hirdetés
deak-teri-keseles-megemlekezes-7-1.jpg

A rendőrök nyírták le a füvet a Deák téren halálra késelt 16 éves fiú nagymamájánál

Az unoka kezdte el, de halála miatt félbemaradt a munka.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. május 26.


hirdetés

A késelő egyik áldozatának, Lacinak a nagymamája, Babi néni még azt sem tudja, mikor temetheti el az unokáját - írja a Blikk.

A 16 éves fiú nagymamája a lapnak korábban azt mondta:

"Nem tudok megbocsátani az unokám gyilkosának. Én ellene vagyok mindenfajta erőszaknak, ezért úgy gondolom, az emberölésre nincs mentség."

Amikor a rendőrök értesítették az idős asszonyt a tragédiáról, feltűnt nekik, hogy csupán a kert egyik felében nyírták le a füvet, a másik oldal érintetlen maradt - írja a Blikk.

"Az unokám rendes gyerek volt, mindenben segített, ezt is elkezdte, de sajnos már nem volt ideje befejezni – válaszolta a rendőrök kérdésére Babi néni. Ezt hallva az egyik egyenruhás felugrott, rögtön beindította a gépet, majd lenyírta a kertben a maradék füvet."

hirdetés



hirdetés
KÖVESS MINKET:




Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
kaleta-gabor-ket-budapesti-rendor-hozta-haza.jpg

Két budapesti rendőr hozta haza Kaleta Gábort Peruból

Újabb részletek derültek ki a gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövet ügyében.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Két budapesti rendőr tartott házkutatást a perui nagyköveti rezidencián tavaly márciusban és ők hozták haza az azóta gyermekpornográfia miatt első fokon elítélt volt nagykövetet is. Ezt a Külügyminisztérium közölte az RTL Híradóval.

A Külügyminisztérium szerint

tavaly március 22-én kaptak információt arról, hogy Kaleta Gábor is érintett egy nemzetközi gyermekpornográfia-ügyben. A perui magyar nagykövetségen már másnap megjelent két budapesti rendőr, akik vizsgálatot tartottak nála, két nappal később pedig haza is hozták a magyar fővárosba. A minisztérium azt is közölte, Kaleta Gábort március 26-án már fel is mentették a szolgálat alól.

A Szijjártó Péter nem sokkal korábban az RTL Híradó kérdésére egy más témában tartott sajtótájékoztatón azt mondta: semmi titkolnivaló nincs a Kaleta-ügyben.

hirdetés

A külügyminiszter szerint amennyit a törvény enged, nyilvánosságra fognak hozni arról a 10 évre titkosított bizottsági ülésről, amelyen a volt diplomata ügyét tárgyalták.

A tárca szerint azért titkosították a bizottsági ülés jegyzőkönyvét, mert azon részt vett egy titkosszolgálati vezető is.

Az RTL Híradó információi szerint a Külügyminisztérium kezdeményezheti a titkosítás feloldását. Ha ez megtörténik, a titkosszolgálati akció részletei továbbra sem lesznek nyilvánosak.

Kaleta Gábor a bíróságon beismerő vallomást tett. 1 év felfüggesztett börtönre és 540 ezer forint pénzbírságra ítélték. Ez azonban nem jogerős, mert enyhítésért fellebbezett.

Az RTL Híradó riportja:


hirdetés
KÖVESS MINKET:




hirdetés
karacsony-gergely3.jpg

Karácsony: Cserdi polgármestere mindannyiunk közös terheit cipelte

A főpolgármester egy személyes emléket felelevenítve emlékezett meg Bogdán Lászlóról.
MTI - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Bogdán László, Cserdi polgármestere mindannyiunk közös terheit cipelte: a szegénységet, a kirekesztést, a jövőtlenséget, a dogmákat - írta a főpolgármester kedden a Baranya megyei település vezetőjének halálhírére reagálva a Facebook-oldalán.

Karácsony Gergely egy személyes emléket felelevenítve arról írt, hogy amikor legutóbb Cserdiben járt, Bogdán Lászlótól kapott egy fotót, amelyen Cserdi legidősebb polgára, egy gyönyörű, idős cigányasszony látható.

"Azt mondta, azért adja nekem ezt a fotót, hogy mindig emlékeztessen arra, hogy a cigányok csak nagyon ritkán élnek meg ilyen szép kort, és a rövidebb életük alatt is rengeteg terhet cipelnek"

- emlékezett vissza a főpolgármester.

hirdetés

Karácsony Gergely úgy fogalmazott: "Bogdán László, Cserdi polgármestere is cipelte ezeket, de nem csak ezeket. A sajátjaiét, a falujáét, sőt mindannyiunk közös terheit: a szegénységet, a kirekesztést, a jövőtlenséget, a dogmákat. Olyan terheket, amikről már rég meg kellett volna szabadítanunk magunkat, de mi az elcseszett évtizedek alatt csak pakoltuk vissza ezeket - mások vállára."

"Csodálatos életének tragikus vége legyen óriási felkiáltójel: becsüljük meg a velünk, az értünk élő prófétákat"

- írta a főpolgármester, aki részvétét fejezte ki Bogdán László családjának és Cserdi polgárainak.

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
gazdasag-koronavirus-masodik-hullam.jpg

Gazdaság: a járvány második hulláma az elsőnél is fájdalmasabb lehet, ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország

Milyen hatással lehet a magyar gazdaságra a járvány második hulláma? Ismét leállhat az élet? Többek között ezekről is kérdeztük Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

A koronavírus-járvány már a kezdetektől nagy hatással van az életünkre és nemcsak az egészségügy terén, hanem a gazdaság szempontjából is. Az év első felében hónapokra leállt az élet világszerte. De vajon mindez milyen hatással volt a magyar gazdaságra? Milyen a helyzet most, és mi lesz akkor, ha újból emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Ismét több hétre, vagy több hónapra leáll az élet? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé? És kik sínylenék meg legjobban az újbóli leállást? Madár Istvánt, a Portfolio vezető elemzőjét kérdeztük.

A koronavírus első hulláma milyen hatással volt a magyar gazdaságra?

Még nagyon kevés adatunk van a járvány által sújtott időszakból, ezért a hatások pontos mértékét nem ismerhetjük. Alapvetően 3 típusú hatásról van szó. A járvány első szakaszában láthattuk a termelési láncok szétszakadását, az ellátási problémákból fakadó gyárleállásokat, kínálati sokkot. Ez elsősorban az exportra termelő ipari vállalatokat érintette. Ezzel egy időben megjelent az elsődleges keresleti sokk: az idegenforgalmi és vendéglátó ágazat rövid távon gyakorlatilag nullára íródott. A járvány miatti óvatos lakossági magatartás, illetve a fékezést szolgáló korlátozó intézkedések már egy általános, a gazdaság szinte minden részére kiterjedő keresletvisszaesést hoztak, amit elsősorban a belföldi szolgáltató szektor szenvedett meg. Teljesen megbízható adataink még a visszaesés mértékére sincsenek, a felpattanás első jeleit is éppen hogy csak láthattuk a friss gazdasági adatokban.

Az első fél évben nagyon durva becsléssel a gazdaság teljesítménye 4-6 százalékkal maradhatott el az egy évvel korábbi szinttől, ezen belül a második negyedév akár két számjegyű zsugorodást is hozhatott, még úgy is, hogy a május és a június már a mélypont utáni korrekcióról szólt.

Hogy áll most az ország gazdasági helyzete? Hogyan indulunk neki a járvány második hullámának?

hirdetés

Elindult a javulás, de az utolsó adatok alapján tavasz végén, nyár elején a gazdaság teljesítménye még mindig jóval elmarad a koronavírus-válság előtti szinttől. A kínálati probléma gyorsan enyhült, a korlátozások oldása pedig a keresleti sokkot mérsékelte jelentősen. Ugyanakkor vannak olyan területek, amelyek tartósan rossz környezetbe kerültek (turizmus, rendezvény piac, vendéglátás, de a kör akár bővülhet bizonyos export tevékenységekkel is), illetve az már most látszik, hogy tankönyvi V-alakú gyors felpattanás, vagyis a gazdaság teljes körű helyreállása néhány hónap alatt nem várható.

Az ipar és a kiskereskedelem is elmozdult a mélypontjáról, ugyanakkor az idegenforgalomnak szezonális okokból éppen a harmadik negyedév lesz a leginkább kudarcos. Igaz, itt nagyon vegyes a kép. Hozzávetőleg 150-200 ezer ember veszítette el a munkáját az országban, jó részük szerencsére csak ideiglenesen. Vagyis

a második hullám előtt (aminek több országban már látjuk a jeleit, idehaza még nem) a magyar gazdaság épp feltápászkodóban van az első méretes pofon után.

Milyen változások várhatóak akkor, ha újra emelkedni kezd a fertőzöttek száma? Várható például olyan szintű leállás, mint tavasszal? Egyáltalán a jelenlegi gazdasági helyzet mennyire tenné ezt lehetővé?

Ez a legfontosabb kérdés. A járvány első körében a világ kevés ismeret birtokában, késve reagált, és a drasztikus intézkedéseknek óriási gazdasági áldozata lett. Bár jóval nehezebb mérni, mint a kórházban elhunyt személyek számát, de a gazdasági visszaesésnek ugyanúgy életévekben kifejezhető vesztesége van.

Ezért a fő kérdés, hogy el tudunk-e szakadni a „húzd meg ereszd meg”, megoldástól, vagyis másodszorra tudunk-e okosabb, a gazdasági életet kevésbé korlátozó védekezési módokat találni.

Ha a maszk használat, tömegrendezvények tiltása, idősek különös védelme, beutazási korlátozások elegendő lépések lesznek a járvány fékezéséhez, akkor sokkal kisebb gazdasági áldozattal megúszhatjuk a járvány második körét. Ha újra boltok, gyárak, irodák bezárására kényszerül az ország, vagyis a csoportos érintkezés drasztikus ritkítására lesz szükség, akkor a második kör fájdalmasabb lehet az elsőnél is.

Ez a következő néhány hétben valószínűleg Magyarországon is ki fog derülni. Nagyon fontos lesz az emberek fegyelmezettsége: a kutatások szerint a maszk használata drasztikusan csökkenteni tudja a vírus terjedését, márpedig egy exponenciális természetű jelenségnél (a járvány ilyen) a legkisebb hatás is óriási mértékben tudja változtatni a hosszú távú kimenetet.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
orszaggyules-parlament-mti-kovacs-attila.jpg

Országgyűlés: megszavazták az Airbnb-törvényt, feltételekhez kötötték az uniós hitelfelvétel támogatását

Mutatjuk a részleteket.
MTI, fotó: MTI/Kovács Attila - szmo.hu
2020. július 14.


hirdetés

Elfogadta a parlament a kormánypártoknak a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló határozati javaslatát, továbbá módosította a rövid távú szálláshely-kiadással összefüggő jogszabályokat.

Feltételekhez kötötték az uniós hitelfelvétel támogatását

Az Országgyűlés határozatban szabott feltételeket a kormánynak ahhoz, hogy miként támogathatja az Európai Unió koronavírus-járvány okozta gazdasági károk enyhítését célzó hitelfelvételét.

A képviselők 128 igen szavazattal, 16 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett hagyták jóvá kormánypárti képviselők erről szóló javaslatát.

A Ház döntésével felhívta a kormányt arra, hogy az uniós hitelfelvétel során tartsa be azt az alapelvet, hogy az azonos helyzetben lévő tagállamok azonos elbánásban részesüljenek, a gazdagabb tagállamok polgárai pedig ne kapjanak több támogatást, mint a szegényebb országok polgárai.

hirdetés

A parlament kikötötte azt is, hogy a folyamatban lévő, úgynevezett hetes cikk szerinti eljárásokat a hitelfelvétel elfogadása előtt le kell zárni, politikai pártok és "politikai tevékenységet végző, civilnek álcázott szervezetek" uniós forrásból nem támogathatók; a források politikai és ideológiai feltételekhez kötése pedig elfogadhatatlan a jogállamiság címszó alatt.

Az önkormányzatok korlátozhatják a magánszálláshelyek kiadását

Az Országgyűlés lehetővé tette, hogy az önkormányzatok időben korlátozhassák a magánszálláshelyek kiadását.

A képviselők 149 igen szavazattal, 1 nem ellenében és tartózkodás nélkül hagyták jóvá a kormány ezt célzó módosító javaslatát.

A Ház döntése alapján a települések, a budapesti kerületek és a fővárosi önkormányzat saját területén felhatalmazást kap arra, hogy augusztus 1-jétől megállapítsa, legfeljebb hány napra adható ki magánszálláshely és egyéb szálláshely egy naptári évben.

Az új szabályok értelmében magánszálláshelynek tekinthető a magánszemély, vagy egyéni vállalkozó legfeljebb nyolc szobás és tizenhat ágyas lakása, üdülője, míg egyéb szálláshelynek a más tulajdonban álló, nem szálláshely-szolgáltatási céllal hasznosított, legfeljebb 25 szobás és száz ágyas épületrészek számítanak, ahol az egy szobában található ágyakat külön-külön is kiadják.

Az elfogadott javaslat indoklásában kifejtették, a rövid távú lakáskiadás nagyarányú elterjedése az ingatlan- és albérletárakat is megnövelte a fővárosban, emellett a társasházi együttélésben is konfliktusokat okozott.

hirdetés
KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!