hirdetés
nyitoo
A szegedi Öreg Hölgy több mint száz éve áll és a mai napig működik
A víztorony építésekor sokan nem hitték el, hogy az addig idehaza alig ismert vasbeton szerkezet nem fog összedőlni.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2017. október 21.


hirdetés

Szegedi sétánkat egy különleges épületnél folytatjuk. A város egyik jelképévé vált a Szent István téren álló és már messziről is jól látható ipartörténeti különlegesség. Most a vasbetonból készült víztorony tetejére indulunk.

A Zielinski Szilárd tervezte torony 1904-ben készült el, 1004,8 m3 vizet képes befogadni és a mai napig eredeti funkciója szerint működik. Itt tényleg minden beton, még az ajtó és a zászlórúd is.

szeged-viztorony8

A toronymászást a földszinten kezdenénk, de egy érdekesség azonnal megállít. A tíz éve felújított toronyban egy Foucault-inga található, amellyel bizonyítható, hogy a Föld forog.

dav

Mellette pedig egy szódásüvegeket, és a szódagyártást bemutató kiállítást készítettek. A Szódamúzeum anyagát egy szegedi szikvizes, Bánffi István gyűjtötte össze. Megismerheted a szikvíz történetét, Jedlik Ányos találmányától napjainkig. Egy állandó kiállítás pedig a torony építését és felújítását mutatja be és rendszeresen vannak időszaki tárlatok is az első-második szinten.

davdavdav

A következő kanyarnál pedig be lehet pillantani a víztároló tartályba is. Elég fura érzés látni, hogy tényleg tele van vízzel, és mindez nemsokára valamelyik szegedi lakás csapján fog kifolyni. De irány tovább.

A torony tetejére ugyanis kötelező felmászni, mert a körpanorámás kilátás egészen fantasztikus.

digdig

A túrából visszatérve pedig levezetésként érdemes körbesétálni az épületet, mert a kellemes parkos környezetben hét neves építész mellszobra látható, akiknek a munkássága alapvetően hozzájárult Szeged arculatának kialakításához.

A víztorony mellett látható mérnökök szobrai: Zielinski Szilárd (1860-1924), Magyar Ede (1877-1912), Pálfy-Budinszki Endre (1902-1968), Korb Flóris(1860-1930), Zsigmondy Béla (1848-1916), Feketeházy János (1842-1927), Tóth Mihály (1845-1925) városi főmérnök.
davdavdav

De lássuk, miért is különleges ez a víztorony

A szegedi víztorony vasbetonból készült, és ez az ország második ilyen építménye. Zielinski Szilárd tervezte, aki a vasbeton építészet nagy híve volt. Az épületet Freund Henrik és Fiai építették fel. A szecessziós homlokzati megjelenítés Korb Flóris és Giergl Kálmán munkája.

A kuriózumnak számító víztorony 2003 óta egyedi ipartörténeti műemléki védettséget élvez.

dav

A víztornyot három artézi kút táplálta és az egész szerkezet a korszak bravúros vállalkozásának számított. A vízvezetékek kiépítésével a város nagyot lépett előre.

A víztorony tervezésére kiírt pályázatban már szerepelt a hatalmas tartály, a csigalépcső, és a torony tetején lévő kilátó is. Az építőanyagokra nem voltak szabályok állítva, ám a betonszerkezet akkoriban még nem igazán volt ismert, így bátorság kellett ennek elfogadásához is.

Sokan még az építkezés idején is azt gondolták, hogy az új módszer nem válik be és összedől a torony. A legenda szerint az építész végül a tartály alá állt, hogy bizonyítsa, igenis megbízik a vasbetonban, és biztos benne, hogy stabil marad a víztorony. Az élet pedig őt igazolta.

szeged-viztorony2

A víztorony teljes magassága, a zászlórúddal együtt 54,9 méter,

az alapja 2,9 méterre nyúlik le. A nagy súlyt egy alaplemez viseli, melyet 20 oszlop köt össze. Ezekre támaszkodik a henger alakú medence, melyet egy 90 cm széles hőszigetelő folyosó vesz körül. A medence falvastagsága felül a peremnél 10 cm, alul és a medence alján 15 cm.

A tervező Zielinski az 1900-as párizsi világkiállításon ismerte meg a francia vasbetonépítési módszereket, és megszerezte a szabadalom magyarországi használatához a jogokat. Kezdetben francia szakemberekkel dolgozott, majd szegedi ácsok vették át a munkákat.

Az építkezés során számos akadályt kellett leküzdenie az építésznek és csapatának. Az engedélyek kiadását egy feljelentés lassította, majd egy hatalmas esőzés után keletkezett károkat kellett rendbe tenni. A sztrájkok is nehézséget jelentettek, így végül az eredeti időpont helyett két hónap csúszással, 1904. november 26-án töltötték fel először a víztorony medencéjét.

szeged-viztorony3

A folyamatosan üzemelő víztorony átvészelte a háborúkat, és többször is felújították. Legutóbb 2006-ban, amikor a környékét is rendezték. A város továbbra is megtartja a víztorony funkcióját, hiszen a vízellátás 20 százalékát ma is ez biztosítja.

A víztorony látogatható, de érdemes előzetesen tájékozódni a nyitva tartásról. Jegyeket lehet kapni többek között a városi Tourinform Irodában is.

Köszönet a segítségért Tasnádiné Zsikének, a szegedi Tourisma idegenvezetőjének.

Fotók: Söptei Zsuzsanna, Wikipédia


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Akár ingyen is megnézheted a Feszty-körképet a 125. évfordulón
Elképesztő sikert aratott, mikor elkészült a 120 méter hosszú, 15 méter széles alkotás, csak a festék súlya több mint 4 tonna.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. május 05.



125 éve adták át a nagyközönségnek a Feszty-körképet. Az évfordulóra emlékezve május 12-én, vasárnap mindenki féláron, minden 125. előjegyzett vendég pedig ingyenesen nézheti meg a monumentális alkotást.

1894. május 13-án láthatta a közönség először Feszty Árpád és alkotótársai lenyűgöző „A magyarok bejövetele” című körképfestményét. A története azonban korábban kezdődött.

Feszty Árpád 1891-ben egy párizsi útja alkalmával látta a Napóleon csatáját ábrázoló körképet, akkor elhatározta, hogy panorámaképet fest. Úgy tervezte, a bibliai özönvíz történetét viszi vászonra, de

apósa, Jókai Mór rábeszélte, hogy inkább a magyar történelem egyik jelentős epizódját, a honfoglalást örökítse meg.

Feszty jeles művészek, köztük Mednyánszky László, Vágó Pál, Mihalik Dániel, Spányi Béla közreműködésével 1892-ben kezdett hozzá a honfoglalás eseményeinek megfestéséhez. Feszty vezetésével feszített ütemben folyt a munka, amelybe besegített felesége, Jókai Róza is.

A festmény, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festettek, két éven át készült. A monumentális alkotás nemcsak méreteiben lenyűgöző, a rajta található festékanyag súlya több, mint 4 tonna.

A magyarok bejövetelének avató ünnepségére 1894. pünkösd vasárnapján, a millenniumi kiállítás keretében került sor. Megnyitása után a Városliget körkép palotájában elhelyezett mű óriási közönségsiker lett.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
Szegedi lakótelepi házak között működnek évek óta ezek a vidám közösségi kertek
Virágok, zöldségek, madáretető, sőt, még egy fehérre festett bicikli is dekorálja a kis kerteket.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 14.



Az utóbbi években egyre-másra alakítják ki az újabb és újabb közösségi kerteket Szegeden is. Papdi Balázs a Tarján lakótelep néhány kertjét járta be, Pentelei sori, Építő utcai és Zöldfa utcai helyszíneket, és a Hajlat utcában lévő legújabbat is.

Jó látni, hogy a környékbeliek milyen szépen rendben tartják, ápolják, gondozzák, díszítik is ezeket a kerteket.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
140 éves tragédia: a szegedi nagy árvíz emlékeit ma is őrzi a város
A település legnagyobb természeti katasztrófájában 6000 ház semmisült meg, és 60 ezer ember vált hajléktalanná. A Napfény város azóta is megemlékezik a hősies helytállásról és újjáépítésről.
Fotók és szöveg: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 06.



Szeged mai arculata egy régi nagy természeti katasztrófa nyomán alakult ki.

140 évvel ezelőtt pusztította el az akkori település egy jó részét Szeged történelmének legnagyobb árvize, amit a város lakói “Nagyárvíz” vagy “Víz” néven emlegetnek ma is.

Az 1879. március 12-e után a Tisza áradása az akkori Szeged több mint 90 százalékát elpusztította, a hatezer házból háromszáz maradt meg és hatvanezer ember vált hajléktalanná, az árvíz halálos áldozatainak száma 150-200 ember volt.

A tragédia után épült fel az új arculatú és szerkezetű város, többek között a Dóm, a Dóm tér, a sugaras-körutas városszerkezet, a belvárosi eklektikus palotasorok. A mai napig számos emlék őrzi Szegeden a Nagyárvíz nyomát.

A Körtöltés és a Partfal

A katasztrófa után készült el a városban az új árvízvédelmi rendszer, a körtöltés és a partfal. A hagyományos töltés helyett téglából és kőből épült a védmű. Ezt erősítették meg 1970, majd 2006 után, egy-egy szintén súlyos áradást követően. Az árvízi csúcsot is ekkor mérték, 1009 centimétert. A Nagyárvíz idején 806 centiméteren tetőzött a Tisza.

A körtöltés a várost veszi körbe, a 12 km hosszú védvonal északon Tápé és Szeged határánál indul és Alsóváros szélén ér véget.

A fogadalmi-templom (Szegedi Dóm)

A Nagyárvíznek köszönheti létét Szeged legismertebb épülete, a város egyik legfontosabb szimbóluma a Fogadalmi-templom és a Dóm tér. A katasztrófa után tett fogadalmat a város, hogy a település újjáépítésekor egy új templom is épüljön, amellyel méltó emléket állítanak. Az építkezés ötven évig tartott. 1930. október 30-án szentelték fel Magyarország negyedik legnagyobb templomát, a Magyarok Nagyasszonya székesegyházat.

Néhány különlegességért lapozz!

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
Különös képek az esti virágos Szegedről
Romantikus sétára csábítanak a rózsaszín virágba borult fák.
Fotók: Papdi Balázs - szmo.hu
2019. április 29.



Mintha egy filmdíszlet lenne, olyan a sok virágba borult fa Szegeden. A különleges hangulatot pedig az esti fények szolgáltatják hozzá.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x