hirdetés
lepcson.jpg

Saly Noémi: „A pesti polgár ma is arra használja a kávézókat, mint régen, csak a lapok helyett a wi-fi jelszót keresi”

A várostörténész a századeleji kávéházi kultúra legavatottabb kutatója. A pestieknek azért volt életforma a kávéház, „mert olyan szörnyű körülmények között laktak, hogy a lakások jó részében nem lehetett élni, legfeljebb aludni” - mondja.
szöveg:Göbölyös N. László. Címkép: Takács Szabolcs - szmo.hu
2019. július 15.


hirdetés

Látszólag nagy vargabetűk voltak az életében, valójában azonban minden, ami tett, valahol a családi örökségben gyökerezik. Saly Noémi várostörténész megtisztelt azzal, hogy otthonában, egy Monarchia-korabeli, Dunára néző tabáni házban fogadott.

– Ennek a háznak különleges története van.

– Olyannyira, hogy már meg is írtam, ősszel fog megjelenni, Micsoda népek… címmel. Körbe lehetne pitykézni az egészet emléktáblákkal, olyan fejek laktak itt. Ez egy Hauszmann Alajos által épített ház, bár a terveket csak a kivitelező építőmester, a nem kevésbé jeles Havel Lipót szignálta, aki a Királyi Palotától a Kúrián és a Műegyetemen át mindennek a kivitelezője volt. Hauszmann nagyon sokat dolgozott vele. Az első tulajdonos Kégl György volt, aki a lányainak építtette, tőlük egy likőrgyáros família vette meg, akik 1917-től birtokolták, amíg el nem vették tőlük. A mostani kutatásaim során tudtam meg, hogy az én otthonom első lakója Hubay Jenő hegedűművész volt. Ma is nagyon jó ház, száz éve lakik itt mindenki, mind ismerjük egymást, röpdösnek a kistányér sütemények, lekvárok, zacskó zöldségek és gyümölcsök, gyerekvigyázás vagy a gázórás beengedése sem gond.

– Pályád első felét a francia nyelv határozta meg. Hogyan jött számodra a váltás?

– Nem is tudom, hogy beszélhetünk-e váltásról, mert engem a várostörténet, a családom története, a polgári kori Magyarország is mindig érdekelt. A másik szakom az egyetemen a magyar volt, és külön jártam egy speciális kollégiumra a századforduló magyar irodalmából. Az őseim között meg van néhány tisztességes városépítő: az egyik ükapám a Lánchidat jött építeni Pest-Budára, egyik dédapám ácsmester volt, később ő lett a budapesti ács ipartestület mestervizsgáztató bizottságának az elnöke. Anyai ágon dédapám és nagyapám is építész volt, a dédpapa, Francsek Imre csinálta a Városligeti Korcsolyacsarnokot, a fia, ifj. Francsek Imre pedig a Széchenyi fürdőt. Ilyen felmenőkkel merre induljon az ember? De mivel soha nem voltam még tehetséges rajzoló sem, maradt az írás.

hirdetés

– Annak idején egy Gödöllőn rendezett francia-magyar tábor lelkes programszervezőjeként ismertelek meg.

– A francia is családi örökség. Nagyapám, amikor anyám hét éves volt, a húga pedig öt, különböző itthoni botrányok miatt elment Teheránba. A család meg utána. A lányok ott francia apácákhoz jártak iskolába. Nagyapát onnan vitték el a szovjetek mint hadban álló ország polgárát. Ott állt négy nő, dédanyám, nagyanyám meg a két lány a semmi közepén, férfi és jövedelem nélkül. Hazajöttek.

Akkor anyám jobban tudott franciául, mint magyarul. A húgával ez volt később is a közös titkos nyelvük, és engem halálra idegesített kölyök koromban, hogy nem értettem, amikor egymás között beszélgettek.

A Szilágyi Erzsébet gimnáziumba jártam, ami a 70-es években UNESCO-iskola volt, heti hat órában tanultuk a franciát, nagyszerű tanárunk volt: Szalontay Emmi néni megtanított bennünket minden különösebb hókuszpókusz nélkül – volt egy fekete tábla, kréta és kész. Kicsit túl nagy volt épp a vircsaft a családban, ezért a szegedi egyetemre jelentkeztem, hogy kiszabaduljak ebből. Amikor öt év után visszatértem, kicsit légüres térbe kerültem. Elkezdtem tanítani Rákospalotán. Egy éve voltam osztályfőnök, kaptam egy felkérést, hogy menjek el az orvosegyetem egyik kollégiumába tanárnak. Kilenc évig voltam a Rezső téri kollégium igazgató-helyettese, de az osztályomat végigvittem érettségiig. Volt két év, amikor a Tabán–Rákospalota–Rezső tér háromszögben cikáztam a városban. Aztán egyszer csak jött a hírnök pihegve, hogy a szegedi francia tanszékre kell egy 19. százados ember – addigra már megvolt a doktorim – és ott töltöttem 12 évet. Akkoriban csináltam a nagy fordításaimat, Mircea Eliade vallástörténeti műveit, Claude Lévi-Strauss Kulturális Antropológiáját. Aztán meghalt mami, nekem pedig szörnyen megalázó körülmények között kellett eljönnöm Szegedről. Itt álltam megint a semmiben.

– Nem az a típus vagy, aki sokáig dologtalan marad.

Akkor már elkezdtem a kávéházi kutatásokat, jelentek meg publikációim. Így ismerkedtem meg a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum akkor vadonatúj igazgatójával, Kiss Imrével, és rövid úton meggyőztem arról, hogy mindkettőnknek elemi érdeke felvenni engem a múzeumba. Ez lett az utolsó munkahelyem, tizennégy év után most épp a nyugdíj előtti felmentési időmet töltöm. De a naptáram sűrűbb, mint valaha. Éppen most rendeztünk egy kiállítást a szemközti Virág Benedek-házban Napsütötte Tabán címmel a 20. század első harmadának Tabánját megörökítő festők műveiből.

– A budapesti kávéházi kultúráról elsősorban a 20. század első felének irodalmi kávéházai jutnak az emberek eszébe.

– Ennél sokkal több volt: budapesti életforma. Az volt a gyökere, hogy olyan szörnyű körülmények között laktak az emberek, hogy a lakások jó részében nem lehetett élni, legfeljebb aludni, ha az ember abbahagyta a vakarózást a poloskák miatt, meg elcsitult a szomszédság... Ez az irodalmi kávéházi mítosz még mindig benne van a fejekben, de a budapesti polgár, mint olyan volt kávéház-lakó, és ugyanolyan arányban voltak irodalmi kávéházak – minden századik –, mint ahogy a lakosságból kimagasló személyek. Megvoltak a kávéházaik a sertés- és marhakereskedőknek, emitt működött a gyémántbörze, amoda jártak a sütőmunkások olyan péket keresni, akinek szüksége volt kisegítőre.

De kávéházuk volt a rikkancsoknak, a műszem- és művégtag-készítőknek, a csarnoki kofáknak. Még azt is tudom, hogy a Csarnok kávéházban hol ültek a krumpli nagy- és kiskereskedők, a tojásos kofák, és hol volt a bolgárkertészek asztala, ahol egy bizonyos Petar bácsi elnökölt derékig érő szakállban, és amikor ő megszólalt, az egész kávéházban kuss volt...

Az írók pont ugyanolyan hontalan, szerencsétlen albérlet-lakók voltak, mint az akkori budapesti lakosságnak 70–80 százaléka. A kávéház egyfelől egy „felnőtt napközi”, másrészt az információ egyes számú lelőhelye. Egyrészt ott van minden újság – nemcsak az összes budapesti napilap, hanem az Illustrated London News, a nagy párizsi, bécsi, prágai, szentpétervári lapok, amelyek egy nap késéssel érkeznek. A nővendégek kedvéért a kávésok méregdrága divatlapokat járatnak, a gyerekek is ott szocializálódnak, a férfiak lázadnak, az asszonyok nem hagyják magukat... Az ipari munkásságtól az arisztokráciáig mindenki idejár, a kávéház a polgári demokrácia legfőbb fellegvára.

Kávéház a Svábhegyen 1930-ban. Fotó: Fortepan.hu

Ezért bosszantotta annyira a kommunistákat, hogy 1949-ben bezárták szinte az összeset. Ilyen a világon nem sehol nem történt. Olyan gyakran előfordult, hogy bezártak egy kávéházat, mert ott ültek a rebellisek, vagy hogy bezártak egy kávést, mert tűrte a rebelliót. De hogy a kávéházat, mint intézményt takarítsák le egy város térképéről, ez csak Budapesten történt meg.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
billie-eilish-grammy-1000x623.jpg

A 18 éves Billie Eilish volt az idei Grammy-gála legnagyobb nyertese

Kobe Bryant halála beárnyékolta a díjátadót, már rögtön az elején megemlékeztek róla.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 27.


hirdetés

Vasárnap este rendezték meg Los Angelesben a 62. Grammy-gálát, amelynek a Staples stadion, a Los Angeles Lakers amerikai kosárlabdacsapat otthon adta a helyszínt. Ebben a csapatban játszott a vasárnap helikopter-balesetben elhunyt Kobe Bryant, akinek a halála beárnyékolta a díjátadót.

Már a gálát megnyitó Lizzo is megemlékezett a legendás kosárlabdázóról, majd Alicia Keys is megható beszédet mondott.

"Los Angeles, Amerika és az egész világ elvesztett egy hőst. Összetört szívvel állok most itt, abban az épületben, amit Kobe Bryant épített"

- mondta az énekesnő, majd a Boyz II Men együttessel elénekelték az "It’s So Hard to Say Goodbye to Yesterday" című számot.

Összesen 84 Grammy-díjat osztottak ki, de a gálán csak tízet adtak át, a többit már előre odaítélték.

hirdetés

A csupán 18 éves Billie Eilish volt a legnagyobb nyertes, ugyanis ő kapta Az év dala díját a Bad Guy című számáért, Az év albuma díjat "When We All Fall Asleep, Where Do We Go?" című lemezével, ami a legjobb popzenei album is lett, valamint őt választották meg a legjobb új előadónak is.

Az énekesnő bátyja, Finneas pedig az év producere lett.

Több díjat zsebelt be az R&B énekesnő Lizzo is: övé lett a legjobb egyéni pop előadás, a legjobb városi kortárs album "Cuz I Love You" című lemezéért, és a legjobb hagyományos R&B teljesítmény díja is.

A country rapper Lil Nas X Billy és Ray Cyrus country énekes nyerte a legjobb zenei videóért, az Old Town Road címűért járó Grammyt. A tavaly tavasszal elhunyt Nipsey Hussle posztumusz Grammyt kapott, mint legjobb rapper.

Beyoncé kapott egy újabb Grammyt, így már 24 van neki, Lady Gaga ezúttal kettőt is átvehetett.

A gála összefoglalója:

hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
1917_1.jpg

Ez itt maga a pokol, de mi csak koncentráljunk a lényegre – megnéztük az 1917 című filmet

Nagyon jó ez a film, csak egy kicsit túl amerikai – gondoltam, mikor kijöttem Sam Mendes új filmjéről. Aztán rájöttem, hogy a rendező brit. Viszont továbbra is ezt gondolom. Kritika.
Malinovszki András; fotók: Freeman Film - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Sam Mendes Golden Globe-díjas és Oscar-esélyes háborús filmje nagyon látványos és nagyon szerethető sztori. Megfordult a fejemben, hogy "eposznak" vagy "drámának" hívjam, végülis mindkettőben lenne valami, de nem nagyon tudom, és valamiért nem is nagyon akarom kategóiába sorolni az 1917-et. Egy igazi, klasszikus értelemben vett "jó kis háborús film", kétségtelenül néhány szokatlan megoldással.

Ezek közül spoilerveszély miatt nem áll módomban mindet felsorolni, de az mindenképpen egyedi (és egyben remek) ötlet, hogy a kamera nagyon kevés vágással végig a főhős(öke)t követi:

szinte realtime-ban tarthatunk velük a hullahegyek között, a sáros csatamezőn vagy épp a lángoló faluban - Roger Deakins zseniális kameramunkájának köszönhetően hihetetlenül élethűen.

A két főszereplő két fiatal őrvezető, akiknek egyik zászlóaljtól kell eljutniuk egy másikig egy üzenettel, miszerint a német ellenség csak látszólag vonult vissza, valójában csapdába csalták őket. Ráadásként a célállomáson szolgál egyikük bátyja, így még különösebb jelentőséget nyer a küldetés.

A fiatalok szűkös határidőt kapnak a feladat teljesítésére (konkrétan kevesebb mint egy napot), ami azonban nem tesz jót a filmnek: ugyan vannak benne szép, hosszan kidolgozott jelenetek, és tényleg nem lehet észrevenni a vágásokat (nem tudom, észrevétlen vágásért lehet-e Oscar-díjat kapni, de nem is fogjuk megtudni, mert ez azon kevés kategóriák egyike, amiben nem jelölték az alkotást), de összességében annyi minden történik a két főszereplővel (különösen az egyikükkel), amivel már lavíroznak a szenvedő, bátor katonák és a személytelen szuperhősök karaktere között.

hirdetés

Olyan gyorsan vált a film az egyébként tökéletesen megrajzolt helyszínek között, hogy néha tényleg már csak a "Level Completed - Next Level" feliratok hiányoznak.

Hogy mégsem teljesen egy háborús computer-játékban érezzük magunkat, arról többek között a film egyik kulcsjelenete, a lezuhant repülő utáni történések gondoskodnak. Meg úgy általában a nagy (olykor túlságosan nagy) érzelmekkel megrajzolt karakterek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
richly-zsolt2.jpg

Meghalt Richly Zsolt, A kockásfülű nyúl alkotója

78 éves volt.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 24.


hirdetés

Életének 79. évében elhunyt Richly Zsolt rajzfilmrendező, Balázs Béla- és Károli Gáspár-díjas, kiváló művész, címzetes egyetemi tanár

- írja az Infostart.hu.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, 1962-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskola díszítő festő szakára, és a szakon akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában c. animációs film volt, mely számos fesztiválsikert könyvelhetett el később. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint 25 éven át dolgozott.

Rajzfilmrendezőként olyan kultikus sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a A kockásfülű nyúl és Kíváncsi Fáncsi kalandjai, de készített egész estés animációs filmet Kodály Zoltán Háry János című daljátékáról is.

Oktatói, alkotói tevékenységének elismeréséül Kopek Gábor a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem rektora Richly Zsoltnak 2008. november 14-én a Címzetes Egyetemi Tanár címet adományozta. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen volt óraadó tanár, illetve szabadúszó rajzfilmrendező.

hirdetés

A kockásfülű nyúl - Zenedélután (25. rész)

A kockásfülű nyúl - Zenedélután (2. évad 12. rész) The rabbit with checkered ears - Afternoon music (episode 25) Kriszta plays the guitar, but Menyus' ball goes through the window. Seen with his telescope, the rabbit with the checkered ears hurries to help.

A Kockásfülű Nyúl - Süt A Nap

Sziasztok Itt a Csatornán Minden Fajta Mese meg találhato lesz Pesze mit a Youtube nem engedélyez az nem lesz Feltoltve Remélem Mindenki meg találja a kedvenc meséjét :) #Mese #Kockásfülű #Nyúl


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés
bambi.jpg

Hamarosan jön az élőszereplős Bambi

Az Oroszlánkirály és a Dumbo remake-je után újabb, animált állatokkal készülő produkció kerül a mozikba.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. január 25.


hirdetés

Folytatja az élőszereplős rajzfilmfeldolgozások sorát a Disney. Ezúttal a kis szarvas, Bambi kalandjait élhetjük újra élethűbb látványvilággal - írja a Variety.

A projekt bemutatójának időpontját még nem lehet tudni, annyi biztos, hogy a forgatókönyvet Geneva Robertson-Dworet és Lindsey Beer írják. A producerek Chris és Paul Weitz.

A Disney tavaly nagyot kaszált az Oroszlánkirály élőszereplős változatával, a kritikusoknak azonban nem tetszett, hogy a történet egy az egyben lemásolta az 1994-es nagy klasszikust. Azt nem tudni, hogy a Bambi is hasonlóan készül-e vagy egy újragondolás lesz.

A közelmúltban az animációs óriásvállalat élőszereplős filmet készített még többek között az Alice Csodaországban-ból, A dzsungel könyvéből, a közeljövőben pedig várható a Mulan és a 101 kiskutya realisztikus újragondolása is.

hirdetés

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!