hirdetés
brunszvik_kastely-5.jpg

A romantikus Brunszvik-kastély parkjában Beethoven is megfordult

A különleges növényekkel teli kert minden fája egy-egy izgalmas történetet rejt.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. november 16.


hirdetés

Martonvásár a kiváló természeti adottságának köszönhetően már az időszámításunk előtt lakott volt. A régészeti leletek szerint a honfoglaló magyarok is éltek itt. A 11. századtól komoly településnek számított, később fontos kereskedelmi, vásározó település lett. A török időkben elnéptelenedett, új felvirágzása az 1770-es évektől indult, amikor a Brunszvik-család kezébe került.

Építkezésbe kezdtek, 1776-ban elkészült a római katolikus templom, majd a barokk kastély, amely először csak egyszintes volt, a későbbi generációk bővítették és építették át mai formájára.

A fejlesztések sok új betelepülőt vonzottak a térségbe. Külön büszkesége volt a családnak, hogy többször is vendégül láthatták Ludwig van Beethovent.

A 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett a falu. A Brunszvik-birtokot szétosztották, és mezőgazdasági művelésbe fogták a földeket. 1950-ben alakult meg a mezőgazdasági kutatóintézet, amely 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll. Ez az intézmény a legismertebb és legjelentősebb ilyen kutatási hely Magyarországon.

A település 2005-ben kapta meg a városi rangot.

A Brunszvik-kastély és a család

Brunszvik Sándor Mária Teréziától kapott grófi címet. Halála után birtokait a gyerekek sorshúzással osztották szét, így Józsefé lett Alsókorompa, és Antalé lett Martonvásár. Antal tudatos gazdálkodásba kezdett, telepeseket hozott az uradalomba, majd ő emeltette a templomot is. Halála után az ifjabb Brunszvik Antal örökölte a birtokot, ekkor épült fel a kastély és kezdődött el a park kialakítása.

Antalnak négy gyermeke született, Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. Brunszvik Teréz 1828-ban nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját. Jozefint bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, ezért sokan őt tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének. Ezekben a zeneszerző rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez írt szerelmesen. Teréz kora egyik legműveltebb asszonya volt. Karolina lánya, Teleki Blanka hozta létre az első magyar szellemű leánynevelő intézetet.

Az 1785-re elkészült kúriára Ferenc jóvoltából került az emeleti rész, és épült át a kastély klasszicista stílusban. Az ő fia, Géza is hozzányúlt az épülethez és 1875-re elkészült az átalakítás, neogót stílusban. A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt, mivel gyermekei fiatalon elhunytak. (Az ő emlékükre alapította a martonvásári óvodát.) A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól.

Az utolsó Brunszvik nevet viselő Mária - Géza nővére - a birtok eladásakor a magyar állampolgárságát is feladta, de a hely iránti kötődése jeleként végrendeletében a helyi óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

Végül a birtokot eladták és több tulajdonos is váltotta egymást. Köztük volt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta a kastélyt, és ő is átalakított egyes részeket. A háború miatt hadikórház működött benne, majd gazdátlanná vált. 1953-ban került az MTA fennhatósága alá, és 1970-ben Budai Aurél tervei szerint helyreállították.

A kastélypark

Az épületet körbeölelő 70 hektáros – ma már újra csodaszép – angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőtt kort.

Ferenc kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient (ő álmodta meg a Városligetet is). A parkban lévő tóhoz a kerten átfolyó Szent László-patakot duzzasztották fel, a meder kotrásából kitermelt földből pedig egy kis szigetet alakítottak ki, melyen ma Pásztor János Beethoven szobra látható, amit a zeneköltő halálának 100. évfordulóján adtak át.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található a jelenlegi állományban. A közel 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. A szigeten mezei juhar, mézgás éger és magas kőrisek hatalmas példányai állnak. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett. Jellegzetessége a talajból kiálló léggyökerek tömege, amelyek segítségével az oxigénhiányos mocsári környezetből kiemelkedve biztosítani tudja gyökereinek az oxigént. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.

A parkban a háborús időszak okozta károkat helyreállították és 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A park ma nyilvános, a helyiek ingyen, a turisták belépődíj ellenében látogathatják. A hatalmas kert bejárására pedig szakavatott vezetőt is igénybe vehetünk, a tematikus séták során más-más oldaláról ismerhetjük meg a különlegességeket is rejtő park növényeit. Így tettünk mi is, és ennek köszönhetően tudhattunk meg sok érdekességeket.

Kiderült például, hogy mi köze a kastély mellett álló oroszlánnak a Lánchídhoz (annyit elárulunk, hogy a pályázatra készült). A hársfák története is különleges, Teréz, a szeretteinek ültette őket, sőt az itt élő fák megkapták a „hársfa-köztársaság” nevet is. Megkóstoltuk többek között a nyugati ostorfa termését, megszagoltuk a hatalmasra növő kanadai fenyő citrusos illatú leveleit, és kipróbálhattuk a fura „levehető” levelű platánlevelet is.

A parkban kihagyhatatlan még a kínai ősmamutfenyő, és például kiderült a japán akácról, hogy nem japán, és nem is akác. A bükkfa kérgén megcsodálhattuk a régi bevéséseket, és megtudtuk, hogy miért hívják „koporsófának” a csertölgyet. A séta során meglátogattuk a legöregebb tiszafát is. A többit nem áruljuk el, legyen meglepetés...

A park a mai napig fejlődik, szépül. Októberben adták át az épület előtt található Brunszvik-kertet, a közpark az 1900-as évek eleji, korhű formában látható. A rekonstrukció során hetven őshonos fát és több mint kétezer díszcserjét telepítettek, ezzel a park állománya már gyűjteményjellegű lett. Érdekessége még, hogy az úthálózata is korhű, és madártávlatból emberi szív formát mutat.

A kerttel Beethovent is szeretnék megidézni, hiszen a zeneszerző többször is megfordult itt, megihlette őt a környezet és az egyik Brunszvik-lány, Jozefin is. A kastélyban lévő Beethoven Emlékmúzeum ma is látogatható, de a közeljövőben tervezik felújítását.

Beethoven és a Brunszvik-család

A megözvegyült Bruszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő 1799-ben Bécsbe utazott 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel, hogy lányait férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy legyen a lányai zongoratanára. A zeneszerző ugyan nem vállalt tanítás, de velük kivételt tett és 16 napon át foglalkozott velük.

Így ismerkedett meg a lányok testvérével Ferenccel, akivel jó barátok lettek, és aki mecénásává vált. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Ma a kastély egyik részében látható a Beethoven Emlékmúzeum, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. De megnézhetitek a zeneszerző hajtincsét, szoborportréját és arcképét, valamint megismerheted magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Agroverzum Tudományos Élményközpont

Szintén újdonság lesz a nemsokára megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpont, amely az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja lesz. A két szintes épületben ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház lesz (de erről majd mesélünk később). Addig is bővebb információk a ITT.

A Brunszvik-kastély parkja nyáron minden nap 8-18 óra között, téli időszakban 8-16 óra között látogatható. Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

További információk ITT.

Martonvásár 1898 körül (Fotók forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)


KÖVESS MINKET:





hirdetés
nyito-11.jpg

A 700 lelkes falu, amit a pékség, a gyógyvizű fürdő, és a Holt-Duna tett híressé

Lipót vadregényes vidékén a természet szerelmesei, a gyógyulni vágyók, a finom falatokat kedvelők és a sportos, aktív pihenést keresők is remekül érzik magukat.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. július 21.



A vadregényes Lipót, ez a 700 fős kis falu számtalan vonzó programmal várja a látogatóit. Az ország a pékségéről ismerte meg, de a természetimádók, a Szigetköz szerelmesei már korábban is felfedezték ezt a barátságos, virágos települést, ahol a családias vendéglátás mellett sportolni, fürdőzni, lovaskocsikázni is lehet.

A régi lipótiak a vízből éltek

A Duna jobb partján, Győr-Moson-Sopron megyében található Lipót, a település egy Lipót nevű emberről kapta a nevét, aki egykor a hely birtokosa volt. Már a 13. században is okleveleken szerepelt a neve, Lypoldt-ként, később Lypolthfalva néven a Héderváry-család birtokaként említik.

A vidék sok vészt megélt, a Duna áradása miatt az itt élőknek gyakran kellett a közeli szigetekre menekülniük. A falut többször is újjáépítették más-más területen, míg a mai helyén is szükség volt az ár miatti újjáépítésre 1954-ben.

A régi falusiak a vízből éltek, halásztak, és a zsákmányt – a legkeresettebb a viza volt – Bécsben és Pozsonyban adták el.

A vidék híres volt az aranymosásról, a vízimalmokról, többeknek adott megélhetést a révészkedés, hajóvontatás, hajózás.

A Duna szabályozás után azonban már leginkább a földművelés, állattartás volt a fő megélhetési forrásuk.

1968-ban az első fúrások után tört a felszínre a termálvíz, amelyhez fürdő épült, és a mai napig fontos vonzerőt jelent.

Innen indult a ma már országosan is ismert Lipóti pékség hálózata is, amely egyre több embernek ad munkalehetőséget is.

Híres vadgesztenye fasor és díjazott virágos falu

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
hortobagyi-eg.jpg

A Hortobágy csillagos ege az egyik leggyönyörűbb a CNN szerint

A Grand Canyonnal említik egy lapon. Mutatjuk az álomszép fotókat!
Képek: VisitDebrecen - szmo.hu
2019. július 30.



A világ egyik legszebb csillagos egét láthatjuk a Hortobágy felett a CNN összeállítása szerint.

Olyan természeti csodával említik egy lapon, mint a Grand Canyon,

ráadásul egy hónapon belül júliusban kétszer is ajánlották a térség látványosságait.

A 23 legjobb hely a világon, ahol csillaglest tarthatunk

namíbiai, írországi és amerikai helyezettek mellett két magyar célpontot: a Hortobágy és a Zselici Tájvédelmi Körzet is felkerült a listára.

Hortobágyot említve a 20. század elején élt ottani pásztorokról is megemlékeznek: azt írják, hogy nagy szükségük volt a csillagok és a csillagképek ismeretéhez a tájékozódáshoz.

A CNN július 23-i cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy Debrecen a túlturizmus nyertese is lehet, hiszen Budapesthez képest jelentősen kisebb zsúfoltság, mégis remek kirándulási célpont.

Aki éjjel járt már a Hortobágyon, az tudja, valóban mennyire csodás, fényszennyezéstől szinte mentes égboltra tekinthet fel a síkságnál.

Most mi is mutatunk néhány gyönyörű fotót róla:


KÖVESS MINKET:





hirdetés
fuzer-var-zemplen-eszak-magyarorszag.jpg

4 remek kirándulás Észak-Magyarország gyönyörű helyeire

Különleges, kihagyhatatlan élmények.
SzÉ - szmo.hu
2019. július 31.



1. Füzér

Utoljára egy osztálykiránduláson láttam a vulkanikus hegyen álló, akkor még romos várat. Egy szempillantás alatt lenyűgözött, és ide felmászni is élmény volt, de egyébként is mindig vonzottak a romok. Szerettem volna még egyszer látni úgy, abban az állapotban, de nem jött össze, és már nem is fog, mivel a várat a XXI. században folytatott munkák során újjáépítették.

Füzér várát először a 13. században említették a források, a történészek szerint 1235-ben, II. András halálakor már állt. Az évszázadok során sokszor gazdát cserélt. A Füzér község fölött 170 méter magasan, álló erődítményben őrizték egy ideig a magyar koronát, mivel 1526-ban Perényi Péter koronaőr a mohácsi vész és Szapolyai János koronázása után ahelyett, hogy szokott helyére, a visegrádi várba vitte volna, Füzérre szállíttatta.

A XVII. századra egyre veszített a jelentőségéből, ám a Wesselényi-felkelés után biztonsági okokból (hogy ne foglalhassák el lázadók) 1676-ben a császári katonák felgyújtották a tetőszerkezetét és lakhatatlanná tették. A feltárása a XX. században zajlott, a rekonstrukcióval pedig láthatóvá tették számunkra az egykori erődítményt.

VIDEÓ: A füzéri vár a magasból:

2. Boldogkő

Egy újabb fantasztikus magyarországi várrom. Miskolctól északkeletre, sziklaszirten áll Boldogkő erődítménye. Először a III. András által kiadott oklevélben említették, és vagy Tyba ispán vagy Aba Amadé építtette. Ennek a várnak is sok tulajdonosa volt, és a Rákóczi-szabadságharc előtt, 1701-ben hasonló sorsra jutott, mint a füzéri vár: a császári csapatok lakhatatlanná tették.

A régészeti kutatás az 1960-as években kezdődött, később egyes részeit helyreállították, a 2000-es években felújították. A munkák során a várban lefedték a palotaszárnyat, helyreállították a szárazmalmot, a háromszögű torony védőfedést kapott, a régészeti kutatást követően rekonstruálták az északi védművet és az alsóvár kapuját. legrégebbi része a 13. századi öregtorony. A vár legkorábbi szakaszában csak ez az épület állt, amit lakótoronyként is használtak. Ikonikus része a Déli torony alatti megfigyelőbástya, ami számtalan fotón szerepel.

A környék 1984 óta a Zempléni Tájvédelmi Körzet része, gazdag növényvilágáról híres, és erre halad az Országos Kéktúra útvonala is, ezért érdemes nagyobb kirándulásban gondolkodni és egy teljes napot szánni Boldogkőre.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
matracim.jpg

5 csodás hely a Mátrában, amit látnod kell

Közel sem csak a Kékestető miatt érdemes odautazni!
Dobó Maitz Petra cikke; képek: DJ fotó - szmo.hu
2019. július 29.



Évente egyszer felüdülni, kikapcsolni járunk a Mátrába. Oda, ahol az őzikék és a mókusok a jó barátaink, ahol a friss levegőt harapni lehet és ahol minden évben találunk valami új kirándulóhelyet, vagy újdonságot, amiért érdemes elutazni az ország legmagasabb hegyei közé.

Most öt olyan különleges helyet mutatunk, amelyeket neked is érdemes végigjárnod, meglátogatnod!

Tar – Buddhista sztúpa, szentély

2500 év tanait viszi tovább az a buddhista templom és sztúpa, ahol a csend, a béke és a nyugalom lakik.

Tar község határában már a távolból látszik a színpompás, kupolás templom, ahová délelőttönként az érdeklődők is betérhetnek, a sztúpa pedig, a közepén található óriási haranggal olyan élmény, amely a más vallást követők számára is igazi spirituális élményt nyújt.

Hogy mi is az a sztúpa? A buddhista építészet jellegzetes alakú megjelenítése, amely a kezdetekben nem volt más, mint egy földhalom, ahová Buddha relikviáit temették.

A Taron található épületek mellett helyet kapott a Kőrösi Csoma Sándor emlékét dicsérő emlékpark.

tar1tar2
Tippünk, ha ott is aludnál

A környék számtalan lehetőséget biztosít a kikapcsolódásra, túrázásra és fürdőzésre, így érdemes több napra tervezni. Az aktív pihenés szerelmeseinek, de a város zajától menekülők számára is ideális szálláshely lehet a Teddy House Relax & Wellness Vendégház.

Náluk mindent megtalálsz, ami valódi feltöltődést biztosít egy családi nyaralás vagy barátokkal történő kiruccanás során, de abban az esetben is, ha csak pároddal szeretnél eltölteni pár romantikus napot kettesben. A vendégház a Mátra északi lábánál helyezkedik el, gyönyörű festői környezetben. Recsken egy csendes mellékutcában található, a környéken és a településen egyedülálló privát wellness részleggel.

A vendégházban kompletten felszerelt konyha-éléskamra, nappali, 2 szoba, fürdőszoba található, a kertben kerti sütögető, játszótér, hintaágy és szabadidős tevékenységekhez eszközök (pl.: bicikli, labda, csocsó) vannak. A különálló épületben levő privát wellness pedig valódi kényeztetést nyújt (jakuzzi, szauna, sófal). További részleteket ide kattintva találsz!

Mátraszentimre – Mátra Ásványház

Magyarország legmagasabb településén, a festői szépségű Mátraszentimrén nyílt meg a Mátra Ásványház Múzeuma. A mintegy 150 négyzetméteres kiállítóteremben nem csupán a Mátrában, vagy akár a Magyarországon fellelhető ásványok, fosszíliák és egyéb kincsek láthatóak, hanem az egész világról érkeznek ide ritkaságok.

Amiért ez a múzeum a mátrai kirándulások egyik fénypontja lehet, az a sokoldalúság, ami az egész család számára szuper, egész napos programot adhat.

A múzeum alsó szintjén például ásványcsiszoló műhelyt látogathatnak meg az ide betévedők, egyedülálló módon nyerhetnek bepillantást, hogyan is dolgozik egy ásványvágó, vagy ásványcsiszoló gép.

A gyerekek pedig kérhetnek kincskereső szettet, amivel a kertben saját maguk is elsajátíthatják az ásványmosás (ők majd úgy fogják mondani: aranymosás) mesterségét. Az így nyert kincseket pedig haza is vihetik.

asvany1asvany2

Parádfürdő – Ilona-völgyi vízesés

Sokan a magyar Plitviceként hívják az Ilona-vízesést, ami persze egy picit barokkos túlzás, ugyanis száraz időszakban a forrás néha elapad. Ritkán, de előfordul: mi tavaly augusztusban jártunk ott, verőfényes negyven fokban és akkor zubogott. Egy hónappal később ismerőseink már nem találkoztak a jelenséggel, de megnyugtatok mindenkit: ez tényleg ritka.

A vízeséshez egy közel 5 kilométernyi gyalogtúra vezet, ami minden egyes méterén pazar élmény és látvány.

Ahogyan a Wikipédia fogalmaz: Az Ilona-völgyi-vízesés Magyarország legnagyobb szintkülönbségű természetes zuhataga, a mesterségesen kialakítottak közül pedig csak a lillafüredi vízesés magasabb nála.

ilona1ilona2

Mátraballa – Ahol a legendás Csodaszarvas otthonra lelt

Mátraballa egy tüneményes kis falu, tele vendégszerető emberrel és egy fantasztikus főtérrel, amely 2000-ben, a millenneumi ünnepségsorozat keretén belül egy igazi kincset kapott.

A legendás Csodaszarvas szobrát, amelyet Király Róbert, egri szobrászművész álmodott és alkotott meg. Az óriási sziklatömbön álló, arany színű szarvas tekintetét az égre emeli.

matraballa2matraballa1

Galyatető – Galya kilátó

Ha azt szeretnéd, hogy szinte egész Magyarország a lábaid előtt heverjen, látogass el Galyatetőre.

Az ország második legmagasabb hegyére épített kilátót 2015-ben adták át, tetejéről szédítő látványban van részed, amelyet 360 fokban élvezhetsz.

galya2galya1
KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x