hirdetés
brunszvik_kastely-5.jpg

A romantikus Brunszvik-kastély parkjában Beethoven is megfordult

A különleges növényekkel teli kert minden fája egy-egy izgalmas történetet rejt.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. november 16.


hirdetés

Martonvásár a kiváló természeti adottságának köszönhetően már az időszámításunk előtt lakott volt. A régészeti leletek szerint a honfoglaló magyarok is éltek itt. A 11. századtól komoly településnek számított, később fontos kereskedelmi, vásározó település lett. A török időkben elnéptelenedett, új felvirágzása az 1770-es évektől indult, amikor a Brunszvik-család kezébe került.

Építkezésbe kezdtek, 1776-ban elkészült a római katolikus templom, majd a barokk kastély, amely először csak egyszintes volt, a későbbi generációk bővítették és építették át mai formájára.

A fejlesztések sok új betelepülőt vonzottak a térségbe. Külön büszkesége volt a családnak, hogy többször is vendégül láthatták Ludwig van Beethovent.

A 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett a falu. A Brunszvik-birtokot szétosztották, és mezőgazdasági művelésbe fogták a földeket. 1950-ben alakult meg a mezőgazdasági kutatóintézet, amely 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll. Ez az intézmény a legismertebb és legjelentősebb ilyen kutatási hely Magyarországon.

A település 2005-ben kapta meg a városi rangot.

A Brunszvik-kastély és a család

Brunszvik Sándor Mária Teréziától kapott grófi címet. Halála után birtokait a gyerekek sorshúzással osztották szét, így Józsefé lett Alsókorompa, és Antalé lett Martonvásár. Antal tudatos gazdálkodásba kezdett, telepeseket hozott az uradalomba, majd ő emeltette a templomot is. Halála után az ifjabb Brunszvik Antal örökölte a birtokot, ekkor épült fel a kastély és kezdődött el a park kialakítása.

Antalnak négy gyermeke született, Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. Brunszvik Teréz 1828-ban nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját. Jozefint bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, ezért sokan őt tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének. Ezekben a zeneszerző rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez írt szerelmesen. Teréz kora egyik legműveltebb asszonya volt. Karolina lánya, Teleki Blanka hozta létre az első magyar szellemű leánynevelő intézetet.

Az 1785-re elkészült kúriára Ferenc jóvoltából került az emeleti rész, és épült át a kastély klasszicista stílusban. Az ő fia, Géza is hozzányúlt az épülethez és 1875-re elkészült az átalakítás, neogót stílusban. A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt, mivel gyermekei fiatalon elhunytak. (Az ő emlékükre alapította a martonvásári óvodát.) A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól.

Az utolsó Brunszvik nevet viselő Mária - Géza nővére - a birtok eladásakor a magyar állampolgárságát is feladta, de a hely iránti kötődése jeleként végrendeletében a helyi óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

Végül a birtokot eladták és több tulajdonos is váltotta egymást. Köztük volt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta a kastélyt, és ő is átalakított egyes részeket. A háború miatt hadikórház működött benne, majd gazdátlanná vált. 1953-ban került az MTA fennhatósága alá, és 1970-ben Budai Aurél tervei szerint helyreállították.

A kastélypark

Az épületet körbeölelő 70 hektáros – ma már újra csodaszép – angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőtt kort.

Ferenc kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient (ő álmodta meg a Városligetet is). A parkban lévő tóhoz a kerten átfolyó Szent László-patakot duzzasztották fel, a meder kotrásából kitermelt földből pedig egy kis szigetet alakítottak ki, melyen ma Pásztor János Beethoven szobra látható, amit a zeneköltő halálának 100. évfordulóján adtak át.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található a jelenlegi állományban. A közel 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. A szigeten mezei juhar, mézgás éger és magas kőrisek hatalmas példányai állnak. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett. Jellegzetessége a talajból kiálló léggyökerek tömege, amelyek segítségével az oxigénhiányos mocsári környezetből kiemelkedve biztosítani tudja gyökereinek az oxigént. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.

A parkban a háborús időszak okozta károkat helyreállították és 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A park ma nyilvános, a helyiek ingyen, a turisták belépődíj ellenében látogathatják. A hatalmas kert bejárására pedig szakavatott vezetőt is igénybe vehetünk, a tematikus séták során más-más oldaláról ismerhetjük meg a különlegességeket is rejtő park növényeit. Így tettünk mi is, és ennek köszönhetően tudhattunk meg sok érdekességeket.

Kiderült például, hogy mi köze a kastély mellett álló oroszlánnak a Lánchídhoz (annyit elárulunk, hogy a pályázatra készült). A hársfák története is különleges, Teréz, a szeretteinek ültette őket, sőt az itt élő fák megkapták a „hársfa-köztársaság” nevet is. Megkóstoltuk többek között a nyugati ostorfa termését, megszagoltuk a hatalmasra növő kanadai fenyő citrusos illatú leveleit, és kipróbálhattuk a fura „levehető” levelű platánlevelet is.

A parkban kihagyhatatlan még a kínai ősmamutfenyő, és például kiderült a japán akácról, hogy nem japán, és nem is akác. A bükkfa kérgén megcsodálhattuk a régi bevéséseket, és megtudtuk, hogy miért hívják „koporsófának” a csertölgyet. A séta során meglátogattuk a legöregebb tiszafát is. A többit nem áruljuk el, legyen meglepetés...

A park a mai napig fejlődik, szépül. Októberben adták át az épület előtt található Brunszvik-kertet, a közpark az 1900-as évek eleji, korhű formában látható. A rekonstrukció során hetven őshonos fát és több mint kétezer díszcserjét telepítettek, ezzel a park állománya már gyűjteményjellegű lett. Érdekessége még, hogy az úthálózata is korhű, és madártávlatból emberi szív formát mutat.

A kerttel Beethovent is szeretnék megidézni, hiszen a zeneszerző többször is megfordult itt, megihlette őt a környezet és az egyik Brunszvik-lány, Jozefin is. A kastélyban lévő Beethoven Emlékmúzeum ma is látogatható, de a közeljövőben tervezik felújítását.

Beethoven és a Brunszvik-család

A megözvegyült Bruszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő 1799-ben Bécsbe utazott 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel, hogy lányait férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy legyen a lányai zongoratanára. A zeneszerző ugyan nem vállalt tanítás, de velük kivételt tett és 16 napon át foglalkozott velük.

Így ismerkedett meg a lányok testvérével Ferenccel, akivel jó barátok lettek, és aki mecénásává vált. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Ma a kastély egyik részében látható a Beethoven Emlékmúzeum, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. De megnézhetitek a zeneszerző hajtincsét, szoborportréját és arcképét, valamint megismerheted magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Agroverzum Tudományos Élményközpont

Szintén újdonság lesz a nemsokára megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpont, amely az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja lesz. A két szintes épületben ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház lesz (de erről majd mesélünk később). Addig is bővebb információk a ITT.

A Brunszvik-kastély parkja nyáron minden nap 8-18 óra között, téli időszakban 8-16 óra között látogatható. Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

További információk ITT.

Martonvásár 1898 körül (Fotók forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
nyito-11.jpg

El Camino: 26 nap, 779 megtett kilométer - egyedül, de sosem magányosan

Till Anilla gimnazistaként hallott először a zarándokútról, majd egyetemistaként nekivágott az útnak úgy, hogy soha előtte nem volt hátizsákos turista.
Szöveg és fotók: Till Anilla - szmo.hu
2019. október 19.



A nyár, az év, az eddigi életem legnagyobb vállalkozása, kalandja, vagy hogy is mondjam, őrült ötlete. Addig addig mondogattam, hogy megcsinálom, amíg odamentem, elsírtam magam hogy mégis mire vállalkoztam, majd egyszerűen nekiindultam. 2019 nyarán megcsináltam a híres spanyol zarándokutat, a Camino de Santiagót, azaz a Szent Jakab utat.

18 évesen a gimivel részt vettem egy kulturális csereprogramban, ami Santiago de Compostelában volt. Azelőtt fogalmam sem volt róla, hogy mi ez az egész, viszont ott sokat hallottunk a zarándoklatról. Elmondták nekünk, hogy évente több százezer ember indul útnak, hogy eljusson Szent Jakab kegyhelyéhez az Észak-Spanyolországban található galíciai Santiagóba, ahol a híres apostol földi maradványait őrzik. Szent Jakab nagy tiszteletnek örvend Spanyolországban, miután a legenda szerint megjelent, majd sikerre vezette a spanyol sereget a mórok ellen 844-ben.

A zarándoklatnak több útvonala is van, de a leghíresebb “francia út” közel egy hónapi gyaloglással jár.

Nekem már akkor is kalandosnak tűnt ez a vállalkozás, bár 18 évesen még nagyon éretlen voltam, utazás terén...meg úgy, minden téren. Abban az évben ültem először repülőn, majd nem sokkal a spanyol csereprogram után töltöttem az első nyaramat az Egyesült Államokban táboroztatóként. Azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán, én is értem, pár nyelvet megtanultam, sokat jártam külföldön, társaságban és egyedül, rövidebb és hosszabb időre is. Azt hiszem, minden tapasztalat az elmúlt években hozzájárult ahhoz a döntéshez, hogy idén elmegyek a Caminóra.

Először csak viccből kezdtem mondogatni, és az emberek körülöttem is egyfajta poénkét fogták fel: “Te, zarándoklatra? Nem is jársz templomba! Nem is vagy spirituális! Ennyit gyalogolni? Honnan lenne rá időd? Mennyibe kerül ez?” És főleg: “Egyedül akarsz menni?”

Nos bevallom, útitársat találni úgy, hogy az embernek egy teljes hónap szabadságra van szüksége, amihez az is kell, hogy munka nélkül szállással és ellátással el is tartsuk magunkat, nem éppen könnyű feladat. Én viszont a viccről ötletelésre, az ötletelésről tervezésre váltottam. Januártól Párizsban tanultam egy fél évig ösztöndíjjal. Arra gondoltam, hogy ha ügyes vagyok a vizsgáimmal, akkor akár május végére végezhetnék is minden tárgyammal a külföldi és az otthoni egyetemen is. Az ösztöndíj jó volt, pár órát dolgozni is tudtam mellette, így gondoltam (még a párizsi élet mellett is), spórolhatnék valamennyit, hogy egy hónapig el tudjam magam tartani. Végül az időt és a pénzt is megteremtettem. Már csak a bátorság kellett.

Elkezdtem a családomat és a barátaimat felkészíteni, hogy bizony, ez a terv, tényleg megcsinálom. Hozzátenném, hogy soha az életben nem voltam még hátizsákos több napos túrán. Még két naposon sem. Online térkép nélkül képtelen vagyok közlekedni. Erre épp azon törtem a fejem, hogy hogyan pakoljak be egy hónapnyi cuccot egy akkora táskába, amit napi 8 órában fogok viselni, és emellett kövekre, fákra és oszlopokra festett kagylókat fogok követni. Addig könnyű volt, amíg csak szóban mondogattam, hogy zarándoklatra megyek.

Hamarosan azonban elérkezett a tervezett indulás napja. Én még utoljára meglepetésként hazautaztam Magyarországra, majd Budapestről Marseille-be repültem, onnan Bayonne-ba busszal, Saint-Jean-Pied-de-Port-ba pedig vonattal mentem. Elfoglaltam az első szállásom, elmentem a zarándokirodába, kiváltottam a zarándokútlevelem.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x

hirdetés
nyito-1.jpg

Ősvilági Pompeii: a világon egyedülálló ősmaradvány-lelőhely Ipolytarnócon

Sehol máshol nem látható ősfát, több ezer ősállat lábnyomát, egy esőerdő növényeinek lenyomatát is megismerheted a 17 millió éves kövek között.
Szöveg és fotó: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. szeptember 16.



Létezik Magyarországon egy olyan hely, ahol 17 millió évnyit utazhatunk vissza az időben. Megtapasztalhatjuk, milyen lehetett a tenger mélyében az élet, és mi történt egy nagy vulkánkitörés után. A különleges hely

kontinensünk egyik legösszetettebb és látványosan kiépített ősmaradvány-lelőhelye, ezért is lett Ipolytarnóc védett terület, és ezért nevezik manapság „ősvilági Pompeii”-nek.

A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy a maradványai épen átvészeljék az évmilliókat.

A vulkáni kitörés nyomán a riolittufából kiszivárgó kovasavas oldatok beszivárogtak az alatta lévő rétegekbe és így megőrizték a terület állat- és növényvilágát. A vulkáni anyag kormeghatározása alapján

a leletek mintegy 17 millió évesek.

A Budapestről 140 km-re található földtani örökséget 1944-ben védetté nyilvánították. A vulkán miatt elpusztult és a hamunak köszönhetően máig fennmaradt leletek között fák, levéllenyomatok, cápafogak, ősállatok lábnyomai ismerhetők meg.

A kiemelkedő természeti értéket 1995-ben Európa Diplomával tüntették ki,

majd 2000-ben felvették az UNESCO Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe is. A területet a Bükki Nemzeti Park igazgatósága kezeli.

A terület tudományos vizsgálatát 1836-ban kezdték el. Az 510 hektáros területen sokféle izgalmas dolgot fedezhetünk fel. A geoturizmus kedvelt helyszínén többek között láthatóak az ősmaradványok, megismerhetjük a vulkánkitörés körülményeit és következményeit, tanösvényen járhatjuk be az erdőt, láthatunk mocsárciprust, de kiülhetünk piknikezni, és a gyerekekkel játszani is.

Cápafogas homokkő

3 millió éve, a Paratethys partszegélyi övezetében halmozódott fel az a homokkő, amely a geológiai tanösvény elején látható, benne pedig

cápafogakat, és ráják, delfinek, tengeritehenek, krokodilok csontjait tartalmazó „cápafogas réteg” tanulmányozható.

A feltárások során eddig 25 cápafaj maradványait mutatták ki.

A helyeik régen - az alakjuk miatt - megkövült madárnyelveknek nevezték el a cápafogakat. Egyik mondájuk szerint amikor a nagy varázsló kővé dermesztette a hatalmas fát, az énekes madarak ijedten felrebbentek róla, szerte-szét repültek, és riadtan adták a világ tudtára a szörnyű eseményt. A varázsló, hogy elhallgattassa őket, kővé változtatta nyelvüket, amely kiesett a csőrükből és szétszóródott a környéken. Ezek után a tájon sokáig halotti csend honolt.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
eszter5-másolata.jpg

Járd körbe a világot, aludj ingyen mások kanapéján – hódít a couchsurfing

Beszélgetés egy nyitott és kalandvágyó anyukával, aki a „kanapészörf” szerelmese.
Dobó Maitz Petra cikke - szmo.hu
2019. szeptember 05.



Amikor ezt a cikket írni kezdem, eszembe ötlik egy körülbelül tíz évvel ezelőtti történet, amikor egy cseh fickó aludt a kanapénkon. Nekem már gőzöm nincs, ki volt ő, valaki ismert valakit, aki ismerte őt és tudta, hogy útban Csehországból Dél-Európába, majd Magyarországon szeretne eltölteni egy éjszakát és erre pont jó a mi otthonunk.

Így is lett, a fickó beállított hozzánk - ha jól emlékszem - egy vasárnap este, hozott egy üveg Becherovkát, majd bedőlt az ágyba. Másnap reggel megreggelizett nálunk, még szendvicset is csomagoltam neki, majd továbbhajtott.

És tényleg, már el is felejtettem az életem ezen intermezzóját, amikor beszélgetni kezdek Szigetvári Eszterrel, egy miskolci édesanyával a couchsurfingről.

Mi is az a couchsurfing?

Szó szerinti fordításban kanapészörf. Cseppet sem újkeletű dolog, már évek óta létezik egy a facebookhoz és a társkeresőkhöz picit hasonlító közösségi oldal, ahol jelenleg 14 millió tag van beregisztrálva. Ez a couchsurfing.com, ahol lehetőséged van ajánlatot tenni és az ajánlatok közül válogatni. Ingyen szállást biztosítasz azok számára, akik pont a te országodba, a te településedre igyekeznek és te is válogathatsz az ajánlatok között, ha utaznál.

Mikor volt az első alkalom, hogy éltél ezzen az igazán kalandosnak hangzó szállás-módszerrel?

Kettő éve a kislányommal beutaztuk Dél-kelet Ázsiát. Voltunk Indonéziában, Malajziában, Vietnamban és az esetek többségében couchsurfing partnernél szálltunk meg. Zömmel gyermekes családokat választottunk szállásadónak, hiszen mi is ketten voltunk: egy édesanya és egy akkor nyolcéves kislány.

Elképesztő élmény lehetett ez mindkettőtöknek...

Ráadásul nagyon sokrétű élményforgatag. Volt, hogy muszlim családnál laktunk, volt, hogy hindu családnál - a lányom valószínűleg többet tanult történelemből, földrajzból és akár vallási, gasztronómiai érdekességekből, mint amit valaha az iskolában megtanult volna.

Ilyenkor együtt is nyaralnak a családok?

Nem feltétlenül. Van olyan család, amely szívesen megmutatja az otthonát, együtt kirándulunk, együtt megyünk várost nézni, múzeumokba vagy hegyet mászni, de van olyan is, hogy ténylegesen csak megérkezünk este, alszunk, reggel megyünk tovább. Nekem is volt olyan vendégem, akivel moziba mentem, vagy közösen főztünk vacsorát, de volt olyan is, aki ezt nem igényelte, vagy épp én nem értem rá vele jobban foglalkozni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
IMG_3096-1.jpeg

Bejutottunk az ország második legnagyobb gázerőművébe, és nagyon aprónak éreztük magunkat

Az Erőművek éjszakáján megnéztük a Dunamenti Erőmű gázturbináját, irányítótermét, és azt is megtudtuk, hogyan lesz a tevéből kacsa.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. október 12.



Nem csak a múzeumoknak van már éjszakájuk. idén először 42 erőmű is nyílt kapukkal várta a látogatókat október 11-én délután 2 és este 10 között. Mi Százhalombattán az ország második legnagyobb gáztüzelésű erőművében jártunk, és olyan helyekre is bejutottunk, ami normál esetben csak az ott dolgozók kiváltsága. Megmutatjuk, milyen érdekességeket rejt a Dunamenti Erőmű.

Erőművek éjszakája

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) idén megszervezte az első Erőművek éjszakáját. Az eseményre október 11-én került sor, amelynek során országszerte 42 helyszín: erőművek, fűtőművek és tematikus látogatóközpontok várták a látogatókat.

A kezdeményezés fontos célja, hogy a látogatók - megismerve az energiatermelés folyamatait - tudatosabb és takarékosabb energia-fogyasztókká váljanak.

Amikor Százhalombatta közelébe értünk, már a város széléről is láttuk a három óriási ikonikus kéményt. Igazán durva hatást viszont akkor tettek, amikor a közvetlen közelükbe értünk. Engem mindig is lenyűgöztek ezek a monumentális ipari épületek. Az óriási kémények égbe nyúló lábánál állva az ember nagyon aprónak érzi magát.

A kémények magassága 201 méter, így tulajdonképpen kétszer magasabbak az Országháznál.

A három nagy kémény nem csak az erőmű, hanem Százhalombatta legfontosabb jelképe is, holott - mint megtudtuk - ezeket a monstrumokat már nem is használják.

Az Erőművek éjszakáján az erőmű dolgozói pogácsával, süteménnyel, üdítővel fogadták a látogatókat. Sőt, még fényképpel és apró ajándékokkal is kedveskedtek. A munkavédelmi sisakok kiosztása után az erőmű szakértői vezettek körbe minket a területen, és minden kérdésünkre készségesen válaszoltak.

Előadásukból megtudtuk, hogy a százhalombattai Dunamenti Erőmű fő tevékenysége a villamosenergia-termelés, emellett villamos- és gázkereskedelmi engedéllyel is rendelkezik.

A lassan hetven éve elkezdett központi iparosítás óta az erőműben a termelés sokat változott. Az olaj helyett régóta gázzal állítják elő az elektromos áramot, újabban pedig megújuló energiaforrásokat is használnak.

Éves termelése akkora (1 160 000 megawatt), hogy ennyi energiával egy Tesla S modell 160 ezerszer tudná megkerülni a Földet.

Van olyan nap is, amikor a Dunamenti 70 millió forintnyi földgázt is eltüzel, hogy abból villamosenergiát állítson elő.

A vezetett séta során elsétáltunk a tekergőző sárga és fémszínű csövekből álló gázfogadó állomáshoz.

Megnéztünk egy romantikus, repkénnyel befuttatott, alacsony épületet is. Mérete elveszik az erőmű gigászai mellett, de megtudtuk, hogy stratégiai szerepe igen fontos egy esetleges “black start” esetén.

Mi az a black start?

Eddig bele sem gondoltunk, de az erőművek üzemeltetéséhez is szükség van áramra. Előfordul azonban, hogy valami miatt az erőmű sem jut áramhoz (Na ez a szó szoros értelmében vett "erőművek éjszakája"). Ekkor van szükség a black startra, azaz fekete kezdésre, vagyis áramot termelni áram nélkül. Ez az egész országban csak néhány üzemben lehetséges, köztük a százhalombattai erőműben.

A repkénnyel befuttatott épület rejti az erőmű dízelgenerátorát, ami egy esetleges

"black start” esetén nem csak a Dunamenti erőművet, hanem akár Paksot is újraindíthatja.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!