hirdetés
kiralyszinhaz_ck.jpg

A színház, ahol Jancsit Sári játszotta

A XX. század elején a budapesti Király Színház legsikeresebb előadásában Fedák Sári játszotta János vitézt.
A FSzEK Budapest Gyűjteményének engedélyével - szmo.hu
2015. január 10.


hirdetés

VII., kerület Király utca 71. Jellegtelen, kétemeletes épület, falán kissé megkopott emléktábla emlékeztet egy hajdani színházra. A domborműves alkotást 1973-ban avatták fel, az ünnepségen az örökifjú Honthy Hanna mondott beszédet.

Hétről hétre Budapest

2014-ben volt száz éve, hogy létrehozták a Budapest Gyűjteményt, a főváros könyvtárának várostörténeti különgyűjteményét. Az évforduló alkalmából száz napon keresztül (szeptember 23. és december 31. között) minden nap leemeltünk a könyvtár polcairól egy-egy budapesti „ínyencséget” (fotót, könyvet, kéziratot, térképet, kisnyomtatványt), s közkinccsé tettük. Bíztunk benne, hogy rendhagyó megemlékezésünk értő és kíváncsi szemekre talál.

Véget ért az év, s véget ért a százéves Budapest Gyűjtemény száznapos fogadalma is, hogy nap mint nap valami érdekes dokumentumot teszünk Facebook-oldalunkra, bemutatva várostörténeti anyagunk sokszínűségét. Reméljük, ez sikerült. Aki pedig reménykedik, hogy a dolog itt nem ér véget, az nem fog csalódni. ..

1903-ban Beöthy László itt hozta létre a Király Színházat egy fazsindelyes, kissé lepusztult orfeumépület jelentős átalakításával. Beöthy már gyermekkorától a színház bűvöletében élt, amin nem is csodálkozhatunk, hiszen édesanyja Rákosi Szidi színésznő, színitanoda-alapító, édesapja Beöthy Zsolt irodalomtörténész, nagybátyja pedig Rákosi Jenő, korának nagyhatalmú szerkesztője, írója volt.

A jogot tanult ifjú rövid újságíróskodás után 25 éves korában színdarabírással próbálkozott, s 1898-tól a Magyar Színházat, majd a Nemzetit vezette. Beöthy igazi alkotói szenvedéllyel megáldott színházi ember volt, saját vállalkozásának megvalósítását családja, elsősorban édesanyja támogatta, aki már 1895-től “színházgründoláson” törte a fejét.

kiralyszinhaz

A Király Színház épülete. Ism. felv., 1904. k.

kiralyszinhaz2

Király Színház. Színezett képeslap, 1903-5. k.

A Király Színház indulása nem volt problémamentes, hiszen ellenfelekben nem volt hiány. A hatóság tűzveszélyességre hivatkozva leállítatta az építkezést, s csupán családi összeköttetések révén sikerült az akkori miniszterelnöktől, gróf Khuen-Héderváry Károlytól megszerezni a színháznyitási engedélyt. A megnyitó előadáson, 1903. november 6-án Huszka Jenő Aranyvirág című operettjét játszották, Fedák Sárival a címszerepben. Beöthynek már ekkor sikerült a legnépszerűbb színészeket átcsábítania más színházakból.

Az igazi nagy siker azonban az 1904. november 18-án színre vitt János vitéz lett. A Heltai Jenő, Bakonyi Károly és Kacsóh Pongrác által írt daljáték meghódította a budapesti közönség szívét. Kukorica Jancsit a 25 éves Fedák Sári játszotta gatyában, szűrben, árvalányhajas kalapban. Iluska alakítója Beöthy egyik új felfedezettje, a 19 éves Medgyaszay Vilma volt.

kiralyszinhaz3

Fedák Sári és Medgyaszay Vilma a "János vitéz"-ben. Strelisky felv. Színezett képeslap, 1905

kiralyszinhaz4

Fedák Sári és Papp Miska a "János vitéz"-ben. Képeslap Strelisky felvételével, 1905 k.

A darabot megszakítás nélkül 165 alkalommal játszották teltház előtt, amire a magyar színházi életben még nem volt példa. „Öt hónap alatt kétszázezren látták az előadásokat, mialatt a zenés játék szövegeiből egymillió, a kottáiból pedig félmillió fogyott el, és néhány hónapon belül huszonkilenc vidéki színház vette meg a darab előadási jogát.”

Itt kezdte fényes karrierjét Honthy Hanna is: 1922-ben a Bajadér című Kálmán Imre operett Király színházi előadásán mérte össze tudását a nála jóval idősebb primadonnával, Fedák Sárival. Neve ettől kezdve vált ismertté az operett világában.

kiralyszinhaz5

A Király Színház nézőtere és színpada. Békei Ödön felvétele az Új Idők 1903. november 15-i számából

kiralyszinhaz6

A Király Színház fennállásának 30 évfordulója. Képriport, a Budapesti Hírlap képes mellékletének címlapja 1933. november 8-án.

Beöthy színházi pályája több mint egy évtizedig felfelé ívelt, de a Király Színház a nehéz gazdasági körülmények, majd az alapító 1931-ben bekövetkezett korai halála miatt végül csődbe jutott és bezárt. Az épület lassan az enyészeté lett, homlokzatát 1941-ben bontották le.

Ha tetszett a cikk, oszd meg barátaiddal is!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x