hirdetés

A példátlan velencei árhullám csak a kezdet: a tengerek emelkedése 300 millió embert fenyeget

Velence történelmi városrészének 70 százalékát elöntötte az ár. És a legújabb adatok azt mutatják, hogy a korábban becsültnél sokkal több várost fenyeget a víz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Pénteken már a Szent Márk teret is le kellett zárni Velencében. Aznap dél körül másfél méterrel a tengerszint felett tetőzött az ár.

A történelmi város utcáinak 70 százalékát borította el a víz. Ekkora áradás fél évszázada nem sújtotta a várost.

És sajnos úgy tűnik, ez csak a kezdete egy olyan folyamatnak, amit elsősorban a globális éghajlatváltozás és a tengerszintek emelkedése okoz.

VIDEÓ: a velencei helyzetről készített Euronews-riport

A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme 2018-ban tanulmányt készített arról, hogy az évszázad végéig milyen kulturális kincseket fenyeget az éghajlatváltozás. Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája mellett Velence és a lagúnája álltak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas.

hirdetés

De a folyamat nemcsak a műemlékeket, hanem a nagyvárosokat is komolyan fenyegeti világszerte.

A világtengerek szintje 2006 óta évente 3,6 milliméterrel növekszik. A klímaszakértők szerint az emelkedés az évszázad végére 40-80 cm-es lehet, de a legpesszimistább számítások még a 2 métert meghaladó emelkedést sem zárják ki, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben olvadna az Antarktisz és Grönland jégtakarója.

A Scott A. Kulp és Benjamin Strauss kutatók által vezetett csoport mesterséges intelligencia segítségével elemezte, hogyan hat mindez a szárazföldekre - írja a Nature. Ehhez világszerte megmérték a szárazföldek valódi kiemelkedését, mert a korábbi műholdas technológiával készült mérések gyakran a fák és az épületek magasságát vették figyelembe.

Arra jutottak, hogy három évtized múlva, vagyis 2050-re több mint 300 millió ember lakhelye lesz a tengerszint alatt. Ez a szám a háromszorosa a korábbi becsléseknek.

Térkép: kék a régi, lila az új becslés

Az új eredmények alapján különösen nagy veszély fenyegeti, Indonéziát, Bangladest és Vietnamot: utóbbi lakosságának csaknem negyede, több mint 20 millió ember él ma olyan területen, amely várhatóan a tengerek martaléka lesz. Ez a sors vár Ho Si Minh-városra, az egykori Saigonra, az ország gazdasági központjára.

Thaiföldön a tengerszintek emelkedése a lakosság 10%-àt veszélyezteti, holott a korábbi becslések csak 1%-ról szóltak. Különösen kritikus lehet a Bangkokban élők helyzete. Sanghajban, amelyet ma Ázsia egyik legfontosabb gazdasági motorjának tekintenek, a városközpontot fenyegeti a víz.

Nem sok jóval kecsegtetik az eredmények Mumbai lakóit sem. India pénzügyi fővárosát és egyben a világ egyik legnépesebb városát ugyanis szigetekre építették.

Víz alá kerülhet olyan ősi történelmi örökségű város is, mint a Földközi-tenger partján álló, Nagy Sándor király által alapított Alexandria, de nem lehet nyugodt Franciaország Atlanti-óceáni partvidékének közel egymillió lakosa sem, a La Manche-csatornától a Pireneusokig.

Térkép: a kék színűek a legkevésbé, a sárgák a leginkább veszélyeztetett országok

Benjamin Strauss szerint már ma 110 millió ember él a tengerek dagályszintje alatt, de a katasztrófát eddig meg tudták akadályozni falakkal, gátakkal. A tengerszint alatt fekvő New Orleans kiterjedt gátjai és egyéb védelmi rendszerei ugyanakkor 2005-ben összeomlottak a Katrina hurrikán csapásai alatt.

A kutatók szerint a városoknak minél előbb rá kell szánniuk magukat jelentős védelmi beruházásokra.

Dina Ionesco, az International Organization for Migration kormányközi szervezet egyik vezetője azt mondja, az érintett országoknak már most fel kell készülniük arra is, hogy nagyszámú lakosságot kell áttelepíteni biztonságos szárazföldi területekre. Ez nem lesz kis feladat, mert ekkora tömegek vándorlására kevés precedens van a modern történelemben.

A tenger elől menekülők migrációja ráadásul kiélezhet amúgy is robbanásveszélyes regionális konfliktusokat is. John Castellaw, egykori tengerészgyalogos tábornok, aki az iraki háború idején az Egyesült Államok középső parancsnokságának volt a vezérkari főnöke, a második legnagyobb iraki város, Bászra elsüllyedését tartja ilyen fenyegetésnek. A tábornok szerint a területveszteség akár újabb háborúhoz is vezethet, és növelné a terrorizmus kockázatát is.

„A tengerszintek emelkedése nemcsak környezeti, hanem humanitárius, biztonsági és katonai probléma is” – mondja Castellaw.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!



hirdetés
KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés
koronavirus-ellenszer-pixabay.jpg

Megkezdik a lehetséges vírusellenes hatóanyagok tesztelését a magyar kutatók

A koronavírus-kutató akciócsoport szakemberei a betegtől a klinikai képen át egészen a vírus fertőzőképességéig és annak esetleges molekuláris hátteréig tudják követni a kórokozót.
MTI, címkép: illusztráció (Pixabay) - szmo.hu
2020. március 23.


hirdetés

A héten megkezdi a már rendelkezésre álló, potenciálisan vírusellenes hatóanyagok tesztelését a koronavírus-kutató akciócsoport - közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE) hétfőn az MTI-vel.

A PTE Szentágothai János Kutatóközpontjának (SzKK) Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoportja az elmúlt napokban rutineljárást dolgozott ki a vírus különböző sejtekben történő izolálására közvetlenül a régióban fertőződött betegekből vett minták felhasználásával.

A PTE közleménye szerint

a pécsi kutatók a koronavírus elleni küzdelemben tett "újabb sikeres lépése" annak köszönhető, hogy március 16-tól az ország több laboratóriumában is lehetőség nyílt a diagnosztikai tesztek elvégzésére, így a PTE laboratóriuma is hozzáfért a helyi betegektől származó mintákhoz.

hirdetés

A Jakab Ferenc vezette virológiai kutatócsoport által kidolgozott rutineljárás a vírusok teljes genetikai állományán alapuló mélyreható analízissel kombinálva "mérföldkövet jelent" a miniszterelnök által életre hívott, koronavírust kutató akciócsoport munkájában.

A csoport célja a vírus jobb megismerése, fertőzési és terjedési mechanizmusának vizsgálata, a lehetséges prevenciós lépések felderítése, valamint a hatékony gyógyszer és gyógymódok későbbi kifejlesztése.

Jakab Ferenc az MTI-nek azt mondta:

"a betegtől, a klinikai képen át egészen a vírus fertőzőképességéig és annak esetleges molekuláris hátteréig tudják követni a kórokozót", ezek pedig fontosak lehetnek a hatékony védekezés megismerése szempontjából is.

A PTE szombaton közölte, hogy pécsi kutatóknak sikerült meghatározni a koronavírus teljes genetikai kódját.


hirdetés
KÖVESS MINKET:





hirdetés
49565158953_6fb79f1c01_b.jpg

A koronavírust tekinthetjük figyelmeztető főpróbának – beszélgetés dr. Földvári Gábor parazitológussal

A kutató szerint a jövőben egyre gyakrabban válthatnak gazdát a kórokozók. Magyar tudósok kidolgoztak egy módszert a baj előrejelzésére.
Szöveg:Göbölyös N. László - Fotó:Flickr - szmo.hu
2020. március 24.


hirdetés

A világjárványokat okozó vírusok és egyéb kórokozók azonosítása és az ellenük való eredményes védekezésre való felkészülés megalapozása elsőrendű feladata ma a tudományos életnek. Ezt a célt szolgálja egy új magyar módszer, a DAMA-protokoll is, amelyet nemzetközi együttműködő partnerekkel az Ökológiai Kutatóközpont dolgozott ki és terjesztett a kormány elé. A módszer azon a felismerésen alapul, hogy megváltozott a kórokozók viselkedése - magyarázza dr.Földvári Gábor parazitológus, az Evolúciótudományi Intézet tudományos főmunkatársa.

- A korábbi klasszikus nézet szerint a kórokozók csak egy szűk gazdakörön belül tudnak élősködni, és egyre nehezebben tudnak gazdát váltani. Az utóbbi évtizedben ennek éppen az ellenkezőjét figyelték meg mind a parazitológusok, mind a mikrobiológusok, köztük sajnos éppen a koronavírus esetében.

Most már nem kivételnek, hanem szabályszerűnek tűnik az, hogy a korábbi gazda-parazita kapcsolat felbomlik, és új gazdákon figyeljük meg a már ismert kórokozókat, de akár új kórokozók is létrejöhetnek ily módon.

Ezt szemléletváltást nevezik „Stockholm-paradigmának”. Ez az alapja annak az elméletnek, amely szerint a kórokozók eleve rendelkeznek a gazda-váltást elősegítő biológiai tulajdonságokkal. Ezt figyelhetjük meg mind a külső, vagy belső élősködőknél, például a bélférgeknél, de vírusoknál, baktériumoknál is. Ezek a gazdaváltások a jövőben a mindennapi élet részei lesznek.

- Ehhez hozzájárult a globalizáció is?

hirdetés

- Igen, a klímaváltozás, a globalizáció – ezen belül a repülőforgalom, az áruszállítás nagyon nagy mértékű megnövekedése – és az urbanizáció mind erősen érezteti a hatását. Ebből következik, hogy a kórokozók környezete is állandó változásban van.

Mit csinál egy élőlény, ha környezete változik? Kipusztul, vándorol, vagy alkalmazkodik hozzá.

Ha kipusztul, nincs vele dolgunk. Ha elvándorol, nagy gondok vannak, mert egy kórokozó új földrajzi régióba kerülve olyan új gazdákkal fog találkozni, embereket is beleértve, akiknek nincsen még védettsége, evolúciós léptékben mérve nincs egyensúly az immunrendszer és a kórokozó között. A harmadik eset, amikor alkalmazkodik: egy nagyvárosban az élőállat piacon az ember olyan vadállatokkal kerül kontaktusba, amelyekkel eddig nagy tömegekben nem találkozott és innen kirobbanhat egy járvány. A kórokozóknak van tehát egy olyan biológiai fegyvertára, amely képessé teszi őket különösebb mutációs változások nélkül is, hogy átmenjenek egyik gazdáról a másikra, illetve, hogy meg tudjanak telepedni új földrajzi területeken. Mit lehet ez ellen tenni? Éppen ezt célozza a DAMA-protokoll:

találjuk meg a kórokozókat, mielőtt ők megtalálnak minket.

- Miért pont DAMA a protokoll neve?

- Ez egy angol mozaikszó: dokumentáció (documentation), értékelés (assessment), megfigyelés (monitoring), cselekvés (action).

- Mit jelentenek ezek a gyakorlatban?

- A dokumentáció azt jelenti, hogy ha már tisztában vagyunk azzal, hogy bárhol, bármikor felbukkanhatnak kórokozók, nagyon célzottan, megfelelő helyeken és megfelelő gazdákban meg kell próbálnunk felkutatni és regisztrálni őket. Nyilván nem lehet a világ minden emberében, állatában vagy területén figyelemmel kísérni a kórokozókat, de vannak hangsúlyos, járványtani szempontokat figyelembe vevő fontos területek és gazdák.

Ilyen lehet a természetes és a városi élőhelyek találkozása.

Például egy városi park, ahol nagyon könnyen összefonódik a járványtani kör: találkozik egy ember, egy gerinces gazda és annak parazitája. Gondoljunk a kullancsok által terjesztett kórokozókra. Ugyanilyen kiemelt hely a mezőgazdasági és természetes területek találkozása: bejárnak a vaddisznók, szarvasok, rágcsálók egy olyan területre, ahol van haszonállat-tartás.

A következő pont a felmérés, értékelés. Rengeteg mikróbát, vírust, baktériumot fogunk találni a munkánk során, nagyon fontos, hogy ezeket osztályozzuk az orvosi gyakorlathoz hasonlóan triázs alapon, azaz fontossági sorrendben, aszerint, hogy okozott-e már betegséget – így vagyunk a koronavírussal, amit denevérekben találtunk – ha pedig olyan mikróbát találunk, ami tudomásunk szerint még nem okozott megbetegedést, azt archíváljuk egy laboratóriumi mélyhűtőbe, hogy később, ha szükséges, vissza lehessen hozzá nyúlni.

Ha már tudjuk, hogy melyek azok a kórokozók, amelyek vélhetően problémát okoznak, akkor azokat folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk. Ha például egy városi parkban megtaláltunk egy fontos kórokozót, innentől kezdve minden évben, vagy akár minden hónapban vissza kell menni oda célzottan monitorozni, hogy felbukkan-e, jelen van-e ez a megfigyelt kórokozó. Ez viszonylag költségigényes része a DAMA-protokollnak, viszont elengedhetetlen. Ezzel tudjuk igazán elejét venni annak, hogy valami váratlan felbukkanjon, és minél több kiemelt fontosságú kórokozót figyelünk, annál kevesebb meglepetés tud bennünket érni.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ha nem jól döntünk, elveszíthetjük a szabadságjogainkat – Harari a koronavírus utáni világról

A világhírű történész szerint könnyen lehet, hogy a totális ellenőrzés a válság után is fennmarad, mert mindig lesz újabb veszély, amire hivatkozhatnak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2020. március 25.


hirdetés

A világszerte népszerű izraeli történész, aki tavaly Budapesten a Közép-Európai Egyetemen tartott előadást és mutatta be a 21 lecke a 21.századra című könyvét, a Financial Times-ban A világ a koronavírus után (The World after the Coronavirus) című cikkében a járvány okozta globális válságról azt írja,: a vihar elvonul,

az emberiség többsége túléli azt, de egy megváltozott világban kell majd élnie.

<>Ennek a megváltozott világnak az egyik okát abban látja Harari, hogy a rendkívüli helyzet miatt számos olyan sürgős intézkedést hoznak világszerte egyik pillanatról a másikra, amelyekhez normális körülmények között több éves átgondolt előkészítésre lenne szükség.

„Ez a válsághelyzetek sajátossága, felgyorsítják a történelmet”

– írja a történész, aki szerint ezáltal egész országok válnak óriási társadalmi kísérletek laboratóriumi alanyaivá. Harari attól tart, hogy ezek a sebtében meghozott intézkedések a válsághelyzet után is fennmaradhatnak, mert mindig lehet újabb veszélyeket találni.

hirdetés

Harari Kínát és saját hazáját, Izraelt hozza példának arra, hogy a járvány kapcsán meg lehet valósítani a lakosság teljes ellenőrzését.

Emlékeztet arra, hogy Kína rendelkezik a legtöbb tömegellenőrzési eszközzel, több százmillió arcfelismerő kamerával, de ellenőrzi az okostelefonokat is, amelyek révén nyomon tudják követni az egyes emberek kapcsolatait.

Izraelben pedig a közelmúltban engedélyezték, hogy olyan technológiákat fejlesszenek ki a vírusfertőzöttek követésére, amelyeket korábban terroristák ellenőrzésére tartottak fenn. Ennek kapcsán megemlíti, hogy

az 1948-as izraeli-arab háború idején hozott rendkívüli intézkedések ma is érvényben vannak, és ugyanígy a koronavírus-járvány elvonulása után egy „második hullámra” hivatkozva számos ország fenntartaná a szükségrendeleteket.

Ellenpéldát is hoz: Dél-Koreát, Tajvant és Szingapúrt, ahol ugyan használtak a fertőzöttek követésére bizonyos alkalmazásokat, de szerinte elsősorban a széles körű tesztekre és a korrekt módon tájékoztatott lakosság együttműködésére alapozták a járvány elleni küzdelmet.

Emberek milliárdjai nem azért mosnak ma kezet, mert félnek a „szappan-rendőrségtől”, hanem, mert tudják annak egészségőrző hatását – hangsúlyozza Harari.

A történész szerint lehetséges, hogy nemsokára minden ember olyan biometrikus karkötőt visel, amely folyamatosan méri testhőmérsékletét és pulzusát. Így az algoritmusok már azelőtt megállapíthatnák a betegséget, mielőtt a fertőzött maga észrevenné, és rögtön ki lehetne szűrni azokat is, akikkel érintkezésbe lépett. Ezzel a rendszerrel néhány nap alatt vége lehetne egy újabb járványnak.

Csakhogy ezzel Harari szerint legitimizálnának egy új, hátborzongató ellenőrző rendszert.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:






hirdetés

Ártalmasak lehetnek az erős dohányosokból kiáramló részecskék, amiket belélegzünk

Kiderült, hogy még olyan helyeken sem lehetünk biztonságban, ahol megtiltották a dohányzást, és ennek a koronavírus-járványban is lehet jelentősége.
fotó: Flickr - szmo.hu
2020. március 29.


hirdetés

A koronavírusnak több férfi halálos áldozata van, mint nő, és a kutatók szerint ennek az egyik oka, hogy a férfiaknál gyakoribb a dohányzás. Mivel a vírus a tüdőt támadja meg, az eleve roncsolt tüdőszövet kevésbé képes ellenállni a fertőzésnek, könnyebben alakul ki tüdőgyulladás és a betegség következményei is súlyosabbak lehetnek.

Ebből a szempontból is érdekes lehet a New Scientist egyik új cikke, amely szerint

bizonyos vegyi anyagok részecskéi kiáramlanak a dohányosokból, és azokat azok is belélegzik, akik egyébként nem dohányoznak, csak például egy dohányossal élnek együtt. Ezt nevezik „harmadkézből való dohányzásnak”.

A jelenség nyomait megtalálták olyan belső terekben, ahol korábban rá lehetett gyújtani. A cigarettafüst maradványai rátapadtak a felületekre, majd visszakerültek a levegőbe.

Drew Gentner, a Yale egyetem kutatója és kollégái négy napon át mérték egy németországi, 1300 négyzetméter alapterületű nemdohányzó mozi levegőjét, miután előzőleg kiszellőztettek. Németországban 2007-2008-ban valamennyi tartományban elrendelték a dohányzási tilalmat hivatalokban és nyilvános helyeken, tehát több mint egy évtizede nem gyújthattak rá a kísérlet színhelyén. Mégis dohányvegyületek szemcséit fedezték fel a levegőben nem sokkal azután, hogy a közönség megérkezett.

hirdetés

A szennyező anyagok mértéke egy idő után csökkent, mivel leülepedtek a különböző felületekre, de nem tűntek el teljesen a levegőből. A részecskék vélhetően azoknak a testén és ruháján kerültek be a moziba, akik előzőleg dohányoztak, vagy pedig dohányosok közelében tartózkodtak – állapította meg Gentner.

Nagyobb szemcsék kerültek a levegőbe este, a 16 éven felülieknek szóló filmek vetítésekor, mint a „családi” mozielőadások során.

A nézőket egy óra alatt akkora dohányszennyezés érte, mintha valaki egy 10 cigarettát elszívó ember mellett ült volna.

A kutatók összesen 35, a dohány által tartalmazott vegyi anyagot észleltek, köztük rákkeltő benzolt, formaldehidet és akroleint.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

hirdetés
KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!