekre ez megfordult, és a nejlonzacskó került ki győztesen az eldobható szatyrok csatájából. Ma már a textilből készült szatyrok a divatosak, ám a megszólaló szakemberek szerint azok sem nevezhetők tökéletes döntésnek, hiszen előállításuk sok energiával és rengeteg víz felhasználásával jár, szemben például a műanyag zacskókéval.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
britannia1.jpg

Elképesztő élet zajlott a Britannia Szállóban a Teréz körúton - mindenki oda járt, aki számított

Itt indult Móricz Zsigmond kezdeményezésére a Nyugat című lap irodalmi-kulturális szalonja olyan nevekkel, mint Babits, Kosztolányi vagy Karinthy.
Mr. Foster írása a Mr. Foster kalandozásai Budapesten blogon - szmo.hu
2019. október 17.



Mr. Foster igazi úrként járja Budapest utcáit és mindent megmutat, amit érdemesnek talál arra, hogy az olvasóknak felkeltse az érdeklődését: szerelmeket, titkos helyeket, finomságokat és a művészetet.

Ja, és mivel Mr. Foster úriember, természetesen magázódva szól Önökhöz.

A Britannia Szálló (a mai Radisson Blu Béke Hotel) egyik legszebb korszaka az volt, amikor a különtermében működött a Nyugat Baráti Köre, Budapest páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozata.

Az 1930-as években a budapestiek figyelmét ugyanis a Teréz körúti épületben rendszeressé váló páratlan irodalmi-közéleti rendezvénysorozat keltette fel.

Az 1930-as években Németh Aladár vezette a szállót; kitűnően értett hozzá, hogyan lehet európai városhoz illő hotelt működtetni - Fotó: Egykor

Ebben az időben Magyarország az 1929-ben kirobbant nagy gazdasági világválság következményeitől szenvedett. A hivatalos fizetőeszköz, a pengő kezdett elértéktelenedni, 1931 nyarán francia kölcsön mentette meg az országot az összeomlástól.

A magas és a tömegkultúra számtalan megjelenési formában virágzott. Már a szálloda nyitásakor, 1913-ban 100 mozi működött a fővárosban, 1931 tavaszán az első magyar hangosfilmek felvételei zajlottak, októberben vetítették a budapesti mozik A kék bálványt, novemberben pedig a Hyppolit, a lakájt. Már működött Macskássy Gyula saját rajzfilm-műterme. Rejtő Jenő addigra hazaért külföldi útjáról és újságíróként, illetve kabaréjelenetek szerzőjeként) kereste meg a kenyerét.

Az Operaház társulata a gazdasági nehézségek ellenére is színvonalas előadásokat tartott. A harmincas években tűnt fel Ferencsik János és Sergio Failoni karmester, a közönséget pedig többek között Basilides Mária kápráztatta el énektudásával. A Nemzeti Színház és a Vígszínház estéről estére megtelt, kis színházak és társulatok születtek és szűntek meg aztán anyagi okok miatt.

Otthonom - a szálló - környéke, a Berlini (ma Nyugati) tér ilyen volt 1931-ben. Fortepan/Pesti Brúnó

A Britannia Szálló a harmincas években. Fortepan

Az 1930-as években csaknem 1000 különböző sajtótermék jelent meg Magyarországon.

Ott volt például a Literatura (1926-39) és az irodalmi-kulturális szempontból legmagasabb színvonalú Nyugat, amelyet Osvát Ernő halála után Babits Mihály és Móricz Zsigmond szerkesztett. A lap szerzői közt volt ebben az időben Illyés Gyula, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Zelk Zoltán.

Ekkor indult útjára és robbant be a köztudatba a Nyugat Barátok Köre

"A Nyugat 1930. november 16-i számában Apám kiadta a Nyugat Baráti Körének vastag betűs, csalogató, egész oldalas hirdetését. Helyiséget a Britannia Szállóban találtak. Ennek van hátul egy különterme, amit különböző célra bérbe adtak. Elég tágas, hosszú, száz kisasztal elfér benne. Végében a zenekar dobogója megfelel pódiumnak. Megállapodott a tulajdonossal, hogy bért ugyan nem tud fizetni, de minden vendégét kötelezi 1,20 pengő ára uzsonna fogyasztására. A klub hétköznap 3-7-ig van nyitva. Megnyitó előadás után vita következik írók és olvasók között" - írja visszaemlékezésében Móricz Virág.

1930 szilveszter estéjére Móricz Zsigmond rengeteg embert hívott meg vacsorára a Britanniába. A 120 fős társaság a Nyugat munkatársaiból és családtagjaikból állt. Reggel ötig tartott a mulatság. Aki ott volt, azok aztán lelkesen vettek részt a Nyugat Baráti Körének délutánjain, Móricz Virág is úgy emlékezett vissza, hogy csak a nyugatosok és családtagjaik félig megtöltötték a termet.

Otthon Kör a Dohány utca 76. alatt. Móricz Zsigmond és Surányi Miklós tiszteletére a Magyar írók Egyesülete vacsorát rendezett. A képen: ismeretlen nő, József Attila költő, Schöpflin Aladár kritikus, Magyar Elek újságíró, Kárpáti Aurél kritikus, Magyar Elekné, Móricz Zsigmond író, Vidor Marcell író, Móricz Gyöngyi, Móriczné Simonyi Mária, Kállay Miklós író, ismeretlen férfi, Móricz Virág, ismeretlen nő, Surányi Miklós író, ismeretlen nő, Somogyi Gyula író, Somogyi Gyuláné. Fortepan/Magyar Bálint

Tele voltak a lapok a Nyugat hirdetésével, az előfizetők pedig levelet kaptak az eseményről. 1931. január 3-án szombaton Móricz Zsigmond mondta el a nyitóbeszédet. Szavai még mai kontextusban is érvényesek:

"Kik a Nyugat barátai? Bizonyára nemcsak az írók, akik inkább áldozatai, hanem az olvasók, akik most már 24 éve tartják fenn ezt a folyóiratot a szabad, bátor és európai irodalom számára."

A Nyugat így hirdette a címlapján a szalont; az egyik téma a reklám és a művészet kapcsolata volt

Babits Mihály: Győzelmi ének

Nézd, úgy hinti fényét a nap szét a világra áldón, békén,

mint a szentelt vizet a pap a nép közé mise végén.

Bucsuzik s a Dunába mártja hosszú rózsaszín evezőjét;

rózsaszin csöppeket feccsent, s visszaint ablak és mezőség.

Nézd, hogy hull a lombok árnya meszelt, rózsaszin falainkra

kékes-szürkén, gazdagon, virágosan, ingva-ringva!

Most szép a falunk, örülj neki!

Egy égi festő festette ki.

Nem is érdemes, édes, nem is érdemes énekelni:

az egész világ énekel most, és éneke győzedelmi!

A nyugatos költők és írók egy előadáson a Zeneakadémián balról jobbra: Bíró hangversenyrendező, Lengyel Menyhért, Ascher Oszkár, Szép Ernő, Erdélyi József, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond, Laczkó Géza, Babits Mihály, Tóth Aladár, Török Sophie, Schöpflin Aladár, Füst Milán, Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes

"A hétfő színházban és minden nyilvános helyen legrosszabb közönségszerző nap. Ezért a pszichológusoknak adta, mert azok hívei külön szekta, mely bármikor, bárhova elmegy az igét hallgatni. Különösen, ha ilyen csábító témákat ígér: A zseni és a vérbaj, A lelki élet problémái, Pszichoanalízis, Az ember és a szó, Szégyen és bűntudat, Irodalom és világnézet"

élcelődött Móricz Virág. Hétfőnként egyébként olyan személyiségek fordultak meg előadóként a Britannia Szálló különtermében, mint Kodolányi János, Kassák Lajos, vagy Pátzay Pálné – az általam nagyra becsült szobrász felesége. Szerdán a prózaírók tartották összejöveteleiket.

A kedd volt a költőké a Britannia Szálló Nyugat-estjein

"Rendes előadónapokon verseikből vagy novelláikból a következő írók olvastak fel (többen 2-3 izben is): Babits Mihály, Erdélyi József, Fekete Lajos, Fenyő László, Füst Milán, Gelléri Andor Endre, Gellért Oszkár, Illyés Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Komlós Aladár, Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond (10 alkalommal), Nagy Endre (23 alkalommal), Nagy Lajos, Pap Károly, Sági Márta, Sárközi György, Szabó Lőrinc, Szenes Erzsi és Szép Ernő"

olvashatjuk a Nyugatban.

- Én, az arany szegény testvére, fáradt

lelkemből a múlt halvány fénye árad.

Olyan vagyok, mint ég késői ősszel,

mint könny a csipkén, a holdfény s az ősz fej.

Emlékezem csupán, de már nem élek.

Ezért zenélek.

Kosztolányi Dezső

Csütörtökön

az örökös házigazda, Nagy Endre egyedül szórakoztatta a közönséget. Pénteken a képzőművészek köré szerveződtek a délutánok: megfordult itt Pátzay Pál, Berény Róbert, (akinek egy elveszett festménye évtizedekkel később a Stuart Little, kisegér díszletei között bukkant fel), Glatz Oszkár, Márffy Ödön (Csinszka második férje), Kernstock Károly.

„A szombat jutott a nőknek.

Kernách Ilona, Kodolányi János, Karinthy Frigyes, Harsányi Gréte, Medgyaszay Vilma – a nők panaszkodtak, a férfiak csúfolódtak, míg apám elunta, és a szombatot is a nemek szerint szét nem választott irodalomnak adta.”

Egy nyugatos est Miskolcon. Felismerik az összes szereplőt a fotón?

Csak a vonzás törvényének

engedelmeskedem

Megértem és lehullok az ágról

mélységiszony nélkül.

Kassák Lajos

A Nyugat 1931 nyarán számolt be egyik számában az országszerte egyedülálló rendezvénysorozatról. A folyóirat kiemeli Nagy Endre rendkívüli munkáját: e néhány hónap alatt 108 előadáson és összejövetelen vezette le a vitákat. Móricz Virág úgy emlékezett később, hogy Nagy Endre nem hatalmas honoráriumért dolgozott, csupán százalékot kapott a vendégek által fogyasztott uzsonnák után.

"Az Irodalmi Szalon, amelyet január 3-án nyitottunk meg és amely április közepéig a Britannia-szálló különtermében, május közepétől pedig a Bellevue-szálló terraszán tartotta összejöveteleit,

108 előadás-napon olyan kultúrmunkát végzett, ami minden Nyugat-barátnak, írónak, művésznek, tudósnak s olvasónak egyaránt szép emléke marad"

- írta a lap.

Szeretettel őrzöm magam is ezeknek az estéknek a múlhatatlan emlékét.

Ha kíváncsi vagy merre kalandozik Mr. Foster, kövesd őt Facebookon vagy a blogon!

KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!