hirdetés
maxresdefault-1.jpg

A sakkjáték új szépségeit fedezhetjük fel a mesterséges intelligenciákkal

A volt sakkvilágbajnok a szupergéppel szövetkezett
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. szeptember 26.


hirdetés

A sakk igazi szerelmesei számára ez az ősidők óta kedvelt „királyi játék” nem csupán egy nemes eszközökkel vívott csata a világos és sötét bábuk vezetői között, hanem egy csodálatos agytorna, az előre gondolkodás, a cseles hálószövés izgalma. Egyszerre működik benne a kérlelhetetlen logika és a végtelen fantázia. Nincsen, nem volt és nem is lesz soha két teljesen egyforma játszma, és még olyanok is tudnak egymásnak meglepetést okozni, akik évtizedek óta rendszeresen játszanak egymás ellen.

Nem véletlen, hogy a történelem legnagyobb elméi között sok volt a kiváló sakkjátékos. Csak néhány név: William Shakespeare, Isaac Newton, Ludwig van Beethoven, I.Napóleon, Winston Churchill, Albert Einstein, Charlie Chaplin.

De a számítógép-tudomány is más lett volna nélküle: a legendás angol kódfejtő, Alan Touring ugyan nem volt jó sakkozó, de meggyőződése volt, hogy a sakk a legjobb kiindulópont a mesterséges intelligencia-kutatásokhoz, Neumann János pedig az 1950-es években, miközben a princetoni egyetemen a számítógépeknek a modern hadviselésben betöltendő szerepén dolgozott, megalkotta a MiniMax algoritmust, amely az alapja lett a később egyre népszerűbbé vált sakkautomatáknak.

A bostoni Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) szerkesztett gép még csak amatőr sakkozókat tudott megverni, 1967-ben azonban Richard Greenblatt gépe már eredményesen szerepelt egy középiskolás versenyen. Ez azonban még mindig legfeljebb 60%-a volt annak a tudásnak, ami egy sakknagymester fejében volt.

A sakkgépek ugrásszerű fejlődése az 1980-as években kezdődött, párhuzamosan a személyi számítógépek terjedésével.

hirdetés

Bár már 1980-ban megrendezték a mikrokomputerek sakk-világbajnokságát, kizárólag gépek közreműködésével, és megjelentek az olyan, amatőröknek szánt sakkautomaták, amelyeket különböző szintekre lehetett beállítani, csak 1988-ban következett be a nagy fordulat: az IBM Deep Thought-ja volt az első sakkautomata, amely aktív nagymestert győzött le a dán Bent Larsen személyében. Egy évvel később azonban a masina nem bírt a világbajnok Garri Kaszparovval. A nagy visszavágóra 1997-ben került sor, addigra a már Deep Blue névre átkeresztelt komputer képes volt másodperceként 200 millió sakk-állást felmérni. A New York-ban rendezett hat játszmából álló mérkőzés-sorozatot Kaszparov 3,5-2,5 arányban elveszítette. „Egyes lépéseknél olyan volt, mintha Istennel játszanék” – mondta az elkeseredett világbajnok, és veresége a közvéleményben is erősítette a mesterséges intelligenciákkal szembeni félelmeket.

A Kaszparovot 2000-ben végleg kiütő Vlagyimir Kramnyik sem úszta meg, hogy kiálljon egy számítógép ellen. A német Deep Fritz-cel szemben 2002-ben döntetlenre végzett, négy évvel később azonban neki is meg kellett hajolnia a gépi tudással szemben. Kramnyik tavaly vonult vissza a versenyzéstől, és most éppen ő az, aki azon munkálkodik, hogy visszaadják a sakknak emberi szépségét, művészetét – a világ legerősebb sakk-komputerével együttműködve – írja a Wired.

A hét éven át világelső orosz nagymester úgy látja, hogy az utóbbi időben kevesebb a kreativitás a sakkban, és ezért részben a számítógépeket okolja, amelyeknek megnyitás- és védelem tárát az éljátékosok kívülről tudják. Éppen ezért fogott össze az Alphabet mesterséges intelligencia-laboratóriumával, a DeepMind-dal, amelynek „emberfeletti” játékszoftverét, az AlphaZerót kilenc olyan sakkvariáció megtanulására programozták, amelyek a sakkozókat újszerű válaszlépésekre ösztönzik

Nenad Tomasev, a DeepMind kutatója úgy véli: már vége annak a korszaknak, amikor a sakkautomatákat azzal a céllal alkották meg, hogy legyőzzék az embereket. A jövő útja a közös kreatív kutatás.

Az AlphaZero 2017-ben bemutatta, hogy képes mind sakkban, mind a kínai Go és a japán Sogi játékban legyőzni a világ legjobb számítógépes játékosait. Kramnyik szerint ezek az eredmények új távlatokat nyithatnak a sakk előtt, amennyiben az emberek hajlandók néhány kisebb változtatásra a bevett szabályokon. A játék gépies memorizálása ellen találta ki a volt amerikai világbajnok Bobby Fischer Random Chess, más néven Chess960 játékrendszerét, amelyben a gyalogokat az évezredes hagyomány, a tiszteket viszont tetszés szerint állítják fel. Az idén szeptemberben az amerikai bajnokságot így játszották, többek között Kaszparov és jelenlegi világbajnok Magnus Carlsen részvételével.

Az AlphaZero a tanulást szinte a nulláról kezdi, csak a sakk szabályait táplálták belé, valamint a kísérletezésre és a győzelemre való ösztönzést. Kezdetben még azt sem tudja, hogy le lehetne ütni az ellenfél figuráit. Ulrich Paquet, a DeepMind másik kutatója bevallotta, hogy amikor a gép elkezdett játszani, majd elsüllyedt szégyenében, de aztán egyre izgalmasabb volt látni a fejlődését. Ahogy órákon át játszik egyre erősebb önmagával, egyre okosabb lesz, és egyesek szerint természetesebb is, mint a korábbi sakkautomaták. E folyamatban újra felfedezi a sakk évszázadokon át felhalmozott ötleteit, és hozzáteszi saját ötleteit. Matthew Sadler angol nagymester szerint az AlphaZero játszmái olyanok, „mintha felfedeznénk a múlt egyik nagy játékosának titkos noteszát.”

A szoftver által tesztelt alternatív változatok között van a Kramnyik által is szorgalmazott sáncolás nélküli sakk, amelyben nincs lehetőség a király elrejtésére szilárd gyalog-védőfal mögé.

A világbajnok szerint a sáncolás is a fantázia kárára megy és ezzel magyarázható, hogy a sakkversenyeken olyan magas a döntetlenek aránya, mivel a játékosok elsősorban a biztonságra törekszenek. Az idén januárban Indiában rendeztek egy tornát ezzel a szabállyal, és a 27 lejátszott partiból csak három végződött döntetlennel. Öt olyan variánst is kipróbáltak, amely a gyalogok mozgását változtatta meg. Ilyen a „torpedó sakk”, amelyben a gyalogok nemcsak elsőre léphetnek előre két mezőt, hanem végig a parti során, de kísérleteztek azzal is, hogy a „legkisebb értékű” figurák nemcsak előre, hanem oldalra is mozoghattak.

A DeepMind mérnökei kíváncsian várták Kramnyik véleményét. A világbajnok számára szinte gyermeki öröm volt nézni, ahogy az AlphaZero alkalmazkodott az új szabályokhoz. „Három lépés után az ember azt sem tudja, hogyan folytassa” – lelkendezett. A sáncolás nélküli sakkban számos új modell született a király biztonságba helyezésére. Egy jóval extrémebb változat, amelyben egy játékos leütheti saját figuráit is, még több lehetőséget ad a játékosnak az áldozatra, amely mindig is az elegáns és a bátor játék védjegyének számított.

Kramnyik reméli, hogy az AlphaZero kalandozásait hamarosan kipróbálják a legkülönbözőbb szintű sakkozók. „Ez a mi ajándékunk a sakk világának” – mondta az orosz nagymester, aki szerint emberek és gépek együttműködésével még szélesebb lehet a játék mind érzelmi, mind technikai élményeinek tárháza.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
repuloauto-1000x519.png

Három perc alatt alakul repülővé a szlovák csodaautó

2021-ben már el is kezdik árulni a repülő autót.
Fotó: klein-vision.com. - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

Akció közben mutatta be a KleinVision nevű cég saját fejlesztésű járművét, az AirCart, amelyet három perc alatt képes autóból repülőgéppé alakulni - írja a Ladbible.

A szlovák cég repülő autójának ez az ötödik prototípusa, több változatban tervezik piacra dobni már a 2021-es év folyamán.

Két- és négyszemélyes, valamint különböző motorméretű változatokat fognak majd belőle árulni személyes és kereskedelmi célra egyaránt - nem titkolt céljuk, hogy akár légitaxi is lehet majd a járművükből.

Ahogy a videón is jól látszik, az autó összecsukható szárnyakkal rendelkezik, amelyek gombnyomásra nyílnak.

Amikor a levegő helyett az utakat választja az autó vezetője, a repüléshez szükséges szárnyakat és farokrésznél található szárnyfelületeket teljesen össze tudja úgy csukni a jármű, hogy nem akadályoz másokat az utakon.

hirdetés

Az autóhoz ejtőernyő is jár.

Anton Zajac, a KleinVision egyik alapítója és tesztpilótája elmondta: az AirCar egyik nagy előnye az lesz, hogy meg lehet spórolni vele a reptereken a becsekkolással és biztonsági átvilágítással eltöltött időt. A cég szorosan együttműködik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel, hogy a jármű minden szempontból megfeleljen az európai normáknak.


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés

Hiába szépek a szökőkútszerű karsztforrások, ezek az erdőpusztulás jelei

A bükki Vörös-kő alatti időszakos karsztforrás mostani látványos „kitörése” valójában annak a jele, hogy komoly betegségben szenved itt a táj – figyelmeztet a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakembere.
Haiman Éva, fotók: Baráz Csaba/lithosphera.hu - szmo.hu
2020. október 26.


hirdetés

Sok kiránduló, túrázó osztotta meg a közelmúltban a fotókkal illusztrált hírt: működik a Vöröskői karsztforrás a Bükkben. A csapadékos időjárásának köszönhetően szökőkútszerűen tör föl az időszakos karsztforrásból a víz. A jelenség tényleg nagyon szép, főleg a laikusok számára, Baráz Csaba, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság referense azonban egy bejegyzésében lehűtötte a kedélyeket, mondván:

ez az őszi természeti csoda, földrajzi jelenség tulajdonképpen az erdő pusztulásának a jele, egy betegség tünete.

Közvetve a bükk hegységi erdőtakaró „szétfoszlásának”, a még erdőnek nevezhető fás növénytársulások leromlott állapotának, a vízmegtartó-képességük hiányának, közvetlenül a bükki karszt-hidrodinamika „megzavarodásának” a jele. Mint a szakember fogalmaz: nem írható csupán a múltban is előforduló időjárási szélsőségek, valamint az éghajlatváltozás, azaz a földi légkör dinamikus egyensúlyának rovására. Ennek a földrajzi jelenségnek a Bükk hegységben (a Bükk-fennsíkon és környezetében, azaz a karsztforrás vízgyűjtő területén) az is oka, hogy hosszú évtizedek óta az erdőgazdálkodás gyakorlatilag faanyagtermesztést jelent.

Régen, vagyis az organikusabb erdőművelés korszakában, amikor megfelelő volt az erdőborítás – azaz nem csupán erdőterületről, hanem ökológiai értelemben vett erdőről beszélhettünk –, nem fordult elő olyan, hogy egy néhány napos intenzív esőzés hatására működésbe lépjenek a Déli-Bükk időszakos karsztforrásai.

A Bükk-fennsíkon, 440-500 m tengerszint feletti magasságban négy karsztforrás van, amelyek működése időszakos, és aktivitásuk hosszát, számát a karsztba szivárgó csapadék mennyisége határozza meg: az Imó-kői-, a Vöröskői-felső-, a Vöröskői-alsó- és a Fekete-leni-forrás. Normális esetben a bükki időszakos karsztforrások hóolvadás után, tavasszal lépnek működésbe. Akkor, amikor a Magas-Bükk, Bükk-fennsík belsejében a nagy kiterjedésű, összefüggő karsztvízfelület jelentősen megemelkedik, és az időszakos karsztforrások vonalában eléri a mészkő és a vízzáró kőzetek határán kialakult úgynevezett karszterózió bázist.

hirdetés

Az elmúlt években ez a működési hektikus lett: néha évek telnek el anélkül, hogy ezek a források vizet szolgáltatnának, másszor pedig évente többször, ősszel is, télen is működésbe lépnek

– hívja fel a figyelmet a szakember.

Baráz Csaba rámutat: napjainkban gyakorlatilag megszűnt az erdőtakaró a Bükkben (mindenütt kicsiny hazánkban), ezzel együtt a szépen kifejlett lombkoronák is eltűntek, ahogyan az aljnövényzet, a talaj vízmegtartó képessége is elillant. A csapadékvíz azonnal a karsztba jut (márpedig a Bükk-fennsík és a Központi-Bükk nagy része jól karsztosodó mészkőből áll), a mészkő barlangjaiban, rés-üregeiben, repedéshálózatában gyorsan végigáramlik és a kilépőpontokon, a karsztforrásokban intenzíven a felszínre tör. Aztán amilyen gyorsan következik be a forrás vízhozam-növekedése, olyan gyorsan apad le, szűnik meg a vízszolgáltatása.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés

Nagyon gyorsan átkerülhetünk a jegesből a forróba, ami tömeges kihaláshoz vezethet

A Másfélfok cikkéből kiderül, szélsőségesen gyorsan változik a klíma, amiért egyértelműen az üvegházhatású gázkibocsátás a felelős.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. október 29.


hirdetés

A 66 millió évvel ezelőtt bekövetkezett kréta-tercier tömeges kihalási eseményt szinte mindenki ismeri, ugyanis ezzel ért véget a dinoszauruszok uralma a Földön. A Science-ben megjelent friss kutatás az azóta eltelt időszak éghajlatváltozását és egyensúlyi klímaállapotait, más szóval éghajlati rezsimeit vizsgálta. Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, eljegesedési időszakban – tehát igazából nem is akkora probléma korunk éghajlatváltozása?

A kutatók szerint, ha ilyen ütemben változtatjuk bolygónk éghajlatát, akkor földtörténeti léptékben mérve drámaian rövid idő, csupán pár évszázad alatt átbillenthetjük az éghajlatot a jegesből a forróba.

Az ilyen típusú, szélsőségesen gyors változáshoz pedig kérdés, hogy mennyire képes alkalmazkodni a földi élővilág, előrevetítve ezzel egy újabb tömeges kihalási eseményt.

66 millió évvel ezelőtt hatalmas mennyiségű por és gázok kerültek a légkörbe, melynek hatására olyan gyorsan és nagymértékben megváltozott az éghajlat, hogy az élőlények több mint háromnegyede, beleértve a dinoszauruszokat, eltűntek a Föld színéről. Az, hogy ennek egy hegyméretű aszteroida becsapódása, vagy egy nagyon intenzív vulkáni tevékenység, esetleg ezek együttese volt az oka, a kutatók még vitatják. Az viszont tény, hogy az akkori tömeges kihalási hullámhoz olyan geológiai értelemben extrém ütemű éghajlatváltozás vezetett, mint ami napjainkban is játszódik.

Az egyik legfrissebb, a Science tudományos folyóiratban összegzett kutatás során a tudósok több ezer foraminifera (tengerfenéken élő egysejtű amőba) minta kémiai összetételét vizsgálták és elkészítették a valaha volt legrészletesebb éghajlati adatsort az „emlősök korára”, az úgynevezett Kainozoikum időszakra, vagyis az elmúlt 66 millió évre.

hirdetés

Az egysejtű amőbák a 66 millió éve bekövetkezett kihalási eseményről, a „dinoszauruszok korának” végéről és az azóta történt földtörténeti folyamatokról zártak magukba értékes információkat. Az üledékben található amőbák vázának vizsgálatával, a szén és oxigén izotópjainak elemzése alapján következtetni lehet a régmúlt tengervíz hőmérsékletére és a légköri üvegházgáz koncentrációra is.

Az említett tanulmányban Westerhold és munkatársai 21 neves nemzetközi kutatóintézet átfogó kutatásán alapuló tanulmányban bemutatták, hogyan változott a földi éghajlat a Föld pályaelem változásai, az üvegházhatású gázok koncentrációváltozása és a sarki jégtömeg mennyiségének alakulása hatására.

Az egyensúlyi klímaállapot – más szóval éghajlati rezsim – az éghajlati rendszer egy tartós állapotát jelenti. Az egyes rezsimek között geológiai értelemben hirtelen, azaz néhány millió év alatt bekövetkező váltások jellemzőek.

A legújabb eredmények alapján négy klímaállapot különíthető el: meleg, forró, hűvös és jeges.

A vizsgált időszak egy kihalási hullámmal kezdődött. Utána körülbelül 10 millió évvel a meleg klímaállapotból a forróba „ugrott” a földi éghajlat. A kutatók úgy gondolják, ezt az ugrást nagymennyiségű vulkanizmushoz köthető üvegházhatású gáz felszabadulása okozta.

A következő 20 millió év során az üvegházhatású gázok koncentrációja lecsökkent és kialakult a sarki jégsapka az Antarktiszon és Földünk belépett a hűvös klímaállapotba. A meleg időszak során a hőmérséklet globálisan 5 °C-kal, míg a forró időszak során 10 °C-kal volt magasabb, mint napjainkban.

A kutatás megerősítette azt a tényt, hogy az emberi eredetű globális felmelegedés üteme messze túlmutat a természetes változékonyságon.

Jelenleg az elmúlt 66 millió év leghidegebb klímaállapotában vagyunk, jeges időszakban. A modellek előrejelzése alapján azonban, ha ilyen ütemben változtatjuk meg a Föld klímáját,

2300-ra már a forró éghajlati állapotra jellemző hőmérsékleti értékek lesznek jelen, ami nem fordult elő a bolygón az elmúlt 50 millió évben.

Földünk éghajlata az évmilliárdok során mindig változott, amit számos természetes tényező befolyásolt. Az elmúlt 66 millió év éghajlati rezsimeit vizsgáló kutatás is megmutatta, hogy akár egy rezsimen belül is előfordulhatnak jelentős fluktuációk, amik azonban a trendeken nem változtatnak. Ezek a változások több százezer, vagy több millió év alatt játszódtak le, és így is sokszor drámai hatással voltak a földi élővilágra.

Beavatkozásunk az éghajlati rendszerbe soha nem látott mértékben rövidítette le ezeket a hosszú folyamatokat, így a felé haladunk, hogy bolygónk aktuálisan egyensúlyi állapotban lévő éghajlatát felfoghatatlanul gyors rezsimváltásra kényszerítjük. A paleoklimatológia és más föld- és környezettudományi kutatások tanulsága szerint az ökoszisztémák még az ennél lassabb változásokra is többször tömeges kihalási eseménnyel reagáltak.

Amennyiben a mostani trendeket folytatva módosítjuk a Föld éghajlatát, úgy a szélsőségesen gyors tempó miatt kérdéses, hogy ehhez mennyire lesz képes alkalmazkodni az élővilág, köztük mi, emberek is.

A mostani rezsimváltásért az emberi eredetű üvegházhatású gázkibocsátás lesz a felelős, ami egyben kijelöli a beavatkozási pontokat, ha nem akarunk olyan forró éghajlati állapotot előidézni csupán pár száz éven belül, mint amit 50 millió éve nem látott a Föld, mi pedig sohasem.

Ha kíváncsiak vagytok arra, hogyan alakítja például a vulkáni tevékenység, az El Niño vagy a napfoltciklusok az éghajlat véletlenszerű és periodikus természetes változékonyságát, kattintsatok a Másféfok teljes cikkére, IDE.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
google-959059_1920.jpg

Bajban van a Google, az amerikai kormány pert indított ellenük az antitröszt szabályok megsértése miatt

Az eljárás akár a techóriás feldarabolásához is vezethet. A vizsgálat középpontjában az Apple-lel kötött megállapodásuk áll.
Címlapkép: Pixabay - szmo.hu
2020. október 27.


hirdetés

Pert indított az amerikai igazságügyi minisztérium a Google ellen. Azzal vádolják az techóriást, hogy törvénytelen módon igyekszik megőrizni egyeduralmát az internetes keresésben és az ehhez kötődő reklámpiacon.

A fő vádpont, hogy olyan szerződéseket kötöttek az Apple-lel és más mobileszközök gyártóival, amelyek révén a Google keresőprogramja elsőszámú opció maradt a felhasználók 80%-a számára.

Az egy éven át tartó nyomozás során a szövetségi ügyészek meghallgatták a Google riválisait, továbbá megvizsgálták a Google szerepét a digitális reklámpiacon.

A kereset szerint a Google üzletpolitikája árt a fogyasztóknak, elnyomja az innovációt, csökkenti a választási lehetőségeket, és rontja a keresési szolgáltatások minőségét.

Ez az amerikai kormány eddigi legerőteljesebb lépése a Google monopólium-törekvéseivel szemben. A per várhatóan évekig elhúzódik, és keresetek lavináját indíthatja majd el. Már eddig is több tucat állam, köztük New York és Texas igazságügyi hatóságai indítottak párhuzamos nyomozásokat a Google online hirdetéseket korlátozó technológiája miatt, és 11 republikánus vezetésű állam főügyésze biztosította támogatásáról a szövetségi pert – írja a New York Times.

hirdetés

Az igazságügyi minisztérium lépése jól tükrözi az egyre erősebb ellenérzéseket a digitális óriáscégek – főleg a Google, az Amazon, az Apple és a Facebook – iránt. Politikai oldaltól függetlenül egyre többen bírálják szinte korlátlanná vált hatalmukat a kereskedelem, a média és a reklámipar terén.

Az Alphabetnek, a Google anyacégének értékét 1,06 trillió dollárra becsülik, készpénz-készletét pedig 120 milliárd dollárra. A Google az e-Marketer pénzügyi kutató adatai szerint tavaly 34,2 milliárd dollár bevételre tett szert a keresésekből. Ez az összeg az idén várhatóan eléri a 42,5 milliárdot.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!