hirdetés
brunszvik_kastely-5.jpg

A romantikus Brunszvik-kastély parkjában Beethoven is megfordult

A különleges növényekkel teli kert minden fája egy-egy izgalmas történetet rejt.
Szöveg és fotók: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. november 16.


hirdetés

Martonvásár a kiváló természeti adottságának köszönhetően már az időszámításunk előtt lakott volt. A régészeti leletek szerint a honfoglaló magyarok is éltek itt. A 11. századtól komoly településnek számított, később fontos kereskedelmi, vásározó település lett. A török időkben elnéptelenedett, új felvirágzása az 1770-es évektől indult, amikor a Brunszvik-család kezébe került.

Építkezésbe kezdtek, 1776-ban elkészült a római katolikus templom, majd a barokk kastély, amely először csak egyszintes volt, a későbbi generációk bővítették és építették át mai formájára.

A fejlesztések sok új betelepülőt vonzottak a térségbe. Külön büszkesége volt a családnak, hogy többször is vendégül láthatták Ludwig van Beethovent.

A 2. világháborúban súlyos károkat szenvedett a falu. A Brunszvik-birtokot szétosztották, és mezőgazdasági művelésbe fogták a földeket. 1950-ben alakult meg a mezőgazdasági kutatóintézet, amely 1953 óta a Magyar Tudományos Akadémia Kezelésében áll. Ez az intézmény a legismertebb és legjelentősebb ilyen kutatási hely Magyarországon.

A település 2005-ben kapta meg a városi rangot.

A Brunszvik-kastély és a család

Brunszvik Sándor Mária Teréziától kapott grófi címet. Halála után birtokait a gyerekek sorshúzással osztották szét, így Józsefé lett Alsókorompa, és Antalé lett Martonvásár. Antal tudatos gazdálkodásba kezdett, telepeseket hozott az uradalomba, majd ő emeltette a templomot is. Halála után az ifjabb Brunszvik Antal örökölte a birtokot, ekkor épült fel a kastély és kezdődött el a park kialakítása.

Antalnak négy gyermeke született, Teréz, Ferenc, Jozefin, és Karolina. Brunszvik Teréz 1828-ban nyitotta meg Budán hazánk és egyben Közép-Európa első óvodáját. Jozefint bensőséges szálak fűzték Beethovenhez, ezért sokan őt tartják Beethoven híres leveleinek címzettjének. Ezekben a zeneszerző rejtélyesen a Hallhatatlan Kedveséhez írt szerelmesen. Teréz kora egyik legműveltebb asszonya volt. Karolina lánya, Teleki Blanka hozta létre az első magyar szellemű leánynevelő intézetet.

Az 1785-re elkészült kúriára Ferenc jóvoltából került az emeleti rész, és épült át a kastély klasszicista stílusban. Az ő fia, Géza is hozzányúlt az épülethez és 1875-re elkészült az átalakítás, neogót stílusban. A grófi Brunszvik család 1899-ben Géza halálával kihalt, mivel gyermekei fiatalon elhunytak. (Az ő emlékükre alapította a martonvásári óvodát.) A Brunszvikok négy generáción keresztül birtokolták Martonvásárt, ám a válságba került család a 19. század végén kénytelen volt megválni birtokaitól.

Az utolsó Brunszvik nevet viselő Mária - Géza nővére - a birtok eladásakor a magyar állampolgárságát is feladta, de a hely iránti kötődése jeleként végrendeletében a helyi óvodára és az iskolára is jelentős összeget hagyott.

Végül a birtokot eladták és több tulajdonos is váltotta egymást. Köztük volt Dreher Antal sörgyáros, aki 1945-ig birtokolta a kastélyt, és ő is átalakított egyes részeket. A háború miatt hadikórház működött benne, majd gazdátlanná vált. 1953-ban került az MTA fennhatósága alá, és 1970-ben Budai Aurél tervei szerint helyreállították.

A kastélypark

Az épületet körbeölelő 70 hektáros – ma már újra csodaszép – angolkertet Brunszvik Ferenc alakíttatta ki. A Pest megyei aljegyző, több megye táblabírója is volt. Híres volt Beethoven barátjaként és mecénásaként, emellett mintagazda volt, a ló- és juhnemesítés szaktekintélyeként említették. Négy gyermeke közül csak Mária és Géza érte meg a felnőtt kort.

Ferenc kérte fel a park tervezőjének Heinrich Nebbient (ő álmodta meg a Városligetet is). A parkban lévő tóhoz a kerten átfolyó Szent László-patakot duzzasztották fel, a meder kotrásából kitermelt földből pedig egy kis szigetet alakítottak ki, melyen ma Pásztor János Beethoven szobra látható, amit a zeneköltő halálának 100. évfordulóján adtak át.

A parkban számtalan különleges növényt ültettek, életkoruk és a pusztítások miatt már csak pár ősi fa található a jelenlegi állományban. A közel 400 féle fásszárú növényféleség között van itt éger, mandula, cédrus, mocsári ciprus, platán is. A szigeten mezei juhar, mézgás éger és magas kőrisek hatalmas példányai állnak. Az egyik leghíresebb fája az a koros ciprus, amely már az 1800-as évek elején itt élhetett. Jellegzetessége a talajból kiálló léggyökerek tömege, amelyek segítségével az oxigénhiányos mocsári környezetből kiemelkedve biztosítani tudja gyökereinek az oxigént. Az itt lévő mocsári ciprus törzskörmérete meghaladja a 4 métert.

A parkban a háborús időszak okozta károkat helyreállították és 1953-ban természetvédelmi területté nyilvánították.

A park ma nyilvános, a helyiek ingyen, a turisták belépődíj ellenében látogathatják. A hatalmas kert bejárására pedig szakavatott vezetőt is igénybe vehetünk, a tematikus séták során más-más oldaláról ismerhetjük meg a különlegességeket is rejtő park növényeit. Így tettünk mi is, és ennek köszönhetően tudhattunk meg sok érdekességeket.

Kiderült például, hogy mi köze a kastély mellett álló oroszlánnak a Lánchídhoz (annyit elárulunk, hogy a pályázatra készült). A hársfák története is különleges, Teréz, a szeretteinek ültette őket, sőt az itt élő fák megkapták a „hársfa-köztársaság” nevet is. Megkóstoltuk többek között a nyugati ostorfa termését, megszagoltuk a hatalmasra növő kanadai fenyő citrusos illatú leveleit, és kipróbálhattuk a fura „levehető” levelű platánlevelet is.

A parkban kihagyhatatlan még a kínai ősmamutfenyő, és például kiderült a japán akácról, hogy nem japán, és nem is akác. A bükkfa kérgén megcsodálhattuk a régi bevéséseket, és megtudtuk, hogy miért hívják „koporsófának” a csertölgyet. A séta során meglátogattuk a legöregebb tiszafát is. A többit nem áruljuk el, legyen meglepetés...

A park a mai napig fejlődik, szépül. Októberben adták át az épület előtt található Brunszvik-kertet, a közpark az 1900-as évek eleji, korhű formában látható. A rekonstrukció során hetven őshonos fát és több mint kétezer díszcserjét telepítettek, ezzel a park állománya már gyűjteményjellegű lett. Érdekessége még, hogy az úthálózata is korhű, és madártávlatból emberi szív formát mutat.

A kerttel Beethovent is szeretnék megidézni, hiszen a zeneszerző többször is megfordult itt, megihlette őt a környezet és az egyik Brunszvik-lány, Jozefin is. A kastélyban lévő Beethoven Emlékmúzeum ma is látogatható, de a közeljövőben tervezik felújítását.

Beethoven és a Brunszvik-család

A megözvegyült Bruszvik Antalné, született Seeberg Anna bárónő 1799-ben Bécsbe utazott 24 éves lányával, Terézzel és a 21 éves Jozefinnel, hogy lányait férjhez adja. Ekkor kérte meg Beethovent, hogy legyen a lányai zongoratanára. A zeneszerző ugyan nem vállalt tanítás, de velük kivételt tett és 16 napon át foglalkozott velük.

Így ismerkedett meg a lányok testvérével Ferenccel, akivel jó barátok lettek, és aki mecénásává vált. 1808-ig háromszor látogatott el Martonvásárra. 1806-ban itt fejezte be az Appassionata-t, amit Brunszvik Ferencnek ajánlott. Beethovent Jozefinhez gyengéd szálak fűzték, erről tanúskodik az a 14 levél, amely a 20. század elején került elő. Teréz pedig mélyen tisztelte Beethovent.

Ma a kastély egyik részében látható a Beethoven Emlékmúzeum, ahol a család nőtagjainak Beethovennel folytatott levelezését, valamint a művész és a család életével kapcsolatos dokumentumokat mutatják be. De megnézhetitek a zeneszerző hajtincsét, szoborportréját és arcképét, valamint megismerheted magyar vonatkozású műveit és egyéb magyarországi kapcsolatait is.

Agroverzum Tudományos Élményközpont

Szintén újdonság lesz a nemsokára megnyíló Agroverzum Tudományos Élményközpont, amely az MTA Agrártudományi Kutatóközpontjának látogatóközpontja lesz. A két szintes épületben ismeretterjesztő központ és tudományos játszóház lesz (de erről majd mesélünk később). Addig is bővebb információk a ITT.

A Brunszvik-kastély parkja nyáron minden nap 8-18 óra között, téli időszakban 8-16 óra között látogatható. Cím: 2462 Martonvásár, Brunszvik u. 2.

További információk ITT.

Martonvásár 1898 körül (Fotók forrása: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára)


KÖVESS MINKET:





hirdetés
borangolas1.jpg

Miskolc leszámol az előítéletekkel: így válik az Avas az ország egyik legmenőbb helyévé

A szocialista iparváros kliséje már a múlté: elképesztően sok a fejlesztés és a kulturális program. Eltöltöttünk ott egy hétvégét, és nagyon kellemesen csalódtunk.
Láng Dávid - szmo.hu
2019. május 25.



Tedd a szívedre a kezed: ha meghallod az a szót, hogy "Avas", ugye neked se a csodaszép kirándulóhely, a több száz borospince és a pezsgő kulturális élet jut eszedbe először?

Nem csoda, hiszen mind az Avassal, mind úgy általában Miskolccal kapcsolatban ma is sok a közhely és az olyan, negatív előítélet, amiket a település rég meghaladott. Ezzel igazából én sem voltam tisztában, de egy kétnapos "fejtágító" látogatást követően – amire a városhoz régóta ezer szállal kötődő Müller Péter Sziámi hívott meg – már teljesen más szemmel nézek rá.

Miskolc ugyanis egyáltalán nem az a füstös gyárváros, ami a legtöbb emberben a neve hallatán még ma is felmerül. Miskolc az egyik legtöbb zöldfelülettel rendelkező nagyváros, ami ráadásul Magyarországon egyedüliként messze az európai átlag előtt jár a megújuló energia és a smart megoldások alkalmazásában.

Ugyanakkor gazdaságilag az országos átlagnál gyorsabb ütemben fejlődő, high-tech cégeket vonzó modern iparváros is. Az itt működő sok ezer vállalkozás között autóipari, légi-, sőt űripari cégek is vannak. Itt rendezik lassan 20 éve a nemzetközileg is jegyzett Bartók Plusz Operafesztivált, valamint a színházi és a könnyűzenei élet is rendkívül aktív.

Sokan nem tudják, hogy néhány országosan ismert, gyönyörű kirándulóhely: Lillafüred a Hámori-tóval, Miskolctapolca az európai szinten is egyedülálló Barlangfürdővel, a diósgyőri vár, valamint Magyarország legnagyobb különálló egyetemi campusa mind Miskolc részei.

Az a városrész viszont, amiről a legtöbb sztereotípiát kell eloszlatni – és ami látogatásunk fő célja is volt –, a már említett Avas.

Mintha a Gellérthegy a Deák tér mögött kezdődne

Az viszonylag széles körben ismert tény, hogy az Avason található Magyarország legnagyobb lakótelepe: a végeláthatatlan panelrengeteg három ütemben épült fel a '70-es, '80-as években, és mai is több tízezer embernek nyújt otthont.

A történelmi Avas azonban ennél sokkal több: egy nagy hagyományú, az egész világon semmihez nem hasonlítható atmoszférájú városrész. Az Avas a belváros szerves részét képező, mintegy 800 pincéből álló régi vigalmi negyed, egy hegyoldalban álló kis Borváros, ami hosszú tetszhalál után néhány éve újra elkezdett életre kelni.

Mostanában ismét színvonalas vendéglők és több tucatnyi nyitott magánpince teszik vonzóvá a borházak között kanyargó utcácskákat. Az UNESCO Kulturális Szellemi Örökség címre is pályázó Történelmi Avas (az szó eredeti jelentése tiltott erdő) egészen egyedi életforma nyomait őrzi.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
bujtosito_nyirdron-2-1.jpg

40 évig hulladéklerakónak használták, mostanra kedvelt horgászparadicsommá váltak a Bujtosi-tavak

A Nyíregyháza belterületén található tórendszernél már sokféle halat lehet fogni.
Fotók: Nyírdrón, szöveg: Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2019. június 09.



Kedvelt horgászhelye a nyíregyháziaknak és a környéken élőknek a Bujtosi-tavak. A 11,5 hektáros vízfelületű tavakat mesterségesen alakították ki, a Barzó-féle téglagyár agyagnyerő gödreinek helyén.

1995-ben döntöttek egy városliget kialakításáról, ekkor kotorták ki a medret, és a vízutánpótlás megoldására két kutat fúrtak. A tórendszer környékét parkosították és sétányokat csináltak.

Korábban - mintegy negyven évig - a tórendszer elhanyagolt volt, a lakók hulladéklerakónak használták. A víz rossz minőségű volt, hal is alig volt a tóban.

A Bujtosi-tavak Nyíregyháza belterületén található, és ma egy egyesület gondozása alatt áll. Halakat telepítenek, vigyáznak a környezetre, hogy megóvják a ma már igen kedvelt helyet.

Sokféle halat lehet itt fogni, van például compó, aranykárász, ezüstkárász, dévérkeszeg, karikakeszeg, vörösszárnyú keszeg, bodorka, szélhajtó küsz, ponty, amúr, fehér busa, fogassüllő, csapósügér, csuka, vágódurbincs, lesőharcsa.

Bővebben ITT.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
viragzo-fak-a-varban-budapest-2019-0408-10.jpg

Ingyenes városi sétán ismerheted meg Budapest legendáit

A Raiffeisen Bank által szervezett programon rengeteget tanulhatsz a főváros épületeiről, tereiről és utcáiról.
Szponzorált tartalom; Címkép: Mervai Márk (x) - szmo.hu
2019. május 24.



Sétálni jó. Ezt nem mi mondjuk, hanem kutatások igazolják, hogy napi minimum fél óra mozgás jótékony hatással van a közérzetünkre és az egészségünkre. A Raiffeisen Bank által szervezett „Nyisson ajtót a kalandokra!” nevű ingyenes programon rengeteget tanulhatsz Budapest épületeiről, a tereiről és az utcáiról, miközben sétálsz egy kiadósat.

A hozzávetőlegesen egy óra alatt teljesíthető program célja az, hogy a résztvevők kultikus budapesti helyszínekkel ismerkedhessenek meg - egy kis ízelítőt kapva a főváros történelméből.

A bármikor teljesíthető séta során a résztvevők tíz különleges, a Belvárosban található, a hétköznapokban sokszor látott épületről tudhatnak meg érdekességeket mobiltelefonjuk segítségével.

A séta kezdőpontjának koordinátái a kalandosseta.hu weboldalon regisztrálva érhetőek el, majd a helyszínekhez érve egy ott elhelyezett QR-kód beolvasásával jelenik meg az adott épület története, illetve egy kapcsolódó feladvány. A helyes válasz megadása után máris folytatható a kaland a következő helyszín felkeresésével.

A sikeres teljesítéshez mindössze a megfelelő sorrendben kell érinteni a különböző állomásokat. A lendületet segíti egy, a Spotify zeneszolgáltatónál elérhető, erre a célra készített „Zenék városi sétához” című dalválogatás is.

Az első sétálókat meglepetések várják, a program augusztus 2-áig tart. További részletek a kalandosseta.hu weboldalon olvashatóak.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gyula009.jpg

10 gyönyörű és romantikus dolog Gyulán a Váron és a fürdőn kívül

Adunk pár tippet a sétákhoz, mert ezeket muszáj látnod.
Szöveg és fotó: Helló, Gyula - szmo.hu
2019. június 23.



Tényleg lenyűgöző a gyulai vár, izgalmas a története. A fürdő is kihagyhatatlan program, és a Százéves Cukrászdába is érdemes beülni.

Ám Gyula ennél jóval több érdekességek kínál neked. Ha egy teljes hetet töltesz el itt, akkor is lesz, ami kimarad. Adunk néhány tippet a szokásos, jól ismert látnivalókon kívül.

Kóborolj a Németvárosban

Gyula évszázadok óta több nemzetiségű város, magyarok, németek, románok és szerbek (rácok) éltek a városban, és a várban katonaként szolgáló szerbeket kivéve mindegyik nagyobb népcsoportnak megvolt a maga negyede. Ezt a városrészek elnevezése (Magyarváros, Románváros, Németváros) is őrzi.

Németváros vagy Józsefváros központja az Apor tér. Itt áll a klasszicista-romantikus stílusban, 1863-ban épült római katolikus Szent József templom, mellette egy-egy fülkében Nepomuki Szent János és Szűz Mária szobra. A templom mögött áll Erkel Ferenc szülőháza, az Ajtósy utca felőli oldalon a legendás Máriás ház, Gyula legrégebbi műemlék lakóépülete. Az 1770-es években épült, túlélte az 1801-es tűzvészt, és hálából került falára a szűzanya szobra.

Sétálj végig az Élővíz-csatorna partján

A Fehér-Körös egyik ága évszázadokon át végighúzódott a városon. Sőt: a 19. századig számos ág és csatorna folyt keresztül a városon, ezek nyoma ma is látszik. Az 1850-es években biztonsági okokból egy Gyulát elkerülő mesterséges mederbe terelték a folyót. A régi mederből lett az Élővíz-csatorna gyulai szakasza, amelyik mindig tiszta vizet kap a Fehér-Körösből. A partot szépen kiépítették, érdemes végigsétálni a Németvárostól a Várfürdőig. Nyaranta csónakázni is lehet a vízben.

Ülj be Gyula legkisebb kávézójába

Az 1810-es években épült belvárosi Kapus híd egyik hídfőjében létesült az aprócska kávézó. A híd tervezőjéről, Bodoky Mihályról kapta a nevét. Ha éppen nincsen teltház, érdemes beülni egy kávéra vagy kiülni a kis teraszra.

Nézd meg híres búcsújáró templomot!

A Nádi Boldogasszony plébánia helyén már a török idők előtt is templom állt, itt őrizték a "Nádi Szűz Mária" képet. A török hódoltság alatt a kép és a templom is megsemmisült. 1775-ben Harruckern Ferenc kezdeményezésére kezdték el építeni az új templomot, két évvel később fel is szentelték. A plébániát a XVIII. században klasszicista elemekkel alakították át. Ma híres búcsújáróhely.

A gyönyörű Petőfi téren az ország legjobb Petőfi-szobra áll

A gyulai Petőfi téren álló oroszlános díszkutat 1927-ben állították fel Heilinger Antal tervei szerint, egy korábban itt álló, tönkrement építmény helyére. A Petőfi-szobor Ferenczy Béni munkája, 1960-ban állították fel, és ez az egyik legjobb és legvagányabb magyarországi Petőfi-szobor.

A téren áll ódon, romantikus kerttel övezve a református templom. Copf stílusban épült 1791-1795 között. 1801-ben a nagy gyulai tűzvészben leégett, 1804-re építette újjá Czigler Antal. A 19. században többször átalakították, bővítették.

A tér díszkút mögötti oldalán, az Erkel-szobor közelében általános iskolai épületet láthattok - ez egykor a törökök fürdője volt. (És ha ragaszkodtok a Százéves Cukrászdához, az is ttt van, nem messze.)

Vadássz szecessziós épületekre!

Gyermekkorom óta az egyik kedvencem az 1916 és 1919 közt tervezett Krész-ház. A napraforgó mintákkal díszített szecessziós épület Benkő János építész munkája.

A németvárosi temető közelében álló polgárház, az 1912 és 14 között épült Marosán-ház (a Vár utca sarkán), Stéberl-ház és a Komló Hotel a Béke sugárúton, és a Vár utca és az Eminescu utca sarkán álló Miskucza-ház (jelenleg a Magyarországi Románok Országos Önkormányzatának épülete) is megér egy kiadós sétát.

És ha már végigsétálsz a városon, az egyik legszebbet, a most csak szellemházként vegetáló egykori általános iskolát se hagyd ki! A gyönyörű, "mézeskalács" stílusú, népies szecessziós sgraffitókkal díszített épület a Kossuth Lajos utca 24. szám alatt látható.

A román katedrálist se hagyd ki!

A görögkeleti román templom az 1801-es tűzvészben leégett korábbi templom helyére épült, a talaj miatt cölöpökre. (Az első román ortodox templomot 1721-ben építették, fából.)

A Szent Mihályt 1812-ben fejezték be, részben a a Nicoresti család adományából. Ikonosztáza Asza Teodorovics szerb ikonfestő munkája, az ikonokat fából faragott arannyal bevont rózsamotívum díszíti. A mennyezet freskóit 1928-ban Predmerszky Béla festő újította fel. A katedrális - Catedrala San Nicoara - Magyaroország egyetlen román ortodox műemléki temploma.

Itt áll az Alföld egyetlen római szobra

Békés megye egyetlen római kori szobra az 1870-es években került múzeumi tulajdonba. A tógát viselő márvány férfialakot Déva környékén találták. Korábban a már lebontott Dürer-terem előtt állt, most az Almásy-kastély mellett találod.

Sétálj el Sisi (Sissi) szobráig

A romantikus Csiga-kertben található gyönyörű Erzsébet királyné-szoborról már írtuk, az egész történetet nem idézzük fel újra.

Keresd meg a ferences-rendi romkertet

1410-ben települtek a gyulai uradalomba a ferences rendi szerzetesek, az itt álló templomuk és rendházuk 1420-tól 1566-ig működött. A ferences rend többször tartotta itt tartományi gyűlését, és a szentélybe temették 1508-ban Mátyás király fiának, Corvin Jánosnak feleségét, Frangepán Beatrixot és a kislányát, Corvin Erzsébetet, a Hunyadi család utolsó sarját. Amikor a törökök 1566-ban lerohanták a várost, a szerzetesek elmenekültek, a templom és a kolostor pedig lassan az enyészetté lett. 1931-ben tárták fel és 1960-ban restaurálták a romok egy részét.


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x