hirdetés
brunszvik_kastely-5.jpg

A romantikus Brunszvik-kastély parkjában Beethoven is megfordult

A különleges növényekkel teli kert minden fája egy-egy izgalmas történetet rejt.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. november 16.


hirdetés

Martonvásár a kiváló természeti adottságának köszönhetően már az időszámításunk előtt lakott volt. A régészeti leletek szerint a honfoglaló magyarok is éltek itt. A 11. századtól komoly településnek számított, később fontos kereskedelmi, vásározó település lett. A török időkben elnéptelenedett, új felvirágzása az 1770-es évektől indult, amikor a Brunszvik-család kezébe került.

Építkezésbe kezdtek, 1776-ban elkészült a római katolikus templom, majd a barokk kastély, amely először csak egyszintes volt, a későbbi generációk bővítették és építették át mai formájára.

A fejlesztések sok új betelepülőt vonzottak a térségbe. Külön büszkesége volt a családnak, hogy többször is vendégül láthatták Ludwig van Beethovent.

A 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett a falu. A Brunszvik-birtokot szétosztották, és mezőgazdasági művelésbe fogták a földeket. 1950-ben alakult meg a mezőgazdasági kutatóintézet, amely 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll. Ez az intézmény a legismertebb és legjelentősebb ilyen kutatási hely Magyarországon.

A település 2005-ben kapta meg a városi rangot.

hirdetés

A Brunszvik-kastély és a család

Brunszvik Sándor Mária Teréziától kapott grófi címet. Halála után birtokait a gyerekek sorshúzással osztották szét, így Józsefé lett Alsókorompa, és Antalé lett Martonvásár. Antal tudatos gazdálkodásba kezdett, telepeseket hozott az uradalomba, majd ő emeltette a templomot is. Halála után az ifjabb Brunszvik Antal örökölte a birtokot, ekkor épült fel a kastély és kezdődött el a park kialakítása.

Antalnak négy gyermeke született, Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. Brunszvik Teréz 1828-ban nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját. Jozefint bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, ezért sokan őt tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének. Ezekben a zeneszerző rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez írt szerelmesen. Teréz kora egyik legműveltebb asszonya volt. Karolina lánya, Teleki Blanka hozta létre az első magyar szellemű leánynevelő intézetet.

Az 1785-re elkészült kúriára Ferenc jóvoltából került az emeleti rész, és épült át a kastély klasszicista stílusban. Az ő fia, Géza is hozzányúlt az épülethez és 1875-re elkészült az átalakítás, neogót stílusban. A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt, mivel gyermekei fiatalon elhunytak. (Az ő emlékükre alapította a martonvásári óvodát.) A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól.

Az utolsó Brunszvik nevet viselő Mária - Géza nővére - a birtok eladásakor a magyar állampolgárságát is feladta, de a hely iránti kötődése jeleként végrendeletében a helyi óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

Végül a birtokot eladták és több tulajdonos is váltotta egymást. Köztük volt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta a kastélyt, és ő is átalakított egyes részeket. A háború miatt hadikórház működött benne, majd gazdátlanná vált. 1953-ban került az MTA fennhatósága alá, és 1970-ben Budai Aurél tervei szerint helyreállították.

A kastélypark

Az épületet körbeölelő 70 hektáros – ma már újra csodaszép – angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőtt kort.

Ferenc kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient (ő álmodta meg a Városligetet is). A parkban lévő tóhoz a kerten átfolyó Szent László-patakot duzzasztották fel, a meder kotrásából kitermelt földből pedig egy kis szigetet alakítottak ki, melyen ma Pásztor János Beethoven szobra látható, amit a zeneköltő halálának 100. évfordulóján adtak át.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található a jelenlegi állományban. A közel 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. A szigeten mezei juhar, mézgás éger és magas kőrisek hatalmas példányai állnak. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett. Jellegzetessége a talajból kiálló léggyökerek tömege, amelyek segítségével az oxigénhiányos mocsári környezetből kiemelkedve biztosítani tudja gyökereinek az oxigént. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.

A parkban a háborús időszak okozta károkat helyreállították és 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A park ma nyilvános, a helyiek ingyen, a turisták belépődíj ellenében látogathatják. A hatalmas kert bejárására pedig szakavatott vezetőt is igénybe vehetünk, a tematikus séták során más-más oldaláról ismerhetjük meg a különlegességeket is rejtő park növényeit. Így tettünk mi is, és ennek köszönhetően tudhattunk meg sok érdekességeket.

Kiderült például, hogy mi köze a kastély mellett álló oroszlánnak a Lánchídhoz (annyit elárulunk, hogy a pályázatra készült). A hársfák története is különleges, Teréz, a szeretteinek ültette őket, sőt az itt élő fák megkapták a „hársfa-köztársaság” nevet is. Megkóstoltuk többek között a nyugati ostorfa termését, megszagoltuk a hatalmasra növő kanadai fenyő citrusos illatú leveleit, és kipróbálhattuk a fura „levehető” levelű platánlevelet is.

A parkban kihagyhatatlan még a kínai ősmamutfenyő, és például kiderült a japán akácról, hogy nem japán, és nem is akác. A bükkfa kérgén megcsodálhattuk a régi bevéséseket, és megtudtuk, hogy miért hívják „koporsófának” a csertölgyet. A séta során meglátogattuk a legöregebb tiszafát is. A többit nem áruljuk el, legyen meglepetés...

A park a mai napig fejlődik, szépül. Októberben adták át az épület előtt található Brunszvik-kertet, a közpark az 1900-as évek eleji, korhű formában látható. A rekonstrukció során hetven őshonos fát és több mint kétezer díszcserjét telepítettek, ezzel a park állománya már gyűjteményjellegű lett. Érdekessége még, hogy az úthálózata is korhű, és madártávlatból emberi szív formát mutat.

A kerttel Beethovent is szeretnék megidézni, hiszen a zeneszerző többször is megfordult itt, megihlette őt a környezet és az egyik Brunszvik-lány, Jozefin is. A kastélyban lévő Beethoven Emlékmúzeum ma is látogatható, de a közeljövőben tervezik felújítását.

Beethoven és a Brunszvik-család

A megözvegyült Bruszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő 1799-ben Bécsbe utazott 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel, hogy lányait férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy legyen a lányai zongoratanára. A zeneszerző ugyan nem vállalt tanítás, de velük kivételt tett és 16 napon át foglalkozott velük.

Így ismerkedett meg a lányok testvérével Ferenccel, akivel jó barátok lettek, és aki mecénásává vált. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Ma a kastély egyik részében látható a Beethoven Emlékmúzeum, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. De megnézhetitek a zeneszerző hajtincsét, szoborportréját és arcképét, valamint megismerheted magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Agroverzum Tudományos Élményközpont

Szintén újdonság lesz a nemsokára megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpont, amely az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja lesz. A két szintes épületben ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház lesz (de erről majd mesélünk később). Addig is bővebb információk a ITT.

A Brunszvik-kastély parkja nyáron minden nap 8-18 óra között, téli időszakban 8-16 óra között látogatható. Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

További információk ITT.

Martonvásár 1898 körül (Fotók forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)


hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
beloiannisz_cim.jpg

A biztos halál elől menekültek Magyarországra Beloiannisz első lakói, sokuknak 70 éve ez az otthona

A kezdetben még szinte csak görögök által lakott falunak ma már a háromnegyede magyar származású, de ők is segítenek ápolni a nemzetiségi hagyományokat.
Láng Dávid - szmo.hu
2020. január 23.


hirdetés

Görögországban 1942 és 1949 között zajlott véres polgárháború a kommunisták és a nyugatbarát kormány csapatai között. Végül utóbbiak nyertek, miután Nagy-Britannia is a segítségükre sietett, így a baloldali felkelőket leverték.

A halálos áldozatok száma egyes becslések szerint a 100 ezret is meghaladta, emellett több tízezren kényszerültek elmenekülni az országból a megtorlás elől – nemcsak azok, akik konkrétan harcoltak a vesztes oldalon, de egész családjuk és rokonságuk is.

Ez a hatalmas tömeg több hullámban hagyta el szülőföldjét, és az induláskor fogalmuk sem volt arról, hol kell majd folytatniuk életüket. A legtöbben azt se tudták Magyarországról, hogy létezik, pláne nem azt, merre található. Több mint hétezren mégis itt kötöttek ki

Számukra épült fel a Fejér megyei Beloiannisz, ami egész Európában kuriózum: ez az egyetlen falu, amit kifejezetten görög menekülteknek alapítottak, teljes mértékben állami pénzből.

Az Ercsi és Iváncsa közötti területen előtte nem volt semmi, csak szántóföldek. 1950 májusában indult meg az építkezés, nagyrészt önkéntesek részvételével. Alig fél év alatt 418, főként sorházi lakást húztak fel, de óvoda, iskola, könyvtár, kultúrház, orvosi rendelő és tanácsház is létesült az akkor még Görögfalvának nevezett új településen.

hirdetés

1952. április 3-án aztán Nikosz Beloiannisz, a görög kommunista mozgalom jelentős alakjának nevét vette fel a falu, ahol akkortájt már 1850-en éltek – ez volt az abszolút csúcs.

Riszto bácsi Nikosz Beloiannisz emléktáblája előtt

Riszto bácsi, az élő történelemkönyv

Beloiannisz egyik ikonikus lakója a 85. évét taposó, macedón származású Riszto bácsi, aki több mint 70 évvel a menekülése után is annyira pontosan idéz fel minden részletet, mintha az egész tegnap történt volna.

1948 tavaszán, 13 évesen vágott neki a hosszú útnak, aminek Magyarország volt a végállomása. Összesen 103 gyerek kelt akkor útra a falujából, akiket mindössze néhány felnőtt gondozó kísért. A harcok akkor már főleg macedón területen zajlottak, napi szinten érték bombatalálatok a civil lakosságot.

A partizánok által felállított ideiglenes kormány a szocialista vezetésű államokhoz fordult segítségért, akik beleegyeztek a gyerekek befogadásába. Több ezer fiatalt küldtek előre még a háború vége előtt, hogy nagyobb eséllyel megmeneküljenek.

„Amikor leszálltunk a Keletiben, azt hittük, Németországban vagyunk. Tudtuk ezen kívül, hogy létezik Szerbia, Bulgária, Albánia, Kanada, Anglia, Amerika, de Magyarországról fogalmunk sem volt”

– idézi fel.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
japan-airlines-pixa-1000x563.jpg

50 ezer ingyen repülőjegyet kínál különleges utazásokra egy japán légitársaság

Ha mindig is szeretted volna Japán kevésbé látogatott részeit megnézni, ezt a lehetőséget neked találták ki!
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 30.


hirdetés

50 ezer darab ingyen repülőjegyet oszt szét a Japan Airlines, amelyekkel jövő nyáron a szerencsés jelentkezők meglepetésutazásokra repülhetnek.

Ahogy azt már mindenki tudja, 2020-ban Japánban tartják a nyári olimpiát és paralimpiát, ami rengeteg turistát vonz, ezt szeretné kihasználni az ország nemzeti légitársasága is. Július 1. és szeptember 30. között ingyen repülhetnek majd a járataikkal azok, akik jelentkeznek az akcióra.

A céljuk az, hogy a külföldiek Japán olyan részeire is ellátogassanak, amelyek nem turistaközpontok, vagy nem annyira ismertek. Az 50 ezer ajándékba adott repülőjegyekkel a szerencsések így ingyen utazhatnak el ezekre a helyekre.

További érdekesség, hogy azok, akik élhetnek ezzel a lehetőséggel, csak pár nappal a jelentkezésük elfogadása után tudhatják meg, pontosan hová repülhetnek. A légitársaság négy helyet ajánl fel, amiből választani lehet, a kiindulási pont pedig a tokiói Haneda, vagy az oszakai Itami vagy Kanszai repülőtér lesz. Akár társaságok is jelentkezhetnek az akcióra, de maximum egyszerre négy fő. A jelentkezők három napon belül megtudhatják, hogy részt vehetnek-e a programban.

A kezdeményezésről több információt januárban ad a Japan Airlines, azt azonban már tudni, hogy február végéig lehet majd jelentkezni.

hirdetés

A japán kormány egyébként arra számít, hogy 10 millióval több turista látogat majd az országba az olimpiának köszönhetően.

Forrás: CNN, címkép: illusztráció (Pixabay)

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito-2.jpg

4 különleges sorsú magyar kastély, melyekhez érdekes történetek is fűződnek

Az egyik erkélyéről ugrott le az Ördöglovas, egy másik az irodalmi élet központja lett, és volt amelyikben titkos labor működött.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 17.


hirdetés

Magyarországon számos híres kastélyt található, ám vannak olyanok, melyek kevésbé ismertek. A régi, sokszor romos épületek pedig igen érdekes történeteket rejtenek. Ezek közül válogattunk most párat. Van amelyik látogatható, van amelyiket felújítják éppen, és van, ami még arra vár, hogy egyszer visszanyerhesse régi pompáját.

1. A pompázatos Ördöglovas kastély erkélyéről ugratott le fogadásból Sándor Móric

Magyarország egyik legizgalmasabb kastélya a Bajna nevű település legmagasabb pontjára épült Ördöglovas kastély, a Sándor-Metternich-kastély. Idehaza ez az egyik legszebb klasszicista kastély-együttes. Sándor Móric házassága előtt egy évvel kezdett neki az épület átépítésének, az 59 szobás kastéllyal akart nejének, Metternich Leontinának kedveskedni.

Hild József tervei alapján végezték a munkát, melynek egyik fő érdekessége az volt, hogy a homlokzatra görög jellegű oszlopok kerültek és ebből három „kilógott”, ezzel egy erkély alakult ki. Erről a helyről ugratott le fogadásból a lovával a gróf. A berendezés is különleges volt, és a ló-mániás Ördöglovas a lovainak külön fűtött istállót is készíttetett. És hogy miért lett „ördögi” a gróf, az is kiderül az írásból.

hirdetés

2. Magyarországon csak a péceli Ráday-kastélyban láthatók a különleges fekete-fehér falfestmények

Pécelen áll a kalandos történetű Ráday-kastély, melynek faliképei egészen különlegesek, Magyarországon nincs is hozzájuk fogható. A települést a művészetpártoló, gyűjtő és politikai szerepet is vállaló Ráday-család tette Magyarország egyik vezető kulturális központjává a 18. században.

A kastélyt II. Rákóczi Ferenc diplomatája, titkos kancellárja, Ráday Pál 1722-ben kezdte el építeni. A péceli birtokra felesége, Kajali Klára hozományával tett szert. A kúriát fia 1755-ben bővítette tovább barokk stílusban, és a fiatal költők, írók, irodalmi lapok támogatójaként kastélya írók, tudósok kedvelt találkozóhelye lett. Kazinczy Ferenc is lakott benne, de járt itt Jókai Mór és Laborfalvi Róza is, akik a mézesheteiket töltötték el a kastélyban. És hogy milyen körülmények között, az kiderül az írásunkból.

3. Titkos labor is volt a nehéz időket is megélt Simay–Holczer-kastély pincéjében

Ma már csak a romos falak állnak, szinte minden mozdíthatót elhordtak már a kastélyból, amely valaha igen impozáns lehetett. A régi bástyákból szép kilátás nyílhatott, a parkja pedig bizonyára kellemes sétákra adott lehetőséget.

Ám az épületet – és tulajdonosát – a történelem nem kímélte. Utolsó tulajdonosa Simay Lajos volt, aki az üldöztetés elől Ausztriába szökött. Feleségét, Rezi Rózsát az ÁVH-sok elfogták, vagyonát, az ingatlanok hivatalos papírjait pedig elvették és válásra kényszerítették. Mikor később Simay szerette volna visszaigényelni az ingatlanjait, az igazolások már nem voltak meg. Így az ötvenes években családok kaptak lakást a kastélyban, egyikük egy bányamérnök és családja volt. Nem véletlenül, ugyanis ekkoriban hoztak létre a pincében egy laboratóriumot, amelyet azonban titokban kellett tartaniuk. Hogy miért, azt a írásunkból megtudhatod.

4. A magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotása volt a ma már romos Cziráky-kastély

Lovasberényt a Cziráky-kastély tette híressé, melynek múltja igen régre nyúlik vissza. A valaha szebb napokat látott épületet a Cziráky család 1730-ban szerezte meg a birtokkal együtt. Gróf Cziráky György kibővíttette, majd fivére tovább alakította az épületet. A 18. század végén készült el a barokk díszudvar. Később gróf Cziráky Antal Mózes klasszicista stílusban alakította át, ekkor készült az angol tájképi park is mesterséges tóval, vízeséssel, szigettel és mellé a Rózsa domb, a pálmaház, a vadászlak, és egy kis halászkunyhó is. A sétányok mentén különleges növényeket ültettek. A kertbe kőhidakat és szobrokat is elhelyeztek. Ezzel a magyar klasszicista építészet egyik legszebb alkotása jött létre

Az államosítás után állaga romlani kezdett, és a park is tönkrement. A növények, fák nagy részét kivágták, csak a ház előtti két hársfát kímélték meg. A berendezést széthordták, majd 1951-től gépállomás és irodák voltak benne. A kapu melletti két kőoroszlán még megőrzött valamit a korábbi hangulatból. A mai állapotában is látni még valamit a régi méltóságából. Nézd meg a fotókat róla.


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
nyito-6.jpg

6 izgalmas hely, ha egy hosszú hétvégére „valami másra” lennél kíváncsi

Közeli és távoli helyek, amiket vegyél fel az utazós listádra: a híres fehérsziklák, a vár, amely megihlette Walt Disney-t is, a hobbitfalu, vagy a három ország ölelte középkori város.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. december 29.


hirdetés

Egyre többen vannak, akik szívesen vállalkoznak egy-egy hétvégi kirándulásra, utazásra, sokan akár messzibb tájakra is elmerészkednek ilyenkor. Az úticélok között ott vannak az „örök kedvencek”, de érdemes ezek mellett néhány kevésbé felkapott helyet is felfedezni. Most néhány ilyet válogattunk össze:

1. A Fertő-tó másik oldalán

Nem kell messzire menni, hogy egy másik világba csöppenj. Elég Közép-Európa harmadik legnagyobb állóvizét felkeresni – a túloldalon. Az osztrák partszakasz is gyönyörű és még néhány különlegességet is rejt. Megtudhatod a pezsgőkészítés titkait, és a Fertő–Fertőzug Nemzeti Parkban - amely egy óriási természeti rezervátum - madárlesből figyelheted a nádasban a madarakat. De persze kipróbálhatod a hajókázást, a vízi sportokat és a szuperül felszerelt strandot is.

2. Ahol a mese életre kelt

hirdetés

Számos filmforgatási helyszín vált turisztikai célponttá, ám a Gyűrűk Ura trilógia és A hobbit rajongók mellett bárkit elvarázsol Új-Zéland egyik legismertebb látványossága, a Matamata közelében található Hobbitfalva, a Hobbiton. A falu gyönyörű vidéken található. A Gyűrűk Ura regény alapján felépített falucska egy részét a forgatás után ugyan elbontották, de A hobbithoz újra felépültek egyes részei, melyek ma már látogathatók. Aki eljut ide, az valóban egy mesében érezheti magát, megnézheti a kunyhókat, a kis kerteket, a tavat, a Zsákvég utcát, a kis padot. Az egész olyan, hogy az arra sétáló úgy érzi, bármikor előbukkanhat egy szereplő, és megelevenedik a történet. Sőt a kocsmájában még vendégül is látják a vendégeket. (Új-Zéland persze messzi úticél, így az ott tartózkodás idején érdemes egy hétvégi napot erre szánni.)

3. A három ország ölelte város

Svájc harmadik legnagyobb városa, Bázel a Rajna két partján terül el, és tökéletes hétvégi „kiruccanást” ígér. A sokszínű, izgalmas város különlegessége, hogy három ország határán fekszik: Franciaország, Németország és Svájc is elérhető akár egy vacsora, vagy kirándulás céljából. Bázel 2000 éves történetét ma is őrzik az óváros középkori utcái, az antik üzletek, a kis bisztrók, és az Európában egyik legszebb állapotban megmaradt történelmi városmag, ahol jó pár 15. századi épületet is meg lehet csodálni. Számos érdekesség is fűződik hozzá, például: 1543-ban a városban adták ki az első teljes tankönyvet az emberi anatómiáról. A könyv címe De Humanis Corporis Fabrica.

4. A szerelem szigetének vára, mely Walt Disney-t is megihlette

A Szent Hilárión vár és a csodás vidék megér egy utazást. A háromszintes vár romjaihoz sok lépcsőn lehet feljutni, de aki vállalkozott már rá, az állítja, hogy megéri a látványért. Sokak szerint a világ egyik legszebb kilátása nyílik innen. A története is különös, és kalandos. A vár felfedezése után pedig kihagyhatatlan program a tengerből kiemelt Nagy Sándor korabeli kereskedőhajó, amely a világ legrégebbi, egyben maradt fahajója a maga 2300 évével.

5. A fehérszikláiról híressé vált hely titkos alagútrendszert is rejt

Dovernek és a várnak évszázadokon át fontos szerepe volt. De itt van például Anglia a legközelebb Európához – kb. 34 kilométerre. Emiatt a La Manche csatornán tiszta időben át lehet látni a túlpartra is. Közelségének köszönhetően a legforgalmasabb átkelőhely és sokan ezt a helyet választják a Csatorna-átúszásra is. A várban több érdekes kiállítás is van, de a legizgalmasabb a titkos alagútban kialakított rejtett harcálláspont, amelynek fontos szerepe volt a II. világháború idején is. A várból remek séta vezet végig a híres sziklák mentén, egy régi kis világítótoronyhoz, ahol békebeli módon lehet lazítani, pihenni, sárkányt eregetni.

6. Koronázóváros a Duna partján

Pozsony hagyományos koronázóváros volt a török hódoltságtól kezdődően. Miksa 1563. szeptember 8-án történt koronázásától kezdve, V. Ferdinánd koronázásáig a Habsburg-házból származó 12 uralkodót és 7 királynét koronáztak meg a Szent Márton székesegyházban. A Dunapart, a hidak és a belváros régi szép épületei, a templomok, paloták és persze a jófajta sörök is biztosítják a remek kikapcsolódást.

Még több érdekes helyről, látnivalóról olvashatsz az Utazz rovatunkban ITT.

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!